“… nem
színházakban játszák a legjobb komédiákat…”
George Sand,
Consulo
Amandine
Aurore Lucile Dupin, Baronne Dudevant (Párizs, 1804-1876) ismert írói nevén George
Sand, francia írónő, novellista. A nő, akinek volt mersze másnak lenni.
Előszőr
kiskamaszként találkoztam George Sand nevével egy Chopinről szóló életrajzi
filmalkotásban és csodálkozva kiáltottam fel: Jesszusom! Ez a pasi nő! Ami nem
volt semmi a 19. században, még Párizs művészvilágában sem. Híres volt
Chopinnel valamint Alfred de Musset-vel folytatott viszonyairól, bár ezek idején
hivatalosan még Dudevant báró felesége és két gyermekének anyja. Ez a házasság
később felbomlik Sand a nők szexuális egyenjogúságáról
vallott eszméi miatt, ugyanis több szeretője is volt, sosem titkolta viszonyait, ha kedve úgy tartotta, akkor
férfiruhákba öltözött egyenjogúságát kifejezendő és a 19. századi Párizs dekadens művészvilágával vegyült.
Consuelo és Rudolstadt grófné, így a kettő együtt, mert így teljes a történet. Zárójelként megjegyzem, nem értem miért kategorizálja a Wikipédia mindkét művet novellának
mikor regény a javából, különösen terjedelmüket tekintve.
18. században
játszódó történet, a francia romantika gyöngyszeme és cselekménye Európa nagy részét beszövi. Történet egy csúnyácska,
kétes származású lányról, akinek egyetlen vágya és reménye az éneklés, ez tudja
majd kiemelni a szegénységből, nyitja meg a kapukat előtte. És ez hozza el a
szerelmet is, amiről már oly régen lemondott. Szerelmese, és későbbi férje, a
huszita Albert gróf meglehetősen eredeti figura a maga módján.
Romantika,
szerelem, némi történelmi áttekintés és miszticizmus, valamint sok-sok korabeli
zene, a zeneművészet és a színpad csillogó világa, a vele járó
féltékenységekkel és intrikákkal. Erről szól Consuelo és Rudolstadt grófné.
S ha belefogsz, akkor vértezd fel magad nagy türelemmel, mert nem egy könnyű
olvasmány, első sorban a terjedelme miatt. Helyenként túlságosan részletező és
emiatt vontatottnak tűnhet, de ennek ellenére érdemes vele megpróbálkozni a klasszikus
romantika kedvelőinek.
Consuelo
tüneményes tehetségű énekesnő, de életét és a velencei társaságba való
befogadását több ellentmondás is nehezíti: spanyol, részben cigány származású,
de a velencei stílus hibátlan értője, szerelemgyerek, csúnya leány, akit a
tehetség és jóság mégis valósággal gyönyörűvé varázsol, az opera csillogó
világa éppúgy vonzza, mint az érzéki szerelem, de fokról-fokra megcsömörlik mindkettőtől,
egyre inkább lelki, megnemesült vonzalomra vágyik, s a tetszés és a siker
közegéből a jószolgálat és a társadalom-jobbítás övezetébe lép át. Az
önéletrajzi ihletésű regény eltávolítva egy történelmi időegység viszonylatába
beleszőve a 18. század közepének története. A hősnő Velencéből Csehországba
jut, majd Bécsbe, Poroszországba; feltárulnak előtte fejedelmi paloták,
paplakok, összeesküvők földalatti rejtekhelyei. Értelme és jósága választatja
vele Albert grófot, aki huszita. Férje halála után Rudolstadt grófné lesz, de
ez már a könyv második kötetében (Rudolstadt grófné címmel) olvasható.
Eredeti mű:
Georges Sand – Consuelo, 1842
Első magyar
nyelvű kiadás 1875, Franklin-Társulat, azóta még négyszer, utoljára 1986-ban
adta ki a bukaresti Kriterion kiadó
Legnépszerűbb
regénye, a Consuelo folytatásában George Sand a páratlan képességű velencei
énekesnő mesés élettörténetét szövi tovább. A titkos házasság révén grófnévá
lett Consuelo férje halála után Berlinbe költözik. Miközben továbbra is elkápráztatja
a közönséget művészetével, a királyi udvarban fondorlatos összeesküvés szövődik
körülötte, melynek akaratlan részeseként egyre inkább gyanúba keveredik. Végül
kegyvesztett lesz: korábbi pártfogója, Nagy Frigyes rideg számítással börtönbe
záratja. A meleg szívű lányról azonban igaz barátai nem feledkeznek meg. Mikor
erényét a várbörtönben már komoly veszély fenyegeti, veszélyes kalandra
vállalkozva megszökteti egy titokzatos idegen. Menekülés közben Consuelo
szívében romantikus szerelem ébred az életét őérte kockára tevő Liverani lovag
iránt. Kiszabadítója a lányt az üldözők elől egy távoli várkastélyban bújtatja
el, mely titokban egy egész Európát behálózó titkos társaság vezetőinek
székhelye. A társaság tagjait megismerve Consuelo megdöbbentő felfedezést tesz,
és ennek fényében élete utóbbi néhány évének eseményei teljesen új értelmet
nyernek. Az elképesztő fordulat ugyanakkor végre az oly régóta várt boldogságot
is meghozza a lány életében. A zenei ihletésű regény megkapó szépségű,
egyszersmind filozofikus mélységeket feltáró záró szakasza a forrongó szellemű
XVIII. század elkötelezett erkölcsiséget tükröző áttekintését kínálja. A
Rudolstadt grófné méltó kiegészítője és lezárása a francia romantika kiemelkedő
alakjától ránk maradt legjelentősebb műnek.
Eredeti mű: Georges
Sand – La Comtesse De Rudolstadt, 1843
Magyarul
háromszor jelent meg az Európa Kiadó gondozásában, 1971, 1972 és 1978-ban