Attól kezdve,
hogy Martin Grace belép Cornelia Brown divatos philadelphiai kávézójába,
Cornelia élete örökre megváltozik. Az elbűvölő és lehengerlő Martin, aki
megszólalásig hasonlít Cary Grantre, leveszi a lábáról Corneliát, aztán menet
közben kiderül, hogy Martin Grace inkább csak a változás előfutára, mint maga a
változás…
Eközben a
város másik végében, miután egyre furcsábban viselkedő édesanyjának hirtelen
nyoma vész, a tizenegy éves Clare Hobbes magára marad. Clare a híres árvák,
Anne Shirley, Sara Crewe, Mary Lennox vagy akár Harry Potter életéből merít
bátorságot ahhoz, hogy fölkeresse külön élő apját. Amikor együtt megjelennek
Cornelia kávézójában, a két lány, Cornelia és Clare váratlanul szoros
barátságot köt egymással. Kettejüknek súlyos döntéseket kell meghozniuk, és
közben rájönnek: az élet leglényegesebb dolgai között biztos érzékkel
eligazodnak, ha tudják, hogy mit szeretnek és miért.
Finom
eleganciával írt regényében az Amerikában ismert költő, Marisa de los Santos az
élet örömeire és veszteségeire világít rá. A szellemes és eredeti,
filmvászonról ismert varázslatos pillanatokban is bővelkedő És besétált a
szerelem egy tehetséges regényíró színre lépését jelzi, és bizonyítja, hogy bár
a szerelem mindig kiszámíthatatlan – szédítő, bámulatba ejtő – fordulat,
nemegyszer olyan közel van az emberhez, mint a saját lakásának ajtaja.
Ekren, 2007
Eredeti
mű: Marisa de los Santos – Love Walked In
Csodálatos
könyv! Nem azért mert olyan kimondhatatlanul jó és elsöprő lenne a téma, hanem
azért, ahogy meg van írva, emberközelien, vulgaritás-mentesen. Ha film lenne,
akkor azt mondanám róla, hogy művészfilm.
Cornelia Brown
– 31 éves, abbahagyta az egyetemet, egy kávézót vezet, nincsenek nagy tervei és
elvárásai az élettől, a mának él és álmodozik a nagy szerelemről. Vonzódik a
régi dolgokhoz. Azt állítja magáról, hogy nem film-buzi, de mindenre helyzetet
egy film-részlethez tud viszonyítani, kedvence a Philadelphiai történet. Ha nem
vagy a múltszázadi klasszikus amerikai filmművészet specialistája, nem tudod ki
volt Cary Grant, Bette Davis vagy Katherine Hepburn, ne fogj bele a könyvbe,
nem fogsz bizonyos összefüggéseket és utalásokat megérteni és idegesíteni fog.
Clare Hobbes –
11 éves diáklány, gazdag, elvált szülők koravén gondolkodású gyermeke. Bipoláris
zavarban szenvedő anyja és érzelmileg sivár apja miatt Clare csak azt akarja,
hogy szeressék, hogy fontos legyen valakinek, hogy biztonságot kapjon. Ha nem
vagy az ifjúsági- és gyermekirodalom
árvákról, félárvákról és mindenféle lelki és anyagi nyomorban élő gyermekekről
szóló könyveinek alapos ismerője – Dickenstől Nancy Drew-ig – akkor ne fogj
bele a könyvbe, mert az állandó hivatkozások idegesíteni fognak. Legalább Lucy
Maud Montgomery Anne sorozatát ismerned kellene, az Clare kedvence.
Clare és
Cornelia története eleinte párhúzamosan fut, bár egy idő után talán
elgondolkozol azon, hogy a Corneliának udvarló Martin Grace vajon nem Clare
apja? Találkozásuk sorsfordító minkettőjük számára, és kezdetét veszi a közös
“utazás” melynek során Clare megtudja mit jelent a szeretet és a biztonság, Cornelia életébe pedig besétál a szerelem. És nem Martin az…
Ha többet
mesélnék a történetről, akkor elrontanám az olvasás-élményed. Csak
szuperlatívuszokban tudok beszélni róla – bár nem vagyok sem a múlt századi
amerikai film, sem az Anne-sorozat szakértője. Erotika-mentes, érzelemdús
könyv, balzsam a lelkednek és csodálatos a nyelvezete. Nekem kedvencem lett.
S ha elolvastad és nem tudnád mi és honnan jön a Tééé-jjjóóó - Téé-ééé-jjóó-óó, akkor ezt hallgasd meg...