Karen Rose - Közelebb, mint hinnéd

Romantic Suspense 16, Faith Corcoran 1

A pszichológus Faith Corcoran kétségbeesetten próbál elszökni zaklatója elől, aki rémálommá változtatta az életét az elmúlt egy évben. Elég kétségbeesetten ahhoz, hogy arra a helyre meneküljön, ami még a zaklatójánál is régebb óta kísérti. Egyszerre áldás és átok, hogy a közelmúltban megörökölte nagymamája házát Cincinnatiben: az épület menedékké válik, ahol Faith újrakezdheti az életét. Vajon szembe tud nézni az életét a mai napig befolyásoló sötét emlékekkel? 

Csakhogy Faithnek fogalma sincsen róla, milyen közel került a félelmeihez.
Két egyetemista lány is eltűnt a környéken, és az FBI különleges ügynökét, Deacon Novakot is bevonják az ügybe. A nyomozás váratlanul Faithhez vezeti őt, és beleszeret a gyönyörű, bátor nőbe. Ketten együtt hamarosan rádöbbennek, hogy az ügy bonyolultabb, mint hitték. Kapcsolódik mindahhoz, ami évtizedekkel ezelőtt Faithszel történt, megkérdőjelez mindent, amiben a pszichológusnő hisz, és hátborzongató új jelentést kölcsönöz a hús-vér szónak.

Könyvmolyképző Kiadó, 2017

Eredeti mű: Karen Rose – Closer Than You Think, Signet, 2015

“Ez a baj a családtagokkal, gondolta. Pontosan tudják, hol rúgjanak bele az emberbe ahhoz, hogy a legnagyobb fájdalmat okozzák.”

 (Karen Rose - Közelebb, mint hinnéd, Könyvmolyképző Kiadó, 2017)

Első könyvem a szerzőtől. Nem lettem határozott rajongója sem neki, sem a műfajnak, de időnként jól jön egy-egy ilyen jellegű olvasmány,  Karen Rose pedig az olvasandó szerzők listájára került nálam.

Egy sorozat 16. része, egy másiknak pedig az első, és ez azért, mert a Romantic Suspense sorozaton belül is alsorozatokba lehet rendezni a könyveket a cselekmény helyszíne vagy főszereplői szerint. Ez az alsorozat most a főszereplő hölgyemény épp aktuális nevét viseli.

Ha Karen Rose, akkor természetesen krimi a javából, méghozzá a durvábbik fajtából, hiszen sorozatgyilkossal állunk szemben, aki nem csak a főszereplő hölgyet szeretné eltenni láb alól, hanem mindenkit aki az útjába áll. Minden áldozata csak járulékos veszteség kategóriába megy, maga a főszereplő Faith is az lenne, hiszen ő csak a "játszóterét" venné el. A gyilkos tetteinek mozgatórúgója és pszichopátiájának okozója egy időben régi eset, amikor maga is a körülmények áldozata volt. Minden elkövetett gyilkossággal azt akarja megtorolni. Ezt bizonyítja az is, ahogyan az áldozatait választja ki, mindig ugyanazt a típust. Mert igen, áldozatainak egy részét választás útján szedi, és ők azok, akiket bizonyos rituálékat követve megkínoz, mielőtt végezne velük. Tehát bármennyire bizarr, de szerencsések azok az áldozatok, akiket csak azért tesz el láb alól, mert rossz időben rossz helyen voltak. 

Ahogy a történet halad előre, úgy nő az áldozatok száma is, kerülnek elő a csontvázak a szekrényekből, és teljesen őszintén, egy adott pillanatban már nem tudtam követni hány hullánál is tartunk.

S miközben a történet és a nyomozás folyik, két család történetét is megismerjük, természetesen a főszereplőkét: a potenciális áldozat Faith (Frye) Corcoranét, aki meglehetősen sokat változtatja a nevét, és az FBI nyomozójának, Deacon Novaknak a családját. Megjegyzem, Novakék meglehetősen érdekesek, hiszen valamennyien több genetikai mutáció hordozói, amelyek együttese a meglehetősen ritka Waardenburg szindrómát okozza… olyan mint amikor a fogantatáskor a genetikának rossz napja van és az ember fia/lánya pigmentációján éli ki magát, meglehetősen érdekes dolgokat produkálva.

Határozottan jó volt, sőt! nagyon jó. Az egyetlen dolog amit feleslegesnek éreztem, az a két főszereplő, Faith és Deacon közötti érzelmi vonal, és meg is mondom miért. Bár a történet évtizedekre visszanyúlik, a jelen, amikor is mindez, az akció, a nyomozás történik mindössze négy nap: november másodikától november hatodikáig. Azt is elfogadom, hogy a történések fényében, az ember lányára nem a racionális viselkedés a jelemző, de négy nap alatt őrült szerelembe esni, miközben egy pszichopata liheg a nyakadba és állandóan menekülnöd kell… hát ez enyhén szólva túlzás. Fikció, a papír mindent elbír, de Deaconon akkor is bőven lehetett volna fogást találni, ha nem bonyolódik bele a kapcsolatba Faith-szel.

Készülj rá, annak ellenére, hogy csak néhány nap történéseit írja le, nagyon hosszú, szinte 800 oldal. De le a kalappal a szerző előtt, mert szinte 800 oldal izgalmat és két át nem aludt éjszakát kaptam tőle – természetesen leszámítva a történet romantikus részét, amit én ki is hagytam volna teljes egészében, de akkor nem lett volna az a néhány, elszórt erotikus jelenet a könyvben.

Kinek mennyire lesz kiszámítható, nem tudnám megmondani. Én a 15. fejezet környékén kitaláltam a gyilkost, utána a történések és a kapott információk tudatában többször is meginogtam, sőt egy második potenciális elkövetőre is gondoltam. De ennek ellenére csak ismételni tudom: jó volt, a műfaj kedvelőinek kötelező olvasmány, bár nemcsak ők fogják értékelni az izgalmat amit a könyvtől kapnak, hanem szerintem mindenki.

Nem finom, érzékeny lelkű hölgyeknek való olvasmány, de hát ízlések és pofonok….

A sorozat magyar nyelvű kötetei az Ulpius-ház gondozásában - nem minden rész jelent meg magyar nyelven.

4. Vigyázz rám, 2014, 2013 (Nothing to Fear)

5. Érints meg, 2010 (You Can't Hide)

6. Számolj tízig, 2011 (Count to Ten)

7. Halj meg értem, 2009 (Die for Me)

8. Sikíts értem, 2009 (Scream for Me)

9. Gyilkolj értem, 2010 (Kill for Me)

J. A. Redmerski - Megölni Sarait

Gyilkosok társaságában 1

Új ​​történet A soha határa szerzőjétől! 

Megérkezett J. A. Redmerskinek, a New York Times, a USA Today és a Wall Street Journal bestseller szerzőjének új bűnügyi sorozata, a Gyilkosok társaságában első kötete. A Megölni Sarait fordulatos, izgalmas, veszélyes helyzetekkel és a határokat feszegető főhősökkel teli regény. 

Sarai mindössze tizennégy éves volt, amikor édesanyja kiszakította az általa ismert világból, hogy attól kezdve egy kegyetlen drogbáró mellett éljen Mexikóban. Idővel a lány elfelejtette, milyen a normális élet, ám sosem adta fel a reményt, hogy egy napon elszökhet a telepről, ahol az elmúlt kilenc évben fogva tartották. 

Victor hidegvérű bérgyilkos, aki Saraihoz hasonlóan, kiskora óta mással sem találkozik, csak halállal és erőszakkal. Mikor a telepre érkezik, Sarai meglátja a férfiban a lehetőséget a szökésre. Ám a dolgok nem a terve szerint alakulnak, és a lány egyik veszélyes férfi karmai közül a másik szorításába kerül. 

Menekülés közben Victor egyre kevésbé hallgat az ösztöneire, és úgy dönt, segít Sarainak. Ahogy közelebb kerülnek egymáshoz, Victor azon kapja magát, hogy bármire képes azért, hogy megóvja a lány életét, akár még a testvérével, Niklasszal való kapcsolatát is feláldozná, aki mostanra – csak úgy, mint mindenki – holtan akarja látni Sarait. 

Ahogy Victor és Sarai lassan megtanulnak bízni egymásban, a köztük lévő különös vonzódás pedig erősödik. Ám lehet, hogy végül tapasztalata sem lesz elég, hogy megmentse a lányt, mivel az olyan hatással van a férfira, ami a saját halálához vezethet. 

Merülj el az izgalmakkal és veszélyes helyzetekkel teli történetben!

Könyvmolyképző Kiadó, 2016

Eredeti mű: J. A. Redmerski – Killing Sarai, CreateSpace, Washinhton, 2013

Az első könyvem a szerzőtől. Nem, nem olvastam a közkézen forgó A soha határa sorozatát, bár el kell mondanom, hogy megpróbáltam, de túl hosszan ment az a busz...

Egy ekkora nagy és szinte mindent eláruló fülszöveg után mit lehet még mondani a könyvről?

Például azt, hogy hat részes sorozat első könyve, tehát lesz mit és mire várni, míg a kedvelői a végére jutnak – értem ezen azokat, akik nem vállalják be az angol nyelvű változat olvasását.

Kizárólag pozitív kritikákat olvastam a könyvről és tulajdonképpen ez volt az oka, hogy végülis belefogtam. Annyira azért jó nem volt, mint, ahogy mások mondták/írták. S ha őszinte akarok lenni, akkor egyáltalán nem voltam elragadtatva tőle.

Izgalmas volt, pörgős… és itt jön a de: kissé túlmisztifikált a Rend és annak szerepe, tevékenysége. S nemcsak túlmisztifikált, hanem enyhén zavaros is. Kicsoda-micsoda is az a Rend amihez a főszereplő Victor és tertvére Niklas tartozik nem igazán derül ki, csak halvány utalások vannak rá. Egy bizonyos: nem unatkozó háziasszonyok vasárnapi teadélutánja, mert rendelésre “takarítanak” – s nemcsak, mert tevékenységük skálája terjedelmes és érintőlegesen sincs köze a törvényességhez –, természetesen anyagiak ellenében teszik mindezt. S ez a Rend nem is újkeletű, hiszen a két férfi családilag kapcsolódik hozzá, szüleik is a Rend tagjai voltak – amolyan örökletes dolog lehet, és egy olyan hely, ahol felsőbb parancsra a családtagok egymást is félreteszik az útból..

Természetesen szerelem is van a történetben, vagy ha nem is igazándiból szerelem, de vágy, vonzalom mindenképpen a két főhős, Sarai és Victor között. Ennek megfelelően némi erotika is fűszerezi a történéseket, mi több, néhol enyhe perverzitásba hajlóan.

S nemcsak vágy és erotika van a történetben, hanem erőszak is bőven, drog, emberrablás és -kereskedelem, szólval egy rendes kis alvilági történet, ahol egyformán szerepet kapnak a bűnözők és a büntetésosztók - bár ezt a "büntetésosztó" kifejezést nem szószerint kell érteni, hiszen egyik bűnöző bünteti a másikat rendelésre... vagy csak.

Helyenként kicsit elkapkodott, vannak dolgok amik nem igazán tiszták és passzolnak össze. Például Victor és Niklas annyit hazudik mindenkinek és egymásnak is, hogy egy adott ponton túl már követni sem lehetett ki, mit és kinek mond, és főleg miért. Vagy Victor a frissen megmentett Sarait csak úgy magával viszi a Rend által kiosztott következő bevetésre, mert Sarai ezt akarja. Azt azért megnézném, hogy melyik “takarítólegény” visz magával egy dilettánst egy meglehetősen veszélyes akcióra, csak úgy, mert a hölgyemény úgy akarja, főleg, ha profi alternatívája is van.

Nekem egyszer olvasós marad, s még meggondolom a folytatásait – ha egyáltalán megjelennek majd magyar nyelven, hiszen a könyvkiadásban soha semmire nem lehet mérget venni.

De hát ízlések és pofonok…

A sorozat további, angol nyelvű részei (lehet reménykedni és érdeklődni a kiadónál)

2. Reviving Isabel

3. The Swan and theJackal

4. Seeds od Iniquity

5. The Black Wolf

6. Behind the Hands That Kill

Mary Jo Putney - Az amazon és a katona

Will ​​Masterson egy bárói cím és jókora vagyon örököseként kényelmes életet élhetne angliai otthonában, ő mégis katonának áll. Sok-sok évnyi borzalmas, Napóleon elleni háborúskodást követően úgy határoz, mielőtt hazatérne, még elvállal egy utolsó küldetést. Csakhogy amint eléri úti célját, a hegyek között megbúvó, aprócska királyságot, San Gabrielt, újra kell gondolnia a jövőre vonatkozó terveit. Nem mást sodor ugyanis a karjába a sors, mint álmai asszonyát… 

Athena Markham egy igazi amazon: magas, bátor, és fittyet hány a társadalmi konvenciókra. Mindig is többre értékelte a függetlenségét, mint egy férfi szerelmét. Amikor azonban Will felbukkan, úgy érzi, vele tenne egy próbát. 

Bimbózó románcukat azonban kisvártatva próba elé állítja az élet. San Gabrielt veszély fenyegeti, a két fiatal pedig úgy dönt, hogy együtt száll szembe a fenyegető ellenséggel. A haláltól sem riadnak vissza, hogy megmentsék az országot és a lakóit. A megpróbáltatásaik során megismerik a másik valódi énjét, és innentől már csak rajtuk áll, hogy megtudják, lehetnek-e igazán boldogok egymás oldalán.

General Press, 2017

Eredeti mű: Mary Jo Putney – Once a Soldier, 2016

“Egy hercegnő legyen nőies, szép tartású és kecses. Ezenkívül persze okos, könyörületes és rendelkezzen kiváló ítélőképességgel. Véletlenül se legyen fennhéjázó, de viselkedjen a rangjához illően, és teljesítse a kötelességét. Egyszóval hercegnőnek lenni fáradságos dolog.

Ám kötelesség ide vagy oda, egy lánynak még lehetnek álmai.”*

Új sorozatot kezdünk Mary Jo Putneytől. Angol neve The Rogue Redeemed, én magyarra Megváltott gazemberek-nek fordítanám, majd meglátjuk a szakma minek fogja. Ez a sorozat azoknak a története lesz akiket már megismertünk az Elveszett Lordok sorozatból, de nem kaptak önáló történetet a sorozat keretén belül, és a szerző bevallása szerint, nemcsak ilyen szereplőkkel találkozhatunk majd. Az én elgondolásom az, hogy azoknak a férfiaknak a történeteit olvashatjuk majd, akik a történet első fejezetében francia fogságból szöknek meg a másnapi kivégzésük elöl.

Az amazon és a katona átmenet a két sorozat között, hiszen a férfi főszereplő William Masterson a Westerfield Akadémia diákja volt, mint az Elveszett Lordok szereplői, s mi több, két részben epizódikus szerepet  is kapott (Elveszett szerelem, Egy hamis hölgy). Nevezzük divatos szóval az Elveszett Lordok spin-off-jának.

Klasszikus romantikus történet, amely a 19. század elején játszodik, a napoleoni háborúk utolsó rúgása és a császár (akit mellesleg csak per Boney-nak emlegetnek) lemondása idején. Több helyszínen is megfordulunk, de a cselekmény nagy része San Gabrielben, egy kitalált, Spanyolország és Portugália határán levő törpe-királyságban játszódik és a kis háborúzás mellett egyszerre két szerelmes pár történetét is megkapjuk, hiszen nemcsak a már említett Will Masterson találja meg élete párját Athena Markham személyében, hanem Jason Ballard is.

Jason Ballardot is temészetesen a Westefield Akadémiáról ismerjük és ő is többször előfordult már az Elveszett Lordok sorozatban.

“…– Apámnak tetszett, hogy az intézményt egy herceg lánya alapította, és úgy vélekedett, hogy jót tenne az üzletnek, ha egy – ahogy ő mondta – „falkára való arisztokrata poronttyal” járnék egy iskolába. Először nem repestem az ötlettől, de megígérte, hogy ha nem tetszik, átírat máshová. De kedveltem az osztálytársaimat, Lady Agnest pedig egyszerűen csodáltam, szóval összességében véve jól éreztem magam.

 – Apád nem tévedett – jegyezte meg Will tréfásan. – Azok az arisztokrata porontyok azóta is Ballard-féle portóit isznak.” *

Nos, a híres-neves borkereskedő nem mással, mint Sofia hercegnővel esik első látásra őrült nagy szerelembe.

Számomra ez a történet nagyon limonádéra sikeredett. Kezdve a szereplők tökéletességétől, egészen addig, hogy Will Masterson és Athena Markham első találkozásának történetét háromszor olvassuk el: először a fogságban levő Will elmélkedik azon, hogy vajon az apáca és a gyerek, akiket a folyó vizéből húzott ki megmenekült-e a franciáktól, másodszor egymással tisztázzák, na emlékszel arra, hogy… no, akkor az én voltam-stílusban, harmadszor pedig Will Ballardnak meséli el.

Ugyanazt a témát járjuk körbe és körbe: törvénytelen származású hölgy, akit ezért megvetnek, kizárnak a társaságból és nem hiszi el, hogy nem mindenki tenné azt meg. Még akkor sem enged a maga igazából, amikor kiderül, hogy a férfinek is van egy törvénytelen testvére, aki a maga jogán a társaság megbecsült tagja. S a hölgy mellé egy olyan tökéletes, mindenhez szenzációsan értő férfi, hogy nem is igazán értem, hogy San Gabriel királya, francia fogságból visszatérve, miért nem mond le trónjáról azon perc és csapja a koronát Will Masterson fejébe, hiszen a férfi hídat és utakat épített, háborút viselt, mezőgazdaságot állított talpra, borral kereskedett, s az elvégzett munkák sora hosszan folytatódhatna. S tette ezt alig pár hét alatt.

Will Masterson tökéletességét egyetlen dolog zavarta meg – legalábbis szerintem. Szerelmét bagolynak becézi. Értem én az analógiát a hölgy neve és a bölcs madár között (Athena a bölcsesség istenője a görög mitológiában, a bagoly pedig a bölcsesség jelképe), de nem gondolom, hogy a hölgy örült amikor “hosszúra nőtt csodaszép baglyocskám”-nak becézte, vagy valami hasonlónak

Természetesen megkapjuk a boldog végkifeljetet, meglesz az Elveszett Lordok-ból megszokott nagy, baráti vacsora, ahol szinte valamennyien összetalálkoznak, és mindenki boldog lesz.

Nekem ez egyszerolvasós marad, mert nagyon hercegnős, nagyon rózsaszín, és csak reménykedem, hogy a sorozat további részei ezt überelni fogják. A következő rész ősszel jelenik meg angol nyelven és Once a Rebel lesz a címe. Magyarul mikor, nem tudom, és azt sem tudom, hány részt tervez a szerző.

De hát kinek a pap, kinek a paplan…

* Mary Jo Putney – Az amazon és a katona, General Press, 2017

 Az  Elveszett Lordok sorozat hetedik, záró részéről olvashatsz:

Fekete özvegy

General Press, 2016

Not Always a Saint, 2015

Tasmina Perry - Eredendő bűn

Botrány. ​​Hírnév. Csillogás. Vágy.

A káprázatosan szép Brooke Asgill az esküvőjére készül. Jövendőbelije a szexis és befolyásos David Billington, akinek határozott célja, hogy a Fehér Ház elnöki székére tör. Ám boldogságukat veszélyezteti az Asgill család drogról, szexről és gyilkosságról árulkodó sötét múltja. A család feje, a keménykezű Meredith tudja, hogy a titkok nem láthatnak napvilágot, semmi nem akadályozhatja meg, hogy Brooke az oltár elé álljon, és ezzel biztosítsa családja helyét a New York-i társasági elitben. A legszörnyűbb titokra azonban még csak most derül fény…

Manhattan exkluzív negyedeitől Hawaii türkiz tengerpartjaiig, Párizs szalonjaitól a Florida Keys-i luxusvillákig bonyolódik a lélegzetelállítóan izgalmas történet önzésről, árulásról, hazugságról, karrierről és bűnökről.

Az Apuci lányai és az Örökösnők itthon is népszerű írónője ismét egy káprázatos sikerkönyvet írt. Szédítő utazás a szupergazdagokkal Monte-Carlótól a Comói-tóig; szex, érzéki vágyak, árulás, karrier és gyilkosság egy hamisan csillogó világban.

Ulpius-ház, 2009

Eredeti mű: Tasmina Perry – Original Sin, HarperCollins, 2009

"Az emberek semmit sem akarnak annyira, mint amit nem kaphatnak meg."

Mostanában elég sok “rázós könyv”-et olvastam (bekövetkezik majd a blogbejegyzés is róluk, csak még emésztem őket), tehát telítődtem és valami könnyű, de mégsem limonádé után vágytam. Így vakartam elő ezt a könyvet a sufniból.

Első könyvem a szerzőtől, eddig írásai csak tologatásban részesültek részemről. Haverinám azt mondta olyasmi mint Nora Roberts, de nem olyan jó, tehát nem fogom szeretni. Zárójelben megjegyzem, ő Nora Roberts rajongó én nagyon nem.

Pontosan arról szól ez a könyv amit a fülszöveg első sora ír: botrányról, hírnévről, csillogásról, vágyról. S történik mindez napjaink Amerikájában.

Bár a történet két erős és befolyásos családról szól: az újgazdag Asgillokról és a régi gárdához tartozó Billingtonokról, a történet kulcsfigurája mégis Tess Garrett, egy londoni zugfirkászból lett… hát nevezhetjük sajtószóvivőnek, PR mendzsernek, személyi asszisztensnek, vagy ki épp minek akarja, Tess Garrett kármentéssel foglalkozik. Ő maga is csak egy véletlen folytán került be az egész történetbe, hiszen azzal, hogy őt ebbe a pozícióba emelte az Asgill család nagyasszonya, valamilyen formában Meredith Asgill is kárt mentett.

Tess Garrettnek az a dolga, hogy kivédjen minden olyan  hírt, történést, manipulációt, ami az Asgill-Billington fúzió útjába állhat. Mert ez nem esküvő, nem házasság, ez két gazdag, befolyásos család fúziója, itt minden a pénzről, a hatalomról szól. S ha az Asgillek szekrényeiben levő csontvázak kiszabadulnak – van belőlük bőven –, akkor a fényes társasági eseményből semmi nem lesz, mert Billingtonék politikai ambícióinak az útjába állnak. 

Billingtonék most nagyra törnek: David, aki pillanatnyilag népszerű televíziós riporter, a későbbiekben a Fehér Házat célozza meg, a család generációkon át tartó politikai pályafutásának (képviselők, szenátorok, kormányzók, s még egy alelnök is) a megkoronázásaként. Davidet erre készítik fel, tudatában van a család iránti kötelességének és szinte mindent ennek rendel alá.

Nemcsak Billingtonéknak lenne vesztenivalójuk, hanem Asgilléknak is, vastagon. Ha kútba esik a házasság, az újgazdag család nem teljesítheti be ambícióját, azaz nem léphet a társadalmi létra következő fokára, bár az a létrafok is erősen inog alattuk, amin most állnak. A család minden tagjának van legalább egy olyan titka, ami az egészet romba döntheti, minden egyes tagnak személyes ambíciói vannak, és a vállalkozásuk sem áll már olyan szilárdan mint fénykorában.

A szépek és gazdagok világába nyerünk ismét betekintést, s mellette ott vannak a személyes ambíciók, a családi titkok – nem is akármilyenek –, hatalmi harcok és a porhintés, képmutatás, sznobizmus. És ez mindkét családra érvényes, sőt!

Jól megírt, meglehetősen hosszú történet, ami akár igaz is lehetne. Nem rengeti meg senki világát, semmi olyasmit nem közöl, amit a témával kapcsolatban ne tudtunk volna más könyvekből, vagy akár filmekből, de mégis izgalmas volt, szórakoztatott és meglepő módon a végkifejlet nem olyan volt, mint amilyenre számítottam. 

Szerintem jobb volt, mint Nora Roberts fénykorában – de ez az én szubjektív véleményem, mert ugye az ízlések, meg a pofonok…

És természetesen ez a könyv most nagyon aktuális, hiszen pont ma iktatják be hivatalába a világ egyes számú ripacsát…

Találkozásom a mennyországgal, azaz hogyan törjünk meg egy vaskos olvasói válságot?

Nem, nem nálam van a megoldás kulcsa. Kinga haverinám ujjaiban bizsergett ez az írás és annyira megtetszett nekem, hogy engedélyt kértem a megosztására – ő nem ír blogot (még), mert inkább a számok, mint a szavak embere.

Tehát fogadjátok szeretettel mai vendégem, Kinga írását – ami mellesleg jobban tetszik, mint a sajátom. Ki tudja, lehet hagyományt teremtünk a vendégeskedéssel.

Violá! Kinga találkozása a mennyországgal...

Olvasói válság. Az érzés, amivel minden könyvmoly időről-időre szembesül. Az érzés, amikor semmi sem elég jó – a tini túl gagyi, a krimi túl véres, a fantasy túl színes, az erotikus túl sablonos, a romantikus túl fodros. Elkezdett és abbahagyott könyvek kupaca felett az ember azon tűnődik, mi a fene baj lehet vele, hogy a kedvenc író és könyv, a többször elolvasott történet sem tetszik.

Hetek óta tartó vaskos válságom, próbálkozásom és önsajnálatom hétfő éjszaka véget ért. Hogyan? 7 elkezdett és félbehagyott könyv után, könyvtáramban elveszve, minden reményt feladva könyvmoly társaimhoz fordultam segítségért. Ők azok, akik évek óta ismernek, és annyira, hogy tudják, mi az ami bejöhet, mi az ami kerülendő, mi lehet szerelem, mi az ami tuti sikítófrászt hoz rám. Hétfő este jobbnál-jobb ötleteket kaptam, színesebbnél színesebb borítókat, kedvenceket, híreseket, kevésbé ismerteket. Aztán az egyik borítón megakadt a szemem. Ashley Carrigan – Két lépésre a mennyországtól

Bevallom őszintén, az írónő és könyvei, köztük ez a történet is már többször szembejött. Nem először nézegettem a borítót, olvastam a fülszöveget újra és újra a gondolattal: „Ne már, már megint egy arabos??” Soha nem kapott tőlem esélyt, bizalmat. Igaz, az arab világ, a kultúra, a gazdag arab férfi és a nyugati világ lányának története sem vonzott annyira. Egyet már olvastam, nem vágytam többre. Kétségekkel és félelmekkel kezdtem neki azzal az elhatározással, hogy maximum abbahagyom ezt is. Kár volt eddig halogatni.

A gazdag arab sejk és az angol írónő történetét szerintem nem kell bemutatni, a fülszöveg több, mint eleget elárul. Ami a lényeg, azok az érzések, melyeket a könyv lapról-lapra az emberből előcsalogat. A két főszereplő valamint kapcsolatuk fejlődése, a kétségbe esés, az összetörtség, a csalódás, a remény, a hit, az érzelmek vihara. A könyv az első oldalakon beszippantott, vitt, hajtott előre és nem eresztett az utolsó mondatig. Hajnali háromig.

Sayid a „szörnyeteg”, az arab kultúra gyermeke, Mesmira a nyugati világ írónője mint karakterek kidolgozottak, fejlődésük az utolsó oldalig végig követhető. Külön köszönet az írónőnek azért, hogy a női főszereplő a mai divattól eltérően nem egy butuska, hisztis nőszemély. Erős jellem, makacs, sziklaszilárd célokkal. A szabaduláséval. Imádtam a testvért, Amirah-t és a gyengéd szeretetet, mellyel Mesmirat-t körbe vette, fiús anyukaként Elena-t, az anyatigrist.

A mondással ellentétben ez a házasság nem a mennyben köttetett, hanem a pokolban. Így a szereplők a poklok poklát járják végig, míg kapcsolatuk beteljesedhet. A küzdelem, a harc, az érzések kavalkádja, a remény, az elbukások sorozata végül célt ér.

A könyv lebilincselő, az írónő stílusa fenomenális, a történet fordulatos, a karaterek kidolgozottak.

Haverinám szerint a könyv bitang jó. És tényleg!

Al ​​Jannah, a kitalált modern keleti ország gyönyörű környezetében játszódó történet egy keményfejű vonzó sejk és egy konok angol írónő kusza kényszerházasságáról. Figyelem! A könyv szenvedélyt és erotikát tartalmaz! Fülledt romantikát kedvelőknek szigorúan ajánlott olvasni! Al Jannah, a mesés szépségű közel-keleti ország ókori romhelyei izgalmas utazásra csábítják a sikeres angol írónőt, Mesmirát. A körút azonban váratlan fordulatot vesz és egészen más kalandokat hoz, amiket a lány még legmerészebb regényeiben sem képzelt el. A turista csoportot sivatagi banditák támadják meg és Mesmirát elrabolják. Rabságából egy helyi férfi vásárolja ki, így egyik fogva tartótól kerül a másikhoz. A helyzete reménytelen. Megfosztják minden esélyétől, hogy visszatérhessen a hazájába. A titokzatos, szép idegen ország aranykalitkává válik, ahonnan nincs szabadulás. A megmentője csalással ráveszi Mesmirát a házasságra és eltökéli, hogy engedelmes feleséget nevel belőle, bármi áron. A lány a neves és elismert Ashgar család tagja lesz és saját bőrén tapasztalja meg, milyen is egy szigorú szabályokkal és szokásokkal terhelt országban arab feleségként élni. Sayid Ashgar nem retten vissza semmilyen eszköztől, hogy elérje a célját és kikényszerítse Mesmirából az odaadást és a vágyott érzelmeket. Helyette csak gyűlöletet és elutasítást kap. Kettejük szüntelen harcát és a kényszerű összezártságban életre hívott érzelmi viharait kísérhetjük végig. Két erős és konok személyiség csap össze, hogy fájdalmas, olykor szenvedélyes párbajok során keresztül tapasztalják meg, hogy a szerelem nem csikarható ki zsarolással, hatalommal, vagy fenyegetőzéssel. Mesmira és Sayid finom erotikus egymáshoz feszülései pattanásig feszítik a hangulatot közöttük ebben a kihívó játszmában. A „Szépség és Szörnyeteg” meséjét ismerhetjük meg teljesen új változatban, varázslatos környezetben, ahol a szereplők szívfájdító mélységeket és magasban szárnyaló érzelmeket élnek át.

Publio, 2014