E. K. Blair – Echo

Fekete Lótusz 2

Úgy mondják, amikor bosszút állsz, elveszíted az ártatlanságod egy darabját. Csakhogy én nem vagyok ártatlan. Ellopták az ártatlanságomat. Nagyon régen ragadták el tőlem, azzal az élettel együtt, amit élhettem volna. És vele a lelkemet, az álmokkal és reményekkel teli ártatlan szívemet, amellyel megszülettem. Odalett. Eltűnt. És még választásom sem volt. Gyászoltam azt az életet. Gyászoltam az esélyeket. Eddig. Most készen állok visszavenni azt, ami mindvégig engem illetett. De minden tervben ott rejlik egy végzetes hiba. Olykor ez nem más, mint a szív.

Művelt Nép, 2018

Eredeti mű: E. K. Blair – Echo, 2015

“Néha el kell buknunk ahhoz, hogy megtanuljuk, miképpen állhatunk talpra ismét. Néha fájdalmat kell okoznunk másoknak ahhoz, hogy felismerjük a saját hibáinkat, és felismerjük, hogy jobban kell bánnunk önmagunkkal.” *

Több mint egy év várakozás után végre kézbe vehettem a Fekete Lótusz sorozat második részét is, az Echot. Ugye, ez egy trilógia, az első része függővéges volt és engem bizony rendesen fúrdalt a kiváncsiság, hogy mi is történt tulajdonképpen, milyen irányban alakul majd a történet.

Az első részből már ismerősek a történet szereplői, a cselekmény továbbra is körülöttük bonyolódik, s annak ellenére, hogy néhányukat már erőszakos halállal kiiktatták, a síron túlról is okoznak meglepetéseket és befolyásolják a cselekmény irányát.

A történet központjában Nina/Elizabeth áll, aki bántalmazásban eltöltött gyermekkorát készül megtorolni azon, akit – információi szerint –  az élete rombadöléséért és őt ért sérelmekért felelősnek tart. Egészen beteg bosszút forral és látszólag minden a terv szerint halad, hogy kiiktassa Bennetet, a férjét. Ebben segítségére van mostohabátyja, Pike is, akivel együtt szenvedték végig a nevelőszülők atrocitásait, a terrort, a kínzásokat, a szexuális bántalmazást. Csakhogy a tervbe egy apró hiba csúszik: Nina/Elizabeth beleszeret a skót származású Declanba, akit eszközként használ a bosszúra, de a gépezetet már megállítani nem lehet és az első rész végére a veszteség nagyobb, mint amennyit elviselni képes.

A Bangről azt írtam megjelenésekor, hogy tökéletes példája a káoszelmélet pillangó effektusának. Erről az részről nem tudom mit mondhatnék, mert ha a Bang a kegyetlen bosszúról szólt, akkor ez a megbánást helyezi előtérbe és semmihez nem hasonlítható.

Nina/Elizabeth elégtételt vesz férjén, csakhogy ez a bosszú keserű és a következményei fájdalmasabbak, mint amiről valaha is álmodott volna, ez pedig további meggondolatlan cselekedetekre sarkallja.

Az előző könyv azzal ért véget, hogy Nina/Elizabeth és Pike, a mostohabátyja és cinkostársa, a férfi lakókocsijában vitatkozik és eldördül egy pisztoly, de nem is sejthetem kinek a kezében van a fegyver és ki felé irányítja. Az Echo innen folytatja, és aki azt hiszi, hogy az első rész történéseit nem lehet fokozni, az bizony nagy tévedésben van.

“– Mindenkinek vannak titkai (…) Mindenki hazudik, és mindenki végigcsalja az életét, hogy kielégítse önnön vágyait. Nem tennénk, ha rosszul érkeznénk magunkat miatta; azért tesszük, mert alapvető emberi jogunk a boldogságot keresni.” *

Az első részben azt is megtudtam, hogy miként, és főleg miért lett Elizabethből Nina, most azon van a sor, hogy Nina visszavedledjen Elizabethé, hogy megpróbálja újrakezdeni az életét, hogy vezekeljen az esztelen terve által okozott hibákért. Míg eddig egyidőben három férfival is folytatott szexuális kapcsolatot – Bennettel, a férjével, a bosszú miatt, Declannal szerelemből és Pike-kal azért, mert mindig is ő jelentette a biztonságot és a vígaszt –, most egyedül kell megbírkóznia az eseményekkel. Most nyíltan fel kell vállalnia a múltját és az igazságot. Ha az első könyv az Egyesült Államokban, nagyrészt Chicagóban játszódik, most ez a második Skóciába viszi az olvasót, Declan szülőhazájába.

Annak idején azt is elmondtam/leírtam, hogy ebben a történetben semmi sem az, aminek látszik. Ez erre a részre is érvényes. A szerző az embeli lét legsötétebb bugyraiba viszi el az olvasót, ahol a megtévesztés, a hazugságok, a kegyetlenség, az erőszak bármely fajtája napi szinten jelen van. S mikor azt hittem, hogy ennél lennebb már nem lehet menni, a szerző bebizonyította, hogy igenis lehet. A szereplők símán megtöltenének egy fegyházat és évekig munkát adnának egy pszichiátriai klínika teljes személyzetének.

Ez egy erotikus pszichothriller, tele váratlan fordulatokkal, szervezett bűnözéssel, pszichózisokkal, erőszakkal és egy őrült szerelemmel. Mivel szorosan kapcsolódik az előző rész történéseihez, nem olvasható önálló történetként, tehát aki nem olvasta még az első részt, ajánlatos azzal kezdeni.

A történet magábaszippantott, letehetetlen volt, egyetlen szuszra el is olvastam. A szerző most sem hazudtolta meg önmagát: durva függővéggel végződik, s nagyon remélem nem kell egy újabb évet várni a folytatásra. 

Erős idegzetű olvasóknak ajánlott… meg ízlések és pofonok…

* E. K. Blair – Echo, Művelt Nép, 2018

 A sorozat részei:

1. Bang

Művelt Nép, 2018

Bang

3. Hush - magyar nyelven még várat magára

 Hush

Rita Falk - Gőzgombóc blues

Franz Eberhofer 2

Franz Eberhofer, a testestül-lelkestül bajor rendőr kellemes falusi mindennapjait újabb bosszantó események zavarják meg. Höpfl iskolaigazgató házának falára például valaki rikító piros festékkel felírta, hogy „DÖGÖLJ MEG, TE DISZNÓ!”. Önmagában a felirat még nem lenne főbenjáró bűncselekmény, azonban a zaklatott igazgató nemsokára nyomtalanul eltűnik, később pedig darabokra szabdalva bukkan fel ismét a vasúti sínek között. Öngyilkosság? Gyilkosság? Franz nyomozása gyorsan kideríti, hogy az igazgató nem volt éppen közkedvelt ember, ahogyan pedig egyre mélyebbre ássa magát az ügyben, a gyanúsítottak köre is egyre bővül. Franz azonban a Nagyi ínycsiklandó gőzgombócaiból erőt merítve rendületlenül halad az igazság felderítésének útján…

A jó krimik, a jó ételek és a jó humor kedvelőinek – Nagyi hamisítatlan bajor receptjeivel.

Művelt Nép, 2017

Eredeti mű: Rita Falk – Dampfnudelblues

“Vagy úgy. Szóval a kertünkben tényleg terem dohány. A legeldugottabb zugban, a fészer mögött. Azért ezt szeretném szemügyre venni, így feltápászkodom és elindulok a Nagyi nyomában.

A helyzet egyértelmű, nincs szükség alapos vizsgálatra.

– Vadkender – közlöm a Papával, amint visszaérek hozzá. A vállát vonogatja. – Szóval vadkendert termesztesz a kertemben – folytatom, ezúttal erőteljesebb hangnemben.”*

Üdv ismét Bajorországban, egészen pontosan Niederkaltenkirchenben (csak remélni tudom, hogy ezt most jól írtam le és nem maradt ki egyetlen betű sem), mindjárt ott Landshut mellett. Ugyanis itt lakik és áll szolgálatban Franz Eberhofer, mint a falu egyetlen, de annál rettenthetetlenebb rendőre... meg Ludwig, a kutyája

Azért ismét, mert ez a történet egy sorozat második része. Ami azt illeti szinte egy évet vártunk rá, s ki tudja mennyit fogunk majd várni a még hátralevő négy részre.

Akik olvasták a sorozat első részét, a Télikrumligombócot, azok nagyjából képben is vannak azzal, hogy mit várhatnak ettől a történettől, és főleg azzal, hogy kicsoda is Franz Eberhofer. Természetesen azon túl, hogy a falu egyetlen rendőre, aki az előző részben minden igyekezete ellenére megoldott egy négyes gyilkosságot. Bár az érdemeit némileg megnyirbálta a tény, hogy nem sokkal a dicső esemény után gyermekrabláshoz kért erősítést – kommandósok, helikopter, nyomkereső kutyák, meg minden hasonló finomság –, s közben csak az üzemanyag fogyott ki a tag kocsijából.

Nos, kicsoda is Franz Eberhofer, az anti-rendőr, minden rendfenntartó paródiája, aki egészen sajátos módon értelmezi a törvény és az igazságszolgáltatást? Egy büntetésből Münchenből szülőfalujába helyezett rendőr. Igen, elmondhatom miért volt a büntetés: társával, akivel mai napig barátok, egy pedofilt tartóztattak le. Rudi, a társ, flottul szétlőtte a fickó családi bizsuját és Franz szurkolt neki. Az esemény után Rudit menesztették a rendőrség kötelékéből, Franzot pedig eldugták a kis faluba, ahol elméletileg soha semmi nem történik. Csak mert Franz szeret a fegyver után kapkodni. Nagyon.

Elméletileg, mert gyakorlatilag itt is dolga van, bár nem minden egyes nap hoz neki fontos ügyeket. Néha be kell érnie házastársak közötti agresszióval, részeg gépkocsivezetőkkel, vagy épp vandálokkal, akik az iskolaigazgató házára írogatnak fenyegető üzeneteket.

Ez a rész pontosan erről az üzenetírogatásról szól, illetve arról, hová fajul el a dolog, hiszen Höpfl igazgató hamarosan eltűnik, majd brutálisan meg is gyilkolják. Hősünk természetesen buzgó nyomozásba kezd, s gyanúsított mint a tenger, mert Höpfl igazgatót minden második ember holtan szerette volna látni.

Franznak természetesen magánélete is van , hiszen az előző részből már tudjuk, hogy a szülői ház disznóóljában lakik – nem vicc, azt alakította át magának, hogy szabaduljon süket, de nagyon szerethető nagyanyjától, és füvet szívó, Beatles-t üvölttető apjától. Itt szokta meglátogatni őt barátnője, Susi, aki a polgármesteri hivatalban dolgozik és aki többre vágyik a barátnői státusznál, viszont erre Franz még nincs felkészülve.

S természetesen ismét felbukkan bátyja Leopold is, jövendőbeli harmadik feleségével (még a másodiktól sem vált el) a thai Panidával és kettejük szerelmének gyümölcsével.

“Uschinak hívják, a nagyanyja után. Mivel azonban ez a név az én meghalt mamámé, ezért én inkább Sushinak hívom. A Sushi sokkal jobban is illik hozzá: kicsi, ázsiai, göngyölt.”*

A kép testvér továbbra sem kedveli egymást. Leopold lenézi rendőr öccsét, hiszen neki könyvesboltja van és feleséget is fogyasztott már bőven, míg Franz nyálgépnek és érdekembernek nevezi bátyját. De neki köszönhetően új szerelem lép be Franz életébe aprócska unokahúga Uschi (Sushi, a Nagyorrú Törpe) személyében, aki első pillanattól ragaszkodik hozzá és csak az ő társaságában hajlandó aludni, vagy egyáltalán csendben maradni, bárhol is lennének. Franz természetesen kézzel-lábbal kapálózik e újféle kapcsolat ellen, de nem tud ellenállni a pöttöm kislánynak és széles, fogatlan vigyorának.

“Tökéletesen ellazulok. Sushi a hasamon fekszik, és szinte azonnal mély álomba merül. Egy perc és én is alszom.

Fantasztikusan jól nézhetünk ki így ketten, a kis vágottszemű meg én. Amikor ugyanis felébredek, a fürdő összes női látogatója ott áll körben körülöttünk és elragadtatottan bámulnak. Annyi telefonszámot nyomnak a kezembe, hogy az egész hátralévő életemre elég lenne.”*

A történet végére természetesen megkerül a gyilkos is, és közben ismét találkozhatunk a falu előző részből már ismert lakóival: a pletykafészek nőkkel, a kocsmárossal, a mészárossal, a polgármesterrel. Lassan már egészen otthonosan érezheti magát az olvasó ebben a közegben.

Nagyon kedveltem a történetet, mert végig szórakoztató volt és annak ellenére, hogy ez tulajdonképpen egy krimi, többször is hangosan megnevettetett. És a végén, természetesen, most is ott vannak a nagyi receptjei, lehet főzőcskézni. Nagyon remélem, hogy a folytatásokra nem kell ismét egy évet várni.

Ez egy fergeteges paródia, amit kár lenne kihagyni. Ajánlom első sorban azoknak, akik már ismerik az első részt, szerintem méltó folytatása annak, és mindenkinek, aki kedveli a könnyed műfajt, szeret nevetni és nem bánja, ha itt-ott egy kis gyilkosság is becsúszik a történetbe. Meg az ízlések és a pofonok...

* Rita Falk - Gőzgombóc blues, Művelt Nép, 2017

A sorozatból magyar nyelven már megjelent:

Télikrumpligombóc

Művelt Nép, 2016

Winterkartoffelknödel

Mary Kay Andrews - Víkendezők

„Dráma, ​humor, ármány és egy csipetnyi gyilkosság tökéletes egyvelege.”

Vannak, akik az egész nyarat az idilli észak-karolinai Belle-szigeten töltik, mások pedig csak hétvégre jönnek – az egész nyarat itt töltők, s a hétvégi látogatók keveredése néha ellentéteket szül. Riley-ra egy egész szezonnyi szórakozás vár a szigeten, amikor a dolgok nemvárt fordulatot vesznek. Miközben egy péntek délután a férjére vár a kikötőben, Riley-nak egy bírósági kézbesítő hivatalos iratokat nyom a kezébe. A férjét pedig sehol sem találja, ráadásul szembesülnie kell azzal, hogy a szigeten lévő csodálatos házuk árverés alá került. A családjához fordul segítségért, ám kiderül, hogy mindegyiküknek megvan a saját titkuk… az idő múlik, s a rejtély egyre mélyül… egy halálos irányba. A koktélpartikat félretéve Riley-nak meg kell találnia a módját, hogy felkutassa a Belle-sziget titkait, s a férjét, akit talán nem is ismer igazán.

Mary Kay Andrews védjeggyé vált humorának, valamint a környezetnek és a karaktereknek köszönhetően elkerülhetetlenül beleszeretsz a történetbe.

A VÍKENDEZŐK a tökéletes nyári menedék.

„A bestseller szerző, akit a Nyári Olvasmányok Királynőjének neveznek, a nyár kezdetét egy nagy rejtéllyel indítja az Észak-karolinai Belle-szigeten. Riley Griggs azzal találja magát szemben, hogy eltűnt a tőle elhidegült férje, és a part menti házát árverezik. Adjunk hozzá ehhez néhány ködös pénzügyi spekulációt, egy régi sérelmet, és egy pár színes déli karaktert, és Riley nyara máris hátborzongatóvá válik.”

I.P.C., 2017

Eredeti cím: The Weekenders, 2016

Második könyvem a szerzőtől Az élet virágos oldala után. A két történet egyetlen közös pontja az, hogy mindkettő “délen” játszódik, és ízelítőt kapunk abból, hogy vannak dolgok, amik sosem változnak. Például a társaság mindig is megosztott lesz: vannak a régi, vérbeli előkelőségek, meg az újgazdagok, akiket továbbra is ugyanúgy lenéznek a régi előkelőségek, mint a meggazdagodás előtt, amikor még csak alkalmazottak voltak.

Belle-sziget. A hely, ami egyesek állandó tartózkodási helye, mások csak a nyarat tölteni járnak ki oda, és ismét mások csupán a hétvégére ruccannak ki. Az idillikus hely, ahol nincs tömegközlekedés, kocsik sem, és a közlekedést mindenki golfautókkal oldja meg. A sziget, amely megőrízte délies báját, szokásait és amit csupán komppal lehet megközelíteni. Az a hely, ahol az ember lánya nagyon szivesen ellenne, akár hosszabb ideig is.

Riley, a történet hősnője, egész nyárra érkezik Belle-szigetre, ahol anyja, testvére és nagynénje állandó jelleggel tartózkodik. Ők vérbeli helyi előkelőségek, hiszen a család tulajdonában van a sziget nagy része és a családi vállalkozás a szigeten levő földterületek és ingatlanok adás-vételével, fejlesztésével foglalkozik. S ezt a vállalkozást most Riley férje vezeti egymaga – mert ugyan Rileynak van egy fiútestvére, de Billy meleg, déli standarddal pedig ő olyan, mintha nem is létezett volna apja szemében és a vállalkozás szempontjából. Billy szexuális orientáltsága egy olyan dolog volt, amit a családfő nem akart tudomásul venni, sem elfogadni, és erről a család soha nem is beszélt amíg a családfő életben volt.

Ez a hétvége arról szólna, hogy Riley és férje, Wendell Griggs végre megmondják Maggsnek, közös tizenéves lányuknak, hogy a házasságuk menthetetlen és elválnak újtaik. Eddig azzal ámították a lányt - főleg Wendell, hogy apja a munka miatt annyira elfoglalt, bár a házaspár már hetek óta külön élt és egyre jobban távolodott egymástól. És ez az "óvjuk meg a gyereket az élet csúnya oldalától" hozzáállás nem tesz jót Maggsnek, hiszen annál nagyobb lesz a csalódása, mikor az igazság kiderül.

Csakhogy Wendell nem érkezik meg a kompra, a család házát lefoglalták a végrehajtók, Riley és lánya kénytelen a szülői házba meghúzni magukat, miközben állandó hívásokkal és üzenetekkel bombázzák a bújkáló Wendellt. Egészen addig, amíg egy reggel a vízben egy férfi holttestét kapják meg… Előkerült Wendell, s vele együtt napfényre jut a katasztrófa is, amit becsvágyból okozott.

Ki és miért ölte meg Wendellt? Mert a férfi nem baleset áldozata lett. A tágabb család valamelyik tagja? Egy féltékeny szerető? Egy átvert üzleti partner? Hát ez bizony csak a végén derül ki. Addig alkalmad van megismerni Belle szigetet, a lakóit, a szokásaikat és Riley tágabb családját-barátait, minden gondjukkal-bajukkal együtt. S mivel a rendőrség nagyon lezserül áll hozzá a nyomozáshoz, Riley kézbe veszi a dolgokat, sőt! Barátnőjét is meggyőzi, hogy segítsen neki a szálak felgöngyölítésében, ami néha meglehetősen vicces helyzeteket eredményez.

A történet szereplői tipikusan amerikaiak. A férfiak viszik a bizniszt, keresik meg a napi betevőre valót, a nők férjhezmennek és rögtön abbahagynak mindent amit addig csináltak, hogy kizárólag a családnak szenteljék minden energiájukat. Ilyen Riley is, aki ígéretes televíziós riporteri állását hagyta ott, vagy kebelbarátnője Parrish, aki a jogász-karriert dobta fel. Sokat mond el a déli mentalitásról az a tény is, hogy Evelyn, Riley anyja, lányát teszi felelőssé tönkrement házasságáért, veje pártját fogja a lánya ellenében, mert az a férfi tökéletes és tévedhetetlen, Rileynek pedig csak egyetlen dolga van: boldoggá tenni Wendellt, mindent elnézni neki és két kézzel kapaszkodni a házasságba. Mert Wendell sosem hibázhat, minden rossz csak látszólagos félreértés.

Miközben Riley és barátnője Parrish megpróbál végére járni, hogy mi is történt Wendellel, a vállalkozással és egyáltalán mi az ábra, Riley életébe megjelenik a szerelem Nate, egy régi udvarló személyében, akit anyja már annak idején sem nézett jó szemmel – és ez azóta sem változott. S nemcsak a szerelem talál Riley-ra, hanem a pénzügyi gondok mellett tizenéves lánya is próbára teszi a türelmét, aki nem tudja elfogadni, hogy apja már nincs, azt sem, hogy a férfi nem olyan volt, ahogy ő idealizálta és felháborodik, amiért anyja új életet akar kezdeni.

Van a könyvben néhány olyan kifejezés, amit igazándiból sehová sem tudok tenni, mert olyan fura. Például az angol "master bedroom" főhálószobának való fordítása, ami lényegében helyes, de fura – egyébként a szülői hálószobát jelenti, vagy a "zálogjog", ami a könyv felénél hirtelen "jelzálog"-gá változik, de ezek apróságok és nincs jelentőségük a történet szempontjából

Olvastatja magát, szórakoztat, de azért több mint egy nőcis nyári olvasmány, mert bizony van mondanivalója bőven, míg – mindenki megelégedésére – eljutunk a boldog végkifejletig. De természetesen az ízlések és a pofonok…

Ashley Carrigan - Árnyjátékos

A Könyvmolyképző Kiadó jelenteti meg Ashley Carrigan: Árnyjátékos című regényét az idei könyvhétre. A történet nem véletlenül kapta meg a Rázós könyvek besorolást, jó adag erotikával fűszerezett, izgalmas, kalandos történet vár az olvasókra. Hét állomásos blogturnéra indulunk, ahol elolvashatod a különböző véleményeket a könyvről és egy interjút a szerzővel. Ha velünk játszol,  esélyed lesz megnyerni a három nyereménykönyv egyikét a kiadó felajánlásában.

Gillian, a nagyszerű üzletasszony, férje halála után pengeélen egyensúlyozik az elit társaság úri gengszterei között.

Pihenésképp erotikus kalandba kezd egy jóképű férfi luxusprostituálttal, Nickkel, hogy némi színt vigyen a stresszes mindennapokba. A férfi vonzó, beváltja a hozzá fűzött reményeket, de van egy titka…

Közben felbukkan egy rejtélyes alak, aki a háttérből irányítva az eseményeket sorra meghiúsítja Gillian ígéretes üzletkötéseit. Nem csak meglopja, de az áldozatoktól sem riad vissza, hogy elérje a célját.

Gillian a lengyel gengsztervezérrel belekeveredik egy kínos üzleti fiaskóba, és együtt kell megtalálniuk a titokzatos rosszakarót, ha életben akarnak maradni.

Vajon Nick és az arctalan rivális ugyanaz a személy?

Az Árnyjátékosban senki sem az, akinek látszik, és senki sem játszik nyílt lapokkal.

Kételyek, váratlan szövetség, árulás, hűség és szenvedély… Ez adja a vérbeli romantikus-erotikus regény esszenciáját, hogy kellően bizsergető élményt nyújtson.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó, megjelenés: 2017.06.08

272 oldal, kartonált 
    ISBN: 9789634571162

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy Ashley Carrigan valamennyi könyvét olvastam. Ő egyike a nagyon termékeny magyar szerzőknek. Ahogy a decemberben közzétett beszélgetésünkből is kiderül (ha nem olvastad, pótolhatod ITT), tizennégy regénye jelent meg, ez az a bizonyos tizenötödik, amiről akkor nem beszélhettünk, mert az információ nem volt nyilvános. Tehát egy rutinos íróról beszélünk, nem egy elsőkönyves kezdőről. 
   S nemcsak termékeny, hanem változatos műfajokban írja a könyveit, a romantikustól a misztikusig és paranormálisig. Igazándiból az egy csepp misztériummal vegyített fantasy áll hozzá a legközelebb, tőlem meg a legtávolabb, ezért van az, hogy az Árnyjátékos csupán a harmadik könyv, amit a szerzőtől olvastam, a Két lépésre a mennyországtól és a Farkasok között után.

Miért kellene neked Ashley Carrigan új könyvét (és nemcsak) elolvasnod? Azért mert felnőtt nőkről ír felnőtt nőknek. Ne értsd félre, írásai nem a pornográfia határait súrolóan szólnak felnőtteknek, hanem magában a cselekményben, a szereplők megformálásában, mondanivalójukban. Végre itt egy szerző, aki felismerte: van élet a new adult-young adulton túl is, a felnőtt nők is olvasnak, sőt nekik van igazán kéznél a könyvvásárlást biztosító anyagi fedezet. Ez gyakrabban eszükbe kellene jutnia a kiadóknak is.

Tehát az Árnyjátékosban nincs közhelyes alig-nagykorú vagy kamasz  libácska, és nincsenek a hatásvadászat kedvéért eltúlzott testi-lelki nyavalyák. Nincs mondvacsinált konfliktus, zenész partner, sportoló sem, a szerző mellőz minden divatos klisét. Ez a történet a zűrös alvilágról szól, a szervezett bűnözésről, ahol egyetlen tévedés akár végzetes is lehet. Itt vér folyik és nem is kevés.

És egy nőről szól, aki a szerelem rózsaszín ködéből magához térve egy kétes üzleteket bonyolító férfi feleségeként csodálkozik rá a világra, aki azt hiszi, hogy az igazság mindig győz és a gonosz elnyeri méltó büntetését, és akinek nagyon hamar fel kell nőnie az előtte álló feladathoz: egy bűnöző felesége, s nem sokkal később az özvegye, nehéz hagyatékkal, ugyanis tovább kell vinnie a férje által beindított vállalkozást, kiszállás nincs a taposómalomból. Ennek a nőnek látszólag helyes döntései egytől egyig hibásaknak bizonyulnak, annyira, hogy mások az életükkel fizetnek érte. Mert a szálakat valaki más mozgatja a háttérből… az árnyjátékos.

   Ashley amúgy is híres a rendhagyó női karaktereiről, azok számára kik olvassák az írásait nem lesz meglepetés ez a hősnő sem. A szépséges és megtévesztően törékenynek tűnő Gilliant kemény fából faragták, nem az a finom lelkű és kényeskedő gazdag díva. De ennek ellenére nem szerettem őt. Számomra túlságosan is tökéletes volt. Olyan irritálóan pozitív hős, aki morálisan mindenki felett áll, annak ellenére, hogy egy bűnszervezet tagja. S bármennyire is bizarrnak tűnik, kedvenc karakterem nem ő volt, sem Dennis, a testőre, de még a selyemfiú szerepében tetszelgő dögös Nick sem, hanem Jaromír Glogowski, a lengyel gengsztervezér, akibe annyi emberség és jóindulat szorult, hogy már-már el kellene gondolkozni a szenté avatásán. 

   Igazi rázós történet, szerelemmel, árulással, megtévesztéssel és sok-sok agresszívitással. Meg némi erotikával. Pontosan annyival, amennyit a történet magával hoz, anélkül, hogy éreznéd, azért van ott ez a szexjelenet, mert ez a menő mostanság, vagy hogy eladja a könyvet. 
   A könyv nyelvezete szókimondó, de mégsem triviális és ez érvényes a cselekményére is: mellőz minden nemű vulgaritást. Piros pont, hogy a történetet nem egyes szám első személyben meséli el valamelyik főhős, tehát nincsenek ilyen-olyan szempontok, ismétlések - nekem az a halálom, mikor kétszer kell elolvasni ugyanazt, más-más szereplő által elmesélve, de ugyanazon író által fabrikálva. Ettől, szerencsére, megkímélt a szerző.

Hogy kiszámítható-e? Attól függ, mennyire figyelmesen olvasol. Ha nagyon, akkor néhány dolog előre megjósolható, de ennek ellenére a történet bőven tartogat meglepetéseket és váratlan fordulatokat.
   Kedvelem a szerző stílusát, kedveltem a történetet, kedveltem a megoldásokat, igazándiból már a könyv fülszövegével megvett. Felnőttekről és felnőtteknek szóló izgamas, pörgős olvasmány. Nem habos-babos romantika, annak ellenére, hogy a történetnek romantikus szála is van, és nem is csatakosan erotikus, olyan "több szex, mint történet" módon. Mindenki fog benne találni valamit, amiért kedvelni fogja... de természetesen az ízlések és a  pofonok...

   S ne feledd, Ashley Carrigan ma, június 10-én dedikálja az Árnyjátékost a Vörösmarty téren: 17 órától a 81-es standnál, 18-tól pedig a 15-ös standnál találod meg.

 Itt megrendelheted                             Beleolvasó

Játék:

Ashley Carrigan könyveinek borítóiból válogattunk a játékhoz. Egy-egy részlet alapján kell kiderítenetek a könyvek címét, és beírnotok a rafflecopter doboz megfelelő sorába.  Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

06.06 Kelly és Lupi olvas

06.08 Lizzyke olvasókuckója

06.10 Betonka szerint a világ

06.12 Insane Life

06.14 Sorok között

06.16 Deszy könyvajánlója

06.18 Dreamworld

Stephanie Laurens - Lucilla szerencséje

Cynster Saga 22, Cynster történetek 2

Thomas Carrick szigorú keretek között éli az életét. A nyüzsgő Glasgow-ban működő családi vállalat tehetős tulajdonosa a város egyik legkívánatosabb partiképes agglegénye. Eltökélt szándéka, hogy feleséget választ magának, csakhogy egyik jelentkezőn sem akad meg a szeme… nemúgy, mint annak idején Lucilla Cynsteren. Miután a skóciai birtokon élő földművesektől nyugtalanító hírek érkeznek hozzá, kénytelen visszatérni a Carrick-kastélyba. Nagybátyja, a földesúr gyengélkedik, a rokonok pedig tönkreteszik a gazdaságot. Amikor rejtélyes gyilkossági kísérletek történnek, a kötelességtudó Thomasnak nincs más választása, kénytelen segítséget kérni attól a nőtől, aki sokkal szenvedélyesebb és makacsabb, mint az egy engedelmes feleségtől elvárható lenne. Lucilla pedig készen áll, hogy megragadja a lehetőséget, amelyet a végzet felkínál neki…

Harlequin, 2017

Eredeti mű: Stephanie Laurens – The Tempting of Thomas Carrick

Minden egyes Cynster-könyvnél elmondom, hogy milyen jó lett volna ezt a sorozatot az elejétől olvasni magyar nyelven és nem mindjárt a tizedik résznél kezdeni, s ami azt illeti folytonosságról csak a 16. könyvtől beszélhetünk. Az is igaz, hogy nem minden, magyar nyelven is megjelent részét szerettem. Az előzőt, a Karácsony a Cynster kastélyban-t például nem.

A sorozat részeit ilyen-olyan alsorozatokra lehet bontani, annak függvényében, hogy a népes család melyik ágáról szól éppen, vagy épp a kiadónak milyen kedve van. Mert ugye kiadónál is mostanság a harmadiknál tartunk, bár ami azt illeti, eddig a Harlequin a legkitartóbb, Isten tartsa meg a szokását! – márcsak azért is, hogy további Cynster-történeteket olvashassunk, mert ugye Cynsterék nagyon szaporák és pillanatnyilag négy további része is van a sorozatnak.

Akik olvasták az előző részt, azokat nem éri meglepetésként, hogy ez a rész Lucilla és Thomas Carrick szerelmének története. Nagyon szépen fel volt ez vezetve ott, úgy ahogy ebben a részben is felvezetődik a következő rész és tudjuk majd kiről fog szólni. Nem, nem mondom meg… mondjuk annyit elárulok, hogy lesz benne sok-sok kutya – mint ahogy most is találkoztunk néhány skót szarvasagárral a történet során.

A történet időben a 19. század közepén, Skóciában játszodik, ugyanabban a “Völgy”-ben, ahol az előző rész is, és a Cynster Saga történetei során már megfordultunk itt néhányszor – Cynster kastély, Carrick birtok és esetenkét egy-egy rövid epizód erejéig Glasgowba is eljutunk most. S ugye ennek a helynek spirituális vezetője a Lady és a hely úrnője mindig az általa kiválasztott személy. Ez ad egy kis plusz misztikusságot a történetnek azon túl, hogy Skócia, klánok, kelta szokások amúgy is idegenek az olvasók nagy többségének.

Ez a történet nekem most nagyon jólesett. Nem mondom, hogy tökéletes volt, mert miután többedrendű gyilkossággal is felcsigázta az érdeklődést nagyon kurtán-furcsán vézgett vele és igazándiból függőben maradtak ott dolgok. Az egy dolog, hogy egy feltételezett apagyilkossal van dolgunk, és a bizonyítékok egyetlen személy irányába mutatnak, de még két ember meghalt, és kísérlet történt több szereplő meggyilkolására is. Csak reménykedni tudok, hogy a következő rész ezeket a dolgokat tisztázza majd.

S miközben egy, a Carrick családhoz közel álló személy ámokfutásba kezd és halomra gyilkolász minden útjába akadó személyt, dúl a szerelem Lucilla Cynster és Thomas Carrick között, bár a férfinek nem áll szándékában az elköteleződés, legalábbis nem Lucilla Cynsterrel. Ő a jövőjét Glasgowban látja, oldalán egy csinos, reprezentatív feleséggel, aki majd háztartását vezeti és gyermekeit neveli, míg ő az üzlettel foglalkozik. Lucilla pedig a Völgy következő úrnője, ez mindenki számára nyilvánvaló. Ő sosem fogja a helyet elhagyni, neki ott a jövője.

Bonyodalmakkal, eseményekkel teli történet. Annak ellenére, hogy helyenként nagyon habos-babosan dúl a szerelem, és ott az a hiányérzetem a gyilkossal kapcsolatban, nekem ez nagyon bejött, és szerintem toronymagasan veri az előző részt. Ó! És van benne egy csipetnyi erotika is, pontosan annyi, amennyi kell. Erről pedig az jutott eszembe, hogy a szerző többször is pizsamanadrágot emleget – pech, a 19. század közepén a férfiak is hálóinget használtak alvás céljából. Pontosan nem tudom mikor jelent meg a pizsama, mint olyan, de hogy abban a korban nem, az biztos.

Ez nem fontos a történet szempontjából, de sosem értettem hogyan fordítanak le egy-egy könyvcímet úgy, hogy még véletlenül se hasonlítson az eredetire. Thomas Carrick megkisértése-nek fodítottam volna az eredeti angol címet, ehhez képest mi is Lucilla szerencséje? Igen, tiszta szerencse, hogy nem marta meg a vipera, tiszta szerencse, hogy felébredt és sikoltozott mielőtt a párnát az arcába nyomják és az sem mellékes, hogy volt ideje a tetőről lezuhanó kőszobor elől elugrani. Alapjába véve elmondhatjuk, hogy Lucilla egy szerencsés nő, tehát a cím sem annyira elrugaszkodott.

A klasszikus romantikus írások kedvelőinek és a szerző rajongótáborának kötelező olvasmány, de természetesen ízlések és pofonok...

A sorozat magyar nyelven megjelent részei:

10. A tökéletes szerető

Victoria, 2008

The Perfect Lover

13. A szerelem ára

Victoria, 2008

What Price Love?

 Cynster nővérek trilógia Gabo, 2015

16. Breckenridge vikomt, a megmentő

Viscount Breckenridge to the Rescue

17. Eliza Cynster elrablása

In Pursuit of Eliza Cynster

18. Glencrae gróf zsákmánya

The Capture of the Earl of Glencrae

Cynster testvérek, Harlequin, 2016

19. Henrietta tévedése

And then She Fell

20. Mary megszelídítése 

The Taming of Ryder Cavanaugh

Cynster történetek, Harlequin

21. Karácsony a Cynster-kastélyban, 2016

By Winter's Delight

A sorozat további részei, egyelőre angol nyelven

23. A Match for Marcus Cynster

24. The Lady by His Side

25. An Irresistible Alliance

26. The Greatest Challenge of Them All

Amanda Quick - Míg a halál el nem választ

Calista Langley jól menő társkereső ügynökséget vezet a Viktória korabeli Londonban, amely magányosan élő, tisztes hölgyek és urak számára nyújt szolgáltatásokat. Ám a sikeres vállalkozás veszélybe kerül, amikor egy ismeretlen zaklató gyászolóknak szánt apró tárgyakat, úgynevezett memento mori ajándékokat kezd küldözgetni Calistának. És a tárgyak mindegyikébe a lány monogramját vésték. 

Calista úgy érzi, a rendőrségre nem számíthat, ezért kétségbeesésében a népszerű bűnügyi regényeket író, ám a világtól elvonultan élő Trent Hastings segítségét kéri. A férfi kezdetben elutasítóan viselkedik, de egyre erősödő vonzalma Calista iránt megingatja elhatározásában, így végül együtt látnak neki a nyomozásnak. 

Ám minél mélyebbre ássák magukat az ügyben, annál egyértelműbbé válik, hogy a zaklatónak köze van Calista gondosan eltitkolt múltjához, és hogy az illető nem éri be kevesebbel, mint Calista halálával…

Maecenas, 2017

Eredeti mű: ‘Til Death Do Us Part, Piatcus, 2016

Amanda Quicket nem kell bemutatni a nagyérdemű olvasóközönségnek, hiszen több néven és több műfajban is elkényezteti rajongói táborát. Ha valaki mégsem tudná, hát Jayne Ann Krentz és Stephanie James név alatt is jelentek/jelennek meg könyvei, s ez csak a két legismertebb név a sok közül.

Ugye, mikor Amanda Quick néven ír, akkor egy klasszikus romantikus történetre várunk, sok szerelemmel és romantikával… meg egy csöpp misztériummal, esetleg egy kis krimivel körítve, izgalmasabbá téve, de a hangsúly mindenképpen a romantikán lenne.

Nos, ebben a könyvben kicsit másképp van. Ez a történet krimi a javából és mellette van némi romantika és egy csöpp erotika is, de az igazán annyira csöppnyi, hogy szinte hanyagolható. S mert Amanda Quick írta, akkor nem lehet egyszerű a történet, hanem legalább egyszer vakvágányra kell vezetnie az olvasót a cselekmény szövevényeivel.

Amint az a fülszövegből is kiderül, Langley kisasszony társkereső vállalkozást működtet magányos, társra vágyó hölgyeknek és uraknak, és valaki gyászolóknak szánt ajándékokkal szerencsélteti meg. Személyre szólóan, hiszen minden tárgyon ott a monogramja. És amikor ezek a tárgyak már a saját hálószobájában bukkannak fel, akkor úgy érzi, ideje segítséget kérni, s nem fordulhat a rendőrséghez, hiszen ki venné komolyan és foglalkozna egy rossz tréfának minősíthető dologgal. Ekkor lép be a képbe Trent Hastings, a kor híres krimiírója, aki nem társkeresés céljából keresi fel Langley kisasszonyt és szalonját, hanem húga miatt aggódik, aki a nő kliense. Ez a  helyzet engem Jennifer Probst Keresd az alkalmat című könyvére emlékeztetett, de körülbelül ezzel véget is ért a hasonlóság a két könyv között… természetesen a boldog végkifejlet kivételével. Tehát Trent Hastings csupa aggodalomból keresi fel Calista Langleyt és társkereső műintézményét és magától ajánlja fel segítségét a nyomozáshoz. Mit ajánla? Egyszerűen kijelenti, hogy akkor ő most nyomoz és kész.

Akárcsak az utóbbi időben megjelent Amanda Quick-könyvek, ez is Londonban játszódik, meghatározatlan időben, hiszen úgyanúgy lehet a 19. század vége, mint a 20. század eleje. Viktória-korabeli - ez biztos. S női hőseinek neve is a szerzőtől megszokott különleges: Calista vagy Eudora (ő Hastings húga és mivel Langley kisasszonynak van egy öccse azt hittem a történet egy pontján összecsúsznak – ezt nem jól gondoltam). Ugyancsak a szerző mostanában olvasott műveire jellemzően Calista Langley már nem egy hamvas angol rózsabimbó, hanem 30+ éves, rajta már a vénkisasszony címke és saját vállalkozást működtet, amivel a napi betevőre valót megkeresi. És természetesen nem arisztokrata, de azért a jó körökhöz tartozik.

Minden nyomozáson, gyilkosságon és enyhe romantikán túl, ez egy meglehetősen morbid történet, hiszen annyiszor és annyi módon járja körbe a halál fogalmát, mint soha eddig. Kezdve a memento mori tárgyaktól egészen a temetkezési vállalkozóig, vagy az egyre növekedő áldozatok számáig. És ismét ízelítőt kapunk az amatőr pszichológiából, mert úgy hirtelenjében mindenki alapos ismerője lett a kor pszichológiai felfedezéseinek és pszichiátriai alkalmazásainak… Ugye azt szokták mondani, hogy a nőkhöz és a focihoz mindenki ért, hát mostanában a pszichológiához is.

A fordítás nem volt egy nagy szám, ami azt illeti. Én elhiszem, hogy Miss Langley “shoppingol”, mert megteheti, így írta le a szerző ékes angol nyelven. De ő magyarul vásárolgatni megy, és csupán azért, mert ez nem egy napjainkban játszódó történet, ahol símán elmehet a szleng vagy a napi szinten használatban levő idegen szavak. Ez csak egy példa volt, van ott még más is.

Izgalmas volt, bonyolult, szövevényes, pörgős… egyszóval igazi Amanda Quick remekmű. Hozományvadásztól pszichopátiáig és sorozatgyilkosságig minden van benne. Kis szerelem is és az a már említett csöppnyi erotika is. És nem, nem találtam ki a gyilkost sem az elején, sem a történet közepén. Olyan jól van megírva és annyiszor vezetett tévútra, hogy mégcsak nem is sejtettem ki lesz a hunyó.

Nos, ezt el kell olvasni, s majd mindenki eldönti szerette-e vagy sem, mert ugye az ízlések, meg a pofonok, de nekem ez határozottan jó volt.