Hóvégi klasszikus: Margaret Mitchell - Elfújta a szél

Ez az a könyv ami megérdemli a “történelmi  romantikus” címkét, mert egy nagyon is valós történelmi esemény idején játszódó szerelmi történet. És nemcsak az, hanem nagyon hiteles bemutatása az amerikai déli társadalomnak, a polgárháborúnak az északi és déli csapatok között, a feketék felszabadításának és annak a megszületésének ami a mai Amerikai Egyesült Államok elődje volt.

A könyv két részből áll: az elsőben megismerjük a  19. századi déli világot és a háborút, majd a második részben a háború utáni újrakezdés van terítéken. S ezt végigkíséri a főhősnő obesszív ragaszkodása és képzelt szerelme egy olyan férfi iránt, aki a másé, valamint az ír apjától örökölt szeretete a föld, Tara iránt. Lényegében az ő életének egy részén keresztül vannak bemutatva a kor történései, szokásai, társadalma. Igen, ő az a főhősnő, aki lerántotta  a nappali függönyét, ruhát varrt belőle és a városba utazott pénzt szerezni a birtok megmentésére

Irodalmi Nobel-díjat nem kapott érte, de Pulitzer-t igen és szerepel az 1001-es listán. – aki nem tudja mit jelent az 1001-es lista, nézzen utána, röviden: az olyan irodalmi művek listája, amit mindenkinek legalább egyszer el kellene olvasnia.

Már a megjelenése idején nagy port kavart fel, a kor szokásaihoz képest gyorsan meg is filmesítették – a film 1939-ben a mozikba került, olyan nagyágyúkkal a szereposztásban mint Vivien Leigh, Clark Gable vagy Olivia de Havilland. 1940-ben besepert több Oscar díjat is, többek között a legjobb mellékszereplő színésznőnek járót, amit a díj történetében előszőr egy színesbőrű színész kapott meg: Hattie McDaniel Mammy szerepéért. A film eredetileg fekete-fehér volt, később a technika ördöge segítségével lett színes - az elkövetőjét ezért az Akadémia Oscar díjjal jutalmazta. A film, akárcsak a könyv, egy klasszikus.

S mivel a könyv annyira népszerű volt, mindenki a folytatását várta, de az írónő nem állt kötélnek, s hosszú ideig az örökösei sem, míg a ’90-es évek elején Alexandra Ripley megkapja a jogot, hogy folytatást írjon a történethez onnan, ahol az eredeti mű abbamaradt: Melanie halálától. Ez a Scarlett, magyarul is megjelent, filmet is készítettek belőle. Majd 2007-ben, szintén a jogutódok engedélyével jelenik meg egy újabb folytatás: Donald McCaig – Rhett Butler, ami tulajdonképpen a férfi szemszögéből meséli el a történetet.

Mert ezt a csontot nagyon jól lehetett rágni, több folytatás is született Audrey Dee Milland tollából, számszerint nyolc. Ezek a Scarlett-könyvek, egyet sem olvastam, maga, a jogutódok által engedélyezett Alexandra Ripley-féle Scarlett is elég kínos volt és meg sem közelítette az eredeti színvonalát.

Az Elfújta a szél olyan könyv amit időnként újraolvasok… és a filmet is többször láttam…

Scarlett ​​O'Hara, Észak-Georgia ünnepelt szépsége tizenhat esztendős, amikor e monumentális regény első lapjain találkozunk vele – és huszonnyolc, amikor elbúcsúzunk tőle. A közben eltelt tizenkét esztendő nem csak Scarlett életében sorsformáló időszak: átalakul szűkebb környezete, de tágabb pátriája, az amerikai Dél is – mert közben lezajlik az amerikai polgárháború, Észak és Dél harca, amely mindkét félnek mérhetetlen szenvedést okoz.

Margaret Mitchell, maga is a Dél szülötte, tízévi gondos kutatómunka után részletes és hű képet fest a háborús Dél megrázó hétköznapjairól s a vereség utáni újrakezdés megpróbáltatásairól.

A regény 1936-ban jelent meg Amerikában, s addig ismeretlen szerzőjét egy csapásra világhírűvé tette, néhány év alatt több millió példány kelt el művéből, s elnyerte a legrangosabb amerikai irodalmi kitüntetést, a Pulitzer-díjat. 1939-ben azóta is nagy sikerrel játszott filmet forgattak belőle Vivien Leigh, Clark Gable és Leslie Howard főszereplésével.

A szép Scarlett O'Hara viharos szerelmeiről és örök szenvedélyéről, a családi birtokról szóló regény lebilincselő olvasmány.

Eredeti mű: Margaret Mitchell – Gone with the Wind, 1936

Magyarul 1937-ben jelent meg előszőr a Singer és Wolfner kiadásában. Az utolsó magyar nyelvű kiadása 2014-ben volt, az Európa Kiadónál… a kettő között még tizenötször jelent meg, és mai napig az 1937-es Kosáryné Réz Lola-féle fordítást olvassuk… tudott valamit a hölgy!

Majd holnap gondolok erre, Tarán. Akkor már el tudom viselni. Holnap majd kigondolok valamit, hogy visszaszerezzem Rhettet. Elvégre a holnap az már egy másik nap.

(Margaret Mitchell – Elfújta a szél, zárómondat)

Julia Quinn - Wyndham elveszett hercege

Wyndham két hercege 1

Volna szíves Wyndham igazi hercege előállni?

Jack Audley útonálló. Katona. Mindig öntörvényű. Egy valami azonban soha nem volt, és nem is akart lenni, mégpedig egy kiterjedt birtok ura, aki egy ősi örökségért és százak megélhetéséért felelős. De amikor felismerik benne a Wyndham-ház rég elveszettnek hitt sarját, gondtalan élete véget ér. Ha kiderül, hogy a származása törvényes, övé lesz a cím, amit soha nem kívánt magának: ő lesz Wyndham hercege.

Grace Eversleigh már öt éve dolgozik Wyndham hercegi özvegyének társalkodónőjeként. Hálátlan munka, a mindennapok egyhangúságát csak néha töri meg egy-egy kisebb esemény… egészen addig, míg hetyke mosolyával és könnyed vonzerejével meg nem jelenik a színen Jack Audley. Nem az a férfi, aki a nemet elfogadja válaszul, és amikor Grace a karjaiban van, ő már nem az a nő, aki nemet akar mondani. Ám ha Jack Audley az igazi herceg, ő az egyetlen férfi, akit soha nem kaphat meg.

Gabo, 2016

Eredeti mű: Julia Quinn – The Lost Duke of Wyndham, 2008

Hamisítatlan Julia Quinn-féle klasszikus romantikus történet, a műfaj minden elemével, bár néha már a börleszkbe hajlik. Túl sokat nem kell várni a történettől, egyszerű és kiszámítható, semmi nagy durranás. Lehet ha a folytatásával (amit még nem olvastam) egyben kerül kiadásra... mármint a kettőből csinál egyetlen, pörgősebb történetet akkor jobb lett volna... Na ezt most jól össze-vissza bonyolítottam... 

Adva van egy köznemesi származású árva lány, aki egy enyhén szólva elviselhetetlen özvegy hercegné társalkodónőjekét vészeli át a napokat. És természetesen ott a herceg, az özvegy unokája, akit a társalkodónő nagyonis csodál, tisztel, sőt, valahol a lelke mélyét szeret is, de mivel társadalmilag mélyen a férfi alatt áll, nem is mer álmodozni arról, hogy valaha is lehetne valami közte és a herceg között. A hercegnek természetesen még bölcsőben kiválasztott menyasszonya van… és szeretője is, mert hát ilyenek a hercegek. A herceg és az özvegy hercegné gyűlöli egymást…

S adott egy sármos csirkefogó, egy utonálló, akiről – mit tesz a fikció ördöge – kiderül, hogy lehet az özvegy hercegné unokája, mi több a rég elhunyt kedvenc fiától… s az is lehet, hogy ő lenne Wyndham jog szerinti hercege. A sármos csirkefogó és az özvegy hercegné sem szereti egymást… Pontosítok: a sármos útonálló nem szereti a hercegnét, viszont a társalkodónőjét nagyonis.

S akkor még belép a képbe a menyasszony, meg csökönyös apukája, akinek teljesen mindegy, hogy kicsoda is Wyndham hercege a két férfi közül, az ő lányának egy herceget ígértek és egy herceget fog kapni…

Ezért kutyástól-macskástól, hercegestől és menyasszonyostól felkerekednek, hogy kiderítsék ki is az igazi herceg… s hogy ez megvalósuljon, egyenesen Írországig kell futni. Az pedig kínos Őútonállóságának, hiszen évek óta kerüli a haztérést - neki Írország jelenti az otthont és nagynénje a családot.

Hogy kicsoda is az épp aktuális és főleg érvényben levő herceg, végül ki kivel marad, házasodik és mi lesz a boldog végkifejlet… nos azt megtudod, ha elolvasod, mert ebben a történetben sokkal több van, mint amennyit én itt elszotyogtattam.

Kedvencem nincs a szereplők között. És ha őszinte akarok lenni, akkor a mellékszál érdekesebb volt mint a főhősök egymás kerülgetése. A történet negatív hőse az én olvasatomban az özvegy hercegné – egy merev arisztokrata, akinek mindene a származás, aki favorizálta egyik gyermekét a másik ellenében, ugyanezt teszi az unokáival is, és aki szószerint az idegemre ment a felsőbbrendű "hercegnős" viselkedésével.

Szórakoztató, könnyed, olvastatja magát, de mintha mégsem lenne elég. Néhol nyálas, habos-babos, de hát ilyen az írónő stílusa, akik olvasták más könyveit is, azokat mégcsak meg sem fog lepni. Nekem mindenképpen jobban tetszett mint a tavaly megjelent A korona szolgálatában duettje, de azért vannak jobb könyvei is. De hát ízlések és pofonok…

S mivel ez a történet is két részből áll, a kiadónál már meg is jelent a folytatása, még nem olvastam, de tervben van.

Mr. Cavendish, ha jól sejtem

Gabo, 2016

Mr. Cavendish, I Presume, 2008

Lora Leigh - Buja fortélyok

Buja fiúk 5

Caitlyn Rogue Walker otthagyja bostoni életét, hogy tanár legyen egy Kentucky állambeli kisvárosban. Ám minden álma darabokra törik, amikor belekeverik egy szexbotrányba. Caitlyn nem hajlandó elhagyni a várost, személyazonosságot cserél, és Rogue lesz. 

Zeke Mayes serif tudja, hogy több van a lányban, mint ami első pillantásra látszik. Hosszú küzdelemre készül, hogy Rogue feladja az ellenállását, és átadja magát a vágynak. Zeke kisvártatva halálos játékba keveredik, ami a lányt is magával sodorja, s amikor minden élet és halál kérdése, nincs miért habozni többé…

Művelt Nép, 2016

Eredeti mű. Lora Leigh – Nauti Deceptions, Jove, 2012

Ugye azt mindenki tudja, hogy szexszel és erőszakkal mindent el lehet adni? No, hát ez a könyv sem szól másról: szexről és erőszakos történésekről.

Hazudnék ha azt mondanám végig elolvastam. Feléig ment, aztán félretettem azzal, hogy majd máskor, amikor semmi dolgom nem lesz… meg más olvasnivalóm se.

Ha bár egyet olvastál a Buja… sorozat eddig megjelent részeiből, akkor valamennyit olvastad, mert a cselekményben minimálisak az eltérések, csupán a főszereplők személye változik, de minden esetben a férfi "kemény fiú", aki a törvény és az igazság oldalán harcol (bár nem mindig törvényes módszerekkel), állóképessége a Duracell-nyuszié és a felszerelésének mérete az etoni futamgyőztes csődörével vetekszik. És mindig kell lennie egy megmentésre váró ifjú hölgynek… akit a főhős a végén feleségül vesz. (hátralapoztam és megnéztem, most is meg fog történni)

Nos, ez a rész a seriff és a bártulajdonos története, sok szexszel és gyilkossággal, üvöltözéssel, bunyóval. Ahhoz képest, hogy a sorozat könyveinek cselekménye egy amerikai kisvárosban történik… hát Szicília és a Cosa Nostra, sőt az egész maffia, legyen az olasz, ukrán, vagy bármilyen nációjú, tanulhatna ezektől…

Nyelvezete vulgáris és szókimondó, de hát ez Lora Leigh, akinek nem tetszik, ne olvassa, aki meg kedveli az írónő által képviselt műfajt, az meg mindenképpen elolvassa, attól függetlenül, hogy mit írok róla én vagy más, mert ízlések és pofonok…

A sorozat előző, magyar nyelven is megjelent részei:

1. Buja fiúk

Ulpius-ház, 2012

Nauti Boy, 2007

2. Buja éjszakák

Ulpius-ház, 2012

Nauti Nights, 2007

3. Buja álmok

Ulpius-ház, 2013

Nauti Dreams, 2008

4. Buja szándékok

Ulpius-ház, 2014

Nauti Intentions, 2009

További részek angol nyelven:

6. Jaci Burtonnel egy kötetben:

Nauti and Wild, 2010

7. Jaci Burtonnel a Nautier and Wilder kötetben:

Nauti Kisses, 2013

8. Nauti Temptress, (Nauti Girls 1) 2012

9. Nauti Enchantress, (Nauti Girls 2) 2014

10. Nauti Seductress (Nauti Girls 3) 2015

Courtney Milan - A hercegné háborúja

Brothers Sinister 1

Néha a szerelem csak véletlen. 

Ám ez esetben: taktika. 

Minerva Lane csöndes, szemüveges nebáncsvirág, és mindent elkövet azért, hogy észrevétlenül meghúzódhasson a sarokban. Amikor legutóbb a figyelem középpontjába került, csúnyán megjárta – olyan csúnyán, hogy nevet változtatott, és elmenekült botrányos múltja elől. Lehet, hogy nem a nebáncsvirág a legpompásabb növény, de legalább nem szakítják le. Ezért amikor egy jóképű herceg érkezik a városba, a legkevésbé sem szeretné felhívni magára a figyelmét. 

Ám végül pontosan ez történik. 

Mert Robert Blaisdellt, Clermont hercegét nem lehet lóvá tenni. Amikor Minnie kitalálja, hogy a férfi miben mesterkedik, a herceg azonnal rájön, hogy a csöndesség és a szemüveg mögött valami egészen különleges dolog rejtőzik. Elhatározza, hogy felfedi a lány titkait. Ám ezúttal kiderül, hogy egy szégyenlős hajadon képes keresztülhúzni minden számítását…    

Gabo, 2016

Erdedeti mű: Courtney Milan – The Duchess War, Femtopress, 2013

Új szerző, új szorozat, melynek eredeti angol gyűjtőneve Brothers Sinister. Magyarul az Baljós fivérek-et jelentene, ugyanis a könyvben SENKI nincs akit Sinister-nek hívnának, minek következtében fivérek  sem lehetnek, mint ahogyan a borítón írja... Széééép! Lehet én vagyok az eltájolt, de még a “baljós” jelzőt sem értem… sőt, a címet sem igazán, hogy milyen háborúról is beszélünk? Mert az egyetlen ami szóba jöhet az a főhősnő (és eljövendő hercegné) saját hülyeségével folytatott - képletesen mondott - háborúja.

Az 1800-as évek második felében játszódó történetben itt egy klasszikus felállás: herceg plusz szegény lány egyenlő szerelem. A különbség az, hogy ez egy erősen baloldali beállítású herceg, aki eltörölné a főrendek előjogait és a munkásosztály szakszervezetbe tömörülésére buzdít. S ha ez nem lenne elég, családjában van egy lelkes tudós is, aki a fajfejlődés Darwin-i elméletet kombinálja a Mendel szegregációs elméletével, nagy felfordulást okozva ezzel az emberi fejekben. S ha ez még mindig nem lenne elég, akkor van egy törvénytelen hercegi testvér is - születésének körülményei egy másik történet, ami megelőzi ezt a könyvet és magyarul nem jelent meg, de többször is elmagyarázódik, hogy mi is történt anno, tehát lényegében nem maradtunk le semmiről.

És ehhez a zavaros családi állapotú és fejű herceghez csapódik a főhősnő, akinek több titkolnivalója van mint a történet valamennyi szereplőjének együttesen. Bár nem értem miért. S ha titkok vannak, akkor lennie kell egy negatív hősnek is, ez esetben a helyi polgárőrség kapitánya, aki mindenáron valakit le akar tartóztatni, mindegy miért, de valakinek fizetnie kell és neki learatni a babérokat olyasmiért, amihez lényegében semmi köze és félre is értelmezi. A kötelező legjobb barátnő is epizódikus szerepet kap a történetben.

Nem szerettem a történetet, nem szerettem az írónő stílusát, nem kedveltem a szereplőket, de hát ízlések és pofonok… Ez nekem erőltetett és zavaros volt, az erotikus jeleneteknek meg nem igazán volt helyük a történetben, legalábbis nem abban a formában, ahogy ott vannak. Erősen kétlem, hogy abban a korban bárkinek (nemhogy egy hercegnek) megfordult volna a fejében a lehetőség, hogy esetleg a nőnek a nevét, akiről maszturbálás közben fantáziál a bal kezére írassa, s mi több, erről az illető hölgyet is tájékoztassa... Az egyetlen szereplő, aki hitelesen volt megformálva és tükrözte mindazt amit a kor képviselt, az az özvegy hercegné volt… de hát fikció, bármit le lehet írni, nem?

Ez egyszer olvasós marad… a folytatásait még meggondolom.

Napok kérdése és érkezik az újabb rész, amely a törvénytelen hercegi testvér története lesz.

Az örökösnő hatás

Gabo 2016

The Heiress Effect, CreateSpace, Washington, 2013

A sorozat további részei angol nyelven:


0.5 The Governess Affair

1.5 A Kiss for Midwinter

3 The Countess Conspiracy

4. The Suffragette Scandal

4.5 Talk Sweetly to Me

Lisa Kleypas - Nem múló varázs

Wallflowers 1

A férfinak adta az ártatlanságát…

Lady Aline Marsden neveltetése egyetlen célra irányult: hogy előnyös házasságot kössön saját társadalmi osztályának egy tagjával. Ehelyett önként odaadta az ártatlanságát az apja birtokán szolgáló John McKennának. A szenvedély hevében elkövetett vétkük megbocsáthatatlan volt… Johnt elküldték a birtokról, Aline-nak pedig a londoni társaságból száműzve, vidéken kellett élnie.

…és a férfi a szerelmét vette el.

McKenna időközben meggazdagodott és visszatért… szemtelenül jóképű és igézőbb, mint valaha. Könyörtelen tervvel érkezett: bosszút akar állni a nőn, aki összezúzta a szerelemről szőtt álmait. De a varázslat kettejük közt fényesebb lánggal ég, mint a kezdet kezdetén. McKennának döntenie kell, véghezvigye-e a bosszúját, vagy kockára tegyen mindent első és egyetlen szerelméért.

Gabo, 2016

Eredeti mű: Lisa Kleypas – Again the Magic, Avon, New York, 2004, 2015

Miután a kiadó megjelentette az összes focival kapcsolatos szemetet (másoknak lehet kincs, de egy könyvmolynak aki utálja a focit…), most egymás után jelennek meg a romantikus könyvek… mert ugye nyár van, ilyenkor lehet, sőt kötelező “limonádét” olvasni. Rohadtul rossz húzás volt, mert aki romantikus könyveket részesít előnyben, az egész évben azt olvassa, nemcsak nyáron – nem beszélve a dolgok anyagi részéről. És az sem segített, hogy hosszas ködösítések után jóval (értsd hetekkel) a papíralapú vátozatok után jelentek meg a elektronikus könyvek, pedig az olvasói érdeklődésre az volt a válasz, hogy hamarosan (tág fogalom) és valamennyi könyvből lesz (csak győzzük kivárni)…

No, de itt van végre Lisa Kleypas és új sorozata, a Wallflowers, ami hat részből áll, kezdtünk mindjárt a 0,5-sel. Igen, nem az első rész, hanem az az előtti feles, de nem kiegészítő történet, novella, szösszenet, hanem rendes, regény-terjedelmű romantikus történet.

Nem múló varázs… a varázs ami két gyermek között létrejött, akik együtt nevelkedtek egy angliai birtokon: a gróf lánya és az istálófiú története.  Ezért indulásból jár egy piros pont, mert nem a herceg és a szegény lány esetével állunk szemben, hanem fordított a szereposztás. Egy gyermekkori barátság, ami szerelemmé fejlődik és semmi nem tudja eltörölni, sem idő, sem távolság, sem társadalmi különbségek.

Jó kis romantikus történet arisztokráciával, amerikai sikertörténettel, szerelemmel, szenvedéllyel… és sokminden mással. Egyszerre két szerelmi történetet is kapunk, ha már ott vagyunk a kastélyban akkor itt a soha vissza nem térő alkalom: házasítsuk ki mindkét grófkisasszonyt. Van egy ifjú gróf is a családban, az ő története majd egy későbbi könyvben kerül sorra, egyelőre csak aggódó fivér és lelkes házigazda szerepe van ráosztva.

Egy kicsit meseszerű volt az egész, és nem a kor és a történések miatt, hanem a házvezetőnő, Mrs. Faircloth szerepe miatt. Olyan ebben a történetben, mint egy tündér-keresztanya. Ő törődik a grófi csemetékkel, a lovászfiúval, mindennel és mindenkivel… lényegében ő az aki érzelmet és törődést visz egy olyan háztartásba, ahol az apa egy szigorú, vaskalapos arisztokrata, az anya erkölcsei pedig a kóbor kandúréval vetekednek.

Néhol vontatott volt, néhol túl sok volt a magyarázkodás, visszaemlékezés, lelkizés, de mindenképpen érdemes elolvasni a műfaj kedvelőinek, bár nem mondanám, hogy az eddig olvasottak közül ez a szerző legjobb könyve... de hát ízlések és pofonok.

És a fordítás… hát az valami csodálatos volt. Nyugisan hátra lehet dőlni, élvezni az olvasást és nem kell azon gondolkodni, hogy vajon az angol eredeti hogyan hangozhat, mert ez a magyar mondat béna. Ez a kiemelkedő minőség kivétel nélkül érvényes Tóth Gizella minden munkájára. Gondolom, sosem fogja ezt olvasni, de akkor is köszönöm és megemelem nemlétező kalapomat. A borító meg... nagyon rózsaszín, de ugye nem ez érdekel minket, hanem az ami belül van. 

A sorozat második része már meg is jelent, napok kérdése és jön a harmadik is... a többi mikor, hát azt majd észrevesszük, remélhetőleg még az idén.

2. Egy nyáréjszaka titkai

Gabo, 2016

Secrets of a Summer Night, 2004

3. Ősszel történt

Gabo, 2016

It Happened One Autumn, 2005