Gayle Callen – Hamis házasság

   Merész úriemberek 3

   Matthew Leland kapitányról azt hitték, hogy egy csatában életét vesztette, ezért amikor váratlanul felbukkan a Madingley-birtokon, mindenki megdöbben. Mégis ő lepődik meg a legjobban, mert egy elbűvölő, kék szemű szépség várja, aki azt állítja, hogy a felesége!

   Miss Emily Grey kétségbeejtő helyzetbe került, ezért kitalált egy ártalmatlannak tűnő hazugságot, de most szembe kell néznie a következményekkel. A férje, aki korábban csak távoli ábránd volt számára, most hirtelen hús-vér férfi lett, aki ragaszkodik ahhoz, hogy megossza vele az ágyát.

   Matthew tudja, hogy nem vette feleségül ezt a kis szélhámost, ezért elhatározza, hogy leleplezi. Ám hamarosan rá kell döbbennie, hogy szívesen megosztaná az életét ezzel az ellenállhatatlan nővel, így a hamis házasságból talán még boldog frigy is lehet…

   Vinton, 2023

   Eredeti cím: Never Marry a Stranger, 2009

   Fura dolog a könyvkiadás, és néha teljesen érthetetlen a számomra. Elmondom, hogy mi váltotta ki belőlem ezt a meglepően nagyképű bölcsességet, és mi köze van Gayle Callen január elején megjelent könyvéhez.

   Nos, mint nyilvánvaló, miután lezárult a Vinton Kiadó által megjelentetett Gátlástalan hölgyek trilógia (tavaly jelent meg mindhárom rész), a kiadó egy újabba fogott bele, melynek a neve Merész úriemberek, és máris a harmadik – tudomásom szerint utolsó – résszel indítottak. Probléma szál sem, gondoltam, miután belefogtam a történet olvasásába, hiszen a történet férfi főhőse (Matthew Leland) azoknak a Leland kisasszonyoknak a testvére, akik a Gátlástalan hölgyek sorozat két részének főszereplői. Tehát a két sorozat kapcsolódik egymáshoz, láttunk már ilyent, nem is egyszer. Csakhogy a Hamis házasság cselekménye jóval a Gátlástalan hölgyek cselekménye előtt történik, mert a Leland lányok köszönik szépen jól megvannak odahaza, és eszük ágában sincs abba a kalandba bonyolódni, amiről a Gátlástalan hölgyek trilógia szól. Nem az lett volna a logikus, hogy a korábban játszódó sorozatot jelentetik meg előbb, ha már összefüggnek valamilyen módon?

   Fogalmam sincs, hogy a Kiadó megjelenteti majd a sorozat többi részét is, bár őszintén bevallom, hogy nem fogom vizesre sírni a párnámat ha nem, mert bármilyen ígéretes is volt a fülszöveg, ez a történet nekem lapos volt. Dugig volt azokkal a klisékkel, amiket egy történelmi romantikusban el lehet pufogtani. Nem tudom mi volt vele a baj. Talán a túl sok klisé, a kiszámíthatóság, de semi újat nem hozott, és nem is szórakoztatott.

   Bajban levő úrihölgy azt hazudja, hogy férjhezment a fess úriemberhez, akiről azt beszélik, hogy otthagyta a fogát (és halvány testét) a harctéren. A bajban levő úrihölgy és a fess úriember futólag ismerik is egymást, mivel Matthew Leland mentette ki Emily Greyt a tengerből, mikor a családi hajókázás rosszul végződött. Emily kisasszony beköltözik a Leland családhoz, és minden rendben is van, amíg haza nem tér állítólagos férje. S hogy a dolgok bonyolultabbak legyenek, Matthew Leland tényleg megházasodott, csakhogy teljesen biztosan nem Emily Greyt vette feleségül. S akkor megkezdődött az unalmas húzavona, amikor is a főhős megjátsza, hogy amnéziás balesetéből kifolyólag – őt állítólag szórakoztatja, hogy ezt a játékot űzi a magát a feleségének kiadó csalóval, aki a lelepleződéstől fél, engem határozottan untatott. És hol van az igazi feleség?

   Természetesen a két főhős a történet során egymásba szeret, a hamis házasság valóságossá válik minden szempontból, és mielőtt boldogan élnének, míg meg nem halnak, Emilyt ismét meg kell menteni, mert miért ne tennénk rá még egy lapáttal a bonyodalomra? És miért ne lenne egy barát is, aki mindent félreértelmez? S miért ne futkosna az összes facér szomszéd a fiatal özvegy után, mielőtt állítólagos férje haza nem tért? Nem tudom ki hogy van vele, de engem határozottan taszítanak az ilyen tökéletes hősnők, akikért mindenki odavan. A Leland lányok sokkal érdekesebb, valóságosabb karakterek voltak.

   Összességében könnyen olvasható, de semmi különös nincs benne. Nekem egyszer olvasós marad, és nem hinném, hogy a sorozat többi része érdekelne, bár Callen mentségére legyen mondva, elég régen írta ezt a történetet.

Mit olvastam mostanság?

   Lassan egy hete lesz annak, hogy semmit nem írtam a blogra. Persze olvastam közben, mert mikor az ember lánya élete a munkahely és az otthon között zajlik esetenkénti bevásárlós elhajlásokkal, akkor túl sok nem marad az olvasáson kívül. Esetleg a tévé, de attól is lassan sikítófrászt kapok, ahogyan a celebek kötelességüknek érzik üzengetni puccos lakásukból, villájukból a pórnépnek, hogy maradjanak odahaza. Mintha az, aki eddig is magasról leszarta, pont egy celeb szövegétől fog megvilágosodni. Igazság szerint nem érzem kellemesen magam a bőrömben, s ez, ebben az áldatlan helyzetben, teljesen normális reakció. Aki azt állítja, hogy semmilyen hatással nincsen rá, az vagy hazudik, vagy mentálisan zavart.

   Finomvegyes amit az elmúlt napokban, hetekben olvastam - mert ugye nem egy hete tört rám a nyugtalanság. Bár olvastam frissen, vagy viszonylag frissen megjelent könyveket is, azért símán becsúsztak olyanok is, melyek bizony régen jelentek meg. Olyan régen, hogy tudom, hogy valamikor olvastam őket, de az olyan messze volt, hogy túl sokra nem emlékeztem belőlük. Több ilyen is volt – például Susan Elizabeth Phillips, Elizabeth Hoyt vagy éppenséggel Marian Keyes, s sokan mások –, de csupán néhányat említenék tételesen

   Nos, az egyik ilyen újraolvasásom Mary Jo Putney Davenport család duológiája (Könnyelmű ígéret, Veszélyes vonzalom), melyek a szerző korai művei közé tartoznak, s mint olyanok, az én olvasatomban toronymagasan jobbak, mint a későbbi írásai. Oda jutottam, hogy szívesen olvasom/újraolvasom a szerző régebbi könyveit, a frissebbek viszont egyáltalán nem tetszenek. S mennyire jellemző, hogy a minisorozat második része korábban jelent meg magyar nyelven, mint az első...

Mary Jo Putney – Könnyelmű ígéret

(Davenport család 1)

   A ​dúsgazdag és jóképű Lord Radford aki igen sikeres a hölgyek körében a negyvenhez közeledve családja nyomásának engedve nősülésre adja a fejét. A menyasszony kiválasztását azonban a véletlenre bízza: fogadást köt barátjával, hogy bármilyen, találomra kiválasztott lányt hat hónapon belül oltár elé vezet. A sors az ábrándos lelkű, de nem mindennapi zenei tehetséggel megáldott Caroline Hanscombe-nak kedvez, ám ő egyáltalán nem érzi magát szerencsésnek. Családja szűkös anyagi helyzetére való tekintettel azonban nem kosarazza ki az ördögi bárót. Az esküvő előtt, a Lord birtokán eltöltött hetek alatt mindkettejükben egyre erősödik az az érzés, amelyet maguknak is csak nehezen vallanak be: ezt a jegyességet kizárólag a saját külön fogadalmuk tartja fenn. Vajon lehet-e ebből házasság, ha a szívüket végül mégiscsak megdobogtatja a szerelem csak éppen nem egymásért? Mary Jo Putney (Végzetes csók, Különös találkozás, Vihar és rózsák) érzelmekben és kalandokban bővelkedő, rendkívül finom humorú regényében a hősök félreértések és csalódások sorozata után jutnak el a megérdemelt boldogságig.

General Press, 2006

Eredeti cím: The Diabolical Baron, 1987

Mary Jo Putney – Veszélyes vonzalom

(Davenport család 2)

   A ​harmincas évei derekán járó Reginald Davenportnak rövid életet és tragikus véget jósolnak ismerősei: miután éveken át hiába várja, hogy hozzájusson az örökségéhez, bánatát italba fojtja. Hajnalig dorbézol a londoni éjszakában, rendszeresen keveredik konfliktusokba, amelyek párbajba torkollnak. Amikor már ő is úgy érzi, végleg összecsaptak a hullámok a feje fölött, a sors egy utolsó esélyt kínál fel neki: megkapja unokaöccsétől azt a birtokot, ahol a gyermekkorát töltötte. Stricklandben a maga ura lehet, önálló gazdálkodásba foghat, így talán jóváteheti az eltékozolt éveket, és bebizonyíthatja, mégsem hiábavaló az élete.
   Az igazi kihívást mégsem az új életforma jelenti a hírhedt szoknyavadász számára, hanem Alys Weston, a birtokot felvirágoztató intéző. Ez a találkozás gyökeresen megváltoztatja az életüket, s már csak az a kérdés, sikerül-e megszabadulniuk a korábbi csalódások emlékétől, átformálniuk nézeteiket a férfi-nő kapcsolatról, s mindketten el merik-e hinni, hogy a szerelem csodálatos ereje segítségével bármit képesek elérni az életben, amire vágynak.

General Press, 2004

Eredeti cím: The Rake and the Reformer, 1989

   Volt egy egészen friss chick lit is a Vinton Kiadótól, egy sorozat harmadik része, melyet Susan Mallery-nek köszönhetünk. Valamikor kedveltem a szerző írásait, most csak az unalom, meg a kiváncsiság visz rá, hogy olvassam őket, többségükről nem is született blogbejegyzés. A Mischief Bay sorozat tipikus nőcis olvasmány, felnagyított problémákkal és a tökéletes társ keresésével, melyhez ebben a részben társul a bekattanó anya figurája is, aki a túlzott szeretetből és óvásból fakadóan árt a gyermekének. Már csak ezért is érdemes elolvasni, mert sajnos egyre több ilyen figura jelenik meg a való életben is. Amúgy a történet első osztályú limonádé, bár néhány nagyon is valós dologra azért felhívja a figyelmet.

Susan Mallery – Kisvárosi társkeresők

(Mischief Bay 3)

   Zoe Saldivar nem egyszerűen csak szingli – hanem magányos. Nemrég ért véget egy hosszú szerelmi kapcsolata, otthonról dolgozik, és a legjobb barátnőjét, Jent annyira leköti másfél éves kisfia, hogy gyakorlatilag nincs ideje rá. Aznap, amikor Zoe véletlenül a macskájával együtt csapdába ejti magát a padlásán, ráébred, hogy ideje véget vetni ennek az elszigeteltségnek.
   A két éve megözvegyült Pam lassan kezdi kialakítani a maga nyugodt, kiegyensúlyozott életét, amikor megismerkedik Zoe szoknyavadász hírében álló apjával. Ő az egyetlen férfi, aki hosszú idő után megdobogtatja a szívét, ám úgy érzi, megcsalná elhunyt férjét, ha új kapcsolatot kezdene.
   Jen, Pam lánya mindentől betegesen félti másfél éves kisfiát, a nap huszonnégy órájában kizárólag vele foglalkozik, miközben eltávolodik a férjétől, a családjától és a barátaitól. A jóindulatú tanácsoktól vérig sértődik, és egyre inkább magába fordul. Aztán a legváratlanabb helyről érkezik a segítség…

Vinton Kiadó, 2020

Eredeti cím: A Million Little Things, 2017

   Egy másik chick lit történet ami az elmúlt napokban a kezembe került egy francia szerző könyve. El kell mondanom, hogy nagyon szórakoztató és nagyon rendhagyó volt, mert egy idős otthonban játszódik, ahová a lelkileg megviselt harmincas pszichológusnő helyettesíteni érkezik. Humoros volt, megható, volt benne néhány váratlan csavar is. Egyébként kitűnő példája volt annak, hogy az életet bármilyen korban élvezni lehet. S ugye megint van egy nagyon kreatív címfordítás: "Majd megérted, ha nagyobb leszel" helyett egy banális "Merci, nagyik!"

Virginie Grimaldi – Merci, nagyik!

   Julia, a harmincas évei elején járó pszichológus nehéz időszakon megy keresztül. Egy hirtelen ötlettől vezérelve feladja addigi életét, és állást vállal egy vidéki idősek otthonában. Mikor megérkezik új munkahelyére, kábé annyira hisz a boldogságban, mint a Mikulásban, és ami még rosszabb, már a beköltözése napján rádöbben, hogy egyáltalán nem rajong az idősekért. Ám ahogy telnek a napok, hetek, rájön, hogy az otthon lakóitól bizony sokat tanulhat. Pedig nehéz elképzelni, hogy visszatérhet az ember életkedve a tréfamester bácsik, álmodozó nénik és az összetört szívű kollégák között. Julia mégis kezdi úgy érezni, talán mégsem átok, hogy éppen itt kötött ki. Ráadásul a szerelem is szívesen bukkan fel ott, ahol a legkevésbé várják.

   Ez a fanyar humorú francia regény olyanokról szól, akiknek van mit mesélniük az életről. No és olyanokról is, akiknek még meg kell írniuk a saját meséjüket. Felemelő, megható, vicces és emberséges. Igazi örömóda.

Animus, 2019

Eredeti cím: Tu comprendras quand tu seras plus grande, 2017

   Persze az erotikus-romantikus zsáner is megkísértett, az a fajta, melyet bizonyos körökben mami-pornónak neveznek, és melynek eszméletlenül nagy a rajongótábora. Nem tisztem minősíteni ezeket az írásokat, sem azokat, akik kizárólag ilyesmiért lelkesednek, különösen, hogy magam is néha elolvasok egy-egy ilyent. Én nem tartozom a rajongók közé és kizárólag unaloműzés céljából, vagy jobb híján veszek kézbe ilyesmit.

   Az egyik ilyen könyv melyet mostanában olvastam Pam Godwin Harcolj értem trilógiájának indítókötete. Ez egy olyan "adjunk még egy esélyt a szerzőnek" típusú olvasás volt, mivel a szerző előzőleg megjelent kötetét (Vágyakra hangolva) ki nem állhattam és az én olvasatomban egy ígénytelen és primitív valami volt.

   Ezt sem kedveltem. Annyira a szexualitásra fókuszál, hogy másnak már nem igazán marad hely, s ehhez még tartozik egy rém antipatikus, vulgáris hősnő, aki azt hiszi ő a világ közepe, mindenkinek beszólogat, míg őt természetesen imádni kell, lehetőleg több férfinak is. Még kísérleti céllal sem tervezem a folytatásokat olvasni.

Pam Godwin – Szerelmet ígértél, de...

(Harcolj értem 1)

   Elég volt egyetlen pillantás, hogy tudjam: Cole, a bőrkabátos, lázadó fickó kell nekem. Ő a megtestesült szenvedély és lobbanékonyság.

   Amikor a munkája külföldre szólítja, megígéri, hogy visszatér, de sosem tartja be az ígéretét.

   Mindig is szerettem Cole-t. Akkor is, amikor eltűnt három évre. Aztán ismét betört az életembe, hogy mindent szétromboljon körülöttem.

   Hirtelen visszatérése mindent megkérdőjelez, mindent, ami azalatt történt, míg nem volt velem. Most már fogalmam sincs, hogy voltam képes beleszeretni valaki másba is…

   Trace igazi csábítás. A második esély. Eltökélte, hogy legyőzi a versenytársát.

   Egy biztos: ez a verseny teljesen kikészít. Nem tudok választani.

   Harcolunk és szeretkezünk. Ellenállunk és behódolunk.

   Két férfit szeretek, de csak egyikük lehet az enyém.

   Pam Godwin New York Times és USA Today bestsellerszerző szenvedélyes, magával ragadó regénye egy szerelmi háromszög buja történetét tárja az olvasók elé.

Álomgyár, 2020

Eredeti cím: One is a Promise, 2017

   S természeetesen erőt vett rajtam a mazochizus is, mert bár azt mondtam soha többé nem olvasok Meghan March könyvet, mégis kézbe vettem a Kísértés trilógia zárórészét. Minden bizonnyal hatalmas rajongótábora van a szerzőnek, mert ha nem lenne piaca, a kiadó nem adna ki egyre több könyvet tőle. Én továbbra sem tartozom a rajongók közé.

   Ebben a harmadik kötetben a szerző felülmúlta önmagát ami  a kavarást és zavarkeltéltést illeti, ugrált ide-oda a történet jelene és múltja között, több idősíkban is, annyira kavarva a dolgokat, hogy egészen a végéig nem lehetett tudni, ki melyik oldalon áll, mi a szerepe az egészben Mountnak, vagy éppenséggel Magnóliának, a mádámnak. S igazándiból azt sem értem, hogy az eredeti angol címnek mi köze van a könyv tartalmához – nem mintha a magyarnak olyan sok lenne.

   Nekem túlbonyolított és a belezsúfolt sok fordulat és kavarás ellenére is unalmas volt. De nem vagyunk egyformák, és mostantól ténylegesen nem veszek kézbe egyetlen könyvet sem a szerzőtől.

Meghan March – Utolsó kísértés

(Kísértés 3)

   Elképzelhetetlen. Hihetetlen. Felfoghatatlan.

   Nem veszem észre, mivé vált az életem. Már nem tudom megmondani, hol ér véget a hazugság és hol kezdődik az igazság.

   Betoppant az életembe, és arra ösztönzött, hogy kibújjak a biztonságos kis csigaházamból.

   Minden álmom valóra válik, kivéve azt az egyet, amit a leginkább szeretnék: a saját hepiendem.

   De küzdeni fogok érte.

   Most és mindörökké.

   Meghan Marchnak, a New York Times, a Wall Street Journal és a USA Today bestsellerszerzőjének legújabb sorozatának befejező részében felkerül végre a pont az i-re.    Az Utolsó kísértés a Kísértés-sorozat befejező kötete.

Álomgyár, 2020

Eredeti cím: Rogue Royalty

Lorraine Heath – Egy ágyban a csábítóval

   Botrány és szenvedély 3

   Finn Trewlove, egy nemesember törvénytelen fia, szégyenletes titokként nevelkedett egy idegen asszony házában. Miután elérte a nagykorúságot, Finn-nek is meglett a maga titka – tiltott viszonyt kezdett egy grófkisasszonnyal. A lány örök szerelemre vonatkozó ígérete azonban árulással végződött.
   Lady Lavinia Kent képtelen szabadulni a múlt árnyaitól, és London alvilágában keresi a megváltást – a legkiszolgáltatottabb gyerekeken próbál segíteni. A nemes ügyért való harcát az a férfi inspirálta, akinek odaadta az ártatlanságát, és aki ezek után rútul elhagyta őt.
   Amikor az útjaik ismét keresztezik egymást, nem tagadhatják, hogy még mindig lángol bennük az egymás iránt érzett vágy és szenvedély. Miután kiderül az igazság arról, hogy miért is kellett elszakadniuk, Laviniának és Finn-nek minden veszéllyel szembeszállva meg kell küzdeniük azért, amit elvesztettek – mert a szerelem minden kockázatot megér…

   Vinton, 2020

   Eredeti cím: The Scoundrel in Her Bed, 2019

   A Vinton (volt Harlequin, volt HaperCollins) Kiadó folytatja Lorraine Heath Botrány és szenvedély (eredetiben Sins for All Seansons) sorozatát a soron következő harmadik résszel. Angol nyelven a sorozat pillanatnyilag öt részből áll és az indénre várható a hatodik, gondolom az utolsó rész megjelenése is, ugyanis ennyien vannak a Trewlove testvérek, és eddig minden könyv egy-egy testvér romatikával-erotikával tűzdelt történetét mutatta be.

  Akik olvassák a sorozatot, azoknak már nem mondok újdonságot azzal,  hogy a Trewlove testvérek tulajdonképpen nem is testvérek (kettő kivételével, akiknek azonos az apjuk, de az anyjuk nem), hanem az arisztokrácia bal kézről született gyermekei, akiket erre szakosodott szegény asszonyok gondjaira bíztak a látszatot megőrizendő. Ezek a gyerekek aztán vagy túlélték a szegénységet, vagy nem, annak függvényében, hogy az illető asszonyok hogy álltak lelkiismeret dolgában. A Trewlove-oknak szerencséjük volt, mert Mrs. Trewlove szeretettel fordult a rá bízott gyerekek felé és igazi családot teremtett, sajátjaiként szerette őket és ugyanúgy bánt velük, mint egyetlen vér szerinti gyermekével.

   Az előző két részben előbb Mick, majd Gillie történetét ismertük meg, most Fin-nen van a sor, azért is, mert az előző, Gillie-ről szóló könyvben némiképpen felvezetődik az ő története is, hiszen nyilvánvaló, hogy közte és Lady Lavinia Kent között valamikor történhetett egy s más. Lady Lavinia Kent pedig nem más, mint a herceg szökött menyasszonya. azé a hercegé, aki az előző könyv végén épp a kocsmáros Gillie-t vette feleségül.

   A történet ugrál a 19. század hatvanas és hetvenes évei között, annak függvényében, hogy akkor a történet jelenéről van szó, vagy éppenséggel a szereplők visszaemlékeznek megismerkedésükre, a szinte gyerekfejjel fellobbanó szerelemre és ennek következményeire, mert azért lehet bújkálni, titkolózni, de mindig lesz egy valaki, aki a saját érdekeit előbbre helyezi és keresztbe tesz a fiatal szerelmeseknek. Mert azt nem szabad elfelejteni, hogy Lady Lavinia – Vivi, ahogyan Finn becézi – egy gróf lánya, akit már születése pillanatában egy hercegnek ígértek, Finn Trewlove pedig egy arisztokrata törvénytelen gyermeke, aki épp lómészárosként keresi meg a napi betevőre valót, amikor a két fiatal megismerkedik. És pont Finn munkája az, ami összehozza őket, hiszen a lány apja a vágóhidra küldené azt a lovat, mely lányát levetette – bár ezért nem a ló volt a hibás –, és pont Finn az akinek el kell szállítania az egyébként békés állatot. Innen indul a két fiatal ismeretsége, majd később szerelme, ami évekre megszakad és csak a Mick Trewlove esküvőjén látják ismét egymást.

   Hogy miért szakad meg a kapcsolat, nem fogom elmondani, mert akkor minek elolvasni a történetet, de azt mindenki tudja – legalább is azok, akik figyelemmel kisérik a Trewlove tesvérek történetét –, hogy Lavinia sosem lesz a herceg felesége, tehát szabad az út a kibéküléshez, az érzelmek újraélesztéséhez.

   Finn most már saját vállalkozást vezet, tehetős, Lavinia pedig az elhagyott csecsemők lelkes istápolója. És mindketten a másikat hibáztatják a szakításért. Bár tisztázzák, hogy mi is történt sok évvel korábban, azt is, hogy mindketten árulás áldozatai, a következményeket nem könnyű feldolgozni egyikük számára sem, S ezek a következmények ékes példák voltak arra, hogy mire képes az arisztokrácia a látszat és a jó hírnév megörzéséért. Lavinia családja annyi fájdalmat okozott mindkettőjüknek, hogy azt nem lehet könnyen felejteni, felejteni sem. S túl kell lépni az egymás iránt érzett csalódáson és dühön is, ami nem is olyan egyszerű.

   A szerző nagyon szépen csavarja a szálakat, hiszen, mikor már azt hittem sínen vagyunk, lassan, de biztosan jön majd a boldog végkifejlet, jött egy váratlan csavar, egy fricska, ami ismét felpögrette a cselekményt és újabb izgalmakat hozott. A szereplők szerethetőek, bár természetesen most is lennie kell egy gonosz karakternek.

   A cselekmény során epizódikusan megjelenik az egész Trewlove család, tehát őket sem hanyagolta el a szerző, és természetesen a kis zsivány Robin sem maradhatott ki, de ez a történet igazándiból Finn-ről és Laviniáról szól. Meg egy Sophie nevű fehér lóról. A következő rész pedig Aidené lesz majd, gondolom néhány hónap múlva olvashatjuk is.

   Szép volt, jó volt, izgamas volt, tökéletes azért nem, de nagyon kedveltem, s az én olvasatomban eddig ez volt a sorozat legjobb része. Kell-e ennél több? De, ugye, ízlések és pofonok...

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

1. Botrány és szenvedély

2. Rangon aluli menyasszony

A havishami ördögfiókák sorozat

1. A herceg szeretője

2. Mindent egy lapra

3. A vikomt asszonya

Kristen Proby – Hallgass meg!

 

  Fusion 1

   A ​New York Times és a USA Today bestsellerszerzője, Kristen Proby vadonatúj regénysorozatában öt jó barátnő együtt nyit egy menő, új éttermet, ám egyikük sokkal többet kap, mint amire szerződött, amikor a szexi egykori rocksztár besétál az étterembe – és a szívébe.

   A Csábítás hamarosan Portland legkapósabb éttermévé válik, és Addison Wade büszke rá, hogy ez részben az ő érdeme. Eltökélten sikeressé akarja tenni, és szerinte az új vendégek odavonzásának nincs jobb módja, mint az élőzene. De amikor Jake Keller, a rocksztár vonul be az ajtón, hogy hétvégi zenélésre jelentkezzen, Addie tudja, hogy bajban van. Azonnal felismeri őt, hiszen a poszterei beborították hálószobája falát középiskolás korában: igazi rosszfiú… vagyis pontosan az ő típusa, és pontosan az, akire semmi szüksége.
   Jake Keller öt évvel ezelőtt otthagyta a rivaldafényt, és arra vágyik, hogy visszatérjen ahhoz, ami mindig is hajtotta: a zenéhez. Ha egy pimasz, pokolian vicces bombázónak dolgozik, annál jobb! Ám sokkal könnyebben rá tudja beszélni Addie-t, hogy adja neki a munkát, mint meggyőzni, hogy többet akar egy kis hancúrozásnál. Amikor a nő már kezdi beadni a derekát, Jake-et végül utoléri a múltja.
   Addie élete vajon ismét darabokra hullik, vagy Jake képes lesz rávenni, hogy elnyomja a kétségeit, és a szívére hallgasson?

   Vinton, 2019

   Eredeti cím: Listen to Me, 2016

   Mondanám, hogy újabban, de ez így nem lenne helyes, hiszen már négy-öt éve (ha nem több) nagy keresletük van a romantikus-erotikus könyveknek. Tele velük a könyvpiac, és annak ellenére, hogy a műfajban már nem igazán lehet újat alkotni, egyre több kiadó hódol be a nyomásnak és jelentet meg hasonló zsánerű írásokat. A Vinton kiadó is szakított a hagyománnyal, mely szerint langyos, romantikus történetek láttak napvilágot náluk és beállt a sorba. Nem mondanám, hogy ez lenne az első ilyen jellegű kiadványuk, de mindenképpen ez az első, amely explicít erotikát is tartalmaz és símán rá lehet nyomni az erotikus címkét.
   Kristen Proby neve nem ismeretlen a magyar olvasóknak, hiszen még a megboldogult Ulpius-ház harangozta be egy írását – ami természetesen sosem jelent meg a kiadó gondozásában. Viszont 2016-ban a Könyvmolyképző Kiadó felvállalta és boltokba került a szerző végtelennek tűnő Velem Seattle-ben sorozatának első része Tarts velem! címmel. Nem tudom kinek hogy tetszett, de azóta sem folytatták a sorozatot, amiért nem is sírom vizesre a párnám, mert nekem nem jött be. Az igaz, hogy olvastam rosszabbat is, de ritkán.

   Érthető, hogy fenntartásokkal fogadtam a hírt, hogy a Vinton Kiadó rukkol ki egy újabb Kristen Proby sorozat első részével. A jó hír az, hogy valószínűleg minden részét elolvashatjuk majd, mert a kiadóra (bármilyen nevet is viseljen mostanság) nem jellemző, hogy abbahagyjon egy sorozatot.
   A Fusion név alatt futó sorozat öt barátnő történetét mutatja be, részenként egy-egy hölgyeményt és szerelmének kiteljesedését lehet majd megismerni – a sorozat öt részből és egy kiegészítő novellából áll. Az öt barátnő közös tulajdonosa a Csábítás (angolul Seduction, és nem értem miért kellett ezt is lefordítani) nevű vendéglőnek, valamennyien ott dolgoznak különböző beosztásban.

   A Hallgass meg! Addison Wade története. Róla azt kell tudni, hogy egy volt modell, tehát indulásból borítékolható, hogy az átlagnál messze jobban néz ki. Legújabb ötlete pedig az, hogy időnként élő zene legyen barátnőivel közös tulajdonú vendéglőjében, ami – reményei szerint – még ismertebbé tenné a már amúgy is menő éttermet és bárt.
   Itt lép be a képbe Jake Keller, a volt rocksztár - bár nem éreztem azt, hogy alíg néhány évvel korábban ő akkora híresség lett volna, bár itt-ott azért még felismerik. Mondanám róla, hogy lerongyolódott, elitta és szétdrogozta az agyát, de ez nem lenne igaz, hiszen a siker csúcsán hagyta abba a nyilvános szereplést és most sikeres zeneszerző és producer, Csupán a nyilvánosság kizárásával teszi mindezt. A közönség előtti zenélés viszont hiányzik, ezért vállal néhány fellépést a felkapott étteremben.

   A többit nem nehéz kitalálni, bár a szerző tett néhány gyenge kísérletet arra, hogy bonyolítsa a dolgokat. Ilyen próbálkozás volt Addison és tengerbiológus (ha jól emlékszem) szüleinek viszonya, vagy Jake lelkiismereti gondjai egy múltbeli eseménnyel kapcsolatban. És természetesen az erotika kedvelői is elégedettek lehetnek, mert van néhány részletesen leírt forró jelenet is.
   Proby most is megosztotta a tűsarkú cipők iránti imádatát, bár most nem kizárólag a Louboutin-ért rajong, ahogyan a Tarts velem!-ben tette, hanem úgy általában a tűsarkú cipőkért. S ha tehette volna, akkor még a séf lábára is egy olyant húz. Nem is értem, ez a nő sosem viselt úgy nyolc-tíz órán keresztül olyan gyilkos, tűsarkú cipőt, mint amilyent a könyveiben nagy előszeretettel leír?
   Bár meglepetésekkel, váratlan csavarokkal nem szolgál, ez a történet nem volt rossz. Ha egy kicsivel több figyelmet fordít más dolgokra is, mint a két főhős mondvacsinált lelki nyavalyái és a kettejük közötti sistergő vágy, akár jó is lehetett volna. A főhősök sem lettek a kedvenceim, bár Jake azért egy fokkal szimpatikusabb. Így, hogy semmi pluszt nem hoz a hasonló zsánerű könyvekhez képest, csak az egynek elmegy kategóriába sorolom. Mindenképpen jobb, mint a szerző előző könyve. De, természetesen, ízlések és pofonok.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzés:

Tarts velem!

Lorraine Heath – Rangon aluli menyasszony

   Botrány és szenvedély 2

   Gillie ​Trewlove-ot újszülöttként otthagyták egy asszony küszöbén, aki úgy döntött, hogy felneveli. Így a lány amikor váratlanul azzal szembesül, hogy az ajtaja előtt – pontosabban a fogadója melletti sikátorban – valakinek a segítségére van szüksége, egy pillanatig sem habozik. Csakhogy az illető nem egy csecsemő, hanem egy súlyos sérüléseket szenvedett, nyugtalanítóan jóképű úriember, akinek semmi keresnivalója Whitechapelben, főleg nem Gillie ágyában lábadozva…
   Megalázó, amikor az embert faképnél hagyják az oltárnál, gondolja Thornley hercege. Ennél már csak az lehet kínosabb, amikor egy lány siet a megmentésére egy gonosztevőkből álló banda ellen. A keserű pirulát az sem igazán tudja megédesíteni, hogy az illető gyönyörű és bátor. Miután odaadó ápolással visszahozza a herceget a halál torkából, Gillie beleegyezik, hogy segít neki átfésülni London rossz hírű környékeit makrancos menyasszonya után. De minden együtt töltött pillanatukat átitatja a szenvedély, és a férfi kételkedni kezd benne, vajon jól választott-e menyasszonyt. Gillie tökéletesen tisztában van azzal, hogy az arisztokrácia sosem fogadná be a törvénytelen származása miatt. Thorne viszont minden tőle telhetőt elkövet, hogy bizonyítsa neki: egy herceg számára nem létezik legyőzhetetlen akadály, ha a szerelméről van szó…

Vinton, 2019

Eredeti cím: When a Duke Loves a Woman, 2018

   Második részével folytatódik Lorraine Heath Botrány és szenvedély sorozata, s vele együtt a törvénytelen származású Trewlove testvérek története. A sorozatokkal mindig az a baj, hogy sok esetben akár egy-két évet is kell várni a folytatásokra, vagy egyáltalán meg sem jelennek. Szerencsére a Vinton Kiadó (korábban Harlequin Magyarország majd HarperCollins) esetében ez nem így van, egy év leforgása alatt akár 2-3 részt is olvashatunk egy-egy sorozatból
   Akik olvasták a sorozat első részét (Botrány és szenvedély), azok tudják, hogy a Trewlove testvérek tulajdonképpen nem is rokonok - bár kettejüknek ugyanaz az apja, de más anyától születtek –, hanem az angol arisztokrácia balkézről született gyermekei, akiktől elegánsan megszabadultak, az ilyen gyermekek nevelésére szakosodott asszonyoknak adva ki őket nevelésre, vagy néha még rosszabbra, annak függvényében, hogy mit kívánt – természetesen anyagi szolgáltatás ellenében – a megrendelő.
   Az előző részben egy hercegi csemete sorsát ismertük meg, most a "család" különc lányának, Gillie-nek a történetét hozta el nekünk a szerző (és a kiadó).

   Gillie meglehetősen keveset szerepelt az előző részben, róla csak annyit tudtam meg, hogy meglehetősen független nő és a Sellő és unikornis nevű fogadó tulajdonosa. Most viszont sokkal több derül ki róla, hiszen ez az ő története.
   S hogyan kerül be a képbe Thornley hercege? Egyszerűen! Menyasszonyát keresi, aki az oltár előtt hagyta faképnél, a nyomok pedig Whitechapelben, London egyik szegények lakta és meglehetősen rosszhírű negyedébe vezetnek. A Gillie fogadója mögötti sikátorban néhány haramia megtámadja a herceget rablás céljából és a túlerővel szemben még a meglehetősen fitt herceg sem tud győzni, viszont Gillie idejében érkezik – útban van hazafele egy újabb fárasztó nap után – és sikerül elriasztania a támadókat, mielőtt az anyagi javal után a herceg életét is elvennék. Gillie pedig hazaviszi a meglehetősen megviselt herceget, s mi több, a későbbiekben segít neki szökevény menyasszonya keresésében is. Az elszökött menyasszony természetesen előkelő családból származik, s mint utóbb kiderült, már volt némi kapcsolata a Trewlove-okkal.

   Az együtt töltött idő közelebb hozza egymáshoz a főszereplőket, bár mindketten tudják, hogy nincs és nem is lehet közös jövőjük a társadalmi különbségek miatt, melyeket a szerző ismételten bemutat, különösen a herceg anyjának személyén keresztül. Zárójelként megjegyezném, hogy az özvegy hercegnéről lehetne mintázni a gonosz anyósok prototípusát, akinek csak a társadalmi megfelelés és a látszat fontos, mert ugye mit fognak szólni a hozzá hasonlóak a családot övező botrányhoz, amit az oltár elől meglépő menyasszony okozott.
   Furának találltam a herceg kettősségét. Egyrészt tisztában van saját státuszával és azzal hogy ez mit feltételez, másrészt símán bratyizik a fogadó klientúrájával, azon túl, hogy nagy szociális érzékenységről tesz tanuságot.
   Természetesen lesz boldog végkifejlet és nem hiányoznak a főhősök közötti forró jelenetek sem. Ami viszont hiányzik, az a Gillie származására vonatkozó információ. Erről továbbra is csak annyit tudtam meg, hogy újszülött korában letették Ettie Trewlove küszöbére és csak a nő lelkiismeretének köszönhette, hogy nem végezte elásva a kert mélyén, mint megannyi elődje. No meg annak a ténynek, hogy Ettie Trewlove-nak csak fiai voltak és megesett a szíve a kislányon, akit az évek során arra tanított hogyan rejtse el nőiességét az ebből fakadó bonyodalmak elkerülésére.
   Kellemes, szórakoztató történet volt, de túl sokat nem kell várni tőle. Nem mondanám, hogy imádtam és abszolút kedvenc lett – lehet csak jókor talált meg –, de szívesen olvasom a szerző történeteit és kiváncsi vagyok a folytatásokra is. De ízlések és pofonok...

A szerző nevéhez kacsolódó bejegyzések:

Botrány és szenvedély

A havishami ördögfiókák sorozat

1. A herceg szeretője

2. Mindent egy lapra

3. A vikomt asszonya