Gayle Callen – A makacs vőlegény

Felföldi esküvők 2

Maggie McCallum álmai újdonsült vőlegényéről nem éppen romantikus természetűek. Nem elég, hogy úgy adták oda Owen Duffnak, mint valami zálogot, amely véget vethet a klánok közötti viszálynak, hanem még balsejtelem is gyötri, hogy vőlegénye esküvőjük napján meg fog halni. A Skót-felföld makacs fia mégsem engedi, hogy lefújják az esküvőt, pedig tényleg veszélyben forog az élete. Owen évekkel ezelőtt látta meg először Maggie-t, és legszívesebben azonnal ágyba vitte volna. Kockázatos dolog szemet vetni egy másik klán vezetőjének a húgára, de Owen szenvedélyesen beleszeret az egyetlen nőbe, akinek a megszerzésére szinte semmi reménye sincs…

HarperCollins, 2018

Eredeti cím: The Groom Wore Plaid, 2016

Két skótos sorozat is fut párhúzamosan a HarperCollins Kiadó Széphistória szériájában mostanság. Az egyiket Brenda Joyce neve jelzi és Felföldi rózsák név alatt jelenik meg, a másik Gayle Callen tollából származik és Felföldi esküvők sorozatcímmel került be a köztudatba. Ez utóbbi a jobb, legalábbis az én olvasatomban, de mindenki eldönti magának, hogy melyiket kedveli jobban, mert ugye nem vagyunk egyformák.

Bátran állíthatom, hogy szeretjük a skótos történeteket. Barátaim, ismerőseim is lelkesen jelzik, ha valahol felröppen a hír, mely szerint valamelyik kiadó újabb, témába vágó könyvvel, sorozattal készül kirukkolni – egyébként még mindig várom, hogy valamelyik kiadó felvállalja Maya Banks felföldiekről szóló két sorozatának a magyar nyelvű megjelentetését. Elképzelhetően jó buli lenne. Nem áll szándékomban elemezgetni miért is kedveljük ezeket a klasszikus romantikus történeteket (már aki…), melyekben a fickók mindig annyira ellenállhatatlanul férfiasak, mindenki maga tudja ennek az okát.

A makacs vőlegény a sorozat második könyve, de kis jóindulattal önálló történetként is olvasható, hiszen a történések csupán annyiban kapcsolódnak az első részhez, hogy ugyanarról a klánok közötti viszályról van szó, és ebben a részben helyre kell hozni mindazt, amit az első részben elbaltáztak. Az sem igazán számít, hogy a véletlen folytán kötött házasság végülis jól alakul és a fiatal házasok boldogok egymással.

Az első részben, melynek címe A hamis menyasszony és szintén az idén jelent meg a HarperCollins jóvoltából, a McCallum és Duff klánok közötti viszályt egy házassággal próbálják helyrehozni, csakhogy a Duff klánvezér csele miatt a McCallum vőlegény nem azt a Catriona Duffot rabolja el, akit elméletileg neki szántak, hanem a hölgy azonos nevű, szegényebb unokatestvérét. Ezt helyrehozandó, Owen Duff elkötelezi magát, hogy feleségül veszi Maggie McCallumot.

A hősnőről tudni kell, hogy fura álmai vannak, olyanok, melyeket maga sem igazán ért, de bebizonyosodott, hogy ezek az álmok a jövőbe látnak és tragédiákat hivatottak előrejelezni. Magie McCallum megálmodta, hogy esküvője napján vőlegénye meg fog hallni, csakhogy senki nem hisz neki, maga Owen Duff sem, akinek megvallja különleges képességét. Tehát Maggie arra játszik, hogy rávegye sármos vőlegényét, álljanak el az esküvőtől. És Maggie helyzete sem könnyű, hiszen a Duff-klán tagjai közül nem mindenki lelkesedik az esküvőjért, sem a két klán közötti békekötésért.

Körülbelül erről szól a történet, amely természetesen jól végződik, a szerelmesek – mert a főhősök természetesen egymásba szeretnek – túljutnak mindenféle intrikán, ellenségeskedésen és boldogan élnek míg meg nem hallnak. S ha már szerelmesekről esik szó, akkor a szerző néhány lepedőszaggató erotikus jelenettel is megfűszerezte a történetet, mert miért ne?

Szórakoztató történet volt minden kiszámíthatósága ellenére. A hősnő jövőbelátását kicsit eltúlzottnak találtam, néha már az abszúrd határát súrolta, de ez egy 18. században játszódó történet és a skót amúgy is egy babonás, hiedelmekkel teli nép.

Egyszer mindenképpen el lehet olvasni, kedvelhető. Én személy szerint várom a sorozat záró kötetét is, bár erre az idén nem hinném, hogy sor kerülne. S természetesen ízlések és pofonok...

Kapcsolódó bejegyzés:

A hamis menyasszony

Mary Balogh – Az útitárs

Túlélők klubja 3

A Túlélők Klubjának újabb tagja mutatkozik be főszereplőként Mary Balogh történelmi romantikus sorozatának 3. részében. Az útitárs című könyvben Sir Benedict Harper és Samantha McKay találnak egymásra és szórakoztatják az olvasót.

   A napóleoni háborúkat követően Sir Benedict Harper nehezen tudja újrakezdeni az életét, és mind a lelkének, mind a testének szüksége lenne arra, hogy valaki begyógyítsa a sebeit. Nem is sejti, hogy a segítség egy gyönyörű, ám sok megpróbáltatást elszenvedő asszony képében érkezik majd. Miután Samantha McKay megözvegyül, zsarnoki apósa és sógornője igencsak megkeserítik az életét. Egészen addig, amíg egy napon a vágyálma, hogy önálló életet élhessen, a Walesben megörökölt ház révén a beteljesedés ígéretével nem kecsegtet. Noha Ben és Samantha meglehetősen veszélyes körülmények között ismerkednek meg, hamarosan mindketten vonzódni kezdenek a másikhoz. Az asszony kész arra, hogy kövesse azt az utat, amelyet a végzet jelölt ki számára, Ben pedig úriemberként ragaszkodik hozzá, hogy elkísérje őt a sorsfordító utazásra. De mégis mit adhat egymásnak ez a két sebzett lelkű ember? Lehet egyáltalán közös jövőjük? Elképzelhető, hogy a válaszra épp egymás karjában találnak rá?

Mary Balogh a Túlélők Klubjának legújabb kötetében, a vágyakozás és a beteljesülés megindító regényében egy reményekkel teli özvegy és egy új életre vágyó katona sorsának összefonódását tárja elénk.

Kiadó: General Press, 2018

Eredeti cím: The Escape, 2014

Megrendelhető

A Túlélők klubja hét részes sorozat, mely tagjainak, hat férfi és egy nő, történetét meséli el, hét könyvben (ki gondolta volna!) és néhány kiegészító novellában. Azon kívül, hogy valamennyien az angol arisztokráciához tartoznak, a Túlélők klubjának tagjait egyetlen dolog köti össze: valamennyien a napoleoni háboruk testi-lelki áldozatai, Stanbrook herceg rezidenciáján töltött hosszú lábadozásuk pedig különös bajtársiasságot eredményez.

Kettejük történetét már megismertuk a sorozat előző részeiben: a Lánykérésben Hugo Eames, Lord Trentham találta meg párját, Az egyezségben pedig a vak Vincent, Darleigh vikomtja lép túl fogyatékán és leli meg a szerelemet.

Az útitárs főhősét már az előző részekből is ismerhetik azok, akik nyomon követik a sorozat történéseit. Sir Benedict Harpernek a lábai roncsolódtak a háborúban, embertelen erőfeszítések árán, két mankóra támaszkodva vonszolja magát. S ő az, akiről az előző részben senki semmit nem tud, hiszen minden ígéret ellenére nem érkezett meg Darleigh vikomt esküvőjére, mi több, családtagjai sem ismerik tartózkodási helyét. Ebből a történetből kiderül, hogy mivel is foglalkozott a vikomt, mikor családja és barátai azt hitték, hogy utazással múlatja idejét: szükségben levő fiatal hölgyeket ment meg.

Samantha McKay bajban van, s ez egy szinte állandósult állapot, hiszen akkor keződött, amikor nagyon fiatalon az egyenruha csábításának csapdájába esett és férjhezment egy olyan tiszthez, egy gróf második fiához, akit alig ismert. A boldogság rövid ideig tartott, egyrészt, mert az ifjú férj nem a hűségéről volt híres, másrészt, mert a katonai karrier is gyorsan véget ért egy sebesülés miatt, Samanthanak pedig évekig kellett ápolnia őt és elviselnie férje purtián erkölcsű családjának szigorúságát. S mikor az ifjú özvegyet arra kényszerítenék, hogy hagyja el a házat, ahol férjével élt és költözzön a grófi kastélyba, Samanthának eszébe jut az, amit mindig igyekezett titkolni: anyja családja, Wales és a menekülés lehetősége. Ebben lesz segítségére a szomszédban, nővérénél tartózkodó Sir Benedict Harper.

Nem mostanában kezdtem el ilyen típusú klasszikus romantikus történeteket olvasni, de nem emlékszem, hogy valaha is valamelyik ennyire kivágta volna a biztosítékot nálam. Kéretik nem félreérteni, a történet nagyon jó, annak ellenére, hogy nem érdemes fogadásokat kötni a végkifejletre, mert mindenki tisztában van vele, hová is vezet ez a közös utazás. A hősnő kiszolgáltatottsága dühített fel, és a bennem levő feministának üvölteni lett volna kedve. Abban a korban egy nőnek minden szempontból alá kellett rendelnie magát férje, apja, legközelebbi férfirokona akaratának, önként és dalolva át kellett adnia neki vagyonkáját, hogy az illető úr esetleg kártyán elverje. Sőt! Elképzelhetően alacsonyabb rangú származása miatt is csendben szégyenkeznie kellett, ha nem felelt meg az új család követelményeinek. Természetesen ezeket a dolgokat eddig is tudtam, ezért nem is értettem, hogy miért esik annyira rosszul az az igazságtalanság ami a hősnővel történik.

   Samantha McKay nem felet meg férje családjának, hiszen sem nemesi származása nem volt, sem tiszta angol vére, mivel anyja családja Walesből származik, ereiben cigány vér is folyik, tehát ő maga is korcs, akárcsak a kutya, melyet befogadott… rosszul mondom, a kutya, mely önkényesen beköltözött hozzá. Ő csak a család feketebárányának újabb húzása, hogy a grófi atyját felbosszantsa, de mikor erre Samantha rájött, akkor már rég késő volt változtatni.
   Ez a történet az újrakezdésről szól. Van benne szerelem is némi erotikával társítva, de a központban az új kezdet van, a megbocsátás, az elfogadás. És ez érvényes úgy Samantha McKayre, mint Benedict Harperre is, hiszen mindkettőjüknek rendbe kell tenniük az életüket, és rájuk fér egy új kezdet, meg némi boldogság.

Kedveltem a történetet, a szereplőket, a helyszíneket, a kutyát, lényegében mindent kedveltem, kivéve a puritán grófi családot, mert őket rühelltem kicsitől nagyig. Sajnálom, hogy legalább egy évet kell várni, míg a Túlélők klubjának egy újabb része megjelenik. Régebben azért több kötet jelent meg a kiadó Romantikus Regények sorozatában, most jó, ha egy évben tíz kerül az olvasókhoz, és ez annyira igazságtalan, főleg ha a következő évig kell várni egy-egy sorozat folytatására.

A szerző és a klasszikus romantikus történetek kedvelőinek ajánlom, de természetesen ízlések és pofonok...

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Lánykérés

2. Az egyezség

Mary Balogh történelmi romantikus műfajban sok olvasó szívét hódította már meg. Játékkal ismertetjük meg veletek korábban magyarul megjelent történeteit. Fülszövegekből találtok részleteket a turné állomásain. A rafflecopter dobozba kérjük írjátok be az adott blogon található Mary Balogh könyv címét. A játék végén a General Press Könyvkiadó felajánlásának köszönhetően egy példányt sorsolunk ki Mary Balogh Az útitárs c.könyvből.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

“Amikor botrány fenyeget, nincs más kiút, mint a házasság.”

a Rafflecopter giveaway

10/27 Betonka szerint a világ…

10/29 Kristina blogja

10/31 Kelly ésLupi olvas

11/2 Dreamworld

11/4 Insane Life

Sylvia Day – Büszkeség és gyönyör

A nagy vagyon veszélyeket is rejt… 

Ahogy Eliza Martin is tudja, az örökösnők élete nem egyszerű. Szerencselovagok kerülgetik, ismerősök hazudnak és hízelegnek neki, valaki pedig egyenesen „furcsa véletleneket” rendez meg, hogy az oltárhoz hajszolja. De Eliza nem hagyja magát, és elhatározza, hogy a végére jár a különös eseményeknek. Már csak egy férfira van szüksége, aki elvegyül a kérők között, és megtalálja a bűnöst. Valakire, akit nem könnyű észrevenni; aki csodás táncpartner, emellett pedig csendes és nyugodt természetű.

…ahogy bizonyos férfiak sem veszélytelenek 

Jasper Bond nyomozó hatalmas termetű, lenyűgözően jóképű és igen veszélyes férfi. Ki hinné, hogy Eliza, a széplélek, vonzónak talál egy ilyen akcióhőst? De Jasper nem tud ellenállni a lány makacsságának és a rejtélyeknek. Ügyfelei elégedettsége mindennél fontosabb a számára, és örömmel bizonyítja, hogy ő az, akire Elizának szüksége van…

Sylvia Day a New York Times és az USA Today bestseller írója, könyvei nemzetközi bestseller listákat is vezettek. Több mint 20 díjnyertes könyve jelent meg, több mint 40 országban. 28 országban vált bestseller íróvá, könyveit több tízmillió példányban adták ki.

Álomgyár, 2018

Eredeti cím: Pride and Pleasure, 2011

Az Álomgyár sorban a negyedik klasszikus romantikus könyvet adja ki Sylvia Day tollából. Őszintén megvallom, amíg az első meg nem jelent, azt sem tudtam, hogy ilyesmit is írt, valahogy leragadtam a Crossfire sorozatnál és hasonszőrű társainál.

Különösebben nem rajongok a szerzőért, de a már említett Crossfire soroza első három könyvét kedveltem, az Átverve/Átölelve duót is, bár abban már volt egy kis átverés is a fülszöveggel. S akkor jöttek a klasszikus romantikusok, amik nem igazán különböznek a szerző kortárs történeteitől, csupán más korban játszódnak, történet kevés, fülledt erotika annál több.

Valamiért az az érzésem, hogy nem véletlen a címválasztás sem, engem legalábbis erősen emékeztet egy sokkal híresebb és toronymagasan jobb “büszkeség”-gel kezdődő könyvcímre. Mint ahogy a férfi főhős neve sem lehet véletlen. Miért éppen Bond? Okés, nem James, hanem Jasper, de mit tesz a véletlen s a fikció ördöge: Mr. Bond a piacon fellelhető legjobb nyomozó.

A történetet olvasva többször is volt egy olyan érzésem, hogy kapcsolódik valamihez, valahol van egy előzménye – és ez alatt nem az előzőleg megjelent Sylvia Day klasszikus romantikusokat értem, mert azokhoz nyilvánvalóan közvetetten köze van és epizódikusan meg is jelennek az előző részekben szereplő urak.

Történet egyszerű: Eliza Martin vagyonos hölgyemény, már a hatodik báli szezonját teperi és esze ágában sincs férjhez menni, mert akkor elveszíti a vagyona feletti ellenőrzést, sőt az egész vagyonát, mert a kor törvényei szerint egy nő vagyona házasságkötéskor automatikusan a férjé lesz. Nem különösen szép, legalábbis ezt gondolja magáról, mert nem felel meg a kor szépségideáljának, de ez nem jelenti azt, hogy a vele járó rengeteg pénz ne szépítené meg a hozományvadászok szemében. S mivel az utóbbi időben egy csomó “véletlen” balesetet szenvedett, Eliza kiasszony úgy gondolja, hogy vakmerő kérői közül valaki rendezi meg ezeket a baleseteket, hogy bebizonyítsa, a lánynak egy férj védelmére van szüksége.

Itt lép be a képbe Jasper Bond hiper-szuper nyomozó, aki kötelességének érzi megoldani a rejtélyt, s miközben nyomoz és Eliza kiasszony udvarlóját játsza, extra szolgáltatásként az érzékek világába is bevezeti megbízóját. És természetesen neki is vannak titkai, meg nehéz gyermekkora, zűrös származása, mert miért is ne lenne.

Lesz boldog végkifejlet, megoldódik a rejtélyes balesetek ügye is – mellesleg ez volt az egyetlen meglepetés a történetben, és boldogan élnek, amíg meg nem haltak.

Az előző Sylvia Day klasszikus romantikusokhoz képest egy fokkal jobb volt, szórakoztatóbb, eredetibb, de ez az én szubjektív véleményem, hiszen mindig mondogatom, hogy ízlések és pofonok. Nem tudom, hogy a szerzőnek van-e még hasonló klasszikus romantikus/erotikus története, nem néztem utána, de ha már úgyis belejött a kiadó a zsánerbe, akkor szívesen elolvasnám Maya Banks skótos történetetit is magyar nyelven. Van belőlük két sorozatra való is, és nem hinném, hogy hiányozna belőlük az érzékiség és a tömény szex.

Nekem ez egyszerolvasós, klasszikus romantikusok és az erotikus írások rajongóinak ajánlom..

 Kapcsolódó bejegyzések:

Idegen a férjem

Hét év vágyakozás

Botrányos viszonyok

Monica McCarty - A Vadász

A Felföld rettegett fiai 7

Monica McCarty Felföld rettegett fiai sorozata valós történelmi eseményekre, tényekre alapozott fikció. A skót trónviszály véres harcait egy-egy romantikus-szerelmes történettel édesíti meg a szerző. A sorozat hetedik részében Ewen Lamonton, a Vadászon van a sor, hogy izgalmas kalandjai közepette párra találjon. A Blogturné Klub három bloggerét követve megtudhatod ők mit gondolnak a történetről, és ha a szerencse is melléd áll, tiéd lehet a könyv egy példánya.

William ​Wallace, a rettenthetetlen skót szabadságharcos halott. Skócia az angolok igáját nyögi. Klánok ragadnak kardot klánok ellen. A remény lángja azonban még nem hunyt ki. A skót Robert the Bruce úgy dönt, a Felföld és a Hebridák legendás harcosaiból titokban megkísérli a valaha volt legkiválóbb csapatot megszervezni, hogy egyesült erejüket felhasználva megszerezze a trónt, és ezzel ismét kivívja Skócia függetlenségét…

Ewen Lamontot, a Felföld legjobb nyomolvasóját nem mindennapi feladattal bízzák meg. Meg kell találnia Robert egyik küldöncét, aki fontos küldetést teljesít – álruhában. Ewennek egyszer már volt szerencséje a tüzes Genna nővérhez, aki egy ártatlan, lopott csókkal örökre az emlékezetébe véste magát. Most azonban, hogy a férfi már tudja, ki ő, és miféle feladatot vállalt, még fontosabbnak érzi, hogy mindenáron gondoskodjon a biztonságáról. Csakhogy a gyönyörű apáca igen makacs és vad természetű – meglehet, hogy a felföldi harcos élete legnehezebb kihívásával találja szembe magát? 

Miután Lady Janet – azaz Genna nővér – három esztendővel korábban sikertelenül próbálta kiszabadítani a testvérét az angolok markából, úgy dönt, küldöncként segíti Robert ügyét – egészen addig, amíg meg nem ismerkedik a szörnyen jóképű, ám kérges szívű harcossal. Kettejük között valósággal izzik a levegő, és minden nappal közelebb kerülnek egymáshoz. Amikor azonban Janet árulást sejt, merész tettre szánja el magát. Az üzenetnek ugyanis, amelynek a birtokába jut, minél előbb célba kell érnie, mert az nemcsak a tárgyalások kimenetelére lehet hatással, hanem a király életére is… 

A Felföld rettegett fiai-sorozat hetedik kötetében folytatódnak a skót harcosok és szerelmeik történetei.

General Press, 2018

Eredeti cím: The Hunter

Megrendelhető 

Egy újabb alkotás Monica McCarty tollából/billentyűzetéből, melynek témája az előző részekből már megismert skót szabadságharc. Kéretik nem összetéveszteni a még ennél is népszerűbb Diana Gabaldon féle Outlander sorozattal. A téma nagyjából ugyanaz: a skótok függetlenségi harca az angolok ellen, csupán a kor más, de ez sem meglepő, hiszen Skócia mindig is a függetlenségéért harcolt, évszázadtól függetlenül. McCarty történetei a 14. században játszódnak, s bár valós történelmi eseményekre támaszkodnak és szereplői nagy része valójában létezett, a történet mégis fikció – és erre, ahogy már megszokhattuk, a szerzői utószóban részletes magyarázatot is kapunk.

Akik ismerik a sorozat valamennyi eddig megjelent részét, azok már tudják, hogy kicsodák a sorozat címét adó Felföld rettegett fiai. Különös képességekkel rendelkező felföldi harcosokból álló titkos alakulat tagjai. Az alakulat létrejöttének értelmi szerzője Robert de Bruce, aki kisebb-nagyobb sikerrel harcol Skócia függetlenségéért az angolok ellen, és azért, hogy saját fejére biggyeszthesse a koronát. Ez az a titkos különítmény amelyról titokban mindenki suttyorog, nyíltan senki sem mer beszélni és a csapat tagjairól sem tud senki semmit.

Ennek az elít különítménynek a tagja a Vadászként emlegetett Ewen Lamont, a felderítő és fejvadász, a csapat legjobb nyomolvasója, mint ahogy azt a történet során többször is bebizonyítja. Neki kell megtalálnia Genna nővért, azt az apácát, aki az egyházi ruha védelmét használva Robert de Bruce küldönce és híreket, információkat szállít. Az egyházi ruha viszont nem feltétlenül jelent védelmet, hiszen maga az egyház is két részre oszlott: képviselőinek egy része támogatja Robert de Bruce trónrakerülését, a másik része pedig továbbra is Angliához hű.

A két főhősünknek már az előző részben is volt már szerencséjük egymáshoz, hiszen Genna nővér nem más mint Lady Janet, az előző rész hősnőjének, Lady Marynek az ikertestvére. S mivel egypetéjűek, ez majd a történet során okoz némi megmosolyogtató félreértést – ez egy olyan klisé, amit nem lehetett kihagyni.

Ez a történet valahogy nem volt az igazi. A sorozat hetedik részénél vagyunk és már felfedezhető a sablon, amit a szerző követ: a függetlenségi törekvésekről szóló harc mellett adott a harcos meg a Lady, akit valamilyen zűrből kell kimenteni – csak a zűr milyensége változó. Harcos és Lady vonzódik egymáshoz, leteker néhány észveszejtő és ruhaszaggató szexpartit, elköteleződnek egymásnak és boldogan élnek, amíg meg nem halnak, s majd a következő részekben is epizódikusan megemlítik őket valamiért… esetleg született egy mini-harcos vagy egy mini-lady.

Most sem volt ez másképp, és ráadásul a hősnő sem volt szimpatikus. Egyrészt mert hihetetlenül makacs és önfejű volt, másrészt mert rengetegett fecsegett. Szó se róla, okos volt, talpraesett és nagyrészt sikerült kivágnia magát a rázós helyzetekből, de akkor sem lett a kedvenc hősnőm. A főhős természetesen más lapra tartozik, őt kötelezően imádni kell, mert imádjuk a skót harcosokat – és a róluk szóló történeteket is.

A sorozatnak még mindig nincs vége, hiszen angol nyelven még öt része és két kiegészítő novellája van, tehát egy ideig még elleszünk vele és a plaid-es keményfiúkkal, a következő részekre várva.

Nem volt rossz, de kedvenc sem lett. Vannak a sorozatnak izgalmasabb, szórakoztatóbb részei is, de természetesen ízlések és pofonok…

Kapcsolódó bejegyzések:

A Felföld rettegett fiai

Az Újonc

Nyereményjátékunkkal Skócia múltjában kalandozunk. Minden állomáson a bejegyzés kiemelt betűit összeolvasva  egy-egy skót nemzetiségű híresség nevét kell kitalálni és a Rafflecopter megfelelő dobozába beírni.
   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

09.18 - Betonka szerint a világ…

09.20 - Dreamworld

09.22 - Kristina blogja

Lisa Kleypas – Ördöngös tavasz

Ravenel család 3

Egy ​petrezselymet áruló, különc ifjú hölgy…

A legtöbb elsőbálozó lány arról álmodik, hogy férjet talál magának. Lady Pandora Ravenelnek azonban egészen más tervei vannak. Az ambiciózus szépségnek semmi kedve a londoni báli szezonhoz, annál szívesebben maradna otthon, hogy megszervezze és beindítsa társasjátékgyártó vállalkozását. Az egyik fényes bálon azonban botrányos helyzetben találja magát egy kivételesen jóképű idegennel.

Egy cinikus aranyifjú…

Gabriel, Lord St. Vincent éveken át sikerrel kerülte el a házasság révébe vezető csapdákat, ám végül egy olyan lázadó szellemű ifjú hölgy horgára akad, akinél keresve sem találhat magának kevésbé megfelelő feleséget. Pandorában fel sem merül, hogy hozzámenjen, Gabrielt azonban ellenállhatatlanul vonzza az eleven természetű lány, és mindent megtesz azért, hogy a magáénak mondhassa, fittyet hányva arra, hogy kényszer szülte házasságuk akár pokolinak is bizonyulhat.

Egy veszélyes terv…

Pandora enged Gabriel tapasztalt és érzéki ostromának, s beleegyezik abba, hogy a felesége legyen. Nemsokára azonban világossá válik előtte, hogy társasjátékgyártó vállalkozása megszervezése során véletlenül veszélyes összeesküvésbe botlott, és egyedül a férje képes gondoskodni a biztonságáról. Miközben Gabriel az ismeretlen rosszakaróktól védi hitvesét, közösen rádöbbennek arra is, hogy kapcsolatuk baljós kezdete ellenére voltaképpen egymásnak vannak teremtve.

Gabo, 2018

Eredeti cím: Devil in Spring, 2017

“– Attól tartok, egyetlen este leforgása alatt egynél több ifjú hölgyet sosem szoktam tönkretenni – jelentette ki gúnyos jólneveltséggel Lord St. Vincent. – Az embernek mégiscsak vannak elvei…” *

Pandora könyve, talán az, amit a legjobban vártam, és pontosan emiatt érzek némi csalódást, mert azért a leányzótól többet vártam.

Nem titkoltam eddig sem, hogy számomra a sorozat kedvenc karakterei a zabolátlan Ravenel ikrek, Cassandra és Pandora, különösen Pandora, aki vásottságban bármelyik kis csibésszel felvehetné a versenyt, annak ellenére, hogy lassan már 20 éves. És azért ne felejtsük, hogy történetünk a 19. században játszódik, amikor a jólneveltség és a viselkedési szabályok szigorúan – és képmutatóan – voltak szabályozva.

   Amikor felröppent a hír, hogy a kiadó újabb Lisa Kleypas könyveket jelentet meg, kicsit utánanéztem, hogy miről is szólnak majd és mire várhatok. S többek között azt is olvastam róla, hogy kapcsolatban áll a szerző Wallflowers sorozatával. S ez így is van, hiszen Pandora kivel mással kompromittáltathatná magát, mint Gabriel, Lord St. Vincentttel, aki a Wallflowers sorozat negyedik részéből ismert dadogós Evangeline és élvhajhász (azóta példás férj) Sebastian St. Vincent – jelenleg Kingston hercege és hercegnéje – fia és egyes számú befutója az örökösödési listán. A Wallflowers sorozat negyedik részének címe Az ördög télen, ami az eredeti angol The Devil in Winter tökéletes fordítása. Ha ez a történet ahhoz kapcsolódik, s az eredeti angol címe Devil in Spring, akkor nem lett volna stílusosabb, ha Az ördög tavasszal címmel kerül be a köztudatba és nem túlozzák el a kreatív fordítást? No, de ez egy technikai mallőr, térjünk vissza Pandorához és Gabrielhez.

   Mint említettem, Pandorát kompromittálják, s ráadásul teljesen ártatlan a dologban, hiszen ő csupán segíteni szeretne a nagy erkölcscsősz Lady Berwick férjezett lányán, aki egy intim együttlét során elvesztette a fülbevalóját a kerti pavilonban, s ha férje észreveszi hiányát bizony kellemetlen kérdésekre kell majd válaszolnia.

Nem Pandora lett volna, ha nem történik vele valami, amikor önzetlenül segíteni próbál a bajba jutott fiatalasszonynak. S szintén a Wallflowers soroztaból ismert Marcus, Lord Westcliff azt aki rajtakapja Lord St. Vincentet, amint a kerti pavlon rácsai közé szorult Pandorát próbálja lehetetlen helyzetéből kimenteni. Lord Westcliff és még valaki, aki az apák bűneit a fiúkon kéri számon, és ugye alma nem esik messze a fájától.
   Így kezdődik a független és sebezhető Pandora románca az élvhajhász Lord St. Vincenttel, s hogy mi lesz a vége, azt mindenki maga fedezi fel olvasás közben, mert én elárulni nem fogom, bár nem nagy filozófia kitalálni. Bármennyire is kapálóznak mindketten ellene, mégiscsak össze kell házasodniuk, de ez nem a történet végén fog megtörténni. Viszont az út a boldogító igenig rögös, mert Pandora nem feleségként képzeli el a jövőjét, s ez ismét izelítőt nyújt abból, hogy milyen is lehetett nőnek lenni egy olyan korban, amikor a vagyon, a döntéshozatal és úgy általaban minden a férfiak kezében volt.

A történet során belekukkanthattam Pandora naplójába, melybe megfigyeléseit jegyzi fel, és ezek a megfigyelések néha mosolyra fakasztottak. Kedvencem a kilencevenkilences számú, mely szerint:

99. A férfiak olyanok, mint a csokoládébonbon. Mindig a legtetszetősebbnek a legpocsékabb a tölteléke. *

Izgalomban is van bőven része az olvasónak, hiszen a történet abban a korban játszódik, amikor az ír függetlenségi törekvések radikalizálódtak és ennek szószerint értendő puskaporos következményei vannak – Pandora pedig mindig rossz helyen van, mert nem hazudtolja meg önmagát.

Nem volt rossz, szórakoztatott, néha megnevettetett, vicces volt és helyenként izgalmas, de valahogy nem volt az igazi. Persze örültem, hogy az előző sorozat szereplői közül néhánnyal újra találkozhattam, de Pandora történetétől többet és főleg mást vártam. De ettől függetlenül ajánlom a szerző és a sorozat rajongóinak, különben is ízlések és pofonok…

* Lisa Kleypas: Ördöngös tavasz, Gabo, 2018

 Kapcsolódó bejegyzések:

1. Érzéketlen aranyifjú, 2018

Cold-Hearted Rake, 2015

2. Winterborne választottja, 2018

Marrying Winterborne, 2016

Brenda Joyce – Rózsa a viharban

Felföldi rózsák 2

Véres háború söpör végig Skócián. A Comynok és a velük szövetséges családok sorsa egy fiatal nő kezében van. A nemrég árvaságra jutott Margaret Comyntól elvárják, hogy érdekházasság révén biztosítsa ezen klánok jövőjét. Ám a hírhedt és rettegett Lochaber Farkasa megtámadja és ostrommal beveszi a várát, őt magát pedig túszul ejti. A lány eleinte gyűlöli fogvatartóját, de hamarosan szenvedélyes szerelemre lobban iránta, noha jól tudja, hogy a férfi a Skócia trónjára törő Robert Bruce oldalán harcol, míg a Comynok Edward angol királyt támogatják. Margaret egy háború kellős közepén találja magát, és választania kell a családja iránti hűség és a mindent elsöprő érzelem között…

HarperCollins, 2018

Eredeti cím: A Rose in the Storm, 2013

Az igazat megvallva, rég olvastam a szerzőtől, értendő a sorozat első része előtt, hiszen A harcos és a rózsa idén, kora nyáron jelent meg. S ez az időbeni távolság megszépítette azt, amit annak idején, a de Warenne sorozat részeit olvasgatva a szerzőről gondoltam. Nem lelkesedtem érte, de hangulattól függően az “egynek elmegy” és az “egészen jó” között ingadozott. Tehát pozitívan fogadtam, hogy a kiadó újabb Brenda Joyce könyveket ad ki, és lelkesedésem még annál is nagyobb volt, mikor kiderült, hogy ezek a történetek marcona, de annál szexibb skót harcosokról fognak szólni – mert, ugye, valamilyen érthetetlen okból imádjuk a felföldi harcosokat és a róluk szóló történeteket.

Az első csalódás akkor ért, amikor szembesültem A harcos és a rózsa nyúlfarkni terjedelmével, de gondoltam sebaj, majd jönnek a folytatások, hosszabban, bővebben. S így is lett, a Rózsa a viharban lényegesen terjedelmesebb. Csakhogy a mennyiség a minőség róvására ment, mert amíg az első rész olvasása után azért panaszkodtam, hogy a szűkös terjedelem miatt a cslekménynek nem volt helye és ideje kibontakozni, most egy agyonbonyolított, többnyire zavaros és vontatott történetet kaptam, egy olyan hősnővel, akit mély meggyőződéssel tudtam volna bántalmazni, hátha sikerül egy kis értelmet verni a fejébe.

Akik ismerik Monica McCarty Felföld rettegett fiai sorozatát, azoknak nem idegen sem a téma, sem a kor, amikor a történet játszódik, csakhogy a Monica McCarty egészen más oldalról közelíti meg a valós történelmi eseményeket, mint Brenda Joyce… és szerény véleményem szerint toronymagasan jobban is írja meg a skót trónviszályról szóló történeteit. A téma és a kor ugyanaz: 14. század eleje, amikoris William Wallace, a nagy skót szabadságharcos halott, és Robert de Bruce harcba száll a skót koronáért és Skócia függetlenségéért. Csakhogy ebbe Edwardnak, Anglia királyának is van némi beleszólása, nem beszélve arról, hogy a felföldi klánok nem állnak ki egy emberként Bruce mellett, hanem politikai érdekektől indíttatva inkább az angolok pártján állnak.

   Margaret Comyn, jelen történet hősnője mindössze 17 éves, de kiemelkedő kötelességtudattal és saját klánja, elholt szülei iránti hűséggel rendelkezik. Olyan egészen beteges módon, hiszen akkor is kitart a család/rokonság mellett, amikor nyilvánvalóan ő nem számít többnek, mint alku tárgyának. Családja az ő Guy de Valence-szel tervezett házassága révén akarja az angol Edward jóindulatát biztosítani, ugyanis a család az angolok pártját fogja. Ő lenne az a bizonyos “rózsa a viharban”, a szupernő – de én csupán idegesítőnek és eltúlzottnak találtam, annak ellenére, hogy tényleg nagyon kedvelem az olyan hősnőket, akik határozottak és tudják mit akarnak.
   Értem én, hogy abban a korban egy 17 éves lány felnőtt nőnek számított, de értelmi képességei akkor is egy 17 éves lányé voltak, melyhez társult egy jó adag arrogancia is, hiszen maroknyi emberrel védelmezte várát a legfélelmetesebb felföldi harcos, Alexander MacDonald és sokszáz főre rúgó serege támadása ellen. Ez a gyors támadás kettejük történetének kezdete, ami természetesen szerelembe – és némi erotikába – materializálódik a történet során. Egyébként a két főhös fiktív karakter, ők valójában nem léteztek sem a Comyn, sem a MacDonald családban abban a korban, amikor a történet játszódik.

   Azt sem igazán pontoztam, hogy Isabella, Fife grófnője – aki itt mint a hősnő rokona és kebelbarátnője szerepel – egy olcsó kis lotyónak van bemutatva, aki elhagyja férjét és Robert de Bruce udvarához (és ágyához) csatlakozik, nem törődve, hogy a skótok királya házas. Amennyire pozitív hősnőnek volt beállítva a butácska Margaret – a család iránti hűség és kötelességtudat eleven szobra –, annyira negatívan volt bemutatva Isabella, akinek mégiscsak fontos szerepe volt a koronázási ceremóniában, hiszen öccse hiányában ő birtokolta Fife grófi címét. Egyébként a történet női szereplői többnyire használati cikkekként voltak ábrázolva, akik feláldozhatóak voltak, vagy politikai szövetségek biztosítása érdekében alku tárgyai, vagy egyszerűen csak üzentek értük, amikor az úrnak kedve szottyant egy kis etyepetyére.
   Nem szerettem a történetet. Annyi minden volt belezsúfolva, hogy pörögnie kellett volna, de csak idegesített és untatott, a hősnő pedig utolsó sejtjéig antipatikus volt. Még az sem javított a megítélésén, hogy végülis a szerelem nevében hajlandó túllépni merev elvein és elköteleződik Alexander MacDonald mellett. Szegény MacDonald! Élő példája annak, hogy a szerelem öl, butít és a nyomorba dönt, hiszen egy ilyen ostoba liba jutott neki osztályrészül. Ő egyébként nagyon szerethető karakter volt, pont olyan amilyennek a rettenthetetlen skót harcosokat elképzeltem, tökéletes hős, akinek azért van egy érzelmes oldala is, csak gondosan titkolja.

Nekem ez felejtős volt, meggondolom, hogy elolvasom-e a trilógia utolsó részét is (mikor és ha megjelenik), de ízlések és pofonok, mert nem vagyunk egyformák…

 A sorozat további részei:

1. A harcos és a rózsa, 2018

The Warrior and the Rose

3. A Sword Upon the Rose - egyelőre csak angol nyelven olvasható