Percy James
átlagos harmincas lány, aki eddigi életét parkolópályán töltötte. Várt az
álommunkára, a vékonyabb bokára és a nullánál kicsivel több romantikára. Derült
égből villámcsapásként éri, amikor megkeresi az elegáns EROS TECH, a világ
legmodernebb társkereső szolgáltatása. Az EROS TECH a Föld összes országában
megfigyeli az emberek mobilhasználati szokásait, és az adatok csúcs
technológiás elemzése után felkutatja ügyfelei számára az igazi lelki társat.
Láss csodát, Percy James telitalálatként jön ki egy dúsgazdag kliens részére.
De van egy kis probléma: Percy épp együtt él egy hapsival.
Az Amazon
2017-ben az egyik legjobb első könyves szerzőnek választotta Cate Woods írónőt.
Fergeteges humorú regénye minden reklám nélkül egyre feljebb kúszott a listán,
és végül hatalmas siker lett. Sophie Kinsella, Milly Johnson és Helen Fielding
utódjaként emlegetik, de azzal a különbséggel, hogy náluk Cate Woods könyve
jóval modernebb.
Lettero, 2018
Eredeti cím:
Just Haven’t Met You Yet, 2016
Nem is tudom
mit lehetne erről a könyvről írni úgy, hogy ne csupán a negatívumokat soroljam fel. Annyira rossz nem volt, hogy abbahagyjam, de jó se. Ez a szerző első könyve, csak remélni tudom, hogy a következők jobbak lesznek (ha lesznek).
Ugye itt van
Percy James, a hősnőnk, akit születésekor Perseus Andromeda Jamesnek
anyakönveztek, és aki kielégítő kapcsolatban él Adammal, a
tökéletes pasival: nyugis, jó állása van, nem is néz ki rosszul, és ami a
legfontosabb Percy szülei (főleg anyja) is kedvelik, a barátnőkről már ne is
beszéljünk. Mert barátnők is vannak, abból a fajtából, amelyik mindig jobban
tudja mi kell a másiknak. A hölgyek saját gondjaikat nem tudják megoldani, de határozott véleményük van arról, hogy mi a jó Percynek és ezt közlik is vele.
S akkor derült
égből villámcsapásként jön a megkeresés, hogy ő valakinek a lelki társa. Valaki
másnak. Mert a software kiszámolta azokból az adatokból, amiket ő a közösségi
oldalakon osztott meg. Hát így osztogasson az ember lánya információkat
magáról!
Percy maga sem
biztos abban, hogy mit akar tenni. Harmincan felül van, ezt inkább fiatal nőnek
nevezném, mint lánynak, kapcsolata Adammal nem brilliáns, de jó, és épp összeköltözni
készülnek, amiért minden ismerős lelkesedik, csupán ő nincs meggyőződve, hogy
ez neki jó lesz. Ezért tesz egy próbát a “lelki társsal”, ez pedig nemvárt
események sorozatát indítja el. Meg a hazugságokét, hiszen Percy keményen
mellébeszél, hogy magát jobb színben feltüntesse, ez pedig szokás szerint
bonyodalmakhoz vezet.
Ez egy
érzelmileg teljesen instabil fiatal nő tévelygéseinek története a párkeresés útján,
aminek szórakoztatnia kellett volna, csakhogy nem tette meg. Túl sok volt benne
a nyavalygás a semmiért. Nem találtam viccesnek, hanem inkább abszurdnak és
túlzsúfoltnak, mert a cselekmény millió apró kis történést tartalmaz a
vezérszál mellett, és nem mindegyiknek látom az értelmét az egészben. Ami pedig furcsa, a
sok apró történés és pörgés ellenére – mert azt nem lehet állítani, hogy nem
egy pörgős cselekményű írás –, unalmas volt. Ezen még a mindenre kiterjedő, habos-babos boldog végkifejlet sem segített.
Szereplőitől
sem ájultam el. Percy maga a csődtömeg, barátnői mindenbe beleszólnak, anyja
sznob és valósággal bele van betegedve, hogy lánya még nincs férjnél, ezért teljes
gőzzel terelgeti az oltár fele Adammal. Az egyetlen szimpatikus és nagyon
eredeti szereplő a nagymama. Őt bármikor örökbefogadnám.
Az biztos,
hogy könnyű olvasmány és nem okoz lelki viharokat. Az egyetlen dolog amin
elgondolkoztam, az természetesen az, hogy ha engem keresne meg az illető
társkereső vállalkozás, akkor mit tennék? És nem is nehéz erre válaszolni:
természetesen elmennék az első randira, másképp beledöglenék a kiváncsiságba.
Amúgy a könyv
egyszer olvasós-felejtős… meg ízlések és pofonok…