A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kossuth. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kossuth. Összes bejegyzés megjelenítése

2020. április 9., csütörtök

Kathryn Taylor – Fény a sötétségben


   A Dunmore-kastély tikai



   Egy elvarázsolt vár, sötét titkok és heves vágyak
   Mintha ismerné ezt a helyet… Lexie Cavendish, a fiatal lakberendezőnő a főnöke megbízásából Írország viharos északi vidékére utazik, hogy előkészítse a Dunmore-kastély felújítási munkálatait. Az egykor bizonyára méltóságteljes épületet és a környékét furcsán ismerősnek érzi. Lehet, hogy kisgyerekként már járt itt? Mivel szülők nélkül kellett felnőnie, régóta szeretne többet megtudni a múltjáról. Miközben lassanként visszatérnek az emlékei, gyötrelmes rémálmokkal próbál megküzdeni. Vigaszt és segítséget pedig éppen Grayson Fitzgeraldnál talál, aki a várkastély urának a fia, és Lexie főnökének a legnagyobb vetélytársa is egyben. De vajon tényleg megbízhat a férfiban? 


Kossuth, 2020
Eredeti cím: Das Licht im Dunkeln, 2019



   Mindent elolvastam, ami Kathryn Taylor tollából magyar nyelven megjelent, valószínüleg többet is olvastam volna, ha a szerző nem német nyelven publikál, hanem angolul, ugyanis a német nyelv nekem annyira merőleges, mint tehénnek a balett.
   Úgy általánosságban véve kedvelem az írásait, kivéve a Szerelem színei sorozatát – legalábbis, ami megjelent belőle magyar nyelven –, mert annak nagyon "szürke" szaga volt. Ha jól számolom, akkor ez éppenséggel a kilencedik könyv lenne a szerzőtől – nem mindegyikről született blogbejegyzés, és az nem is baj.
   Namármost, ez nyilvánvalóan egy sorozat kezdő része. Hogy egészen pontosan hány része is lesz, meg nem tudnám mondani. A pillanatnyi állás még egy kötetet jelez, ami semmit sem jelent, mivel símán megjelenhet még egy-két folytatás. S mivel a német nyelvvel semmi közös nincs bennünk, még a második rész fülszövege alapján sem tudnám megsaccolni, hogy akkor most az a vég, vagy folyt.köv., mivel nem értem az oda leírtakat. S azt sem tudnám meegmondani, hogy az eredeti boritóhoz képest, a sorozat nevéhez a magyar variánsban hogyan került a végére az e betű, mert németul csak a Dunmor kastélyról esik szó és nem Dunmore-ról. No, de ezek olyan apróságok, amik miatt nem érdemes kekeckedni, lássuk miről is szól maga a történet.
   Ahogy azt már megszoktuk a szerzőtől, most is angolszász területre viszi olvasóit. Amit eddig olvastam tőle, a történetek cselekménye vagy az Egyesült Királyságban, vagy Írországban játszódik. Most ismét Írországban időzhetünk, a festői és kissé lepukkant Dunmore kastély környékén, meg a hozzá tartozó faluban, ami olyan mint minden kis település szerte a világon: mindenki ismer mindenkit, mindenki tud mindent mindenkiről, és folyik a pletyka orrba-szájba. Ebbe a faluba érkezik meg Lexie (Alexandra) Cavendish, hogy a kastélyt szemrevételezze. A fiatal hölgy ugyanis belső építész és egy ingatlanfejlesztőnek dolgozik, aki a kérdéses kastélyt akarja megvásárolni és hotelé alakítani.
   Lexie-ről tudni kell, hogy nevelőotthonban élt, miután az a nő, akit az anyjának hitt drog túladagolásban meghalt. S történt ez valahol az Egyesült Államokban. A fiatal nő a munkája miatt jön Írországba, barátnője közbenjárására. S most főnöke a kastély átalakításával bízza meg még a tényleges vásárlás előtt.
   A fiatal nőről még azt is tudni kell, hogy néha rémálmai vannak, ami alvajárással is párosul, mert álmában mindig menekül egy ismeretlen fenyegetés elől. S most, hogy a faluba érkezett, állandóan déjá vu érzése van, mintha ismerné a helyet. Ez pedig annyira feelkavarja, hogy rémálmai és alvajárása gyakoribb lesz. Az első ilyen alkalommal pedig szó szerint belefut Grayson Fitzgeraldba, akiről tudja, hogy főnöke vetélytársa, s hogy a dolog bonyolódjon, ráadásul a kastély urának törvénytelen fia is.
   Ez a történet két sokat próbált, sokat megélt ember találkozása egy olyan helyen, amely tele van titkokkal, olyan titkokkal, amiket Lexie nem ismer, és minél többet nyomoz, annál nagyobb veszélyek leselkednek rá. S hogy a dolgok még jobban bonyolódjanak, nyilvánvaló, hogy ezek a titkok valamilyen formában hozzá kötődnek, a múltjához, édesanyja hirtelen és nyomtalan eltűnéséhez. Az sem segít, hogy a falu lakosai pontosan tudják kicsoda ő, s úgy viszonyulnak hozzá, ahogy annak idején anyjához: vannak barátságosak, segítőkészek, viszont olyanok is, akik nyíltan ellenségesek. Lexie pedig nem igazán tudja kiben bízhat meg, sőt főnöke tisztességében is meginog a bizalma. Tehát van itt kavarás bőven. És akkor miért van éjszakánként fény a kastély elhagyatott tornyában, ahová neki nem szabad felmenni? Grayson Fitzgerald érdeklődése Lexie iránt őszinte és érzelmektől vezérelt, vagy csupán a saját érdekeit szolgálja?
   Azt még el kell mondanom, hogy aki nem szereti a függővéges sztorikat, az kerülje messze ezt a könyvet, mert nagyon izgalmas, tele van titkokkal, meglepetésekkel, fordulatokkal, elcsepegtetett információkkal, tehát a szerző mindent megtesz, hogy ébren tartsa az érdeklődést, viszont egy lépéssel sem hoz közelebb a megoldáshoz, hanem egyre jobban összezavar, s akkor hagyja abba, amikor a legizgamasabb, és egy ember élete épp a levegőben lóg. Szó szerint.
   Kedveltem a történetet és idegesít, hogy a folytatásra ki tudja mennyit kell várni. Meg ízlések és pofonok...



A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:


Lecsupaszítva (A szerelem színei 2)

Az örökös (Daringham Hall 1)

A döntés (Daringham Hall 2)

A visszatérés (Daringham Hall 3)







2019. december 19., csütörtök

Jennifer Ashley – A bizalom ára

   Shiftertown 1   Liam és Kim



Jennifer Ashley számos romantikus regénysorozatával lett a New York Times és az USA Today kritikái alapján bestseller szerző. A magyar olvasók előtt már ismert a skót Mackenzie család történelmi románcfolyama. A most magyarul is útjára induló fantasy-könyveiben alakváltók és emberek sajátos kapcsolatát ábrázolja vérbő, erotikus stílusban.



   Jennifer ​Ashley számos romantikus regénysorozatával lett a New York Times és az USA Today kritikái alapján bestseller szerző. A magyar olvasók előtt már ismert a skót Mackenzie család történelmi románcfolyama. A most magyarul is útjára induló fantasy-könyveiben alakváltók és emberek sajátos kapcsolatát ábrázolja vérbő, erotikus stílusban.
   Az Egyesült Államokban húsz éve egyezség született a hatóságok és az addig szabadon, a vadon törvényei szerint élő alakváltók – nagymacskafélék, farkasfélék és egyéb, állati és emberi alakban is létezni tudó lények – között: az alakváltók letelepednek bizonyos kijelölt városrészekben (Shiftertown), és a vadállati, gyilkos ösztöneiket megfékező mágikus nyakörvet hordanak, ennek fejében hozzájutnak bizonyos civilizációs lehetőségekhez (régebbi típusú mobiltelefon, ősöreg televízió, divatjamúlt gépjárművek, bizonyos fokú iskolai oktatás stb.). Lényegében gettóba vonultak a faj (pontosabban az alakváltó nemzetség) fennmaradása érdekében. A klán vezetői között azonban nem mindenki törekszik a békés egymás mellett élésre, ami egyre nyilvánvalóbb konfliktusok forrása az emberi társadalom és az alakváltók közössége között. Ráadásul kiderül, hogy nem is minden alakváltó visel nyakörvet…
   A sorozat első regényében a nagymacskafélék klánjába tartozó, írországi ősökkel rendelkező Liam Morrissey-t ismerjük meg – ő a „kedves” alakváltó, aki higgadtságával és kulturáltságával hidat teremt az emberek világa felé. Csakhogy egyik falkatársa az emberek közül való barátnője meggyilkolásának koholt vádjával börtönbe kerül. Az illető védőügyvédje az ön- és céltudatos, fiatal, de érzelmileg meglehetősen kiéhezett Kim Fraser. Noha az észérvek amellett szólnak, hogy ember és alakváltó között a bizalom nem vezet jóra, az ügyvédnő és az alfahím egymásra van utalva. Miközben együtt kell megküzdeniük a korrupt klánvezérrel és az elvakult hatóságokkal, kezelniük kellene a mindkettőjükben elemi erővel feltörő vonzalmat a másik iránt.


   Kossuth, 2019
   Eredeti cím: Pride Mates, 2010




   Nem titok, hogy ritkán szoktam fantasyt olvasni. Évi egy-két könyv, s ebből az egyik teljesen biztosan a Fekete Tőr Testvériség soron következő kötete, tehát nem én vagyok a legmegfelelőbb arra, hogy elmondjam megállja-e ez a könyv a helyét a zsánerben, s hol helyezkedik el a virtuális rangsorolásban.
   Természetesen olvastam már alakváltókról is, nem csupán vámpírokról – lásd Gail Carriger Napernyő protektorátusa, ahol szinte minden teremtmény fellelhető a fantasy világából –, tehát nem mondanám, hogy teljesen tudatlanul indultam neki ennek a történetnek.
   Az sem titok, hogy nem vagyok a zsáner elvakult rajongója. Van néhány sorozat, ami tetszik és azokat lelkesen olvasgatom, ritkán kísérletezem újjal a műfajban, most viszont a szerző neve volt a húzóerő, ami végül rávett arra, hogy gondolkodás nélkül igent mondjak erre a könyvre.
   Jennifer Ashley neve hallatán első sorban a klasszikus romantikus történetek jutnak mindenki eszébe, hiszen a Kossuth Kiadó előbb a Mackenzie sorozatával ismertetett meg minket – sajnos kilenc könyv után abbamaradt magyar nyelvű kiadásuk és nem látok esélyt a folytatásra –, idén pedig egy újabb izgalmas sorozat (Mrs. Holloway nyomoz) indítókötetét is olvashatta  a nagyérdemű Gyilkosság a cselédfertályban címmel, melynek jövőre érkezik a folytatása – ha minden igaz. Tehát engem teljesen meglepett ez az új sorozat, bár tudtam a szerzőről, hogy fantasyt is ír. Valamiért arra vártam, hogy a kiadó egy újabb Mackenzie történettel lep meg, lévén, hogy be sem fejezték a sorozatot, vagy korábban megjelenik egy újabb Mrs. Holloway nyomoz-rész, de semmiképpen nem számítottam egy új sorozatra, fantasyra pedig végképp nem.
   A Shiftertown sorozat pillanatnyilag tizenegy részből áll, jövőre jelenik meg a tizenkettedik könyv, s emellet még számos kiegészítő novellával-kisregénnyel bővelkedik angol nyelven – egészen pontosan tizenkettővel. Úgy sejtem, hogy ezeket a kiegészítő szösszeneteket nem lesz alkalmunk magyar nyelven olvasni.
   A történet helyszíne az Egyesült Államokban van, egy Shiftertown nevű városkában, ahol egy meglehetősen nagy alakváltó kolónia él elválasztva az emberektől. Ezt úgy kell elképzelni, mint a nagy indián rezervátumokat. Ott kell élniük, nem részesülhetnek a modern technika és technológia legújabb vívmányaiból, munkát is csak jól meghatározott helyeken vállalhatnak és természetesen nem csúcspozicíóban, valamint egy mikrochippel ellátott nyakörvet kell viselniük, mely megakadályozza állati ösztönük vad oldalának felszínre kerülését. De nem minden alakváltó lépett a törvényes útra és visel nyakörvet. Ők a legveszélyesebbek, úgy az emberekre, mint a klán nyakörves tagjaira, és nem haboznak bajt okozni valahányszor alkalmuk van rá.
   Azt is kell tudni erről a kolóniáról, hogy több faj is együtt él, nagymacskafélék, farkasfélék, még medvével is találkoztaam az olvasás során, szóval elég vegyes a felhozatal, bár ez a történet inkább a nagymacskákra fókuszál, hiszen a történet hőse, Liam Morrissey ide tartozik, és elég ronda lehet, amikor nagymacskává változik, mert leírás alapján több macskafélékhez tartozó faj keveréke. És még azt is kell tudni, hogy itt is érvényesül a falkákra jellemző hierarchia: van vezér, van alfahím és a fizikai erő dönti el, hogy kinek mi a poziciója ebben a hierarchiában.
   S hogy kerül a történetbe Kim Fraser, az ember-nő? Nagyon egyszerűen. A hölgy lelkiismeretes ügyvéd, akinek egy alakváltó védelmét osztották le. A pernek formalításnak kellene lennie: az alakváltó megölte ember-barátnőjét, téma lezárva, az alakváltót halálra ítélik. Csakhogy Kim Fraser nagyon is céltudatos és becsületes, tehát a maximálisat akarja nyújtani védencének, ezért egy, a számára ismeretlen területre merészkedik be: az alakváltók földjére, ahol összehozza a sors Liam Morrissey-jel.
   Nem nehéz kitaláni, hogy innen hogyan alakulnak a dolgok, bár nekem kicsit túl gyorsan jött a pár egymásratalálása. Nincs abban semmi baj, ha a kémia első pillanattól működik, az sem zavar, ha a kámiától a szereplők gyorsan eljutnak a lepedőszaggatásig is, de itt olyan gyorsan pörögtek a dolgok, hogy csak kapkodtam a fejem. A történet Liam és Kim kettősére fókuszál, ezért is szerepel nevük alcímként. És az a sok "szivi"-zés egy idő után irritált.
   Nekem tetszett, bár már jeleztem, hogy nem én vagyok a legalkalmasabb megítélni azt, hogy mint alakváltókról szóló történet mennyire állja meg a helyét a hasonlóak között. Szórakoztatott, egy olyan világba vitt el, amit nem ismertem, s majd a folytatások eldöntik, hogy merre billen majd a mérleg nyelve. Néhány estére (annak függvényében, hogy kinek mennyi ideje van, vagy milyen gyorsan olvas) mindenképpen kellemes időtöltést biztosít, de természetesen ízlések és pofonok.





A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:








   Mostani blogturnénk mindhárom állomásán egy-egy nagymacska alakváltó regény szereplő keresztnevét kell kitalálni rövid leírások alapján.
   Figyelem! A megfejtéseket nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.







Anita Blake vérleopárd szerelme, akinek novellája Laurell K. Hamilton híres sorozatának 13. része
















12.17. - Angelika blogja
12.19. - Könyvvilág
12.21. - Betonka szerint a világ...

2019. július 25., csütörtök

Kathryn Taylor – Ahol a szívem rád talál



A sebzett szívek begyógyulnak…
Cara Connelly autója egy hirtelen kitört viharban lerobban, ezért nemcsak segítséget, de menedéket is kell keresnie az elhagyatott vidéken. Egyetlen lehetőségként egy erdei ház ajtaján kopogtat, amelynek házigazdája, Liam O'Byrne igencsak kelletlenül engedi be. Carában felébred a kíváncsiság: miért él ez a vonzó férfi ilyen visszavonultan? A lány hamar felismeri, hogy vendéglátója mogorvasága csupán külszín, és szenvedélyesen beleszeret a magányos, harmincas évei elején járó erdőlakóba. Kapcsolatuk egyre szorosabbá válik, Liam azonban nem ébreszthet Carában reményt a közös jövőre, mert életét immár hat éve beárnyékolja egy szörnyű rejtély, amelyről maga sem tudja, hogy igaz-e, vagy sem…
Kathryn Taylor izgalmas, fordulatokban gazdag családregényében Írország varázslatos vidékére kalauzolja az olvasókat.



Kossuth, 2019
Eredeti cím: Wo mein Herz dich findet, 2018




Kathryn Taylor neve sokak számára ismerősen cseng, hiszen Ahol a szívem rád talál a szerző nyolcadik magyar nyelven megjelent regénye.
Első találkozásom a szerzővel A szerelem színei sorozattal történt, amit két rész után abba is hagyott kiadója. Én ezt egy kicsit sem sajnáltam, mert szépen besorjázot a “szürke”-trendbe a maga kis problémás milliomosával, akinek különös szexuális preferenciái vannak, valamint a fiatal kis gyakornok női főszereplővel. Mondom, én nem bántam, hogy nem jöttek a folytatások, mások annál inkább.
Taylor német nyelven ír, kiadója is német, de akik ismerik írásait, azok már tudják, hogy történeteit nagy előszeretettel helyezi angolszász környezetbe. Most, kivételesen nem Angliába vitt el, hanem Írországba, de akár Skócia is lehetett volna, hiszen a történetben semmilyen specifikus ír dolgot nem használ fel.
Nem könnyű erről a történetről úgy írni, hogy ne áruljak el belőle túl sokat. Ugyebár ez egy családregény, melynek központjában a Connelly család tagjai állnak, de rengeteg szereplője van és mindenkinek megvan a maga jól meghatározott helye a történetben..
Connellyék családi vállakozás keretén belül szállodaként működtetik a Kerryhead nevű kastélyt. Tulajdonképpen csupán a szülők és fiúk, Patrick az, aki a családi bizniszben részt vesz, hiszen nagyobbik lányuk néhány évvel korábban egy tűzesetben életét vesztette, a kisebbik pedig épp egyetemi hallgató.
A történet ott kezdődik, amikor Cara Connelly, a kisebbik lány vakációra tér haza a kastélyba. S mivel kitérőt tesz, kocsija egy erdő közepén robban le. Így ismerkedik meg a remeteként élő Liam O’Byrne-nel, aki pontosan olyan közhelyes, mint a remeték: antiszociális, enyhén vad kinézete van, sebhelyeket hordoz magán kívül és belül, s mindezt megfejelve még bűntudattól is szenved. Bár a férfi segít Carának folytatni útját hazafele, nyilvánvaló, hogy nem látja szívesen, de ez nem gátolja meg a lányt abban, hogy a későbbiekben is visszajárjon.
Cara az a típusú pozitív hős, akit egyszerre lehet kedvelni és utálni  saját belső konfliktusai és megfelelési kényszere miatt. Előtte van nővére példája, aki nemcsak csodaszép volt, hanem zseniális joghallgató és elkötelezett állatvédő – bár ez szerintem lassan már a fanatizmus határát súrolta. Cara álma-vágya a cukrászmesterség, de mégis a jogi egyetemet választja, hogy szülei büszkék lehessenek rá. Csakhogy egyre kevésbé tud helyt állni és most, amikor mindenki a jogi diplomájával várja haza, neki meg kell mondania a családnak, hogy vizsgái nem sikerültek és nem is áll szándékában újra próbálkozni.
Ez egy romantikus-szerelmes regény melyben egyszerre két történetet is kaptam. Az egyik nyilvánvalóan Cara és a remeteként élő Liam O’Byrne története, ami nem egy sétagalopp. Hogy miért és hogyan kapcsolódik Liam O’Byrne és családja által működtetett whiskey-lepárló a Connelly családhoz, az természetesen kiderül a történetből, hiszen ez egyike a történetben felmerülő konfliktusforrásoknak.
A másik szerelmi történet főszereplői Patrick, Cara bátyja, és Amy, a lány gyerekori barátnője, aki szinte családtagnak számított Connellyéknél, és aki egész életében szerelmes volt a férfibe. Amy elhagyta a kastélyt röviddel a tűzeset után, melyben Cara nővére életét vesztette, most pedig barátnője hívására visszatér. Mondhatni kényszerből, hiszen gyermeke súlyosan beteg és el kell hoznia a nagyváros szennyezett levegőjéből. És az anyagi lehetőségei sem a legjobbak. Abban reménykedik, hogy munkát kaphat a szállodában és talpra tud állni. Csakhogy nem számol régi riválisával, Jessicával. Jessica pincérlányből mostanra már jól felkapaszkodott a szamárlétrán, mi több, rövid időn belül Patrick felesége lesz, hiszen már az esküvő dátuma is vészesen közeleg. Jessica a negatív hőse a történetnek, az a fajta, aki ha egy kicsi hatalomhoz is jut, rögtön vissza is él vele, bár elképzelhetően lesznek olyanok is, akik majd csodálják azt a kitartást, amivel a kitűzött célt üldözte. S most egy lépéssel a cél előtt vissztér Amy.
Unalmas semmiképpen nem volt, mert tele volt valós konfliktusokkal, intrikákkal, a szereplők belső vívódásaival, tragédiákkal. Pörgött és olvastatta magát, csak sajnos előre borítékolhatóak voltak a történések és a végkifejlet. Mert a végére természetesen helyére kerülnek a dolgok és a nagy rózsaszín ködben mindenki megtalálja a boldogságot.
Egyszer mindenképpen el lehet olvasni, mert kedvelhető, szórakoztató olvasmány, a szerző azon igyekezete ellenére, hogy a habos-babos romantikát személyes tragédiákkal ellensúlyozza. Néhány estére kellemes szórakozást nyújthat, melyben izgalomból sincs hiány.
A romantikus történetek szerelmeseinek ajánlom… meg ízlések és pofonok…




A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:



Lecsupaszítva (A szerelem színei 2)

Daringham Hall trilógia

1. Az örökös        2. A döntés       3.  A visszatérés









2019. május 29., szerda

Kevin Kwan – Kőgazdagok problémái


Kőgazdag ázsiaiak 3


Utolsó részéhez érkezett Kevin Kwan népszerű, dúsgazdag ázsiaiakról szóló sorozata. Meglepetésekkel teli történetben vehetünk búcsút Szingapúrtól, a szereplőktől és Tyersall Parktól.
Kövesd a Blogturné Klub három bloggerét turnéjuk során és szállj versenybe a kiadó által felajánlott nyereménykönyvért




A Kőgazdag ázsiaiak és a Kőgazdag barátnő után az immár méltán világhírűvé vált Kevin Kwan harmadszorra is fergeteges humorral rombolja le a bennünk élő sztereotípiákat a gazdag ázsiaiakkal kapcsolatban. A korábban megismert Sang, Cseng és Young család tagjainak élete ezúttal a családi birtok, Tyersall Park megszerzése körül forog. A hatalom és gazdagság szimbóluma, Nick gyermekkori otthona a nagymama különös és többször is megváltoztatott végrendelete után válik szabad prédává, miközben a családtagok nem kímélik egymást. 
Eközben Astrid és régi szerelme, Charlie a saját küzdelmeiket vívják a boldogságukért, mert exeik igyekeznek megkeseríteni az életüket. Kitty Pong pedig, aki ugyan férjhez ment Kína második leggazdagabb emberéhez, még mindig úgy érzi, hogy le kell győznie mostohalányát. 
Végül azonban mindenki megnyugodhat: a birtok a lehető legjobb kezekbe kerül, a szerelem győzedelmeskedik, és majdnem mindenki boldog.


Kossuth, 2019
Eredeti cím: Rich People Problems, 2017



A Kőgazdagok ázsiaiak sorozat egy írásos szappanopera. Ami azt illeti, nagyon jól megírt, szórakoztató, megbotránkoztató és még lehetne sorolni mi minden. Betekintést nyújt egy olyan világba, mely a nagy többség számára – és különösen a nem kiváltságos európai halandó számára – teljesen idegen. Az ember lánya legjobb esetben bulvárból értesül erről-arról, de mivel ez egy távoli helyhez kapcsolódó történet, a mi világunkat nem igazán érdekli az ő világuk ilyen jellegű történései.
A sorozatból film is készült-készül. Magyarországon sajnos nem mutattak be egyetlen részt sem, de aki kiváncsi rá, minden bizonnyal talál módot a megnézésére. Én nem láttam, nekem elég volt a könyv.
A történet természetesen fikció, egy görbe tükör, melyet a szerző a dúsgazdag és sznob ázsiaiak elé állít. De akár igaz is lehetne, mert miért ne? Nem kell egészen Szingapúrig futni, ha az ember lánya sznobot akar látni, elég csak kinyitni a helyi bulvárlapokat és a hasonlóság kísérteties lesz.
Aki még egyetlen részt sem olvasott a trilógiából, de netán kedvet kapna hozzá, annak elmondom, hogy ezt úgy kell elképzelni, mint az amerikai Dallas vagy Dinasztia televíziós sorozatokat, csak ez a szingapúri társadalom krémjére fókuszál.
A Kőgazdagok problémái a sorozat harmadik, egyben befejező része. Nem igazán olvasható önálló történetként, mert minden könyv ott folytatja a cselekményt, ahogy az előző abbahagyta. És akkor még nem beszéltem a népes szereplőseregről, mely minden tagjának nagyon jól meghatározott szerepe van a történetben. Bár minden kötet elején ott van a főbb szereplők családfája, egy olyan “ki kicsoda”-féleség, mégis nagyon oda kell figyelni, hogy az illető hölgy, vagy úr épp kinek a csapatába játszik és főleg miért. S vannak még családon kívüli karakterek is, nem is kevesen.
Ebben a részben az előző kötetekből már ismert Nagyasszony, a család mátriárkája halálán van, ami arra készteti a népes családot, hogy kicsitől nagyig Tyersall Parkba rohanjon biztosítani örökségét. Mert itt sajnos nem az elmúlás bánata vezeti nagyrészüket, hanem a kapzsiság, az önzés és néhányan megkérdőjelezhető moralitású dolgokra is képesek csak azért, hogy esélyesebbek legyenek.
Mindenki Tyersall Parkot akarja, a hatalmas családi rezidenciát, melynek óriási érzelmi értéke van, s anyagi még annál is nagyobb. A Nagyasszony három lánya is reménykedik, hiszen egyetlen fiútestvérük rég távol él és nem is érdekelt az örökségben, és az esélyes kedvenc fiúunokát, Nicket kitagadták az amerázsiai Rachellel kötött házassága miatt.
A család minden tagja saját magát látja befutónak – legalábbis reményedik – s mindenkinek már kész terve van a jövőre nézve. S miközben a házban s környékén folyik a cirkuszi mutatványnak is beillő nevetséges erőfitogtatás, a haldokló Nagyasszony félig öntudatlan állapotban álmodik a múltról, arról, hogy hogyan indult az élete és miként lett az, aki. Ezek a visszaemlékezések egy olyan háborús időszakra vittek vissza, melyet nem ismertem, és őszintén szólva nem is nagyon érdekelt.
Aki azt hiszi, hogy a Nagyasszony halálával és a végrendelet felolvasásával a történetnek vége, az bizony tévedésben van. Akik ismerik az első két rész történéseit minden bizonnyal már kialakították a saját elképzelésüket arról, hogy ki is lesz az örökös. Én legalábbis megtettem a magam tétjeit és mellényúltam. A végrendelet ugyanis hatalmas csavar a történetben és igazándiból még csak most kezdődik meg a harc Tyersall Park sorsáért.
A cselekmény mellékszálaiként tovább folytatódnak a szereplők magánéleti dolgainak rendezése, olyanoké is, akik nem a családhoz tartoznak, de valamilyen formában kötődnek a történethez, míg el nem jutunk a végkifejlethez, ahol szinte mindenki boldog és elégedett.
Kedveltem a történetet, szórakoztatott – a visszaemlékezés részek kivételével –, mert lényegében rávilágított arra, hogy a rengeteg pénz és sznobéria mögött ugyanolyan gyarló emberek állnak, mint mi, kevésbé szerencsés halandók.
Szövevényes családregény, melyet azoknak ajánlok, akik vonzódnak az egzotikus tájak csillogásához és az idegen kultúrákhoz. Meg ízlések és pofonok…

* A bejegyzésben szereplő fotók a Kőgazdag ázsiaiak filmből származnak




Kapcsolódó bejegyzések:









A történet szereplői híresek luxusmárka-imádatukról, tehát játékunk is ehhez kapcsolódik.
A turné minden állomásán egy-egy ismert nemzetközi luxusmárka logóját láthatjátok.  A ti feladatotok csupán annyi, hogy felismerjétek mely márkához tartozik a logo és beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.












05.29 - Betonka szerint a világ…
05.31 - Olvasónapló
06.02 - Ambivalentina


2019. április 19., péntek

Jennifer Ashley – Gyilkosság a cselédfertályban


Mrs. Holloway nyomoz 1



Jennifer Ashley, új sorozatának nyitó kötete a viktóriánus Angliába röpíti az olvasókat, ahol egy nyomozás izgalmának átélése mellett még a korabeli konyhák világába is betekintést nyerhetnek.



   A történet 1881-ben, Londonban játszódik. A Mayfair negyed egyik úri házába, Lord és Lady Rankin háztartásába új szakácsnő érkezik Kat Holloway személyében. A fiatal alkalmazott korábbi életútja meglehetősen rögös: van egy tízéves, törvénytelen kislánya, akit nevelőszülőkhöz adott, és hetente kétszer látogatja. Ráadásul nőként nem könnyű a férfiak uralta világban megőriznie a tisztességét, s egy molesztálójával szembeszállva halásos balesetet is okozott. Ebből a helyzetből mentette ki egy felettébb jóképű, de meglehetősen kiismerhetetlen férfiú, Daniel McAdam.
Kat a munkába állása másnapján, a kamrában az ír származású, 17 éves konyhalány, Sinead holttestébe botlik. Kat azonnal értesíti Danielt, s ettől fogva kalandos és veszedelmes nyomozásba fognak.
A szereplők színes gárdáját erősíti Mr. Davis, a főkomornyik és Mrs. Bowen, a házvezetőnő, s a szerző remek miniportrékat rajzol a fel-felvillanó kisebb figurákról is.
A történetet számtalan konyhai jelenet és piaci bevásárlás fűszerezi, és bepillantást nyerünk a londoni elit és cselédvilág hétköznapjaiba is. A cselekmény színtere a Csengetett Mylord? miliőjét idézi, de a nyomozás Agatha Christie krimijeire emlékeztet.


Kossuth Kiadó, 2019
Eredeti cím: Death Below Stairs, 2018




Az egyik szemem sír, a másik nevet. 
Sír azért, mert a kiadó, általam nem ismert okok miatt, egyelőre nem folytatja Jennifer Ashley Mackenzie sorozatát, s ez szívfájdalom, mert a szerző megalkotta a kedvenc hercegemet. Őt nem überelheti senki, sem valós, sem irodalmi alkotás hercege, tehát nem repesek az örömtől, hogy ezentúl még epizodikusan sem találkozhatok vele egy-egy újabb Mackenzie történetben. S nevet a másik szemem, mert egy újabb remek történetet olvashattam a szerzőtől. Remélhetőleg nem utoljára, mert a Gyilkosság a cselédfertályban a Mrs. Holloway nyomoz című sorozat első könyve. Hogy a derék Mrs. Holloway milyen hosszan fog nyomozni, arról fogalmam sincs, angol nyelven az idénre tervezett a harmadik rész megjelenése.
A történet hősnője természetesen Mrs. Holloway, aki fiatal kora ellenére – még harminc sincs – meglehetősen jó szakácsnő hírében áll és akiért két kézzel kapnak az előkelő háztartások a 19. század végi Londonban, és akinek története nem ezzel a résszel kezdődik, ugyanis létezik az a bizonyos 0.5 számú kiegészítő novella is, melynek hiánya bizony érezhető volt.
Természetesen a novella hiányában is olvasható és élvezhető a történet, mert történik elég utalás arra, hogy körülbelül mi történhetett akkor, amikor Mrs. Holloway és a fess Daniel McAdam megismerkedett, de nem elég. Kedves dolog lett volna a kötetet ezzel a kiegészítő novelával kezdeni.
A fülszöveg már említi az angol Csengetett Mylord? televíziós szatírát, s nem véletlenül. Azt hiszem a szerző nagy rajongója lehet a sorozatnak, mert a könyvében nagyon sok elemet “kölcsönzött” a Magyarországon is már többször játszott folytatásos paródiából, bár könyve cselekménye időben olyan fél évszázaddal megelőzi a sorozatét.
A szerző a cselekményt Viktória királynő uralkodásának első éveire helyezi, ekkor alkalmazza Lord és Lady Rankin Kat Hollowayt szakácsnőnek, s a fiatal nő egy fura, excentrikus háztartásba csöppen bele. A lady csak akkor hagyja el lakosztályát, ha szórakozni megy, a Lord üzletember volt mielőtt váratlanul magáénak mondhatta a nemesi címet, s ezt a tevékenységét a cím elérésével sem mellőzi. S a házban él a lady nővére is, Lady Cynthia, aki előszeretettel botránkoztatja meg a világot azzal, hogy férfiruhákat ölt, szivarozik és mindent elművel, amit a kor férfiai szoktak. És akkor még ott van a népes cselédség, ahol mindenkinek megvan a maga helye a házi hierarchiában.
Mrs. Holloway nem sokkal beköltözése után az egyik cselédlány holttestére bukkan az kamrában és természetesen nem tud ellenállni a kiváncsiságnak, hogy mi is történhetett a fiatal lánnyal. Az ügy felderítésében segítségére van Daniel McAdam, egy régi ismerős, egy meglehetősen titokzatos figura is. Az egyszerű cselédlány halálát övező misztérium és zűrzavar egyre csak dagad, míg lassan belekeverednek a feniánusok is, s lassan nemzetbiztonsági ügy válik belőle. Aki nem ismerné még a feniánusok kifejezést, ők az Írország függetlenségét szorgalmazók, akik nem rettennek vissza az erőszaktól sem. Úgy is nevezhetnénk őket, mint a mai IRA elődei.
Bár Kat Holloway és Daniel McAdam a főhőse, ez egy sokszereplős történet, melyben mindenkinek van legalább egy titka – Daniel McAdamnak több is, és nem fogjuk megtudni őket –, mindenki különc a maga módján.
Nem ez az első klasszikus romantikus regény, amit olvasok, minden bizonnyal másnak sem, de eddig mindig az arisztokrácia viselt dolgairól volt szó, az ő szempontjukból ismertük meg a történeteket. Most viszont a másik oldal van soron, mert cselédség körül forog minden, s ezzel az olvasó betekintést kap a háztartások működésébe.
Izgalmas, szövevényes történet volt, s bár a két főhős nyilvánvalóan vonzódik egymáshoz, itt nem lesz lepedőszaggatás, és teljesen hiányzik a Mackenzie sorozatból már megszokott erotika. S még abban is különbözik a már említett sorozattól, hogy a szerző ezt E/1-ben írta,  és a mesélő Kat Holloway, a történet hősnője, aki kicsit tényleg olyan mint Miss Marple, csak jóval fiatalabb. Ez a történet nem csak szórakoztató és olvasmányos, hanem betekintést nyújt a viktoriánus kor életvitelébe, s nem utolsó sorban kész gasztronómiai élmény is.
Summa summarum, akarom a történet folytatását, amikoris Mrs Holloway és fess lovagja majd egy újabb ügyben fog nyomozni!



A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:


A tökéletes nevelőnő (Mackenzie fívérek 7)

Az elrabolt menyasszony (Mackenzie fívérek 8)






Mostani mini blogturnénk mindhárom állomásán egy-egy jellegzetes angol étel neveinek összekevert betűt találjátok. Ha sikerül helyes sorrendbe rendezni őket már csak a rafflecopter megfelelő sorába kell beírni a megfejtést ahhoz, hogy esélyetek legyen megnyerni Jennifer Ashley: Gyilkosság a cselédfertályban című regényét.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.



EHIKORRSY DDGINPU 







04.15. - Angelika blogja
04.17. - Olvasónapló
04.19. - Betonka szerint a világ...