Sabrina York - Hannah és a felföldi

Szerelem ​​és szenvedély a Skót-felföldön… 

Hannah Dounreay, az erős és független, fiatal nő olyan korban vágyik szerelemre és megértő társra, amelyben a házasságok nem érzelmi alapon köttetnek. Hannah sorra utasítja vissza a kérőit – akik mind rátennék a kezüket a hozományul járó földekre –, és inkább maga igazgatja a családi birtokot. Amikor azonban az erős, csendes – és nem mellesleg rendkívül jóképű – harcos megmenti egy erőszakos támadástól, megdobban a szíve: végre nem csak olvasmányaiból ismerheti meg a szenvedélyt. Ki lehet ez a férfi? Vajon érdemes miatta feladnia a szabadságát? 

Dunnet bárójának, Alexander Lochlannach-nak rabul ejti a szívét az öntörvényű, vadítóan vonzó Hannah. Miközben a felföldön kegyetlen összecsapások dúlnak a klánok között a földekért és a haszonért, Alexander nem bír ellenállni a lány csábításának. A férfi múltja azonban sötét titkot rejt, amely, ha kiderül, tönkreteheti kettejük boldogságát. Alexander ezért szenvedélyesen szeretné bebizonyítani Hannah-nak, hogy ők ketten összetartoznak egy test és egy lélek.

Studium Plus, 2016

Eredeti mű: Sabrina York – Hannah and the Highlander, St. Martin’s, London, 2015

Jaj, hát ez egy bűbájos történet volt… olyan igazi skótos, romantikus, egy szusszanásra el lehet olvasni. A fordítója meg keressen magának valamilyen más munkakört, esetleg menjen vissza angolul tanulni, vagy ami mégjobb, magyarul. Aki egy 19. században játszódó könyv fordításában leírja, hogy “szia” meg “farka” (ez nem a kutya farkára értendő, hanem a báróéra) az gondolja újra műfordítói hivatásának gyakorlását – s ez csak két példa volt a sok közül. Majd amikor Lora Leigh vagy Maya Banks erotikus írásait fordítgatja, ott mind írhatja a "farok" szót, de egy klasszikus romantikusban nem. Nem kell az angol eredetit olvasni ahhoz, hogy észrevedd, itt valami nagyon nincs a helyén…

Mint már jeleztem, a történet a 19. század elején játszódik, bár többször is az volt az érzésem, hogy legalább 300 évvel korábban, a középkorban. Ha nincs az elején az évszám, “1814. május Barrogill, Caithness megye, Skócia”, akkor símán el is lehet hinni, hogy ez bizony a középkorban történik.

A könyv tulajdonképpen egy trilógia első része, ugyanis Dounreay bárónak három feleségtől három lánya van – saját bevallása szerint három makacs, önfejű teremtés – Hannah pedig a legidősebb közülük. S mivel a három lány három különböző anyától származik, egy kicsit sem hasonlítanak egymásra – innen származik Hannah enyhe kisebbségi érzése, amikor angyali szépségű húgaira néz: ő alacsonyabb, és inkább a töltött galamb jelzővel illetné magát. S mert állandóan húgaihoz hasonlítgatja magát, meg van győződve, hogy őt csakis a vele járó vagyonért akarják elvenni feleségül – pedig csak a megfelelő férfire kell rátalálnia.

S ott a megfelelő férfi: Alexander Lochlannah, a sokat próbált, testi-lelki sebeket hozdozó, sérült Dunnet báró… aki természetesen olyan mint a mesében: magas, izmos, az arcán levő sebhely ellenére is lehengerlően jóképű

Zárójel: valamikor régebben olvastam egy blogger billentyűzetéből arról, hogy miért ájuldoznak a nők a skót férfiakért mint főhősök. Sajnos nem emlékszem ki írta, de ha a kezedbe kerül az írás, akkor ki ne hagyd, mert szenzációs. Zárójel zárva.

Nos, szóval ott tartottam, hogy a megfelelő férfi, aki olyan mint a mesében – nagy kár, hogy a valóságban inkább a szomszéd Józsihoz meg Lacihoz hasonlítanak –  és Hannah összetalálkozik és a körülmények kényszerítő hatására össze is házasodnak. Hogy miért, majd elolvasod, ha akarod, és megtudod. Itt kezdődik a kettejük története, szó sincs arról, hogy vége a könyvnek.

Mint mondtam már, bűbájos történet, tehát világrengető dolgokat ne várj tőle, nem változtatja meg az életed, de ha a műfaj kedvelője vagy akkor mindenképpen szórakoztatni fog. Megtalálod benne a klasszikus romantika minden elemét: szerelmet, izgalmat, kis erotikát, humort, árulást, erőszakot és még misztériumot, fantasy-t is, ugyanis Hannah kisebbik húga, Lana az elholtak szellemeivel képes társalogni, ez pedig időnként nagyon hasznos tud lenni, nem beszélve a herceget sújtó átokról. Igen, van herceg is a történetben, átok is... Szóval rendesen fel van szerelve a történet mindennel, amit csak akarsz.

És még valami van a könyvben… nem is tudom minek nevezzem, a könyvben fejlesztés címszó alatt fut. A bárók minden bérlőjüket kitelepítik, menjenek a szemük világába, ők pedig más típusú, jövedelmezőbb gazdálkodást akarnak folytatni körbekerített birtokaikon. Engem ez erősen emlékeztetett egy nem is olyan rég élt elmebeteg diktátorra, aki Erdély falvait hasonló indíttatásból dózerolgatta. No, de kétlem, hogy az írónő azt a motívumot használta volna fel, csak úgy eszembe jutott.

Nekem ez tetszett. Lehet akkor jött, amikor nyitott voltam az ilyen olvasmányokra, de határozottan kijelenthetem, nagyon remélem a kiadó megjelenteti a folytatásait is. Sőt! Nem bánnám, ha a kis Fiona történetét is elolvashatnám valamikor – nekem ő nagy kedvenc lett. Szól valaki az írónőnek, hogy fogjon neki a megírásának?

… és ízlések meg a pofonok…

A sorozat további részei egyelőre angolul:

2. Susana and the Scot

3. Lana and the Laird

Jennifer Ashley - A tökéletes nevelőnő

Mackenzie fivérek 7 

A Skót Gőzhengerként emlegetett ügyvéd, Sinclair McBride – aki hét éve özvegy – a tárgyalóteremben a legvadabb bűnözőkkel is elbánik, ám saját két gyerekét képtelen féken tartani. Caitriona és Andrew hetente kerget őrületbe egy-egy nevelőnőt, akik általában sírva hagyják el a McBride-házat. Csak egy nő akad a városban, akit képtelenek kikészíteni.

Roberta „Bertie" Frasier belépője Sinclair életébe igencsak sajátos: ellopja a férfi óráját, aztán csókot lop tőle. Útjaik elválnak, de Bertie – egy East End-i bandita lánya – nem tudja kiverni a fejéből a jóképű skót úriembert, s végül úgy alakul, hogy egy veszedelmes helyzetből kimenti Sinclair gyerekeit, majd hazakíséri őket. Amikor a férfi látja, hogy a két ördögfióka mennyire hallgat Bertie-re, felkéri nevelőnőnek, nem is sejtve, hogy a kis zsebtolvaj mennyi leckét ad majd neki is – szerelemből.

Kossuth, 2016

Eredeti mű: Jennifer Ashley – Rules for a Proper Governess, Berkeley, New York, 2014

Nagyon vártam ezt a könyvet, hisz az egyik szívem csücskében trónoló sorozat része. Ha őszinte akarok lenni akkor Hart Mackenzie a kedvenc hercegem és jobban szeretem mint Mr Darcy-t. Ami nálunk Mackenzie fivérek név alatt fut, az eredetiben Highland Pleasures, azaz Felföldi örömök… hogy ne mondjam élvezetek.

Nem csalódtam, volt benne kellő mennyiségű akció és izgalom, csavar, erotika és Mackenzie-féle összeröffenés… Csak nagy durranás nem volt és mintha valami megoldatlan maradt volna a végén, de lehet én siklottam el felette hajnali négykor… van ez így. Ja, idejében szólok: a nevelőnő nem Mary Poppins, még nyomokban sem hasonlít rá, semmilyen szempontból.

A fülszöveg épp eleget mond a könyv tartalmáról, hogy felkeltse az érdeklődést, többet nem kell róla beszélni, mert ez egy népszerű sorozat és aki olvasni szándékszik meglincsel a további részletek kiszivárogtatása miatt. Aki pedig eddig nem olvasta, nem szerette, ezután sem fogja. Ha netán valaki most kapna kedvet hozzá, akkor ajánlatos sorban venni a részeket. De azért mondanék néhány dolgot ami közvetve (vagy közvetlenül) ide tartozik.

Ó szent könyvkiadás! Mi lenne, ha szépen sorban minden részét kiadnák egy sorozatnak, ha már egyszer belefogtak? Ki és mi alapján dönti el, hogy mit kell kihagyni és mit nem? A sorozatból eddig kimaradt két “feles” rész: 4.5 A Mackenzie Family Christmas – The Perfect Gift és a 6.5 Scandal and the Ducess – ez utóbbiban szintén egy McBride fivérről van szó és leírt történésekre többször is céloznak A tökéletes nevelőnőben. De csak céloznak, mert konkrétan nem tudjuk meg mi történt ott, el kell olvasni majd angolul. Persze, nagyon örülünk, hogy a kiadó folytatja a sorozat magyar nyelvű megjelentetését, hisz annyi mindent hagytak már abba ilyen-olyan okokból, de...

Ugye mindenki emlékszik a 6. rész, Mackenzie férfias játékai miről szólt? Daniel Mackenzieről, aki mint felnőtt férfi és minden masinéria imádója megtalálja párját. Nos, a hetedik részben – azaz A tökéletes nevelőnőben – Daniel Mackenzie visszafiatalodik 19-20 évesre, tehát a hetedik rész történései időben a hatodik előtt vannak, de ez semmi ahhoz képest, hogy a 8. rész minden más előtt van, mert a szinte minden részben emlegetett első Mackenzie-ről, Malcolmról és bé nejéről, Mary-ról szól. Továbbá az idén megjelenik még két része a sorozatnak – természetesen angol nyelven – és a leghalványabb gőzöm sincs, hogy kik azok a Mackenzie-k, akikről szólni fog, pedig eddig minden magyarul megjelent részt olvastam… ezek szerint el kell olvasnom valamennyi angolt is, hogy képben legyek.

Fura módon most a könyv (itt-ott hibás) elektronikus változata jelent meg hamarabb, a nyomtatott variáns megjelenését elhalasztották (nem néztem utána, ha azóta megjelent-e vagy sem). Általában egyszerre szoktak piacra kerülni, vagy az e-könyvre várni kell napokat, heteket. Hogy a szöveg fordítása mennyire jó és mennyire követi az angol eredetit, fogalmam sincs, nem olvastam az angol változatot, de azért bemásolok egy-egy mondatot innen-onnan, ki-ki döntse el maga:

"A fejében mintha Bertie hangját hallotta volna. Bolond vénember, mondaná, amikor Sinclair elmeséli neki a sztorit." (9. fejezet)

"Még azokban a srácokban és lányokban is több élet volt, akiket vertek a szüleik, és éheztek – ilyenek közt nőtt föl Bertie." (15. fejezet)

"Ez a nő érdeklődéssel, és a Sinclair által oly jól ismert élvezettel fogja hallgatni Patrick sztorijait – a bátyja odalesz a gyönyörűségtől." (19. fejezet)

"– Az én Jamie fiam belevaló srác – mondta Ian büszkén. – És a két lányomra is nagyon büszke vagyok." (22. fejezet)

"Például a történelem legyen érdekes sztorik láncolata, ne csak bemagolandó évszámok sora. "(23. fejezet)

"– Hallottam már Devlinről – mondta, amikor Bertie befejezte a sztorit. – Az apádnak igaza van, veszélyes alak." (25. fejezet)

Jennifer Ashley - A tökéletes nevelőnő, Kossuth Kiadó, 2016

A fordítónak nem szólt senki, hogy egy viktoriánus időkben játszódó regényről van szó? Srácok meg sztorik? Komolyan? Nem is egyszer, tehát nem véletlen... és ez csak a két olyan példa ami kiveri a szemed különösebb bogarászás nélkül.

Megmutatnám Kilmorgan kastély fotóját, de nem lehet… Kilmorgan létezik, csak nem Skóciában, hanem Írországban és egy kis falu, aminek nincs kastély a környékén (Gugli a barátom).

A sorozat magyarul megjelent részei:

1. Lord Mackenzie tébolya

2. Lady Izabella botrányos házassága

3. Lord Cameron bűnei

4. Hart hitvese

5. Szabadító szerelem

5.5 A vad Mackenzie

6. Mackenzie férfias játékai

További részek angolul:

4.5 A Mackenzie Family Christmas - The Perfect Gift

6.5 Scandal and the Ducess

8. The Stolen Mackenzie Bride

8.5 A Mackenzie Clan Gathering

Várható folytatások angolul:

9. Alec Mackenzie’s Art of Seduction - június 2016

10. The Devlish Lord Will - november 2016

Daniela Sacerdoti - Vigyázz rám

Glen Avich 1

Eilidh Lawson élete válságban van. A többéves sikertelen, meddőség elleni kezelések, egy hűtlen férj és egy nyomasztóan rátelepedő család a tűrőképessége határára sodorja. Összeomlik, és elmenekül az egyetlen helyre, amelyről úgy gondolja, hogy ott vigaszt lelhet – gyermekkora helyszínére, a Felföldre. Miközben összetört élete darabjait próbálja ismét egymás mellé illeszteni, találkozik gyerekkori barátjával, Jamie McAnenával, aki egyedül neveli a kislányát, Maisie‑t. Miután Maisie anyja Londonba ment, hogy karriert csináljon, és Jamie édesanyja, Elizabeth jobblétre szenderült, Jamie belenyugodott, hogy kéttagú család lesznek. 

De néha nem olyan egyszerű a dolog, mint amilyennek látszik. A sors különös útjai minden vonakodásuk ellenére újra meg újra összehozzák Eilidh-t és Jamie‑t. Mert amikor minden elveszni látszik, a segítség a legváratlanabb helyekről jöhet.

Gabo, 2015

Eredeti mű: Daniela Sacerdoti – Watch Over Me

A Glen Avich sorozat első része. Ezt természetesen nem tudtam akkor, amikor a könyvet olvastam, mert a kiadó – és a Moly jólértesült tagjai – ezt nem jelezték sehol, semmikor. Ettől függetlenül a könyvet el lehet olvasni –, hogy a folytatásait mikor, vagy egyáltalán, arról fogalmam nincs, a Gabo Kiadó nem osztogatja-fosztogatja idei könyvkiadásainak tervét, tehát mégcsak nem is reménykedhetek abban, hogy olyan remek lesz mint a tavaly. Őszinte leszek: a mai napig nem tudtam hogy sorozat része, amíg el nem döntöttem, hogy erről fogok írni, mert kár, hogy ezt a könyvet kevesen ismerik és nem olvassák. (és mert a repülőn ismét beleolvastam)

Különösebben nincs mit hozzáfűzni a fülszövegben leírtakhoz anélkül, hogy elrontanám az olvasás élményét, talán annyit, hogy Jamie McAnen tehetséges iparművész, fémmel dolgozik. Meg talán azt, hogy mivel kis közösség, mindenki ismer mindenkit és folyik a (többnyire rosszindulatú) pletyó, mint csapból a víz.

Nagyon valóságos, élethű történet, bárkivel megtörtéhetne. Ami viszont zavart, az az ”égi segítség” volt. Értem én, hogy skót Felföld, misztérium, koboldok, meg tündérek, de a halott anya szellemét én kihagytam volna belőle, bármennyire is besegített a sorsnak. Nekem ez nagyon pluszban volt, nélküle is teljes lett volna ez a történet. És ami balzsam volt lelkemnek, az Eilidh elhatározása, hogy felejthetetlen karácsonyt szervez felföldi szeretteinek és ehhez a ronda férj számláját rámolja ki.

Nem egy pörgős cselekményű könyv, de erotika-mentes, elgondolkoztató olvasmány. Határozottan felnőtteknek ajánlott, az ifjúság – kellő élettapasztalat nélkül – még nem fogja megérteni miért is nagyszerű ez a könyv.

Ha a kezetekbe kerül ki ne hagyjátok!

A sorozat további részei:

2. Take Me Home

3. Set Me Free

4. Don’t Be Afraid

Stephanie Laurens - Cynster nővérek trilógia

Brekenridge vikomt, a megmentő , Eliza Cynster elrablása 

Glencrae gróf zsákmánya

GABO, 2015

   Nem másolok be fülszöveget, aki kiváncsi rá majd elolvassa a Molyon, vagy a kiadó oldalán. Megjelenés után nem sokkal olvastam, de nemrég Timi elkérte, ma jelzett vissza, hogy végzett vele és nagyot csalódott. Nemcsak ő, több ismerős is mondta akkorjában, hogy hát ez bizony nem volt nagy dobás. 

   Szó ami szó, nem volt.

Amit a Gabo Kiadó Cynster nővérek sorozat név alatt futtat, egy 20 - nem írtam rosszul, húsz - kötetes családi saga-nak a 16., 17. és 18. részei. Magyarul ebből még két rész jelent meg: Tökéletes szerető - 10. rész és A szerelem ára - 13. rész. Ha minden igaz a 19. és 20. történetet az idén kiadja a Harlequin Kiadó az Arany Széphistória sorozatban.

Nem tudom mi a ráció abban, hogy egy ekkora sorozatot felcincáljanak darabjaira és különböző kiadók, különböző időpontokban jelentetik meg teljesen rendszertelenül.

   A történet egy nyaklánc és egy aranyserleg körül forog.

   A nyakéknek varázs-tulajdonsága van, viselője megtalálja az igaz szerelmet és a boldogságot. A Cynster-lányok Catrionától kapták, és meghatározott sorrendben kell viselniük. De hogy miért és hogyan, nem lehet tudni, nem is derül ki, mert Catriona története (akinek ilyen-olyan paranormális tulajdonságai vannak) a 3. kötetben van, amit természetesen nem fordítottak le magyarr

   Az aranyserleg ott jön be a képbe, hogy a titokzatos skót uraságtól lenyúlta a kedves mamája (ronda egy nőszemély, az már biztos) és nem adja vissza egyetlen magzatának, míg az meg nem torolja az őt őskorban ért sérelmeket a Cynster családon. A titokzatos skót uraság meg nem köphet az egészre azzal, hogy van más serlege, mert nincs és - pech - a megboldogult papa pont azzal garantált egy monumentális kölcsönt a birtok megmentésére.

   No, a skót uraság úgy gondolja, hogy egy Cynster lány majd megoldja a gondot - teljesen mindegy melyik, sorra veszi kor szerint őket. 

   Elsőként elraboltatja Heather Cynstert, akit megment Breckenridge vikomt (trilógia első kötete) és feleségül is veszi. Nyaklánc átadva Eliza Cynsternek. 

   Skót uraság elraboltatja Eliza Cynstert, akit a tudós Jeremy Carling ment meg és vesz feleségül (második kötet) Nyaklánc passzolva Angelica Cynsternek.

   Azta mulya skótját! Kettőt már elbaltázott...

   A harmadik összejön és tulajdonképpen a trilógia utolsó kötetében  kerülnek helyre a dolgok, hogy tulajdonképpen mi is volt ez az egész, kicsoda a titokzatos (kivételesen béna) skót uraság, miért kellett neki föltétlenül az egyik Cynster lányt tönkretennie.

   Úgy gondolom - és ismerőseim közül többen is - hogy ezt az egészet megírhatta volna egyetlen kötetben és akkor akár élvezhető is lett volna. A másik dolog ami zavart, az állandó utalások előző kötetek-beli történésekre és személyekre, amiket nincs honnan tudnom, mert nem volt honnan elolvasnom a sorozat előző részeit a fent említett kettő kivételével.

   Nem ájultam el a mini-sorozattól, de egynek elment... és ahogy magam ismerem, a következő két részt is el fogom olvasni, ha a Harlequin állja a szavát és tányleg megjelenteti.