Elena Michaelsnek fogalma sincs arról,
hogy Clay, a kedvese, vérfarkas, amíg az meg nem marja, és ezzel mindörökre
megváltoztatja az életét. Elárulva érzi magát és feldühödik: képtelen tudomásul
venni az átalakulását, és nem tervez semmilyen kapcsolatot a Falkájával –
karizmatikus vérfarkas társainak csapatával, akik azt állítják, segíteni
akarnak.
Amikor azonban a Falkát brutális
gyilkosságsorozat fenyegeti, Elena képtelen választásra kényszerül. Sorsára
hagyja-e az egyedüli embereket, akik valóban megértik újonnan szerzett
természetét, vagy segítsen nekik régi kedvesének a megmentésében, aki nemcsak
tönkretette az életét, de még mindig vissza akarja szerezni Elenát, mindenáron.
Könyvmolyképző, 2015
Eredeti mű: Kelley Armstrong – Bitten
Jesszusom… ki a bánat tett oda, hogy én ezt
elolvassam, mikor tudtam, hogy vérfarkasos, én pedig messze futok mindentől ami
paranormális? Elnézést a műfaj kedvelőitől, de…
Szerelmi
történet – tulajdonképpen szerelmi háromszög - egy nőstény vérfarkas, a jövendő
társa és egy ember között (bár szerintem az “ember” ebben a történetben inkébb
az apa-pótlék) - és némi hatalmi harc, hogy legyen akció és vérfolyás is benne.
Elena
Michaels, a történet főhősnője, az egyetlen nőstény a falkában és a föld
kerekén egy okoskodó, akaratos, önfejű, beképzelt liba. Igen, liba! Mindent
megkérdőjelez, mindent a saját feje szerint csinál és köpik rá, hogy mik
lesznek a következményei a falkára nézve. Hosszas kalandok és idétlenkedés
után, természetesen fajtársát választja és ásó kapa meg a nagyharang.
Guszta kis
könyv, nem mondom, tele olyan dolgokkal amitől egy gyengébb gyomrú egyén
hosszas tangózásba kezd a vécékagylóval: “eau de oszladó hús”, a földön fetrengő
pasinak kibomlott a övje… hoppá! második pillantásra az nem is a nadrágszíj
volt hanem fél méternyi pulzáló bél… vagy egy hollók és keselyűk által megcsonkított hulla állapotának részletes leírása.
Ez volt az
első vérfarkasos olvasmányom, úgy gondolom, hogy az utolsó is… de legalább
tudom, hogy a vérfarkas-gén csak a hímnemű utódokon keresztül öröklődik tovább…