Wyndham két hercege 2
Amelia
Willoughby azóta Wyndham hercegének a jegyese, amióta az eszét tudja. Szó
szerint. A szerződést ugyanis még akkor kötötték meg, amikor mindössze hat
hónapos volt, és onnantól fogva az egész életét azzal töltötte, hogy várt. És
várt. És várt… Thomas Cavendishre, a fennkölt hercegre, hogy végre valahára
rászánja magát a házasságra. Ám ahogy messziről figyeli a férfit, az a
nyugtalanító gyanú ébred benne, hogy a herceg soha egyetlen gondolatot sem
pazarol rá…
Ez igaz is.
Nem gondol rá. Thomasnak nagyon is ínyére van a jegyesség – ezzel is kordában
lehet tartani a férjvadászokat –, és igenis el akarja venni a lányt feleségül…
majd valamikor. Amikor azonban épp kezd rádöbbenni, hogy a menyasszonya több is
lehet ennél, Thomas világát alapjaiban rengeti meg a rég elveszett unokafivére
érkezése, aki talán Wyndham hercege, de az is lehet, hogy nem. És ha nem Thomas
a herceg, akkor nem jegyesek Ameliával. Ami a világ legkegyetlenebb tréfája,
mert ez a rátarti és előkelő herceg elkövette azt a hibát, hogy szerelmes lett…
a saját menyasszonyába!
Gabo, 2016
Eredeti mű:
Julia Quinn – Mr. Cavendish, I Presume, Avon, New York, 2008
Ugye mondtam? Ha a kettőből csinál egyet, akkor jó is lehetett volna. Legalábbis
jobb, mint amit kaptunk. Mindazt amit a Wyndham
elveszett hercegéhez képest pluszban kaptunk háromszor fél fejezetben és egy
bekezdésben az Utóhangban meg lehetett volna írni, helyettesítendő a sok mellébeszélést és időhúzást. Ez természetesen nem a kiadó
bűne, hanem a szerzőé, aki úgy néz ki áttért a mennyiségi irodalomra…. Nyomjad
Julia! Még van amíg Nora Roberts-et utoléred.
A történet egy
az egyben ugyanaz mint az első részben, csak most a másik pár, Thomas és Amelia
szemszögéből nézzük a dolgokat.
Mit kapunk
pluszba? Kicsit jobban megismerjük a két szereplőt és van néhány jelenet, ami
nem szerepel az első könyvben. Például a bál, ami után ugye történik a
rablótámadás és Őútonállóságáról kiderül, hogy elképzelhetően Wyndham hivatalban levő hercege. Vagy amikor Thomas a kocsmában éjszakázik Mr. Alkohol
társaságában és reggel a vásárolgató Amelia szedi össze. Tehát több
beszélgetést, ismerkedést kapunk a két főhőstől. Ennyi. Thomas és Amelia a végére
összeházasodik - és szerelemből teszik, de ezt felesleges is mondanom, nem nagy filozófia kitalálni. Az
özvegy hercegné ronda mint a bűn, de ezt is tudjuk - a Külső-Hebridák, ahová száműzni akarják unokái, egy nagyon szép hely. Ezt nem tudjuk, de megnéztem Guglival...
És nem
érdekel, hogy lelövöm az egyetlen dolgot, ami a nagy rózsaszín happy-endhez
hozzájárul, akkor is elmondom, mert ez az egyetlen említésre méltó dolog és az
egyetlen, amit nem tudunk már a másik
könyvből.. Ugye arra mindenki emlékszik, hogy Amelia Willoughby Crowland gróf kettes
számú lánya és a grófnak nincs fiúörököse, tehát a cím és a birtok majd
visszaszáll a Koronára. Nos, amikor a gróf csak úgy hírtelenjében átadja lelkét
teremtőjének, a Korona és viselője úgy gondolja, milyen vicces is lenne, ha
Thomas Cavendish, ex-Wyndham herceg lenne az új Crowland gróf… Pont.
El sem tudom
mondani mekkora csalódás volt. Nem is olvastam, hanem inkább lapoztam… ezt is
olvastam már, meg ezt is… na itt egy bekezdés amit nem ismerek - körülbelül
ilyen módszer szerint ment az olvasás. Ez egy teljesen feleslegesen megírt
könyv volt, amit egyetlen este ki lehet végezni, amennyiben az első részt már
olvastad, mert ennek nagyrészét átlapozod.
A duó első könyve:
Gabo, 2016
The Lost Duke of Wyndham