Hóvégi klasszikus: Giovanni Boccaccio - Dekameron

A Dekameron, alcíme: Galeotto herceg (olaszul Decamerone: Prencipe Galeotto) Giovanni Boccaccio száz novellából álló gyűjteménye, melynek keletkezése a 14. század közepére valószínűsíthető. (forrás: Wikipédia) Jól láttad, nem írtam el a századot, olyan rég írták, én is meglepődtem mikor annak idején olvastam és többször is a könyv végén levő  ismertetőre lapoztam, hogy leellenőrizzem, biztosan azt írja ott, hogy 14. század?

Mostanában a szórakoztató irodalom szexuális forradalmát éljük, a megjelent könyvek nagy része tocsog a szexualitástól, sokszor a pornográfia határát súrolva, mert ugye az erotika és az erőszak mindent elad. Nos, az erotikus írások nem a 21. század találmánya, de még a 20.-é sem, ugyanis a Dekameron novellái nagyrészt szerelemes-erotikusak és/vagy szatírikus-irónikusak és a gyűjtemény visszakézből ver jónéhány mai, divatos irományt.

A történet egyszerű: az 1348-as firenzei pestisjárvány ellen tízen – három férfi és hét nő, valamennyien tehetősek –, egy vidéki kastélyba menekül és egymás szórakoztatására mesélnek. A történetek tematikáját mindig az előző nap megválasztott “király” vagy “királynő” határozza meg. Tíz nap – a címe is ezt jelenti görög nyelven, tíz mesélő, száz történet az élet dolgairól, erotikáról, az emberi gyarlóságról tömény szatírával elmesélve. Ez a Dekameron.

Nyelvezete a reneszánsz korra jellemző. Meglehetősen nehézkésnek és dagályosnak tűnhet, de nem várható el, hogy egy 14. századi művet a 21. században divatos szlengre fordítsanak le. Nevezzük inkább pajzán meséknek, sikamlós történeteknek, amik mai világunkban már kicsit sem megbotránkoztatóak.

Világszerte ismert mű, sok más hasonlónak az ihletője – egyes források szerint maga Bocaccio is az Ezeregyéjszaka meséit vette alapul. S nem csak írókat ihletett, a festészetre is hatással volt. Rá lehet keresni időben hány festőnek és művészeti irányzatnak volt a múzsája a Dekameron és történetei. Sandro Boticelli egy egész képsorozatot festett a Dekameron történetei alapján, és film is készült belőle, bár jó régen.

Magyarul először 1890-ben jelent meg először, Dekameron vagy száz elbeszélés címmel, azóta többen és többször is újra lefordították.

Megér egy próbát…

“Minden harc és háború az élet megsemmisítésére tör. Egyetlen harc van, mely nem pusztulást, hanem termékeny életet jelent: a harc, amelyet a szerelmes férfi a nő ellen visel…” 

 (Giovanni Boccaccio - Dekameron)

A Dekameron száz világhírű történetét Boccaccio 1349 és 1353 között írta. Azóta se veszítettek elevenségükből, mert az író nem éri be azzal, hogy egyszerűen elbeszéli a szerencsétlen vagy boldog szerelmesek megpróbáltatásait vagy kacagtató kalandjait, a tréfás vagy szomorú történeteket: elbeszéléseiben ott kavarog korának egész társadalma, megtollasodott vagy tönkrement kereskedők, uzsorások, művészek, kalandorok, féktelen nemesurak, ravasz kópék, huncut parasztok, álszent, nagybélű, parázna papok, ostoba és agyafúrt törvénytudók, orvosok. Boccaccio a középkor alkonyán már az újkor hírnöke: a vakhit helyett a kétkedést, a józan észt, az önsanyargató vezeklés helyett a derűs életörömöt hirdeti.

Tizenkilenc magyar nyelvű kiadás, a legutolsó 2009-ben, az Európa Kiadótól

Rita Falk - Télikrumpligombóc

Franz Eberhofer 1

Franz ​​Eberhofert, a testestül-lelkestül bajor rendőrt fegyelmi okokból helyezték át a nyüzsgő nagyvárosból csendes kis szülőfalujába, az ugyancsak jellegzetesen bajor Niederkaltenkirchenbe. Élete itt néha túlságosan is nyugodt mederben folydogál, esti járőrözései általában Wolfi kocsmájának pultjánál érnek véget, napközben pedig kedvenc tartózkodási helye süket nagymamájának konyhája, ahol ínycsiklandó ételeket ehet reggeltől estig. Apja, a kiöregedett 68-as lázadó közben vadkendert termeszt a hátsó kertben és folyamatosan Beatlest hallgat, amivel kishíján az őrületbe kergeti a kemény rockot előnyben részesítő fiát. A békés hétköznapokba azonban időnként zavaró események tolakodnak be. Itt van mindjárt a Neuhofer család, amelynek tagjai a legkülönösebb módokat választják az elhalálozásra. Annyira különös módokat, hogy Franz nyomozói szimata feléled és elhatározza, hogy utánanéz egy kicsit a morbid haláleseteknek. Ahogy egyre több gyanús körülményt fedez fel, az ügy is egyre érdekesebbé, ugyanakkor hátborzongatóbbá is válik… 

A jó krimik, a jó ételek és a jó humor kedvelőinek – Nagyi hamisítatlan bajor receptjeivel.

Művelt Nép, 2016

Eredeti mű: Rita Falk – Winterkartoffelknödel, DTV, München, 2010

Egy ideje már megvolt ez a könyv és tologattam jobbra-balra, mert ugye én nem vagyok egy krimirajongó. Nagy hiba volt. Bár az is hiba, hogy erre a műfajra a krimi címkét ragasztották, mert ez inkább paródia, börleszk, fekete komédia, vagy nevezd aminek akarod. A történetben ugyanis nem a bűncselekményen van a hangsúly, hanem Franz Eberhoferen, minden rendőr karikatúráján. Mert ő nem is nyomoz igazából, csak megfigyel, ötletel s közben nyomja a köröket szimuláns kutyájával, a söröket Wolfi kocsmájában és a hurkát egyenest a mészárostól.

“– Friss a hurka? – kérdezem szelíden. 

– Frissebb már nem is lehetne. Ma hajnalban döglött bele a disznó a vérmérgezésbe, amit a májráktól kapott. 

– Ma hajnalban? Akkor tényleg nem lehetne frissebb. Három szálat, mint mindig…”* 

Franz Ebenhoferen és az aktuális többszörös gyilkosságon keresztül egy bajor falu életébe kapunk betekintést, és természetesen az Eberhofer család mindennapi rutinjába. Franz, a hős rendőr – az egyetlen az egész faluban – épp a disznóólt építi át saját lakrésznek. És természetesen magánélete, sőt szerelmi élete is van, ami pont olyan zűrös mint ő maga. Nyolcvanöt éves nagyanyja nagyothalló, szenzációsan főz, és az árleszállítások megszállotja. Recepjeiből néhányat a  könyv végén megtalálsz. Bátyja, Leopold, magasról lenézi rendőr öccsét, ugyanis ő fontos ember, könyvesboltja van, és rendezett családi élete. Most éppen egy román csalóval él együtt, akit később egy thai kiskorúra cserél le. Franz apja pedig… hát ő egy igazán eredeti figura.

“– Papa füves cigarettát szív a kertben, te meg, a zsaru, csak ülsz mellette és sörözöl? 

– Ha egyszer én nem szeretem a füves cigarettát…”*

S a faluban, ahol még közlekedési kihágás sem igazán fordul elő, az amúgy is különc Neuhofer család tagjai sorra meghalnak, mintha átok ülne a családon… Franz látens rendőri szimata pedig aktivizálódik, és belefog abba, amit a legnagyobb jóindulattal sem lehetne nyomozásnak nevezni.

A történetet egyes szám első személyben maga Franz Eberhofer meséli el. Nem emlékszem, hogy valaha is ennyit vigyorogtam volna egy könyvön, ami gyilkosságról szól. A szereplők a maguk bizarr tökéletlenségükben egyszerre nevetségesek és szerethetőek, s bár minden olvasó hamarabb fogja tudni mi a dörgés, mint maga Franz, akkor is egy remek könyv volt, ami pörgött, szórakoztatott, megnevettetett. Kiváncsian várom a következő részt és reménykedem, hogy a kiadó valamennyi folytatást elhozza nekünk magyar nyelven.

Ízlések és pofonok, de ha szórakozni akarsz, akkor föltétlenül olvasd el – mondom én, aki nem vagyok krimi-barát.

“– Mondd csak, Franz, mikor olvastál el egy utoljára egy rendes könyvet? – fordul hozzám, aztán negédesen elmosolyodik. – Már a Fix és Foxi kalandjait leszámítva?

– Asterix és Obelix? – kérdezek vissza.”*

* Rita Falk – Télikrumpligombóc, Művelt Nép, 2016

 A sorozat második része várhatóan 2017 áprilisában jelenik meg magyar nyelven - de erre az időpontra azért ne vegyetek mérget:

Gőzgombóc blues

Művelt Nép, 2017

Dampfnudel-blues, 2011

A sorozat további részei német nyelven:

3. Schweinskopf al dente, 2011

4. Grießnokkerlaffäre, 2012

5. Sauerkrautkoma, 2013

6. Zwetschagendatschikomplot, 2015

Mia Sheridan - Stinger - A Skorpió fullánkja

A szerelem csillagjegyében 3

Grace Hamilton az a lány, akinek mindig van egy terve. Pontosan tudja, merre tart az élete, és büszke magára, amiért mindig célt ér. Még sohasem lépte át a határokat, nem foglalkozott a saját vágyaival, és azzal sem, hogy kinek akar ennyire megfelelni. 

Ám egyszer csak találkozott Vele… 

Carson Stinger semmilyen szabályt nem tart be, csakis a sajátját. A felnőtt szórakoztatóiparban dolgozva mit sem törődik vele, hogy mit gondolnak róla mások. Egyik napról a másikra él, cél és terv nélkül. Tudja, mit akarnak tőle a nők, és azt hiszi, csupán ennyit is tud nyújtani nekik. 

Ám egyszer csak találkozott Vele… 

Miután a sors arra kényszerítette őket, hogy összezárva töltsenek el néhány órát, mindketten megváltoznak. Ám két olyan ember számára, akiknek találkozniuk sem lett volna szabad, lehetetlen felülemelkedni a teljesen különböző valóságuk határain. 

Legalábbis egyelőre…

Könyvmolyképző, 2016

Eredeti mű: Mia Sheridan – Stinger, 2013

“Az élet vad dolog”

Az első könyvem  a szerzőtől. Amikor a haverina a markomba nyomta, hogy olvassam el – ő nagy rajongója a szerzőnek –, fogalmam sem volt, hogy ez egy sorozat része, sőt az első két részét láttam is annak idején a haverina polcán és határozottan visszautasítottam a kölcsönzési ajánlatot.

Valójában azért kezdtem bele, mert nem akartam megbántani az illető hölgyet, aki lelkesen ajánlotta és kölcsön is adta nekem. Valamiért mindig azt gondoltam, hogy ezek olyan “nyálas amcsi tini”-könyvek és kellemesen meglepődtem, hogy nem. Kedvencem nem lett sem a könyv, sem a szerző és nem fogom most letenni a nagyesküt, hogy Mia Sheridan valamennyi könyvét elolvasom, de ez mindenképpen megért egy próbát és lényegében az olvasásra szánt időt sem sajnálom.

Ez egy modern szerelmi történet, és ahogy a Goodreads-en olvastam, önálló történet, tehát semmiről nem maradtam le, mert nem olvastam a sorozat első két részét. S bizony nem is egy szokványos, nyálas szerelmi sztori. Alapból piros pont, amiért nincs benne kőgazdag milliomos, sem elviselhetetlen lelki terheket cipelő szereplő, aki személyiségzavarát a másik fél náspágolásával vagy kötözésével élné ki. A két főszereplő közönséges halandó, csupán a fiatal férfi foglalkozása adja meg a dolgok pikantériáját.

Grace Hamilton és Carson Stinger, a két főszereplő, Las Vegasban ismerkedik meg – véletlenül. Minketten szakmai konferenciára érkeztek, ugyanabban a hotelben szálltak meg és miután szabályosan egymásba botlanak, néhány perc múlva a felvonóba ragadnak több órára. A dolog pikantériája az, hogy ketten két különböző konferenciára érkeztek: Grace a joghallgatókéra, hisz ügyvédnek készül és határozott ütemterv szerint éli az életét, Carson pedig a Felnőtt Szórakoztatóipari Konferenciára… ő ugyanis pornó-színész. Na ezt add össze: a pornóipar konferenciát szervez!

A kémia működik kettejük között, de egy viszonylag rosszul végződött hétvégi románc után útjaik elválnak, reményeik szerint örökre.

A továbbiakban felváltva mesélik el hogyan alakul az életük egészen az öt évvel későbbi véletlenszerű találkozásig – szintén Las Vegasban, ahol mindketten dolgoznak. Lényegében az egész történetet felváltva mesélik el, tehát a szerző megspórolt magának és nekünk egy könyvet, mindkét fél gondolatait megismerjük, nem kell várni egy esetleges újabb kötetre.

Kellemesen csordogáló, néhol humoros beköpésekkel, helyenként érzéki jelenetekkel tarkított történet, ami mindenkinek másról és másról szólhat, mert sokkal több van benne mint amennyit a fülszöveg elárul, de ha valamennyi részletét elmesélem, akkor meg minek elolvasni?

“…– Hmm – sóhajtottam fel. – Miért hívsz Tündérmókusnak? – döntöttem még inkább oldalra a fejemet mosolyogva. Imádtam a bőrömön érezni az ajkát.

Kicsit megtorpant, mire szembefordultam vele. Kérdő tekintettel néztem rá, miközben az ő szemében melegség tükröződött. Elgondolkodva pillantott rám.

– Kiskoromban folyton mókusokat kergettem a nagyi kertjében. Amikor sikerült megfognom egyet, és megmutattam neki, azt mondta, hogy igazából biztos egy tündér, aki örömet akart nekem szerezni.

Halovány mosollyal kifújta a levegőt. Nekem elakadt a lélegzetem, és minden szónál egyre gyorsabban vert a szívem.

– Amikor megkérdeztem, hogy tud egy tündér mókussá változni, azt felelte, hogy valahányszor az ember boldoggá akar tenni valakit, azzá tud válni, amit a másik igazán szeret. De úgy, hogy közben nem szűnik meg önmaga lenni. Grace, rólad első látásra tudtam, hogy tündér vagy. Próbáltam úgy tekinteni rád, mint egy sima makacs mókusra, de egyszerűen ragyogtál. Végig ragyogtál annyi éven át, és most is. Úgy, ahogy csak a tündérek tudnak.”

(Mia Sheridan – Stinger – A Skorpió fullánkja, Könyvmolyképző Kiadó, 2016)

 A sorozat magyar nyelvű részei:

1. Leo

Könyvmolyképző, 2015

Leo

2. Leo esélye

Könyvmolyképző, 2015

Leo's Chance

 További részek angol nyelven:

4. Archer's Voice, 2014

Archer hangja címmel tervezi a Könyvmolképző Kiadó megjelentetni - majd észrevesszük mikor

5. Becoming Calder,  2014

6. Fiding Eden, 2014

7. Ramsay, 2016

Sierra Cartwright - Megkötve

Donovan dinasztia 1

Az ​​érintésed felszabadít, a csókod megköt.

Három fivér, egy nagy hatalmú család. Connor Donovan mindössze 27 éves, amikor átveszi a cég irányítását. Lara Bertrand céltudatos nő, aki eléri, amit akar. A fiatal milliárdos erőt sugárzó grafitszürke szemei, és forró éjszakákat sejtető hangja azonban leveszi a lábáról. Lara tudja, a két család nemcsak üzleti vetélytárs, de generációkra visszamenőleg gyűlöli egymást. Mégis, hogy megmentse apja cégét a biztos csődtől, sorsdöntő lépésre szánja el magát, és felajánlkozik a Donovan-fiúnak.

A kíváncsiságod űz hozzám. Mitől félsz? Attól, amit most kérni fogsz tőlem.

Connor nem csak az üzleti életben, de az ágyban is domináns. Felelősséget vállal, a korlátlan hatalomért cserébe. Nem feleséget keres, nem is szerelmet, hanem játszótársat, de a játék néha véresen komolyra fordul…

Sierra Cartwright bestseller sorozatában mesterien vezeti olvasóit a hatalmi játszmák világába, ahol a test is üzlet, ha az érdek úgy kívánja. Texas sosem volt még ilyen forró.

Libri, 2016

Eredeti cím: Bind, Totally Bound, 2015

Az erotikus könyvek kedvelői szeretni fogják. “Csatakos” – hogy idézzek egy haverinát, ő ezt a kifejezést használja az erotikus helyett. Domináns-alávetett kapcsolat, ugye ez most menő, mindenki a nem-konvencionális szexről akar írni-olvasni, minél bizarrabb, annál jobb. A merészebbek ki is próbálják és ilyenkor mindig eszembe jut a Doc Martin azon része, amikor a középkorú házaspárhoz hívták az orvost. Ott a nő domináns-férfi alávetett a felállás és egy fenyítés alkalmával az illető úrnak lemeredt a dereka és ott szenvedett szegény fickó kikötözve.

Nem szeretem, hogy ezt a könyvet is úgy reklámozták, jobb, pikánsabb, mint a “Szürke”. Ott írja mindjárt az angol nyelvű kiadás borítóján, szép nagy betűkkel. Ilyent nem szabad tenni. Minden olvasó eldönti magának, hogy mi a jobb, melyiket kedveli… vagy sem. Ha E. L. Jamesnek rossz napja van, akár be is perelheti ezért a kiadót. Az én olvasatomban csak annyival jobb, mint a sokat emlegetett “Szürke”, hogy ez a szerző körülbelül tudja miről szól a BDSM, és nem egy unatkozó, személyiségzavaros milliomossal van dolgunk, aki hétvégi szerepjátékokban éli ki frusztrációit, hanem egy hatalom- és irányításmániás fikcóval, akinek ez az életforma fekszik. De azért még mindig nem közelíti meg Tiffany Reisz szintjét a BDSM terén…

S ezzel elérkeztünk a női főszereplőhöz is, akinek ugye már voltak kalandozásai a fenyítések terén – azért nem írom, hogy BDSM, mert egy elfenekelés még messze nem az. Szóval, a főszereplő Lara Bertrand hatalomvágyból eladja a lelkét az ördögnek. Mert ezt teszi. Semmi más módon nem tudja apját kigolyózni a családi bizniszből, csak ha még valakit az igazgatótanácsból maga mellé állít. Az igazgatótanács tagjai gondosan megválasztottak, többnyire hűségesek a “régi iskola” elveihez és Lara apjához, ő pedig nem tud senkit bevinni oda aki nem családtag. Ezért kitalálja, hogy férjhez megy a konkurrenciának számító Connor Donovanhoz, aki így becsücsülhet az igazgatótanácsba, az plusz szavazatot jelent, s ha már a férfi amúgy is érdeklődik a cég iránt, akkor miért ne?… Connor és Lara mindössze néhányszor találkoztak, de a pasi húga Lara legjobb barátnője. S az illető húg egyszer, véletlenül elejt egy megjegyzést, hogy Laranak Connorhoz kellene feleségül mennie, Laraban pedig megcsillan a lehetőség reménye.

Ez a könyv hatalmi harcokról szól úgy üzletben, mint magánszférában, olyan ki tud a másiknak jobban betartani-fajta. Szereplők felületesen vannak megformálva, közhelyesek és kicsit sem voltak szimpatikusak. A cselekménye pedig vontatott és unalmas volt számomra.

S mielőtt mindenki körbesajnálkozna, hogy mi mindent művelt el Connor Donovan Lara Bertranddal, hát elmondanám, hogy a BDSM egy életforma és nem kizárólag a szexualitásban materializálódik. Aki még mindig abban a tévhitben ringatja magát, hogy a domináns irányít, az gyorsan ébredjen fel, mert bármennyire is furának hangzik, de a hatalom az alávetett kezében van. A domináns csak és kizárólag azt teheti meg, amit az alávetett megenged neki, az alávetett bármikor használhatja a menekülőszavát, amivel mindennek véget vethet, akár az egész kapcsolatnak is. S hogy mennyi az annyi, az azon múlik, hogy a dominánsnak mekkora a meggyőzőereje elhitetni, hogy ő és az alávetett ugyanazokat a dolgokat akarják. Ebben a meggyőzőerőben van a domináns hatalma.

Kiváncsi vagyok mikor fog már végre lecsengeni ez a “Szürke”-mánia által erőszakolt pszeudo-BDSM-írások ideje. Értem én, hogy a szex az mindent elad és a vanília fajtája nem piacképes már, mert semmi izgalmas és megbortánkoztató nincs benne, de számtalan parafília van még, ha már annyi fontos valami olyanról írni, amiról az átlagember nem beszél. Ez a kötözős-fenyítős csont már nagyon le van rágva és semmi újat nem tud hozni.

És ebből még van két rész, egyelőre csak angol nyelven…

 

2. Brand

3. Boss

Marian Keyes - Utolsó esély szalon

Tara, ​​Katherine és Fintan egy írországi kis faluban élnek, már tinédzser koruktól a legjobb barátok. Kamaszéveik egybeesnek a rózsaszín lasztexnadrágok és a Duran Duran fénykorával. Történetünk kezdetén immár harmincas éveik elején járnak, réges-rég Londonba költöztek, de mostanáig csak Fintannek, a meleg divattervezőnek sikerült megtalálnia az igaz szerelmet. Az állandó súlyproblémákkal küszködő Tara egy zsákutca-kapcsolatban vergődik reménytelenül, ám nem mer belőle kilépni, attól fél, nem találna már új társat, retteg a rá váró magánytól. Barátnője, a csinos Katherine biztos egzisztenciát teremtett magának. Látszólag nyugodt életet él kifogástalan, összeillő melltartó- és bugyiszettjei, illetve a tévé távkapcsolójának társaságában, férfi nélkül, mondván, ha nincs szerelem, csalódás sincsen. Az sem számít neki, hogy munkahelyi kollégája, a fantasztikus, megnyerő John Roth félreérthetetlen célzást tesz: szíves örömest váltogatná vele a csatornákat. 

Ám az élet közbeszól, hogy megváltoztasson mindent. Jön egy váratlan, súlyos betegség, majd pedig fölbukkan a múltból egy veszedelmesen jóképű, ám annál linkebb színész, és a sors ezzel úgy intézi, hogy mindhármuk élete gyökeresen megváltozzék.
Marian Keyes a modern női irodalom első számú írója. Regényeit harmincöt nyelvre fordították le. Azon kevés szerzők egyike, akik egyszerre képesek sok milliós rajongótáboruk és a kényes szakmai közönség igényeit is kielégíteni. Népszerűsége egyedül Helen Fieldingéhez, a Bridget Jones írónőjééhez mérhető. Magyarul a Lucy Sullivan férjhez megy és a Szusi kezdőknek sikere után immár a harmadik regényét olvashatjuk.

Ulpius-ház, 2004

Eredeti mű: Marian Keyes – Last Chance Saloon, HarperCollins, 2003

Szeretek Marian Keyes könyveket olvasni, mert történeteinek van mondanivalója a szórakoztatáson túl is. Ha még nem olvastad az Utolsó esély szalon-t és most kaptál kedvet rá, akkor vértezd fel magad sok türelemmel és rengeteg idővel, mert ez egy nagyon hosszú könyv, anno két kötetben jelent meg a megboldogult Ulpius-nál… bár szerintem az Ulpius nem is boldogult meg, hanem más néven újraértelmezte magát, nem nagy filozófia kitalálni. De ez az én véleményem, semmilyen más, benfentes infó nem támasztja alá.

Nem mondanám, hogy a szerző valamennyi magyar nyelven megjelent könyvét olvastam. A Walsh-sorozatot páldául nem szerettem, talán két kötetet olvastam az ötből – de más írásait viszont igenis kedveltem, tehát engem nem riasztott el csarnokelsőre a könyv terjedelme. Az biztos, hogy nem mostanában jelent meg - van annak már 12 éve is -, de valamiért eddig nem kaptam kedvet hozzá.

Annyi mindenről szó esik ebben a könyvben, hogy nem is igazán tudom hol kezdjem, mit meséljek el belőle, úgy, hogy nem pukkasztánám ki a buborékot és rontanám el az olvasás-élményed…

Mondjuk, elsőre elmondanám azoknak, akik még nem olvastak Marian Keyes könyveket, hogy a szerző ír, az álatalam eddig olvasott könyvei nagyrészt Írországban játszódtak és volt benne egy jó nagy adag egészséges ír nacionalizmus valamelyik szereplő által képviseltetve. Nos, ebből a könyvből ez hiányzik – mármint az ír nacionalizmus, és a cselekmény helyszíne is London, csupán akkor térünk vissza Írországba, mikor valamelyik szereplő visszaemlékszik gyermek- és/vagy tizenéves korára.

Ahogy a fülszöveg is írja, három személy áll a történet központjában: Tara, Katherine és Fintan, az ő múltjukat, jelenüket, gondolataikat, kapcsolataikat ismerjük meg a könyvben. S e mellett még sokminden mást, mert ugye barátaik is vannak, mellékszereplők sokaságával találkozhatsz, akiknek valamilyen formában közük van a három főszereplőhöz, akár mindháromhoz, akár csak egyikükhöz, még akkor is, ha eleinte nem is érted mi a bánatot keresnek ebben a történetben.

Mi a könyv címét adó Utolsó esély szalon? Egy képzeletbeli csoportosulása azoknak akik azt hiszik, hogy harminc után megállt az élet, meghaltál, nem lesz soha párod és mindent meg kell tenned annak érdekében, hogy a mostani kapcsolatod megóvd, még kemény kompromisszumok árán is. Azoknak a klubja, akik felébredtek, hogy az élet nem kizárólag a buliról szól.

Tara, számítógépes cégnél dolgozik, jól keres és állandóan a súlyfeleslegével foglalkozik és mindent eltűr zsugori, homofób partnerének, Thomasnak, aki egy gyemekkori sérelembe kapaszkodva és hamis őszinteséggel takarózva (én aztán megmondom a tutit-típus) szemetebb mint a sokévi átlag. Thomas számára Tara csak a pénzeszsák, érzelmileg jobban kötődik Berylhez, a macskájához, mint Tarahoz. A macska Thomas viselkedésének tükörképe...

Katherine, a Jégkirálynő – munkatársai akasztották rá a gúnynevet, mert nem vesz részt a cégben tomboló munkahelyi szexuális viszonyokban. Reklámcég vezető könyvelője, csinos, pedáns és zárkózott. Kapcsolatai tiszavirág életűek, mert minden férfit elmar maga mellől – ha elolvasod a könyvet megérted miért.

És harmadikként Fintan… ő egy meleg férfi, aki stabil kapcsolatban él egy olasz építésszel és egy divatcégben tölt be asszisztensi poziciót, amíg meg nem betegszik.

Velük ismerkedhetsz meg a könyvben, a családjaikkal, a barátaikkal a munkatársaikkal, s mellettük Liv-vel a svéd szőkeséggel, aki valamikor együtt lakott Taraval és Katherine-nel és aki egy nős férfivel folytat viszonyt, Sandroval és Thomassal, Fintan és Tara partnereivel, Ravi-val, Tara munkatársával, aki lelkesen segít neki a tartós rúzs megtalálásában, Joe-val, a tehetséges reklámszakemberrel, aki Katherine-be szerelmes… és Lorcannal, a vörös hajú bájgúnárral, aki negyvenhez közel is rég  tökrement színészi karrierje morzsáiból él és azt hiszi magáról, hogy minden nő számára ajándék.

Kinek ajánlanám ezt a könyvet? Mindenkinek…

… azoknak a nőknek, akik még mindig hisznek abban, hogy nős szeretőjük el fogja hagyni a családját miattuk,

… azoknak, akik minden szemétkedést és megaláztatást eltűrnek a partnereiktől, csak azért, hogy egy kapcsolatban lehessenek, mindegy kivel, mindegy mennyi szenvedést okoz ez nekik és mennyi áldozatot kell hozniuk emiatt,

… mindenkinek, aki egy beteg homoszexuális férfi láttán rögtön AIDS-ről kezd suttyorogni,

… azoknak, akik azt hiszik, hogy mások földbe döngölése soha nem fog rajtuk csattanni,

… és mindenki másnak, akinek van kellő kitartása egy hosszú, de nagyonis valósághű történetet elolvasni.

Nekem ez a történet nagyon bejött, de ahogy mondani/írni szoktam: ízlések és pofonok…

 Más Marian Keyes könyvről olvashatsz:

Lucy Sullivan férjhez megy

Ulpius-ház, 2002

Lucy Sullivan is Getting Married

Egy sármos férfi

Ulpius-ház, 2012

This Charming Man

Elizabeth Hoyt - A sötétség hercege

Maiden Lane 6

Maximus ​​Batten tizennégy évesen válik Wakefield hercegévé, miután szüleit egy rablás során kegyetlenül meggyilkolják. A férfi azóta járja St. Giles utcáit, és harcol a bűn ellen; reménykedve, hogy egyszer bosszút állhat. Egy sötét éjjel két hölgy segítségére siet, kimenekítve őket az erőszakoskodók karmai közül, amikor elkapja az egyik nő bátor, meg nem alkuvó pillantását. Mi lakozhat a szelíd vonások, az egyszerű, barna ruha mögött, ha a nő tekintete ennyire beszédesen erőt sugárzó? 

Artemis Greaves úgy érzi, a sorsa gúzsba köti: társalkodónőként mosolyog, végszavaz, támogat és segít, de rendre csak a második, a harmadik vagy a leghátsó sorból. Mindig a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Mindennek ellenére Artemis független nő, aki képes magához édesgetni egy herceg kutyáit; hölgyhöz nem illő módon, cipőit levetve hajnali sétát tenni a herceg birtokán… és megzsarolni a férfit. Egy herceget, a St. Giles-i kísértetet. Egy dologgal azonban nem számol, hogy a köztük fellobbanó szenvedély fenekestül felforgathatja mindkettejük életét…

Elizabeth Hoyt könyve két olyan ember szerelméről szól, akiknek gyerekkoruk óta óriási felelősség nyomja a vállát; óvatosak, valódi arcukat harcos természetük mögé rejtik. Képesek-e arra, hogy az álarcukat levetve megmutassák a másiknak valódi lényüket, kivívva ezzel a maguk és egymás boldogságát?

General Press, 2016

Eredeti mű: Elizabeth Hoyt – Duke of Midnight, 2013

Elfogult vagyok, mert Elizabeth Hoyt egyike a kedvenc klasszikus romantika szerzőimnek és valamennyi könyvét kedvelem, ez a sorozat pedig különösen a szívem csücske.

A sötétség hercege kis jóindulattal önálló regényként is megállná a helyét, akárcsak a Maiden Lane sorozat valamennyi része, de kár lenne kihagyni az előző részeket, mert azért vannak bizonyos összefüggések közöttük… és mert egy szenzációsan felépített sorozat… meg egy kicsit sem lehet unni.

A sorozat a 18. század elején játszódik az angol arisztokrácia köreiben, valamint St. Gilesben, London egyik szegénynegyedében, ahol évek óta a törvényt a St. Giles-i kísértet szabja meg és őt pedig a kitartó Trevillion kapitány üldözi… vagy nem. A sorozat valamennyi könyvében szerencsésen keveredik az angol arisztokrácia krémje és a pórnép. A szerelmi szál mellett ízelítőt kaphatsz a kor arisztokráciájának képmutatásából és torz erkölcsi normáiból, és abból, hogy milyen az élet a 18. század eleji London szegénynegyedében. A történet minden esetben pörgős, izgalmas és bár a szerelmi szál végkifejlete mindig borítékolható, a történéseket nem mindig lehet előre látni.

Azok számára, akik nem olvasták az előző részeket és nem tudják kicsoda-micsoda a St. Giles-i kísértet, elmondom, hogy egy mondabeli alak 18. századi újraértelmezése: köpenye alatt piros-fekete harlequinkosztümöt viselő atlétikus férfi, aki arcát egy csőrös velencei maszkkal takarja és minden esetben a szegények, elesettek védelmezője és a gonoszak rémálma. Hogy ki van a maszk mögött... nos, akik olvasták a sorozat előző részeit már tudják.

A szereplők nagy részét ismerjük már az előző részekből, így Artemist és Wakefield herceget is, ez a rész az ő szerelmi történetük. Ez a rész ott folytatja, ahol az előző, Az éjszaka ura abbahagyta: Lady Penelope fogadást köt, hogy van mersze St. Gilesbe kocsizni este és ott meginni egy adag gint. Azt ugye tudjuk már, hogy St. Giles a törvénytelen gin-főzés és kereskedelem fellegvára és az emberek egy korty alkoholért képesek gyermeküket is eladni. Tehát ez nem egy olyan hely, ahová egy olyan finom úrihölgy, mint Lady Penelope csak úgy kikocsizhatna, főleg sötétben nem. Ennek ellenére Artemis kíséretében St. Giles-be hajtat, ahol megtámadják őket, a kísértet pedig a megmentésükre siet.

Ugye azt már tudjuk, hogy a herceg tizenévesen vesztette el szüleit pont St. Gilesben, amikor egy garázda rabló mindkettejüket leszúrta. Ebben a történetben Wakefield hercege egyre közelebb kerül a szülei gyilkosához és az elhatározáshoz, hogy címe egy felelséget is kíván. A kiválasztottja pedig…, nos, nem a főhősnő, Artemis, hiszen ő csak a szegény rokon, egy egyszerű társalkodónő, akinek ikertestvére, Apollo Bedlamban van bezárva. Ha még nem olvastál volna Bedlamról, akkor elmondom, hogy az egyike az első pszichiátriai intézeteknek, bár a 18. század elején inkább a bolondokháza elnevezés volt a találó. Ide zárják be Artemis testvérét, Kilbourne vikomtot, akit három barátja meggyilkolásával  vádolnak.

Tehát szó sem lehet arról, hogy a herceg egy ilyen családdal közeli rokoni kapcsolatba kerüljön. A kiválasztott menyasszonyjelölt Lady Penelope, Artemis távoli rokona, akinél a nőnek - szegény rokonként - társakodónői pozicíóval kell beérnie. Ugye, aki olvasta a sorozat valamennyi magyar nyelvű részét, az tudja, hogy Lady Penelope egy dúsgazdag, elkényeztetett, öntelt és szerfelett buta liba, akinek egyetlen életcélja, hogy egy herceg felesége legyen. Bármelyiké. Ha nem jönne össze neki egy fiatalabbal, mint Wakefield, van neki tartalékban egy idősebb is, aki korban akár a nagyapja is lehetne. Csupán azért mert neki mindenből a legjobb jár. Jól fogsz szórakozni a hölgy butaságán és feltűnési viszketegségén, az biztos.

Mind mondtam/írtam, ez a könyv Artemis és Wakefield herceg szerelmének története, valamint egy újabb epizód a St. Giles-i kísértet kalandjaiból. Hogy miként talál egymásra a herceg és Artemis, valamint sikerül-e a hercegnek annyi év után megbosszúlnia szülei halálát és lelepleznie gyilkosukat, rajtad áll, hogy kiderítsd. S a szerző most sem tér el a bevett szokásától, az eredeti történet mellett minden fejezet elején egy másik mese, történet részleteit olvashatod, ez esetben Herla király van soron és az ő históriája.

Bár egy klasszikus romantikus történet, nem a habos-babos fajtából való, mert kalandos, pörgős és némi erotikával fűszerezett. Ez ismét egy olyan könyv, sorozat, amit nagyon szivesen látnék filmen, de nem hinném, hogy ez valaha is be fog következni, tekintve a filmgyártás aktuális irányzatait. Én ennek minden sorát imádtam, de én elfogult vagyok a szerzővel és a sorozattal szemben, tehát a szokásos ízlések és pofonok.

A sorozat magyar nyelven megjelent részei

a General Press kiadásában

1. Bűnös szándék, 2013

Wicked Intentions

2. Csillapíthatatlan vágy, 2013

Notorious Pleasures

3. Botrányos vágyak, 2014

Scandalous Desires

4. Az álarcos csókja, 2014

Thief of Shadows

5. Az éjszaka ura, 2015

Lord of Darkness

További részek angol nyelven

7. Darling Beast

8. Dearest Rogue

9. Sweetest Scoundrel

10. Duke of Sin

10.5 Once Upon a Moonlit Night (kisregény)

11. Duke of Pleasure

12. Duke of Desire - megjelenik 2017-ben

Stephanie Laurens - Karácsony a Cynster-kastélyban

Cynster Saga 21, Cynster történetek 1

1837 decemberében a Cynster család fiatal tagjai a hóborította Casphairn Manorban töltik a karácsonyt. Ám ahol ők összejönnek, ott mindig megjelenik a szerelem is. Az ünnepi alkalom összehozza Danielt, Lucifer Cynster fiainak tanítóját és Claire-t, Gabriel Cynster lányának nevelőnőjét. Claire, aki egyszer már megégette magát, nem hiszi, hogy része lehet még a boldogságban. Daniel azonban – a házigazdák segítségével, akik egytől egyig született házasságszerzők – mindent elkövet, hogy meggyőzze a hölgyet őszinte szerelméről… 

Eközben az ifjú Cynsterek kilovagolnak karácsonyeste, és segélykiáltást hallanak. Lucillát nehéz szüléshez hívják, a többiek pedig vele tartanak. A pusztító vihar elvágja őket a külvilágtól, és a fiatalok szembesülnek életük első komoly megpróbáltatásával…

Harlequin, 2016

Eredeti mű: Stephanie Laurens – By Winter’s Delight, 2014

Pontosan nem tudom hányas része a Cynster Saganak, mert az írőnő honlapján a 21-es rész egy karácsonyi novellákat tartalmazó kötet és a további részeket már nem számozza… ez tehát 21. vagy 22., kinek hogy tetszik. A Goodreads 21. résznek sorolja, maradjunk ennyiben. De akárhányadik is lenne, akkor sem változtat a tényen, hogy magyar nyelven több rész nem jelent meg mint amennyi igen. A sorozat első magyar nyelven megjelent rész a tízedik volt, s azt a tizenharmadik követte, s újabb ugrás jött a Cynster-nővérek trilógiára, amit már más kiadónak köszönhetünk...

Minden egyes Cynster-történetnél elmondom, hogy rengetegen vannak és az előző kötetek hiányában kicsit elveszve lötyögsz, mert nem tudod ki kicsoda, milyen rokoni kapcsolatban áll a másikkal azon kívül, hogy mindenki Cynster. Most a kiadó volt olyan kedves és mindjárt az elején felsorolta valamennyi szereplőt kicsitől nagyig, kortól, nemtől, társadalmi státusztól és lábak számától függetlenül. És családfát is kapunk… azt hiszem, az eddig is volt. Vagy nem?

Nos, ez egy naaaaagyon karácsonyi történet, amiben több a szereplő, mint a cselekmény, és mivel már az összes kiházasítható korú Cynster járomba hajtotta a fejét, szerelmi szálnak az egyik Cynster család nevelőnőjét hozza össze a másik Cynster család házitanítójával egy eléggé blőd kis szerelmi történetben. A következő részben már a Cynsterek új generációja szerelmi történeteit olvashatjuk… és ők sincsenek kevesen, majd meglátod.

Több Cynster család – szerencsére nem valamennyi –, kicsitől nagyig, nevelőnőstől, nagymamástól, házitanítóstól Skóciába vonult karácsonyozni és az új évet is ott szeretnék köszönteni. A helyszín Richard és Catriona Cynster kastélya a Völgyben. Az ő történetük a Cynster Saga harmadik része és természetesen nem olvasható magyar nyelven, mert minek, de találkozhatsz velük a Cynster nővérek minisorozatban is. Richard és Catriona történetére igazán kiváncsi lettem volna és majd egy másik életben, amikor kizárólag olvasással fogok foglalkozni, az egész Cynster Saga-t elolvasom angolul, fülétől farkáig…

Tehát ott vagyunk Casphairn Manorban, és halálra unjuk magunkat a nevelőnők és házitanítók módszereinek a megismerése közben, mert engem igazán nem érdekelt hogyan csoportosítják a nebulókat és kinek mit szabad meg mit nem, ki hová ül és miért. Inkább többet mesélt volna a skót karácsonyi szokásokról, amivel nem igazán kényeztetett el minket, és amik nagyon különböznek az általunk ismert és megszokott móditól. S hogy a történet igazán nyálas legyen, egy kis skót hagyomány mellé  belekavarta a betlehemi születést is… mert nem kell nagy fantázia már az elején rájönni, hogy amikor Lucilla karácsony este szülést segíteni megy, az egész olyan mint a bibliai történet, azzal a különbséggel, hogy itt egy pici lány születik. S más nem is születhet, mint kislány, hiszen a Völgy patrónusa a Lady. S ha véletlenül nem lennél kitalálós formában amikor olvasod és csarnokelsőre nem kattanna be, hogy mit is kavart meg, hát néhány fejezettel később a szádba is rágja: ez pont olyan volt mint…

Úgy gondolom, hogy ebből is elég lett volna egy karácsonyi novella, amiben elérzékenyülve megismertük volna a Skóciában honos szokásokat, az izgalmat a pici lány születése jelentette volna és egye fene, még az is belefért volna, hogy a nevelőnő összejön a házitanítóval. De a házitanítóból hőst csinálni már túlzás volt. Az a jeges folyóból kimentett három gyerek-fejezet annyira kellett oda, mint a döglött lónak a patkó, de hát teljen a papír, s fogyjon a könyv…

Többször félretettem a könyvet, s végül csak a kiváncsiságom vett rá, hogy végigolvassam,. Meg az, hogy bevallottan Cynster-rajongó vagyok. Ebben a könyvben magáról a családról nem tudunk meg sokat, a történet valójában arra volt jó, hogy szépen felvezesse a következő részt, amiben a most megismert Lucilla és Thomas Carrick majd egymásratalál, ott a völgyben… Miért? Azt hitted ezzel a karácsonyi történettel vége van? Dehogy! A sorozat épp a 23. résznél tart angolul, és még sok Cynster van.

A következő rész: 

22. Lucilla szerencséje

Harlequin, (várhatóan) 2017, május 

The Tempting of Thomas Carrick

A sorozat előző, magyar nyelven megjelent részei:

10. A tökéletes szerető

Victoria, 2008

The Perfect Lover

13. A szerelem ára

Victoria, 2008

What Price Love?

Cynster nővérek-trológia

Gabo, 2015

16. Breckenridge vikomt, a megmentő

Viscount Breckenridge to Rescue

17. Eliza Cynster elrablása

In Pursuit of Eliza Cynster

18. Glencrae gróf zsákmánya

The Capture of the Earl of Glencrae

Cynster testvérek

Harlequin, 2016

19. Henrietta tévedése

And Then She Fell

20. Mary megszelídítése

The Taming of Ryder Cavanaugh