Sabrina York - Hannah és a felföldi

Szerelem ​​és szenvedély a Skót-felföldön… 

Hannah Dounreay, az erős és független, fiatal nő olyan korban vágyik szerelemre és megértő társra, amelyben a házasságok nem érzelmi alapon köttetnek. Hannah sorra utasítja vissza a kérőit – akik mind rátennék a kezüket a hozományul járó földekre –, és inkább maga igazgatja a családi birtokot. Amikor azonban az erős, csendes – és nem mellesleg rendkívül jóképű – harcos megmenti egy erőszakos támadástól, megdobban a szíve: végre nem csak olvasmányaiból ismerheti meg a szenvedélyt. Ki lehet ez a férfi? Vajon érdemes miatta feladnia a szabadságát? 

Dunnet bárójának, Alexander Lochlannach-nak rabul ejti a szívét az öntörvényű, vadítóan vonzó Hannah. Miközben a felföldön kegyetlen összecsapások dúlnak a klánok között a földekért és a haszonért, Alexander nem bír ellenállni a lány csábításának. A férfi múltja azonban sötét titkot rejt, amely, ha kiderül, tönkreteheti kettejük boldogságát. Alexander ezért szenvedélyesen szeretné bebizonyítani Hannah-nak, hogy ők ketten összetartoznak egy test és egy lélek.

Studium Plus, 2016

Eredeti mű: Sabrina York – Hannah and the Highlander, St. Martin’s, London, 2015

Jaj, hát ez egy bűbájos történet volt… olyan igazi skótos, romantikus, egy szusszanásra el lehet olvasni. A fordítója meg keressen magának valamilyen más munkakört, esetleg menjen vissza angolul tanulni, vagy ami mégjobb, magyarul. Aki egy 19. században játszódó könyv fordításában leírja, hogy “szia” meg “farka” (ez nem a kutya farkára értendő, hanem a báróéra) az gondolja újra műfordítói hivatásának gyakorlását – s ez csak két példa volt a sok közül. Majd amikor Lora Leigh vagy Maya Banks erotikus írásait fordítgatja, ott mind írhatja a "farok" szót, de egy klasszikus romantikusban nem. Nem kell az angol eredetit olvasni ahhoz, hogy észrevedd, itt valami nagyon nincs a helyén…

Mint már jeleztem, a történet a 19. század elején játszódik, bár többször is az volt az érzésem, hogy legalább 300 évvel korábban, a középkorban. Ha nincs az elején az évszám, “1814. május Barrogill, Caithness megye, Skócia”, akkor símán el is lehet hinni, hogy ez bizony a középkorban történik.

A könyv tulajdonképpen egy trilógia első része, ugyanis Dounreay bárónak három feleségtől három lánya van – saját bevallása szerint három makacs, önfejű teremtés – Hannah pedig a legidősebb közülük. S mivel a három lány három különböző anyától származik, egy kicsit sem hasonlítanak egymásra – innen származik Hannah enyhe kisebbségi érzése, amikor angyali szépségű húgaira néz: ő alacsonyabb, és inkább a töltött galamb jelzővel illetné magát. S mert állandóan húgaihoz hasonlítgatja magát, meg van győződve, hogy őt csakis a vele járó vagyonért akarják elvenni feleségül – pedig csak a megfelelő férfire kell rátalálnia.

S ott a megfelelő férfi: Alexander Lochlannah, a sokat próbált, testi-lelki sebeket hozdozó, sérült Dunnet báró… aki természetesen olyan mint a mesében: magas, izmos, az arcán levő sebhely ellenére is lehengerlően jóképű

Zárójel: valamikor régebben olvastam egy blogger billentyűzetéből arról, hogy miért ájuldoznak a nők a skót férfiakért mint főhősök. Sajnos nem emlékszem ki írta, de ha a kezedbe kerül az írás, akkor ki ne hagyd, mert szenzációs. Zárójel zárva.

Nos, szóval ott tartottam, hogy a megfelelő férfi, aki olyan mint a mesében – nagy kár, hogy a valóságban inkább a szomszéd Józsihoz meg Lacihoz hasonlítanak –  és Hannah összetalálkozik és a körülmények kényszerítő hatására össze is házasodnak. Hogy miért, majd elolvasod, ha akarod, és megtudod. Itt kezdődik a kettejük története, szó sincs arról, hogy vége a könyvnek.

Mint mondtam már, bűbájos történet, tehát világrengető dolgokat ne várj tőle, nem változtatja meg az életed, de ha a műfaj kedvelője vagy akkor mindenképpen szórakoztatni fog. Megtalálod benne a klasszikus romantika minden elemét: szerelmet, izgalmat, kis erotikát, humort, árulást, erőszakot és még misztériumot, fantasy-t is, ugyanis Hannah kisebbik húga, Lana az elholtak szellemeivel képes társalogni, ez pedig időnként nagyon hasznos tud lenni, nem beszélve a herceget sújtó átokról. Igen, van herceg is a történetben, átok is... Szóval rendesen fel van szerelve a történet mindennel, amit csak akarsz.

És még valami van a könyvben… nem is tudom minek nevezzem, a könyvben fejlesztés címszó alatt fut. A bárók minden bérlőjüket kitelepítik, menjenek a szemük világába, ők pedig más típusú, jövedelmezőbb gazdálkodást akarnak folytatni körbekerített birtokaikon. Engem ez erősen emlékeztetett egy nem is olyan rég élt elmebeteg diktátorra, aki Erdély falvait hasonló indíttatásból dózerolgatta. No, de kétlem, hogy az írónő azt a motívumot használta volna fel, csak úgy eszembe jutott.

Nekem ez tetszett. Lehet akkor jött, amikor nyitott voltam az ilyen olvasmányokra, de határozottan kijelenthetem, nagyon remélem a kiadó megjelenteti a folytatásait is. Sőt! Nem bánnám, ha a kis Fiona történetét is elolvashatnám valamikor – nekem ő nagy kedvenc lett. Szól valaki az írónőnek, hogy fogjon neki a megírásának?

… és ízlések meg a pofonok…

A sorozat további részei egyelőre angolul:

2. Susana and the Scot

3. Lana and the Laird

Hóvégi klasszikus: Margaret Mitchell - Elfújta a szél

Ez az a könyv ami megérdemli a “történelmi  romantikus” címkét, mert egy nagyon is valós történelmi esemény idején játszódó szerelmi történet. És nemcsak az, hanem nagyon hiteles bemutatása az amerikai déli társadalomnak, a polgárháborúnak az északi és déli csapatok között, a feketék felszabadításának és annak a megszületésének ami a mai Amerikai Egyesült Államok elődje volt.

A könyv két részből áll: az elsőben megismerjük a  19. századi déli világot és a háborút, majd a második részben a háború utáni újrakezdés van terítéken. S ezt végigkíséri a főhősnő obesszív ragaszkodása és képzelt szerelme egy olyan férfi iránt, aki a másé, valamint az ír apjától örökölt szeretete a föld, Tara iránt. Lényegében az ő életének egy részén keresztül vannak bemutatva a kor történései, szokásai, társadalma. Igen, ő az a főhősnő, aki lerántotta  a nappali függönyét, ruhát varrt belőle és a városba utazott pénzt szerezni a birtok megmentésére

Irodalmi Nobel-díjat nem kapott érte, de Pulitzer-t igen és szerepel az 1001-es listán. – aki nem tudja mit jelent az 1001-es lista, nézzen utána, röviden: az olyan irodalmi művek listája, amit mindenkinek legalább egyszer el kellene olvasnia.

Már a megjelenése idején nagy port kavart fel, a kor szokásaihoz képest gyorsan meg is filmesítették – a film 1939-ben a mozikba került, olyan nagyágyúkkal a szereposztásban mint Vivien Leigh, Clark Gable vagy Olivia de Havilland. 1940-ben besepert több Oscar díjat is, többek között a legjobb mellékszereplő színésznőnek járót, amit a díj történetében előszőr egy színesbőrű színész kapott meg: Hattie McDaniel Mammy szerepéért. A film eredetileg fekete-fehér volt, később a technika ördöge segítségével lett színes - az elkövetőjét ezért az Akadémia Oscar díjjal jutalmazta. A film, akárcsak a könyv, egy klasszikus.

S mivel a könyv annyira népszerű volt, mindenki a folytatását várta, de az írónő nem állt kötélnek, s hosszú ideig az örökösei sem, míg a ’90-es évek elején Alexandra Ripley megkapja a jogot, hogy folytatást írjon a történethez onnan, ahol az eredeti mű abbamaradt: Melanie halálától. Ez a Scarlett, magyarul is megjelent, filmet is készítettek belőle. Majd 2007-ben, szintén a jogutódok engedélyével jelenik meg egy újabb folytatás: Donald McCaig – Rhett Butler, ami tulajdonképpen a férfi szemszögéből meséli el a történetet.

Mert ezt a csontot nagyon jól lehetett rágni, több folytatás is született Audrey Dee Milland tollából, számszerint nyolc. Ezek a Scarlett-könyvek, egyet sem olvastam, maga, a jogutódok által engedélyezett Alexandra Ripley-féle Scarlett is elég kínos volt és meg sem közelítette az eredeti színvonalát.

Az Elfújta a szél olyan könyv amit időnként újraolvasok… és a filmet is többször láttam…

Scarlett ​​O'Hara, Észak-Georgia ünnepelt szépsége tizenhat esztendős, amikor e monumentális regény első lapjain találkozunk vele – és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle. A közben eltelt tizenkét esztendő nem csak Scarlett életében sorsformáló időszak: átalakul szűkebb környezete, de tágabb pátriája, az amerikai Dél is – mert közben lezajlik az amerikai polgárháború, Észak és Dél harca, amely mindkét félnek mérhetetlen szenvedést okoz.

Margaret Mitchell, maga is a Dél szülötte, tízévi gondos kutatómunka után részletes és hű képet fest a háborús Dél megrázó hétköznapjairól s a vereség utáni újrakezdés megpróbáltatásairól.

A regény 1936-ban jelent meg Amerikában, s addig ismeretlen szerzőjét egy csapásra világhírűvé tette, néhány év alatt több millió példány kelt el művéből, s elnyerte a legrangosabb amerikai irodalmi kitüntetést, a Pulitzer-díjat. 1939-ben azóta is nagy sikerrel játszott filmet forgattak belőle Vivien Leigh, Clark Gable és Leslie Howard főszereplésével.

A szép Scarlett O'Hara viharos szerelmeiről és örök szenvedélyéről, a családi birtokról szóló regény lebilincselő olvasmány.

Eredeti mű: Margaret Mitchell – Gone with the Wind, 1936

Magyarul 1937-ben jelent meg előszőr a Singer és Wolfner kiadásában. Az utolsó magyar nyelvű kiadása 2014-ben volt, az Európa Kiadónál… a kettő között még tizenötször jelent meg, és mai napig az 1937-es Kosáryné Réz Lola-féle fordítást olvassuk… tudott valamit a hölgy!

Majd holnap gondolok erre, Tarán. Akkor már el tudom viselni. Holnap majd kigondolok valamit, hogy visszaszerezzem Rhettet. Elvégre a holnap az már egy másik nap.

(Margaret Mitchell – Elfújta a szél, zárómondat)

Julia Quinn - Wyndham elveszett hercege

Wyndham két hercege 1

Volna szíves Wyndham igazi hercege előállni?

Jack Audley útonálló. Katona. Mindig öntörvényű. Egy valami azonban soha nem volt, és nem is akart lenni, mégpedig egy kiterjedt birtok ura, aki egy ősi örökségért és százak megélhetéséért felelős. De amikor felismerik benne a Wyndham-ház rég elveszettnek hitt sarját, gondtalan élete véget ér. Ha kiderül, hogy a származása törvényes, övé lesz a cím, amit soha nem kívánt magának: ő lesz Wyndham hercege.

Grace Eversleigh már öt éve dolgozik Wyndham hercegi özvegyének társalkodónőjeként. Hálátlan munka, a mindennapok egyhangúságát csak néha töri meg egy-egy kisebb esemény… egészen addig, míg hetyke mosolyával és könnyed vonzerejével meg nem jelenik a színen Jack Audley. Nem az a férfi, aki a nemet elfogadja válaszul, és amikor Grace a karjaiban van, ő már nem az a nő, aki nemet akar mondani. Ám ha Jack Audley az igazi herceg, ő az egyetlen férfi, akit soha nem kaphat meg.

Gabo, 2016

Eredeti mű: Julia Quinn – The Lost Duke of Wyndham, 2008

Hamisítatlan Julia Quinn-féle klasszikus romantikus történet, a műfaj minden elemével, bár néha már a börleszkbe hajlik. Túl sokat nem kell várni a történettől, egyszerű és kiszámítható, semmi nagy durranás. Lehet ha a folytatásával (amit még nem olvastam) egyben kerül kiadásra... mármint a kettőből csinál egyetlen, pörgősebb történetet akkor jobb lett volna... Na ezt most jól össze-vissza bonyolítottam... 

Adva van egy köznemesi származású árva lány, aki egy enyhén szólva elviselhetetlen özvegy hercegné társalkodónőjekét vészeli át a napokat. És természetesen ott a herceg, az özvegy unokája, akit a társalkodónő nagyonis csodál, tisztel, sőt, valahol a lelke mélyét szeret is, de mivel társadalmilag mélyen a férfi alatt áll, nem is mer álmodozni arról, hogy valaha is lehetne valami közte és a herceg között. A hercegnek természetesen még bölcsőben kiválasztott menyasszonya van… és szeretője is, mert hát ilyenek a hercegek. A herceg és az özvegy hercegné gyűlöli egymást…

S adott egy sármos csirkefogó, egy utonálló, akiről – mit tesz a fikció ördöge – kiderül, hogy lehet az özvegy hercegné unokája, mi több a rég elhunyt kedvenc fiától… s az is lehet, hogy ő lenne Wyndham jog szerinti hercege. A sármos csirkefogó és az özvegy hercegné sem szereti egymást… Pontosítok: a sármos útonálló nem szereti a hercegnét, viszont a társalkodónőjét nagyonis.

S akkor még belép a képbe a menyasszony, meg csökönyös apukája, akinek teljesen mindegy, hogy kicsoda is Wyndham hercege a két férfi közül, az ő lányának egy herceget ígértek és egy herceget fog kapni…

Ezért kutyástól-macskástól, hercegestől és menyasszonyostól felkerekednek, hogy kiderítsék ki is az igazi herceg… s hogy ez megvalósuljon, egyenesen Írországig kell futni. Az pedig kínos Őútonállóságának, hiszen évek óta kerüli a haztérést - neki Írország jelenti az otthont és nagynénje a családot.

Hogy kicsoda is az épp aktuális és főleg érvényben levő herceg, végül ki kivel marad, házasodik és mi lesz a boldog végkifejlet… nos azt megtudod, ha elolvasod, mert ebben a történetben sokkal több van, mint amennyit én itt elszotyogtattam.

Kedvencem nincs a szereplők között. És ha őszinte akarok lenni, akkor a mellékszál érdekesebb volt mint a főhősök egymás kerülgetése. A történet negatív hőse az én olvasatomban az özvegy hercegné – egy merev arisztokrata, akinek mindene a származás, aki favorizálta egyik gyermekét a másik ellenében, ugyanezt teszi az unokáival is, és aki szószerint az idegemre ment a felsőbbrendű "hercegnős" viselkedésével.

Szórakoztató, könnyed, olvastatja magát, de mintha mégsem lenne elég. Néhol nyálas, habos-babos, de hát ilyen az írónő stílusa, akik olvasták más könyveit is, azokat mégcsak meg sem fog lepni. Nekem mindenképpen jobban tetszett mint a tavaly megjelent A korona szolgálatában duettje, de azért vannak jobb könyvei is. De hát ízlések és pofonok…

S mivel ez a történet is két részből áll, a kiadónál már meg is jelent a folytatása, még nem olvastam, de tervben van.

Mr. Cavendish, ha jól sejtem

Gabo, 2016

Mr. Cavendish, I Presume, 2008

Lora Leigh - Buja fortélyok

Buja fiúk 5

Caitlyn Rogue Walker otthagyja bostoni életét, hogy tanár legyen egy Kentucky állambeli kisvárosban. Ám minden álma darabokra törik, amikor belekeverik egy szexbotrányba. Caitlyn nem hajlandó elhagyni a várost, személyazonosságot cserél, és Rogue lesz. 

Zeke Mayes serif tudja, hogy több van a lányban, mint ami első pillantásra látszik. Hosszú küzdelemre készül, hogy Rogue feladja az ellenállását, és átadja magát a vágynak. Zeke kisvártatva halálos játékba keveredik, ami a lányt is magával sodorja, s amikor minden élet és halál kérdése, nincs miért habozni többé…

Művelt Nép, 2016

Eredeti mű. Lora Leigh – Nauti Deceptions, Jove, 2012

Ugye azt mindenki tudja, hogy szexszel és erőszakkal mindent el lehet adni? No, hát ez a könyv sem szól másról: szexről és erőszakos történésekről.

Hazudnék ha azt mondanám végig elolvastam. Feléig ment, aztán félretettem azzal, hogy majd máskor, amikor semmi dolgom nem lesz… meg más olvasnivalóm se.

Ha bár egyet olvastál a Buja… sorozat eddig megjelent részeiből, akkor valamennyit olvastad, mert a cselekményben minimálisak az eltérések, csupán a főszereplők személye változik, de minden esetben a férfi "kemény fiú", aki a törvény és az igazság oldalán harcol (bár nem mindig törvényes módszerekkel), állóképessége a Duracell-nyuszié és a felszerelésének mérete az etoni futamgyőztes csődörével vetekszik. És mindig kell lennie egy megmentésre váró ifjú hölgynek… akit a főhős a végén feleségül vesz. (hátralapoztam és megnéztem, most is meg fog történni)

Nos, ez a rész a seriff és a bártulajdonos története, sok szexszel és gyilkossággal, üvöltözéssel, bunyóval. Ahhoz képest, hogy a sorozat könyveinek cselekménye egy amerikai kisvárosban történik… hát Szicília és a Cosa Nostra, sőt az egész maffia, legyen az olasz, ukrán, vagy bármilyen nációjú, tanulhatna ezektől…

Nyelvezete vulgáris és szókimondó, de hát ez Lora Leigh, akinek nem tetszik, ne olvassa, aki meg kedveli az írónő által képviselt műfajt, az meg mindenképpen elolvassa, attól függetlenül, hogy mit írok róla én vagy más, mert ízlések és pofonok…

A sorozat előző, magyar nyelven is megjelent részei:

1. Buja fiúk

Ulpius-ház, 2012

Nauti Boy, 2007

2. Buja éjszakák

Ulpius-ház, 2012

Nauti Nights, 2007

3. Buja álmok

Ulpius-ház, 2013

Nauti Dreams, 2008

4. Buja szándékok

Ulpius-ház, 2014

Nauti Intentions, 2009

További részek angol nyelven:

6. Jaci Burtonnel egy kötetben:

Nauti and Wild, 2010

7. Jaci Burtonnel a Nautier and Wilder kötetben:

Nauti Kisses, 2013

8. Nauti Temptress, (Nauti Girls 1) 2012

9. Nauti Enchantress, (Nauti Girls 2) 2014

10. Nauti Seductress (Nauti Girls 3) 2015

Courtney Milan - A hercegné háborúja

Brothers Sinister 1

Néha a szerelem csak véletlen. 

Ám ez esetben: taktika. 

Minerva Lane csöndes, szemüveges nebáncsvirág, és mindent elkövet azért, hogy észrevétlenül meghúzódhasson a sarokban. Amikor legutóbb a figyelem középpontjába került, csúnyán megjárta – olyan csúnyán, hogy nevet változtatott, és elmenekült botrányos múltja elől. Lehet, hogy nem a nebáncsvirág a legpompásabb növény, de legalább nem szakítják le. Ezért amikor egy jóképű herceg érkezik a városba, a legkevésbé sem szeretné felhívni magára a figyelmét. 

Ám végül pontosan ez történik. 

Mert Robert Blaisdellt, Clermont hercegét nem lehet lóvá tenni. Amikor Minnie kitalálja, hogy a férfi miben mesterkedik, a herceg azonnal rájön, hogy a csöndesség és a szemüveg mögött valami egészen különleges dolog rejtőzik. Elhatározza, hogy felfedi a lány titkait. Ám ezúttal kiderül, hogy egy szégyenlős hajadon képes keresztülhúzni minden számítását…    

Gabo, 2016

Erdedeti mű: Courtney Milan – The Duchess War, Femtopress, 2013

Új szerző, új szorozat, melynek eredeti angol gyűjtőneve Brothers Sinister. Magyarul az Baljós fivérek-et jelentene, ugyanis a könyvben SENKI nincs akit Sinister-nek hívnának, minek következtében fivérek  sem lehetnek, mint ahogyan a borítón írja... Széééép! Lehet én vagyok az eltájolt, de még a “baljós” jelzőt sem értem… sőt, a címet sem igazán, hogy milyen háborúról is beszélünk? Mert az egyetlen ami szóba jöhet az a főhősnő (és eljövendő hercegné) saját hülyeségével folytatott - képletesen mondott - háborúja.

Az 1800-as évek második felében játszódó történetben itt egy klasszikus felállás: herceg plusz szegény lány egyenlő szerelem. A különbség az, hogy ez egy erősen baloldali beállítású herceg, aki eltörölné a főrendek előjogait és a munkásosztály szakszervezetbe tömörülésére buzdít. S ha ez nem lenne elég, családjában van egy lelkes tudós is, aki a fajfejlődés Darwin-i elméletet kombinálja a Mendel szegregációs elméletével, nagy felfordulást okozva ezzel az emberi fejekben. S ha ez még mindig nem lenne elég, akkor van egy törvénytelen hercegi testvér is - születésének körülményei egy másik történet, ami megelőzi ezt a könyvet és magyarul nem jelent meg, de többször is elmagyarázódik, hogy mi is történt anno, tehát lényegében nem maradtunk le semmiről.

És ehhez a zavaros családi állapotú és fejű herceghez csapódik a főhősnő, akinek több titkolnivalója van mint a történet valamennyi szereplőjének együttesen. Bár nem értem miért. S ha titkok vannak, akkor lennie kell egy negatív hősnek is, ez esetben a helyi polgárőrség kapitánya, aki mindenáron valakit le akar tartóztatni, mindegy miért, de valakinek fizetnie kell és neki learatni a babérokat olyasmiért, amihez lényegében semmi köze és félre is értelmezi. A kötelező legjobb barátnő is epizódikus szerepet kap a történetben.

Nem szerettem a történetet, nem szerettem az írónő stílusát, nem kedveltem a szereplőket, de hát ízlések és pofonok… Ez nekem erőltetett és zavaros volt, az erotikus jeleneteknek meg nem igazán volt helyük a történetben, legalábbis nem abban a formában, ahogy ott vannak. Erősen kétlem, hogy abban a korban bárkinek (nemhogy egy hercegnek) megfordult volna a fejében a lehetőség, hogy esetleg a nőnek a nevét, akiről maszturbálás közben fantáziál a bal kezére írassa, s mi több, erről az illető hölgyet is tájékoztassa... Az egyetlen szereplő, aki hitelesen volt megformálva és tükrözte mindazt amit a kor képviselt, az az özvegy hercegné volt… de hát fikció, bármit le lehet írni, nem?

Ez egyszer olvasós marad… a folytatásait még meggondolom.

Napok kérdése és érkezik az újabb rész, amely a törvénytelen hercegi testvér története lesz.

Az örökösnő hatás

Gabo 2016

The Heiress Effect, CreateSpace, Washington, 2013

A sorozat további részei angol nyelven:


0.5 The Governess Affair

1.5 A Kiss for Midwinter

3 The Countess Conspiracy

4. The Suffragette Scandal

4.5 Talk Sweetly to Me