Lisa Kleypas - Az ördög télen

Wallflowers 4

A ​​londoni társaság estélyein petrezselymet áruló négy ifjú hölgy szövetkezik egyetlen közös cél érdekében, hogy minden női furfangot és praktikát bevetve férjet találjanak maguknak. Sikerül-e a harmadik „férjvadásznak” is a házasság révébe eveznie?

Evangeline Jenner, a legfélénkebb „férjvadász” napról napra közelebb kerül a gazdagsághoz. Ahhoz azonban, hogy örökségét élvezni tudja, ki kell szabadulnia a gátlástalan rokonok karmai közül. Evie felkeresi a közismerten korhely Lord St. Vincentet, és rendkívüli ajánlatot tesz neki: arra kéri a férfit, vegye őt feleségül.

Sebastian olyan hírnévre tett szert, hogy ha egy tisztességes hajadon akár csak fél percre kettesben marad vele, már tönkre is van téve. Ez a bűbájos leányzó mégis megjelenik nála… gardedám nélkül, hogy felajánlja a kezét. Kétségtelen, hogy a szépségre jó szemű arisztokrata sokkal rosszabbul is járhatna.

Evie azonban feltételhez köti az ajánlatát: a nászéjszaka után többé nem hál vele. Sohasem áll be az elbűvölő, ám kicsapongó életet élő alak által könyörtelenül félrelökött, összetört szívű áldozatok sorába! Ami azt jelenti, hogy Sebastiannek ezúttal keményebben meg kell dolgoznia, hogy sikerrel járjon a csábítása… vagy talán életében most először fel kell áldoznia a saját szívét az igaz szerelem oltárán.

Gabo, 2016

Eredeti mű: Lisa Kleypas – The Devil in Winter, Piatkus, 2011

Kezdetnek gyorsan tekerjük le a borítós mizériát: az előző részek három, szemfájdítóan ronda borítója után végre lett egy, ami csodálatos… például A Hókirálynő című Andersen mesének, mert jelen könyv főszereplő hölgyeménye lángvörös hajú… de a hajszín gikszert leszámítva tényleg bitangjó az a borító, nekem nagyon tetszik és az előző háromhoz képest toronymagasan áll… Ne firtassuk, hogy a megalkotója és/vagy az, aki a végleges variánsra rábólint, olvasta-e a könyvet vagy sem.

S ha már így az elején technikai dolgokról fecserészek – bár nem hinném, hogy erre a “technikai” lenne a megfelelő kifejezés –, akkor ismételten köszönetet mondok Tóth Gizella fordítónak a munkájáért, mert most is nyugisan hátra lehetett dölni és élvezni a történetet, nem kellett bizarr szóképekkel, sem “találd ki mi akar ez lenni”-típusú megfogalmazásokkal foglalkozni.

Az ördög télen… a Wallflowers sorozat negyedik része, a szerző számozásában a harmadik, mert ami nálunk az első rész, nála az első előtti feles.  Az én olvasatomban eddig ez volt a sorozat legjobb könyve, bár ugyanezt mondtam/írtam az előzőről is – ez még annál is jobban tetszett.

Az előző részekből már ismerjük Miss Evangeline Jennert, a férjvadászok klubjának harmadik tagját, akiről azt is tudjuk, hogy nemcsak jelentéktelennek és mellőzőttnek számít az úri társaságban polgári származása miatt, hanem beszédhibás is… és valami nagyon nincs rendben a családja körül. Nos, ebben a részben az is kiderül, hogy micsoda.

Aki olvasta az előző részeket, főleg az Ősszel történt című harmadikat, az tudni fogja miről beszélek mikor azt mondom ez a történet onnan folytatja, ahol az előző rész abbahagyta: Miss Evangeline (Evie) Jenner látogatást tesz St. Vincent vikomt (és eljövendő herceg) lakhelyén és férjül kéri – hogy miért, azt majd kideríted te olvasás közben. St. Vincent vikomt – akit szorít a pénztelenség és még mindig Westcliff gróf nyolc napon túl múló bántalmazásának a hatása alatt áll, mert leléptette a gróf úr szíve csücskét –, nos, a vikomt természetesen igent mond és meglehetősen gyors és fagyos utazást tesznek Gretna Greenbe ahhoz a biznyos kovácshoz. És ez még csak a történet eleje...

Emlékszel még a szerző Hathawayek sorozatára, arra aminek a kiadását annak idején az Ulpius a harmadik rész után abbahagyta? A sorozat első részében, Éjfélig vagy az enyém, már találkoztunk Cam Rohannal, a félig cigány-félig ír kaszinó-igazgatóval. Nos időben a Hathawayek sorozat előtt járunk, mert  Cam Rohan még csak egy fiatal lóti-futi abban a kaszinóban aminek később az igazgatója lesz, és amit Evie Jenner, a friss vikomtessz az apjától örököl. Tehát, ha egy adott ponton azt éreznéd, hogy te ezt már olvastad, vagy legalábbis valami nagyon hasonlót, akkor ne csodálkozz: a Hathawayekből ismerős. S ha azt gondolnád majd, hogy a következő részben a utolsó hajadon férjvadász, Daisy és Cam Rohan összejön, akkor ezt gyorsan felejtsd el. A következő rész ugyan Daisy története lesz, és a kaszinó labirintusában elcsattan közöttük egy-két csók, de Cam Rohan a Hathaway családba házasodik be, amikor ennek eljön az ideje - mondom azoknak, akik nem ismerik a Hathawayeket, erről szól a sorozat első része.

Többet nem mondok a cselekményről, mert akkor már minek elolvasni. Csupán annyit szeretnék hozzátenni, hogy a szerelmi történeten túl, ez a könyv a kapzsiságról és az emberi rosszindulatról szól. Ha elolvasod, akkor megérted miért mondtam ezt.

Izgalmas, pörgős, fordulatokkal teli történet, némi humorral és a többi részhez képest valamivel több erotikával. De ezen sem kell csodálkozni, hiszen Lord St. Vincentet megelőzte a híre, ami szerint Casanova ártatlan kisded volt hozzá képest és meglehetősen sok strigulát húzott már az ágya támlájára.

Én szerettem a történetet, a szereplőket... bár nem igazán értettem, honnan értett Westcliff gróf annyira jól az orvosláshoz. De  mindez mellékes, nekem jó volt így ahogy volt... és ízlések meg a pofonok...

A sorozat előző részei, valamennyi a Gabo Kiadótól:

1. Nem múló varázs, 2016

Again the Magic, 2004, 2015

2. Egy nyáréjszaka titkai, 2016

Secrets of a Summer Night, 2004

3. Ősszel történt, 2016

It Happened One Autumn, 2005

További részek, egyelőre angol nyelven, az idén már nem hinném, hogy lesz szeréncsénk a magyar nyelvű fordításokhoz, bár ezt sosem lehet tudni:

5. Scandal in Spring

6. A Wallflower Christmas

Elizabeth Hoyt - A sötétség hercege

Maiden Lane 6

Maximus ​​Batten tizennégy évesen válik Wakefield hercegévé, miután szüleit egy rablás során kegyetlenül meggyilkolják. A férfi azóta járja St. Giles utcáit, és harcol a bűn ellen; reménykedve, hogy egyszer bosszút állhat. Egy sötét éjjel két hölgy segítségére siet, kimenekítve őket az erőszakoskodók karmai közül, amikor elkapja az egyik nő bátor, meg nem alkuvó pillantását. Mi lakozhat a szelíd vonások, az egyszerű, barna ruha mögött, ha a nő tekintete ennyire beszédesen erőt sugárzó? 

Artemis Greaves úgy érzi, a sorsa gúzsba köti: társalkodónőként mosolyog, végszavaz, támogat és segít, de rendre csak a második, a harmadik vagy a leghátsó sorból. Mindig a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Mindennek ellenére Artemis független nő, aki képes magához édesgetni egy herceg kutyáit; hölgyhöz nem illő módon, cipőit levetve hajnali sétát tenni a herceg birtokán… és megzsarolni a férfit. Egy herceget, a St. Giles-i kísértetet. Egy dologgal azonban nem számol, hogy a köztük fellobbanó szenvedély fenekestül felforgathatja mindkettejük életét…

Elizabeth Hoyt könyve két olyan ember szerelméről szól, akiknek gyerekkoruk óta óriási felelősség nyomja a vállát; óvatosak, valódi arcukat harcos természetük mögé rejtik. Képesek-e arra, hogy az álarcukat levetve megmutassák a másiknak valódi lényüket, kivívva ezzel a maguk és egymás boldogságát?

General Press, 2016

Eredeti mű: Elizabeth Hoyt – Duke of Midnight, 2013

Elfogult vagyok, mert Elizabeth Hoyt egyike a kedvenc klasszikus romantika szerzőimnek és valamennyi könyvét kedvelem, ez a sorozat pedig különösen a szívem csücske.

A sötétség hercege kis jóindulattal önálló regényként is megállná a helyét, akárcsak a Maiden Lane sorozat valamennyi része, de kár lenne kihagyni az előző részeket, mert azért vannak bizonyos összefüggések közöttük… és mert egy szenzációsan felépített sorozat… meg egy kicsit sem lehet unni.

A sorozat a 18. század elején játszódik az angol arisztokrácia köreiben, valamint St. Gilesben, London egyik szegénynegyedében, ahol évek óta a törvényt a St. Giles-i kísértet szabja meg és őt pedig a kitartó Trevillion kapitány üldözi… vagy nem. A sorozat valamennyi könyvében szerencsésen keveredik az angol arisztokrácia krémje és a pórnép. A szerelmi szál mellett ízelítőt kaphatsz a kor arisztokráciájának képmutatásából és torz erkölcsi normáiból, és abból, hogy milyen az élet a 18. század eleji London szegénynegyedében. A történet minden esetben pörgős, izgalmas és bár a szerelmi szál végkifejlete mindig borítékolható, a történéseket nem mindig lehet előre látni.

Azok számára, akik nem olvasták az előző részeket és nem tudják kicsoda-micsoda a St. Giles-i kísértet, elmondom, hogy egy mondabeli alak 18. századi újraértelmezése: köpenye alatt piros-fekete harlequinkosztümöt viselő atlétikus férfi, aki arcát egy csőrös velencei maszkkal takarja és minden esetben a szegények, elesettek védelmezője és a gonoszak rémálma. Hogy ki van a maszk mögött... nos, akik olvasták a sorozat előző részeit már tudják.

A szereplők nagy részét ismerjük már az előző részekből, így Artemist és Wakefield herceget is, ez a rész az ő szerelmi történetük. Ez a rész ott folytatja, ahol az előző, Az éjszaka ura abbahagyta: Lady Penelope fogadást köt, hogy van mersze St. Gilesbe kocsizni este és ott meginni egy adag gint. Azt ugye tudjuk már, hogy St. Giles a törvénytelen gin-főzés és kereskedelem fellegvára és az emberek egy korty alkoholért képesek gyermeküket is eladni. Tehát ez nem egy olyan hely, ahová egy olyan finom úrihölgy, mint Lady Penelope csak úgy kikocsizhatna, főleg sötétben nem. Ennek ellenére Artemis kíséretében St. Giles-be hajtat, ahol megtámadják őket, a kísértet pedig a megmentésükre siet.

Ugye azt már tudjuk, hogy a herceg tizenévesen vesztette el szüleit pont St. Gilesben, amikor egy garázda rabló mindkettejüket leszúrta. Ebben a történetben Wakefield hercege egyre közelebb kerül a szülei gyilkosához és az elhatározáshoz, hogy címe egy felelséget is kíván. A kiválasztottja pedig…, nos, nem a főhősnő, Artemis, hiszen ő csak a szegény rokon, egy egyszerű társalkodónő, akinek ikertestvére, Apollo Bedlamban van bezárva. Ha még nem olvastál volna Bedlamról, akkor elmondom, hogy az egyike az első pszichiátriai intézeteknek, bár a 18. század elején inkább a bolondokháza elnevezés volt a találó. Ide zárják be Artemis testvérét, Kilbourne vikomtot, akit három barátja meggyilkolásával  vádolnak.

Tehát szó sem lehet arról, hogy a herceg egy ilyen családdal közeli rokoni kapcsolatba kerüljön. A kiválasztott menyasszonyjelölt Lady Penelope, Artemis távoli rokona, akinél a nőnek - szegény rokonként - társakodónői pozicíóval kell beérnie. Ugye, aki olvasta a sorozat valamennyi magyar nyelvű részét, az tudja, hogy Lady Penelope egy dúsgazdag, elkényeztetett, öntelt és szerfelett buta liba, akinek egyetlen életcélja, hogy egy herceg felesége legyen. Bármelyiké. Ha nem jönne össze neki egy fiatalabbal, mint Wakefield, van neki tartalékban egy idősebb is, aki korban akár a nagyapja is lehetne. Csupán azért mert neki mindenből a legjobb jár. Jól fogsz szórakozni a hölgy butaságán és feltűnési viszketegségén, az biztos.

Mind mondtam/írtam, ez a könyv Artemis és Wakefield herceg szerelmének története, valamint egy újabb epizód a St. Giles-i kísértet kalandjaiból. Hogy miként talál egymásra a herceg és Artemis, valamint sikerül-e a hercegnek annyi év után megbosszúlnia szülei halálát és lelepleznie gyilkosukat, rajtad áll, hogy kiderítsd. S a szerző most sem tér el a bevett szokásától, az eredeti történet mellett minden fejezet elején egy másik mese, történet részleteit olvashatod, ez esetben Herla király van soron és az ő históriája.

Bár egy klasszikus romantikus történet, nem a habos-babos fajtából való, mert kalandos, pörgős és némi erotikával fűszerezett. Ez ismét egy olyan könyv, sorozat, amit nagyon szivesen látnék filmen, de nem hinném, hogy ez valaha is be fog következni, tekintve a filmgyártás aktuális irányzatait. Én ennek minden sorát imádtam, de én elfogult vagyok a szerzővel és a sorozattal szemben, tehát a szokásos ízlések és pofonok.

A sorozat magyar nyelven megjelent részei

a General Press kiadásában

1. Bűnös szándék, 2013

Wicked Intentions

2. Csillapíthatatlan vágy, 2013

Notorious Pleasures

3. Botrányos vágyak, 2014

Scandalous Desires

4. Az álarcos csókja, 2014

Thief of Shadows

5. Az éjszaka ura, 2015

Lord of Darkness

További részek angol nyelven

7. Darling Beast

8. Dearest Rogue

9. Sweetest Scoundrel

10. Duke of Sin

10.5 Once Upon a Moonlit Night (kisregény)

11. Duke of Pleasure

12. Duke of Desire - megjelenik 2017-ben

Stephanie Laurens - Karácsony a Cynster-kastélyban

Cynster Saga 21, Cynster történetek 1

1837 decemberében a Cynster család fiatal tagjai a hóborította Casphairn Manorban töltik a karácsonyt. Ám ahol ők összejönnek, ott mindig megjelenik a szerelem is. Az ünnepi alkalom összehozza Danielt, Lucifer Cynster fiainak tanítóját és Claire-t, Gabriel Cynster lányának nevelőnőjét. Claire, aki egyszer már megégette magát, nem hiszi, hogy része lehet még a boldogságban. Daniel azonban – a házigazdák segítségével, akik egytől egyig született házasságszerzők – mindent elkövet, hogy meggyőzze a hölgyet őszinte szerelméről… 

Eközben az ifjú Cynsterek kilovagolnak karácsonyeste, és segélykiáltást hallanak. Lucillát nehéz szüléshez hívják, a többiek pedig vele tartanak. A pusztító vihar elvágja őket a külvilágtól, és a fiatalok szembesülnek életük első komoly megpróbáltatásával…

Harlequin, 2016

Eredeti mű: Stephanie Laurens – By Winter’s Delight, 2014

Pontosan nem tudom hányas része a Cynster Saganak, mert az írőnő honlapján a 21-es rész egy karácsonyi novellákat tartalmazó kötet és a további részeket már nem számozza… ez tehát 21. vagy 22., kinek hogy tetszik. A Goodreads 21. résznek sorolja, maradjunk ennyiben. De akárhányadik is lenne, akkor sem változtat a tényen, hogy magyar nyelven több rész nem jelent meg mint amennyi igen. A sorozat első magyar nyelven megjelent rész a tízedik volt, s azt a tizenharmadik követte, s újabb ugrás jött a Cynster-nővérek trilógiára, amit már más kiadónak köszönhetünk...

Minden egyes Cynster-történetnél elmondom, hogy rengetegen vannak és az előző kötetek hiányában kicsit elveszve lötyögsz, mert nem tudod ki kicsoda, milyen rokoni kapcsolatban áll a másikkal azon kívül, hogy mindenki Cynster. Most a kiadó volt olyan kedves és mindjárt az elején felsorolta valamennyi szereplőt kicsitől nagyig, kortól, nemtől, társadalmi státusztól és lábak számától függetlenül. És családfát is kapunk… azt hiszem, az eddig is volt. Vagy nem?

Nos, ez egy naaaaagyon karácsonyi történet, amiben több a szereplő, mint a cselekmény, és mivel már az összes kiházasítható korú Cynster járomba hajtotta a fejét, szerelmi szálnak az egyik Cynster család nevelőnőjét hozza össze a másik Cynster család házitanítójával egy eléggé blőd kis szerelmi történetben. A következő részben már a Cynsterek új generációja szerelmi történeteit olvashatjuk… és ők sincsenek kevesen, majd meglátod.

Több Cynster család – szerencsére nem valamennyi –, kicsitől nagyig, nevelőnőstől, nagymamástól, házitanítóstól Skóciába vonult karácsonyozni és az új évet is ott szeretnék köszönteni. A helyszín Richard és Catriona Cynster kastélya a Völgyben. Az ő történetük a Cynster Saga harmadik része és természetesen nem olvasható magyar nyelven, mert minek, de találkozhatsz velük a Cynster nővérek minisorozatban is. Richard és Catriona történetére igazán kiváncsi lettem volna és majd egy másik életben, amikor kizárólag olvasással fogok foglalkozni, az egész Cynster Saga-t elolvasom angolul, fülétől farkáig…

Tehát ott vagyunk Casphairn Manorban, és halálra unjuk magunkat a nevelőnők és házitanítók módszereinek a megismerése közben, mert engem igazán nem érdekelt hogyan csoportosítják a nebulókat és kinek mit szabad meg mit nem, ki hová ül és miért. Inkább többet mesélt volna a skót karácsonyi szokásokról, amivel nem igazán kényeztetett el minket, és amik nagyon különböznek az általunk ismert és megszokott móditól. S hogy a történet igazán nyálas legyen, egy kis skót hagyomány mellé  belekavarta a betlehemi születést is… mert nem kell nagy fantázia már az elején rájönni, hogy amikor Lucilla karácsony este szülést segíteni megy, az egész olyan mint a bibliai történet, azzal a különbséggel, hogy itt egy pici lány születik. S más nem is születhet, mint kislány, hiszen a Völgy patrónusa a Lady. S ha véletlenül nem lennél kitalálós formában amikor olvasod és csarnokelsőre nem kattanna be, hogy mit is kavart meg, hát néhány fejezettel később a szádba is rágja: ez pont olyan volt mint…

Úgy gondolom, hogy ebből is elég lett volna egy karácsonyi novella, amiben elérzékenyülve megismertük volna a Skóciában honos szokásokat, az izgalmat a pici lány születése jelentette volna és egye fene, még az is belefért volna, hogy a nevelőnő összejön a házitanítóval. De a házitanítóból hőst csinálni már túlzás volt. Az a jeges folyóból kimentett három gyerek-fejezet annyira kellett oda, mint a döglött lónak a patkó, de hát teljen a papír, s fogyjon a könyv…

Többször félretettem a könyvet, s végül csak a kiváncsiságom vett rá, hogy végigolvassam,. Meg az, hogy bevallottan Cynster-rajongó vagyok. Ebben a könyvben magáról a családról nem tudunk meg sokat, a történet valójában arra volt jó, hogy szépen felvezesse a következő részt, amiben a most megismert Lucilla és Thomas Carrick majd egymásratalál, ott a völgyben… Miért? Azt hitted ezzel a karácsonyi történettel vége van? Dehogy! A sorozat épp a 23. résznél tart angolul, és még sok Cynster van.

A következő rész: 

22. Lucilla szerencséje

Harlequin, (várhatóan) 2017, május 

The Tempting of Thomas Carrick

A sorozat előző, magyar nyelven megjelent részei:

10. A tökéletes szerető

Victoria, 2008

The Perfect Lover

13. A szerelem ára

Victoria, 2008

What Price Love?

Cynster nővérek-trológia

Gabo, 2015

16. Breckenridge vikomt, a megmentő

Viscount Breckenridge to Rescue

17. Eliza Cynster elrablása

In Pursuit of Eliza Cynster

18. Glencrae gróf zsákmánya

The Capture of the Earl of Glencrae

Cynster testvérek

Harlequin, 2016

19. Henrietta tévedése

And Then She Fell

20. Mary megszelídítése

The Taming of Ryder Cavanaugh

Julia Quinn - Aranylóbb a napnál

Lyndon nővérek 2

Eleanor ​​Lyndon csak a maga dolgával törődött, amikor egy magas rangú úr szó szerint az életébe pottyant. 

Amikor Charles Wycombe, Billington jóképű és javíthatatlan grófja leesett egy fáról, és egyenesen Ellie lába előtt ért földet, még egyikük sem sejtette, hogy ebből a szerencsés találkozásból házasság lesz. De Charlesnak még a harmincadik születésnapja előtt feleséget kell találnia, különben elveszíti a vagyonát. Ellie kénytelen lesz férjhez menni, különben apja utálatos menyasszonya választ neki házastársat. Így aztán megállapodnak abban, hogy összeházasodnak, noha ez a frigy nem a mennyországban, hanem valami sokkal forróbb helyen köttetett… 

Ellie álmában sem gondolta volna, hogy egy vadidegenhez megy feleségül, ráadásul olyasvalakihez, akiben ellenállhatatlanul ötvöződik a kéjencek sármja és a kedélyes szellemesség. A lány igyekszik megtartani a három lépés távolságot, legalábbis addig, amíg a tetszetős felszín alatt meg nem találja a férfit. Charles azonban eléggé meggyőző – sőt gyengéd – tud lenni, ha akar, úgyhogy Ellie hamarosan elveszíti a fejét a férfi csábító varázslatának hatása alatt. Csók csókot követ, és ez a valószínűtlen pár ráébred, hogy kapcsolatuk nem is olyan kényelmetlen, mint hitték… és akár még szerelemre is gyúlhatnak egymás iránt.

Gabo, 2016

Eredeti mű: Julia Quinn – Brighter than the Sun, 1997

A Lyndon nővérek második és egyben befejező része. Ha az előző részről (Minden és a hold) azt mondtam, hogy remek kis paródiát lehetne belőle filmezni, akkor ebből szenzációsat.

A női főszereplőt, Eleanor (Ellie) Lyndont már az első részből ismerjük, amikor is kellő talpraesettséggel, némi fizetség ellenében felcseréli nővére melletti gardedámi szerepét az olvasással… mert ugye a pénz mozgatja a világot és az ifjabb Lyndon kisasszony ezt már zsenge kora óta tudja.

Csakhogy kicsit sem szerethető lelkész apja nősülni készül és Ellie titkos befektetései, valamint nyugodt kis élete veszélybe kerül, mert az eljövendő mostoha nagy sikerrel szerepelhetne bármelyik gyermekmesében gonosz boszorkányként. Választania kell a cselédsors, amibe eljövendő mostohája taszítaná vagy egy elrendezett házasság között, a mostoha által összeállított potenciális férj-jelöltek listáját inkább ne részletezzük.

Mint egy égi ajándék, pottyan Ellie-re és az életébe Billington gróf. Ezt pedig szószerint kell érteni, a gróf a fárol esett le, bár sosem derül ki mit is keresett ő a fán fényes nappal a semmi közepén. Várható racionális viselkedés egy erősen beszeszelt fickótól, akinek mindössze tizenöt napja van még hátra, hogy feleséget találjon, másképp vagyonát a rokonok öröklik?

A lényeg az, hogy Eleanor Lyndon és Charles Wycombe, Billington grófja egyezséget és házasságot köt, és megkezdődik a nagy kaland. És a listaírás… mert Billington grófja mániákus listaíró…

Azért a nagy kaland, mert úgy néz ki, a friss grófnét két balkézzel áldotta meg a sors és vonzza a veszély. Bármibe fog bele az balul üt ki és úgy néz ki, hogy a grófban méltó társára talált, hiszen ha valahonnan le lehet esni, arra fogadni lehet, hogy a gróf le is esik. Ez a páros egy kicsit a Balfácán című francia filmre emlékeztetett, Pierre Richarddal és Gérard Depardieu-vel.

Mivel a kastély tele van ott élő szeretett rokonnal, és valamennyien eredeti figurák a maguk módján, jogosan felmerül a kérdés, hogy mindaz ami történik tényleg baleset, vagy valaki besegít a sorsnak. S ha igen, akkor kicsoda és miért. Ezt felfedezni viszont a te dolgod lesz.

A könyvben szereplő helyszín, Wycombe Abbey, valójában is létezik. Olyan puccos bentlakásos iskola gazdag lánykák számára Buckinghamshire-ben, ezen túl a történet fikció. Bár valaminek a második része, akkor is elolvashatod, ha az előzőt nem ismered, mert csupán halvány utalások történnek az előző rész főszereplőire.

Humoros, pörgős, szórakoztató és véleményem szerint messze a legjobb Julia Quinn könyv, ami az utóbbi két évben magyar nyelven megjelent. De hát ízlések és pofonok…

"…– Festettem neked egy képet – mutatta fel Judith a vízfestékkel készült művet.

– Gyönyörű, Judith – szólt elismerően Ellie, és elnézte a kék, zöld és piros vonásokat. – Nagyon szép. Ez egy... Ez egy...

– Ez a rét – tájékoztatta Judith.

Ellie nagyot sóhajtott megkönnyebbülésében, amiért nem kellett találgatnia.

– Látod? – folytatta a kislány. – Ez a fű, ez az ég, ezek meg az almák a fán.

– Hol a fatörzs? – érdeklődött Charles.

Judith megvető pillantást küldött felé.

– Elfogyott a barnám…"

(Julia Quinn – Aranylóbb a napnál, Gabo, 2016)

A Lyndon nővérek első része: 

Minden és a hold

Gabo, 2016

Everything and the Moon, 1997

Julianne Donaldson - Blackmoore

Kate ​​Worthington jól tudja, hogy soha nem mehet feleségül kiszemeltjéhez, ezért elhatározza, Indiába utazik, hogy megzabolázza nyughatatlan lelkét, és megszabaduljon kellemetlen családjától. Kotnyeles édesanyjának azonban más tervei vannak. Az asszony alkut köt Kate-tel: elutazhat Indiába, de csak akkor, ha egymás után három házassági ajánlatra is nemet mond. 

Kate, hogy teljesítse a megállapodást, az impozáns Blackmoore-i kastélyba utazik, és kedves gyerekkori pajtásához, Henry Delafieldhez fordul segítségért.
Ám ha szívügyekről van szó, nincs helye alkudozásnak, és a legalaposabb tervek is dugába dőlhetnek. A zord, szeles észak-angliai partvidéken Kate végül kénytelen szembenézni az igazsággal, amit még saját maga előtt is titkolt. 

Lehet, hogy éppen az a házassági ajánlat szabadítja meg a szenvedéseitől, amit feltett szándéka elutasítani? 

Az 1820-as években játszódó Blackmoore igazi romantikus regény, egy fiatal nő magával ragadó története, aki komoly áldozatok árán tanulja meg, hogy a szívére kell hallgatnia.

                   

Könyvmolyképző Kiadó, 2016

Eredeti mű: Julianne Donaldson – Blackmoore, 2013

Az  Edenbrooke után a második könyvem a szerzőtől, ha még nem olvastál tőle semmit ezt ajánlatos pótolni, különösen a klasszikus romantikus történetek kedvelőinek. Magyar nyelven egyelőre ez a két könyve jelent meg, angolul sem sokkal több, hiszen hozzánk képest pluszban csak az Edenbooke-hoz tartozó kiegészítő novella (Heir to Edenbrooke) van forgalomban, következő könyve, Lost in Scotland, mostanában jelent meg, de ez már kortárs romantikus. A szerző inkább a minőségre törekszik a mennyiséggel szemben, és ez nagyonis érezhető.

A Blackmoore egy klasszikus romantikus történet a 19. század eleji Angliából, de nem a főrendek, hanem a köznemesek világából. Nincsenek benne grófok és vikomtok, s a herceg sem vágtat be fehér lován, de ennek ellenére pontosan azt kapjuk amit a többi, hasonló korban és könyezetben játszódó klasszikus romantikus regényben: előre elrendezett házasságokat, képmutatást, hamis erkölcsöket, rosszindulatú pletykákat és egy olyan csodaszép történetet, ami egy gyerekkori barátságból indul és rajtad áll felfedezni mivé alakul.

Hogy a szerző mennyire szereti Jane Austen műveit, nem tudom, de Mrs. Worthington erősen emlékeztetett a Büszkeség és balítélet Mrs. Bennetjére, egyformán tartották életcéluknak lányaik kiházasítását, azzal a különbséggel, hogy Mrs. Worthington erkölcsei egyenlő szinten voltak egy kóbor kandúréval, ebben a szellemben próbálta nevelni lányait is, és amivel megvetést és bizonyos szintű kirekesztést vont magára és családjára az előkelő társaságból. Ezen kívül még számtalan hasonlóság van, aki jártas a Austen-i művekben minden bizonnyal maga is felfedezi, nem kell valamennyit elmondanom.

Blackmoore. A hely ahová a történet főszereplője Katherine (Kate, Kitty) Worthington gyermek kora óta vágyik. A hely ahol a szomszédban lakó barátok, Henry és Sylvia Delafield minden nyarat töltenek, és ami a Delafield család tulajdona és Henry öröksége. S mikor végre valahára megjön a várva várt meghívás Blackmoore-ba elkezdődik az utazás múltba és jelenbe – értsd, a történet múltjába és jelenébe.

A történet a Blackmoore-ban eltöltött nyár meséje és maga a főhősnő, Kate/Kitty Worthington meséli egyes szám első személyben, minek következtében kicsit sokat kapunk belőle és a makacsságából, a szabadság- és kalandvágyából. S mert ez a szabadság- és kalandvágy minden mást elnyom, természetesen nem veszi észre azt, amit mindenki más, és ami nyilvánvaló, még a felületes szemlélő számára is. De mindez megbocsátható, mert ahogy a történet halad és folyamatosan derülnek ki múltbeli események, úgy lesz egyre érthetőbb, hogy mit miért tesz. Mivel Kate úgy viselkedésében mint gondolkodásmódjában messze kora előtt jár, érthető a rab madárral való összehasonlítása, de ezt a hasonlatot talán nem kellett volna minden adandó alkalommal elpuffogtatni, még akkor sem, ha a főhősnő különös előszeretettel viseltetik a madarak megfigyelése és éneke iránt.

A helyszínek valós helyekről mintázottak, mint ahogy a könyv végén levő szezői jegyzetből meg lehet tudni, tehát bármennyire is furcsának tűnik, Robin Hood's Bay egy ma is létező hely Yorkshireben. A szereplők és a történet fickió, az egyetlen kivétel a történetben szereplő zenész-házaspár, ők valóban léteztek.

Hogy van-e valamilyen kapcsolat a szerző első könyve, az Edenbrooke és e között? Nincs. Egy mellékszereplő tesz egy futó utalást az Edenbrooke egyik szereplőjére, ennyi az egész. Tehát akkor is elolvashatod, ha épp nem vagy képben az Edenbrooke-kal.

Minden vélt és valós hiányossága ellenére ez egy gyönyörűen megírt történet, a legnagyobb baja az, hogy nincs több belőle. A klasszikus romantika kedvelőinek kötelező olvasmány… de ízlések és pofonok.

Hóvégi klasszikus: George Sand - Consuelo, Rudolstadt grófné

“… nem színházakban játszák a legjobb komédiákat…”

George Sand, Consulo

Amandine Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant (Párizs, 1804-1876) ismert írói nevén George Sand, francia írónő, novellista. A nő, akinek volt mersze másnak lenni.

Előszőr kiskamaszként találkoztam George Sand nevével egy Chopinről szóló életrajzi filmalkotásban és csodálkozva kiáltottam fel: Jesszusom! Ez a pasi nő! Ami nem volt semmi a 19. században, még Párizs művészvilágában sem. Híres volt Chopinnel valamint Alfred de Musset-vel folytatott viszonyairól, bár ezek idején hivatalosan még Dudevant báró felesége és két gyermekének anyja. Ez a házasság később felbomlik Sand  a nők szexuális egyenjogúságáról vallott eszméi miatt, ugyanis több szeretője is volt, sosem titkolta viszonyait, ha kedve úgy tartotta, akkor férfiruhákba öltözött egyenjogúságát kifejezendő és a 19. századi Párizs dekadens művészvilágával vegyült.

Consuelo és Rudolstadt grófné, így a kettő együtt, mert így teljes a történet. Zárójelként megjegyzem, nem értem miért kategorizálja a Wikipédia mindkét művet novellának mikor regény a javából, különösen terjedelmüket tekintve.

18. században játszódó történet, a francia romantika gyöngyszeme és cselekménye Európa nagy részét beszövi. Történet egy csúnyácska, kétes származású lányról, akinek egyetlen vágya és reménye az éneklés, ez tudja majd kiemelni a szegénységből, nyitja meg a kapukat előtte. És ez hozza el a szerelmet is, amiről már oly régen lemondott. Szerelmese, és későbbi férje, a huszita Albert gróf meglehetősen eredeti figura a maga módján.

Romantika, szerelem, némi történelmi áttekintés és miszticizmus, valamint sok-sok korabeli zene, a zeneművészet és a színpad csillogó világa, a vele járó féltékenységekkel és intrikákkal. Erről szól Consuelo és Rudolstadt grófné. S ha belefogsz, akkor vértezd fel magad nagy türelemmel, mert nem egy könnyű olvasmány, első sorban a terjedelme miatt. Helyenként túlságosan részletező és emiatt vontatottnak tűnhet, de ennek ellenére érdemes vele megpróbálkozni a klasszikus romantika kedvelőinek.

Consuelo tüneményes tehetségű énekesnő, de életét és a velencei társaságba való befogadását több ellentmondás is nehezíti: spanyol, részben cigány származású, de a velencei stílus hibátlan értője, szerelemgyerek, csúnya leány, akit a tehetség és jóság mégis valósággal gyönyörűvé varázsol, az opera csillogó világa éppúgy vonzza, mint az érzéki szerelem, de fokról-fokra megcsömörlik mindkettőtől, egyre inkább lelki, megnemesült vonzalomra vágyik, s a tetszés és a siker közegéből a jószolgálat és a társadalom-jobbítás övezetébe lép át. Az önéletrajzi ihletésű regény eltávolítva egy történelmi időegység viszonylatába beleszőve a 18. század közepének története. A hősnő Velencéből Csehországba jut, majd Bécsbe, Poroszországba; feltárulnak előtte fejedelmi paloták, paplakok, összeesküvők földalatti rejtekhelyei. Értelme és jósága választatja vele Albert grófot, aki huszita. Férje halála után Rudolstadt grófné lesz, de ez már a könyv második kötetében (Rudolstadt grófné címmel) olvasható.

Eredeti mű: Georges Sand – Consuelo, 1842

Első magyar nyelvű kiadás 1875, Franklin-Társulat, azóta még négyszer, utoljára 1986-ban adta ki a bukaresti Kriterion kiadó

Legnépszerűbb ​​regénye, a Consuelo folytatásában George Sand a páratlan képességű velencei énekesnő mesés élettörténetét szövi tovább. A titkos házasság révén grófnévá lett Consuelo férje halála után Berlinbe költözik. Miközben továbbra is elkápráztatja a közönséget művészetével, a királyi udvarban fondorlatos összeesküvés szövődik körülötte, melynek akaratlan részeseként egyre inkább gyanúba keveredik. Végül kegyvesztett lesz: korábbi pártfogója, Nagy Frigyes rideg számítással börtönbe záratja. A meleg szívű lányról azonban igaz barátai nem feledkeznek meg. Mikor erényét a várbörtönben már komoly veszély fenyegeti, veszélyes kalandra vállalkozva megszökteti egy titokzatos idegen. Menekülés közben Consuelo szívében romantikus szerelem ébred az életét őérte kockára tevő Liverani lovag iránt. Kiszabadítója a lányt az üldözők elől egy távoli várkastélyban bújtatja el, mely titokban egy egész Európát behálózó titkos társaság vezetőinek székhelye. A társaság tagjait megismerve Consuelo megdöbbentő felfedezést tesz, és ennek fényében élete utóbbi néhány évének eseményei teljesen új értelmet nyernek. Az elképesztő fordulat ugyanakkor végre az oly régóta várt boldogságot is meghozza a lány életében. A zenei ihletésű regény megkapó szépségű, egyszersmind filozofikus mélységeket feltáró záró szakasza a forrongó szellemű XVIII. század elkötelezett erkölcsiséget tükröző áttekintését kínálja. A Rudolstadt grófné méltó kiegészítője és lezárása a francia romantika kiemelkedő alakjától ránk maradt legjelentősebb műnek.

Eredeti mű: Georges Sand – La Comtesse De Rudolstadt, 1843

Magyarul háromszor jelent meg az Európa Kiadó gondozásában, 1971, 1972 és 1978-ban

Julia Quinn - Minden és a hold

Lyndon nővérek 1

Hét évvel ezelőtt a lány összetörte a férfi szívét… 

Amikor Robert Kemble egy labirintus közepén Victoria Lyndonba botlik, nem akar hinni a szemének. Ő az a lány, aki miatt megszakadt a szíve, aki végignézte, ahogy a férfi megszervezi a szökésüket, majd otthagyta őt. Most egy karnyújtásra áll tőle, és bár a férfi alig tud úrrá lenni a dühén, még mindig képtelen ellenállni neki… 

Hét évvel ezelőtt a férfi kis híján tönkretette a lányt… 

Az apja figyelmeztette Victoriát: egy gróf sosem fogja feleségül venni egy lelkész lányát, és igaza is volt. Robert házasságot ajánlott a lánynak, végül mégis Londonba utazott, és magára hagyta őt a meghiúsult szökés szégyenével. Noha nem szereti nevelőnői munkáját, elutasítja Robert ajánlatát, amikor a férfi arra kéri, legyen a szeretője. Még a gróf kedvéért sem lenne képes feláldozni a tisztességét. 

De Robert nem tűri a visszautasítást, és megfogadja, Victoria az övé lesz, kerül, amibe kerül. Vajon képes lesz újra megbízni egymásban a balszerencsés szerelmespár? Édes vagy keserédes lesz-e a második egymásra találás?

Gabo, 2016

Eredeti mű: Julia Quinn – Everything and the Moon, 1997

“A lány előrehajolt – azt remélte, fenyegetően hat.

– Őszintén azt hiszem, hogy ha lenne puskám, agyonlőnélek.

– Úgy tudtam, a vasvilla nagy barátja vagy.

– Bárminek nagy barátja vagyok, amivel kárt lehet tenni benned.”

(Julia Quinn – Minden és a hold, Gabo, 2016)

Ha vizuális típus vagy, akkor néhányszor jót vihorászol a könyv ilyen-olyan részletein, én megtettem. Nem nagy szám, szerintem a valóság-rátája nulla, tehát ez semmmiképpen nem történhetett volna meg a valóságban, főleg a 19. század elején, de mindenképpen szórakoztatott, és jobb volt az idén meg a tavaly magyar nyelven megjelent Julia Quinn könyveknél. De ez az én véleményem… vagy lehet jobb passzban voltam most. Komolyan, senki nem szeretné megfilmesíteni? Jó kis paródia lehetne belőle. Például van egy olyan jelenet, hogy a női ruhaszalonban a grófot a nagynénije a retiküljével kalapálja. No, ezt megnézném, amint az alíg 19. századi illemtudó és "mindent a látszatért" hölgy nyilvános helyen a tatyójával ver egy grófot…

Tipikus Julia Quinn könyv, s nem is a jobbik fajtából, tehát a szórakoztatáson kívül ne várj semmi mást tőle. Valamikor elkezdtem nem szeretni az írónő könyveit, bár a Bridgertonokat, a Smythe-Smith kvartetet vagy akár a Bevelstoke trilógiát még lelkesen olvastam. Ha ebben nem lenne néhány olyan jelenet, ami megmosolyogtatott ahogy magam elé képzeltem, akkor bizony ez is a süllyesztőben végezné Mr. Cavendish és a korona szolgálatában állók mellett.

A történet rém egyszerű: a márki fia (aki gróf) és a pap nagyobbik lánya (ezt azért kell kihangsúlyozni, mert van neki egy kisebbik lánya is, akiről majd a sorozat második könyve szól), szóval Robert és Victoria összetalálkozik, egymásba szeret, az apáik ellenzik a kapcsolatot, a pár szétmegy. Hét évvel később ismét találkoznak - ezúttal nem egy tó partján, hanem egy labirintusban, amiből Victoria nem tud kijönni -, némi huza-vona után összeházasodnak s boldogan élnek míg meg nem halnak. Ennyi a könyv cselekménye. Ez három mondat volt, a könyv 370 oldalas és az a bizonyos huza-vona tölti ki, ami az újratalálkozás és a házasság között történik.

Victoria mindenre nemet mond, legyen az házassági vagy más jellegű ajánlat, a gróf meg rendesen futkos utána és próbálja meggyőzni, hogy de igazán legyen már olyan kedves és fogadja el házassági ajánlatát. De Victoria nem és nem úgy háromnegyed könyvön keresztül, mert ő egy öntudatos fiatal nő, aki végre a saját ura lehet. Értsd inkább varrónő, mintsem grófnő. De hát nem tud ellenállni a gróf csábításának, s a többit nem nehéz kitalálni. Victoria egy makacs liba, nem kedveltem egy kicsit sem, azt a kacsintgató teliholdat sem ponotoztam a könyv végén és végképp nem értettem mi szándéka volt a szerzőnek a könyv elején írt bevezetővel, amiben elmondja, hogy nem hisz a “szerelem első látásra”-ban, aztán meg ír egy pontosan arról szóló történetet. Ez egy kicsit olyan volt, mint amikor a háziorvosod kihangsúlyozza, hogy nem hisz a hagyományos orvoslásban és a következő percben elküld akupunktúrára és herba teát itat veled.

Epizodikusan találkozunk a kisebbik Lyndon lánnyal is, Ellie-vel, aki zsenge kora ellenére pontosan tudja, hogy mire való a pénz és megfelelő honorárium ellenébe gardedámi szerepét olvasásra cseréli, majd a történet végére olyan pénzügyi zsenivé nővi ki magát, hogy a Wall Street farkasa leckéket vehetne tőle… lehet az ő története jobban bejön majd nekem. Mikor jelenik meg magyar nyelven, fogalmam sincs, az idénre tervezte a kiadó.

De hát ízlések és pofonok…

  

“A gróf közelebb lépett hozzá, és egy árnyalattal fenyegetőbbé vált a hangja.

 – Victoria…

 A gróf még közelebb is lépett volna, de nyolc nő egyszerre döfte át megvető pillantásával. Még ő sem volt eléggé férfi ahhoz, hogy ellenálljon nekik. Széttárt karral suttogta:

 – Ennyi tyúkot!

 Victoria elüldögélt újdonsült csodálói körében, és gusztustalanul derűs képet vágott.

 Robert mély levegőt vett, és ujjával a levegőbe bökött.

 – Még nincs vége, Victoria. Beszélni fogok veled.

 Egy újabb, nem egészen érthető megjegyzést követően – kakasokról és tyúkokról mondhatott valamit – kivonult az üzletből.”

(Julia Quinn – Minden és a hold, Gabo, 2016)

A követekező rész, Ellie Lyndon és Charles Wycombe, Billington grófjának története, 

egyelőre angol nyelven: 

Brighter than the Sun