Igen, tudom, vasárnap lesz, addig még van... de
azért szabad beszélni róla, nem? Igazából ez egy angolszász országokból átvett
ünnep, de eredete a 14. századba nyúlik vissza és Szent Valentin vagy
Valentinianus (magyarul Szent Bálint) nevéhez kötődik, aki abban az időben Interamna
püspöke volt (ma Terni, Umbria olasz tartomány) és többek között a szerelmesek
védőszentje is. Mások a római korba vezetik vissza a szerelem ünnepének
kezdeteit. – füstölt a gugli. Az 1990-es évek után gyorsan terjedt Európa közép
és keleti részén is... leomlott a berlini fal, s láttuk mi történik a
„civilizált” nyugaton. A majmoláson kívül valószínűleg a piros szivecskés,
kereskedelmi jellege is hozzájárult a népszerűségéhez – milyen jól el lehet
adni minden szemetet Valentin-nap
címszóval – és számos vitát szült arról, hogy kell-e nekünk, nem
angolszászoknak, ez a habos-babos, piros szivecskés import ünnep?
Személy szerint nem látok semmi rosszat abban, ha
valaki magáénak akarja tenni ezt az ünnepet, de akkor ne legyen csak kirakat az
egész. Ne csak február 14-én (március 8-án, karácsonykor és az aktuális
szülinap/névnapkor) szeressünk és viselkedjünk szépen. Az évnek 365 napja van,
akkor 365 napig szeressünk és viselkedjünk úgy, hogy ne bántsuk a másikat... Szökőév
van, február 29-én lehetsz ronda és ráfoghatod a pre-mensturációs szindrómára, ha nő vagy és a kedvenc csapatod pocsék szereplésére, ha férfi.
Ki-ki eldönti magának, hogy ünnepli-e Valentin-napot, s ha igen mi módon teszi azt. Felnőtt emberek vagyunk, valamennyiünknek
megvan a saját értékrendszere arról, hogy mi a stílusos és mi a giccs. Ajándékozzunk
virágot, bonbont – tehetősék akár értékesebb tárgyakat is. És ajándékozzunk könyvet is, mert
miért is ne? Egy könyvmolynak az a legszebb ajándék és szinte valamennyi kiadónak
van kedvezménye ebből az alkalomból. Ajándékozzunk valamit, akár egy mosolyt,
egy kedves szót, bármit amit magunktól adunk és nem azért mert elvárják tőlünk,
vagy – ami még rosszabb –, mert valamit el akarunk érni általa.
Boldog Valentin-napot! Valentin és nem Bálint. Nem attól lesz valaki jobb hazafi, hogy
mellveregetve mindent anyanyelvére fordít. Szabó István sem Steven
Tailorként kapta az Oscar díjat és Hosszú Katinka sem Katie Long néven áll fel
a dobogó legmagasabbik fokára.
