Winter Renshaw – U.i.: Rohadj meg

... és most komolyan is gondolom (U.i. 1)

Kedves Isaiah!

Nyolc hónappal ezelőtt csak egy harcba készülő katona voltál, én meg egy pincérnő, aki ingyen palacsintát csórt neked, és remélte, nem veszed észre, hogy túl sokáig időzik rajtad a tekintete.

De észrevetted.

Egy sorsfordító hetet töltöttünk együtt, mielőtt elmentél. A nyolcadik napon elbúcsúztunk, az utolsó pillanatban adtuk meg egymásnak a címünket.

Az összes leveledet megőriztem, szavaid hamarosan a vallásommá váltak.

Egy hónapja viszont szóba sem állsz velem, nem írtál, aztán tegnap este volt képed besétálni az éttermembe, és úgy viselkedni, mintha soha nem láttál volna.

Ha arra gondolok, hogy… majdnem imádtalak, téged és azt a csodálatosan bonyolult lelkedet.

Majdnem.

Bármi legyen is az – remélem, jó okod van rá.

Maritza a pincérnő

Ui: Rohadj meg… és most komolyan is gondolom

Művelt Nép, 2018

Eredeti mű: P.S. I Hate You, 2018

Vallomással tartozom: soha nem gondoltam volna magamról, hogy van bennem egy adag mazochizmusra való hajlam. Köszönöm szépen a kiadónak, hogy végre részesülhettem ebben a katarktikus önismereti felfedezésben, mert csakis a rajtam elhatalamasodó mazochizmus vehetett rá, hogy ezt a kiadványt végig elolvassam. Kiadványt és nem könyvet, mert könyvnek nevezni ezt a szemetet sértés lenne az igazi könyvekre. Nincs nekem lelkiismereti gondom félredobni egy olyan irományt, ami nem tetszik, és talán ezzel is azt kellett volna tennem, de egyszerűen nem akartam elhinni, hogy végig olyan lesz, amilyen.

Kezdeném az egyetlen jó dologgal, a fülszöveggel. Tökéletes csali, hogy kedvet csináljon és megvétesse veled a könyvet, csakhogy egy picike baj van vele: ha elolvastad a fülszöveget, elolvastad az egész könyvet. Mindaz, ami a cselekményben történik a fülszöveg kibővített magyarázata. Értsd: elmeséli a történetet á-tól z-ig, a két főhős megismerkedésétől kezdődően, a kierőszakolt randikon keresztül egészen a közhelyes konfliktushelyzetig és boldog végkifejletig… Okés, a boldog végkifejletet nem írja a fülszöveg, de az az esetek 99 százalékában borítékolható az olvasók elvárásai miatt: “Olyan szar az élet, legalább a könyvben kapjam meg a boldogságot”. Az ilyen elvárások miatt élnek több mint jól a terapeuták.

Nos, maga az alapötlet jó lett volna, ha a mellé kerekített történet nem annyira vontatott és sablonos. Mi több, még erotikusnak sem igazán lehet mondani, mert fél kezem is sok megszámolni hány lepedőszaggató jelenet van benne. Ezért nem is értem mit keres ott a borítón az a félmeztelen bájgúnár, persze azon kívül, hogy a nézésével kellemes az ember lányának a szemét öblögetni. S mivel megtartották az eredeti borítót, ezt nem lehet a kiadóra lőcsölni, de mást annál inkább.

Kezdeném azzal, hogy jó lenne tudni hogy hívták a hősnőt: Maricza? Maritza? Marica? Vagy esetleg Marka? Merthogy valamennyi formában leírt neven egy és ugyanaz a személy fut: a pincérnő, aki 24 évesen még nem tudja mit akar az életben elérni. S ha már a hősnőről beszélünk, akkor azt is elmondanám, hogy meglehetősen antipatikus nőszemély. Saját bevallása szerint nem akar semmit a pasitól, de tapad mint a kullancs, kierőszakolja az együttlógást, a levelezgetést… szóval olyan valaki, akit nem szívesen látnék a barátaim között.

Azt már eddig is tudtam a kiadóról, hogy nagyon sajátságosan értelmezi a könyvkiadást, hiszen előrendelésre kilistáz olyan könyveket is (nem is keveset), melyek sosem fognak megjelenni. Azt is tudtam, hogy a fordítók bérén spórol, mert ugye olvashattunk már olyan fordítói megoldásokat is, hogy az ember lánya hirtelenjében nem tudta eldönteni, hogy sírjon, nevessen, vagy falba vágja a fejét. De úgy néz ki, már a korrektor bérét is megspórolják, hiszen ez a kiadvány hemzsegett a helyesírási hibáktól, félreütésektől, és az ezek generálta értelmetlen szavaktól. Egy olvasó a Molyon osztotta meg, hogy kétszáznál több ilyen hibát számolt – gratulálok a kitartásához.

Teljesen másra vártam a fülszöveg ismeretében, például arra, hogy az egész megismerkedés, együttlógás csupán egy bevezető és a történet majd azután fog következni. Ha eltekintek a hibáktól, akkor is csak egy közhelyes és olcsó megoldásokat felsorakoztató,  unalmas történet marad, ami lehetett volna jó is, ha a szerző kicsit több kreativítással rendelkezik és kevesebb klisét használ.

Persze vannak, lesznek olyanok, akiknek nem számít mennyi hibával adták ki a könyvet – lehet észre sem veszik –, de ez akkor is szégyen és felháborító. És olyan vicces is, mert ugye a Művelt Nép kiadónál bukta a Nomen est omen latin mondás.

Mazochistáknak és ígényteleneknek ajánlom, de természetesen ízlések és pofonok… Ja, és foly. köv., mert majd jön az unokatesó története is… valamikor… egyszer… talán…

Sarah Title – Kísérleti randevú

Szerelmes könyvtárosok 1

Sarah Title a Kísérleti randevú című könyvével debütál a General Press Kiadónál. A szerelmes könyvtárosok sorozat első részéből kiderül, hogy miképpen bírkózik meg főszereplőnk, Melissa Bernard a róla készült mém szenzációjával. A nő sok mindenre számít, de arra biztos nem, hogy talán még a szerelmet is megtalálja ennek köszönhetően. Ha kíváncsiak vagytok Sarah Title romantikus és szórakoztató történetére, akkor figyeljétek a turné négy állomását, és játsszatok a könyvért.

Hogyan ​lehet valakiből mém? Melissa „Bernie” Bernard példájából kiindulva: bárkiből és bármikor. Amikor egy lánykérésről készült videó hirtelen hatalmas népszerűségre tesz szert az interneten, nem a menyasszony és a vőlegény az, aki felkelti az internetezők érdeklődését. Hanem Bernie – ahogy elhúzza a száját. A mémhadjárat ezzel kezdetét is veszi. A lány a legszívesebben elbujdosna, ekkor azonban felbukkan egy jóképű riporter, és ajánlatot tesz neki…

Colin Rodriguez szorult helyzetében, amikor is az állása a tét, eltökéli, hogy bebizonyítja: ő a romantika legnagyobb szakértője San Franciscóban, és rögtön elő is áll az ötletével. Randipartnereket talál a randiképtelen nőnek. Egészen pontosan az immár híres, ám a szerelemmel szemben bizalmatlan könyvtárosnak. Amikor Bernie végül kötélnek áll, kiderül: a férfinak nem is a cikksorozat megírása jelenti majd a legnagyobb problémát. Egyik katasztrofális randi ugyanis másikat éri. Colin azonban mindenre kész, hogy megtalálja a Bernie-hez illő férfit – még akkor is, ha ezt a szerepet neki kell betöltenie.

General Press, 2018

Eredeti cím: The Undateable, 2017

Megrendelhető

“– A magas sarkú cipő az új fűző … Összepréseli a nők csontjait, csak azért, hogy a testükkel elismerő férfitekinteteket vonhassanak magukra.”

Új szerzővel bővül a General Press Kiadó Romantikus Regények sorozata. Sarah Title Szerelmes könyvtárosok sorzatának indító részével, mutatkozik be a magyar olvasóknak, mely Kísérleti randevú címmel került a boltokba.

A szerzőről tudni kell, hogy az Egyesült Államokban él, Észak-Virginiában és maga is könyvtáros, tehát talán nem véletlen sorozatának témája, hiszen ki ismerné jobban a könyvtárak világát, mint egy könyvtáros?

A Kísérleti randevú több szempontból is újdonság, hiszen ahogy említettem már, a szerző első magyar nyelven megjelent könyve, és az első olyan, aminek a konfliktusforrása a modern technológia termékéhez, a mémekhez kapcsolódik. Én legalábbis eddig nem olvastam semmilyen más könyvet, melyben mémekről is szó lett volna.

A történet hősnője Melissa „Bernie” Bernard, egy egyetemi könyvtár alkalmazottja, aki rendesen hozza a könyvtárosok sztereotípiáját: szürke minden szempontból. Azt vallja, hogy a ruha nem azért van, hogy a férfiak figyelmét felkeltse és legnagyobb gondja az, amikor el kell döntenie, hogy aznap épp melyik turkálóból vásárolt szürke szoknyáját vegye magára. Fodrász, kozmetikus, divatcuccok, magas sarkú cipő? Ugyan már! Az olyan felszínes, és ő különben sem akar senkinek tetszni.

Bernie sajnos rosszkor van rossz helyen és egy falshmob-os leánykérésre adott önkéntelen reakciója miatt nagyon gyorsan internetes híresség lesz, bár a mém, amit róla terjesztenek nem a legelőnyösebben mutatja be. Ha ez még nem lenne elég, kretén főnöke a könyvtár javára akarja fordítani a lány népszerűségét.

Bevallom ez az epizód, nálam kiverte a biztosítékot, mert szép dolog a technológia, a kütyűk és a közösségi oldalak, és milyen vicces dolgokat lehet csinálni, de azért vannak személyi jogok és nem tudom a mém készítője hogyan reagált volna, ha fordított a helyzet. Vagy a könyvtár vezetője akkor is lelkesen nyomta volna a reklámanyagot, ha ő szerepel rajta előnytelen helyzetben? No, de ez magánvélemény, térjünk vissza a történethez és ismerkedjünk meg a történet férfi főhősével is.

Colin Rodriguez egy online stílusmagazin újságírója. Nem azért mert szereti amit csinál, hanem muszájból, ugyanis ki kell költöznie szülei házából, melyben húgával lakik, amennyiben nincs állandó munkahelye. Ő a magazin partiarca és egyetlen senior munkatársa,  kolleganője, Pia nagy bánatára, aki mindent megtesz azért, hogy elorozza tőle ezt a poziciót – egyelőre sikertelenül.

Colin nem kedveli a munkáját, de  blogírást annál inkább és Levelek Mariának nevű blogján párkapcsolati tanácsokat osztogat mindenkinek, aki megkeresi. S teszi ezt, egy idősebb, tapasztalt nő bőrébe bújva. Természetesen beleolvashattam Maria blogjába is, és be kell vallanom, hogy számomra ezek a blogrészletek jobbak voltak, mint maga a történet.

Bernie mémje természetesen a stílusmagazinhoz is eljut, ahol hosszas fújjolás után eldöntik, hogy átalakítják a szürke könyvtárost, mert úgy gondolják mindenki megérdemel egy második esélyt. S mivel Colin félti a munkáját, magára vállalja az egész menedzselését.

Innentől kezdve nem igazán tudtam eldönteni, hogy mihez hasonlít jobban a történet: a Micsoda nő könyvtárosra írt variánsára vagy a rút kiskacsa meséjének kortárs paródiájára, mert természetesen Bernie szürke könyvtárosimázsa mögött ott a bombázó, és eleinte nehezen, de később teljesen belelendülve veszi az átalakítás akadályait és a harminc randit is, melyet harminc menő fickóval szerveznek neki. Valamiért nem éreztem szükségét, hogy annyira részletesen megismerjem mi történt egy-egy randin, mint ahogy a szerző megosztotta velem.

Teljesen kiszámítható történet volt. Igen, lesz boldog végkifejlet, nem nagy filozófia kitalálni, hogy hogyan is fog kinézni. És ez nem is lenne baj, az viszont az, hogy a cselekmény egyetlen picike kis meglepetéssel sem szolgált. Nem voltak csúcsok, sem mélypontok, semmi csavar, semmi botrány.

Kedves, néhol vicces történet, egyszer el lehet olvasni, de túl sokat nem szabad várni tőle. Engem Sarah Title nem győzött meg, és még meggondolom, hogy elolvasom-e a sorozat további részeit, ha magyar nyelven is megjelennek… de természetesen ízlések és pofonok

A könyvtárosunk a róla készült mémnek köszönheti, hogy egy csapásra híressé vált, így most a játék is a mémekről fog szólni. Minden állomáson találni fogtok egy híres mémet, a feladat pedig mindössze annyi lesz, hogy kitaláljátok, ki szerepel rajta, és beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

10.15. Betonka szerint a világ…

10.17. Kellyés Lupi olvas

10.19. Olvasónapló

10.21. Könyvvilág

Debbie Macomber – Szerelem karácsonyra

   
   Ha október, akkor új karácsonyi történet Debbie Macomber tollából, a General Press Kiadó jóvoltából. Idén sem marad el a karácsonyi romantika, és ebből a hangulatból immár három éve a Blogturné Klub sem maradhat ki! Ismerkedjetek meg Macomber legújabb karácsonyi történetével egy három állomásos blogturné keretében, s ha részt vesztek a nyereményjátékon, a karácsonyfa alá tehetitek a szerző legfrissebb könyvét!

Merry Knight igen elfoglalt. Gondoskodik a családjáról, sütit süt, dekorál az ünnepekre, és mindeközben reméli, hogy nem kerül az állandóan feszült és a szabályokhoz mindenáron ragaszkodó főnöke útjába a munkahelyén. Saját magára sincs ideje, egy kapcsolat pedig már végképp nem fér bele az életébe. Az anyja és az öccse azonban megelégeli ezt a helyzetet, és a tudtán kívül - születésnapi ajándékként - regisztrálják egy társkereső oldalra, a fotója nélkül. A lány eleinte ellenérzésekkel fogadja ezt a beavatkozást, aztán vonakodva mégis úgy dönt, tesz egy próbát.

Merry kicsivel később már egy elbűvölő idegennel csetel, és nemsokára a beszélgetéseik jelentik számára a nap fénypontját. Ám amikor szemtől szembe találkoznak, kiderül, hogy a férfi egyáltalán nem az, akire számított - és akire vágyik. Merrynek azonban rá kell jönnie, hogy a szív néha azt is látja, amire a szem nem képes.

Debbie Macomber legújabb karácsonyi történetében a nem várt szerelem csak egy kattintásra van.

Kiadó: General Press Kiadó

Eredeti cím: Merry and Bright, 2017.

Megrendelhető          Beleolvasó

Debbie Macomber rajongótábora már megszokhatta, hogy minden éveben egy-egy karácsonyi történettel lepi meg őket az ünnep környékén. A General Press kiadó jóvoltából a szerző magyar rajongói is olvashatják a 2017-ben angol nyelven megjelent történetet.

Nem vagyok a csilivili karácsonyi ünnep rajongója és őszintén megvallva a szerzőjé sem, de időnként elcsábulok és kísértésbe visz egy-egy ilyen történet.

A Szerelem karácsonyra hősnője a huszonéves Merry Knigh. Merry és nem a megszokott Mary. Szükséges ezt kihangsúlyozni, mert ennek fontos szerepe lesz majd a történetben. Ugyanis Merry Knight kisasszony egy pénzügyi elemző (vagy valami hasonló) cégnél áll ideiglenes alkalmazásban, a személyzeti osztály pedig nagyelkűen Marynek keresztelte. S mivel a lány szerződése karácsony előtt, a munka elvégzésével lejár, nem is vették a fáradtságot hogy a névtáblán kijavítsák tévedésüket.

Merryről tudni kell, hogy a romantikus hősnő mintapéldánya: szép, keményen dolgozik, problémás családjának ígényeit a sajátjai elé helyezi és jövő terveiben olyan hivatás szerepel, mellyel a speciális ígényű embereken szeretne segíteni. S ha már speciális ígényegkről esik szó, hadd mondjam el miért is olyan problémás a Knight család. Első sorban azért, mert Merry anyja sclerosis multiplexben szenved, mely korlátozza mozgásképességét, és ehhez még hozzájárul egy 18 éves fiútestvér is, aki Down-szindómával született. Ő a “speciális”, ahogy a történet során többször is emlegetik a politikai korrektség nevében, mintha sértő lenne nevén nevezni a betegséget melyben szenved.

A család úgy gondolja, hogy Merrynek társra van szüksége, ezért előszületésnapi ajándékként regisztrálják a Mix & Mingle internetes társkereső oldalra. Komolyan, melyik században élünk, hogy a szülő meg a tesó tökéletes egyetértésben regisztráljon valakit egy társkereső oldalra, csak mert ők ezt úgy gondolják? Az sem igazán normális, hogy a későbbiekben maguk is használják a lány profilját, hogy a kiválasztottal fecsegjenek. Mert Merry igenis talál magának egy férfit, aki hozzá hasonlóan a családi kutya fotóját osztotta meg a nagyvilággal. Mert ugye kutya is van a történetben, hogy teljes legyen az idillikus család portréja. És mondanom sem kell, hogy Merry/Mary imádja a karácsonyt!

Meglehetősen hosszan élvezhetjük a hősnő és választottja online kommunikációját, míg végül elkerülhetetlen lesz a személyes találkozás. Csakhogy a megbeszélt helyen Merryt pont az a férfi várja, akivel a legkevésbé sem szeretett volna találkozni: mogorva főnöke, aki az ünnep gondolatától is hidegrázást kap, és akihez képes Grinch maga a jóságos Mikulás is lehetne. És akivel Merrynek már több nézeleltérése is volt

A többi kiszámítható, semmilyen meglepetéssel nem szolgál a történet, ami élvezhetőbb lett volna, ha nem merül el ennyire a tömény romantikába, mely néhol már a giccs határait súrolta. És talán hihetőbb is lett volna, teszem azt a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben – természetesen az online társkereső nélkül.

A szereplők sem okoztak meglepetést, legalábbis kellemeset nem. Merry/Mary az én ízlésemnek túlságosan is tökéletes volt a maga önfeláldozásával, Jayson Bright-tal pedig megtörténik az, amiben én személy szerint nem hiszek: megérinti a  karácsony és a szeretet-szerelem szelleme és ettől ő gyorsan más, jobb emberré válik. A főhősök névválasztása sem véletlen, bár a magyar olvasóknak nem jelentenek sokat, ha nem ismerik az angol nyelvet, de a Merry Christmas (vidám karácsonyt) kifejezéssel biztosan mindenki találkozott, a férfi főhős családneve (Bright) pedig fényest, sziporkázót jelent, ami, ugye, a karácsony sajátja.

Karácsonyi történet, tehát első sorban azoknak ajánlom, akik kedvelik az ilyesmit, mert segít az ünnepre hangolódni, és természetesen a szerző és a tömény romantika rajongóinak is, mert ebben bőven van romantika, ünnepi szellem, érzelmek és boldog végkifejlet. De, ugye, ízlések és pofonok…

Ahogy Debbie Macomber, úgy a General Press Kiadó is évről évre gondoskodik arról, hogy ne maradjunk újabb romantikus karácsonyi történet nélkül. Az elmúlt években a Blogturné Klub turnéinak keretében a szerző több könyvével is megismerkedhettek, ezek közül (is) válogattunk mostani játékunkhoz. Minden állomáson találtok egy-egy fülszöveg-részletet Macomber valamely könyvéből. A feladat, hogy az adott könyv címét a Rafflecopter megfelelő sorába írjátok. Könyvvadászatra fel!

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.

"Ashley ​Davison, a mindig vidám egyetemista lány eredetileg úgy tervezte, nem utazik haza karácsonyra, egy váratlan kényszerszabadság miatt azonban lehetősége adódik arra, hogy egyedülálló édesanyjával töltse az ünnepeket Seattle-ben. Dashiell Sutherland, az egykori katona is ugyanoda tart egy állásinterjú miatt. Csak a repülőtéren szembesülnek azzal, hogy a karácsony előtti utolsó járatra elfogytak a jegyek, és már az autókölcsönzőnél is csak egyetlen kocsi maradt szabadon." 

a Rafflecopter giveaway

10.13. - Betonka szerint a világ…

10.15. - Kellyés Lupi olvas

    10.17. - Szembetűnő

Helen Pollard – Visszatérés a kis francia panzióba

   

Rózsakert 2

Helen Pollard Rózsakert című sorozatának második részével a Blogturné Klub három bloggere is visszatért a Loire-völgyi sikkes kis francia panzióba. Ha kiváncsi vagy ők mit gondolnak Emmy Jamiesonról és a panzió egyre bonyolultabb ügyeiről, akkor kövesd őket a turné során, és ha a szerencse is melléd áll, akkor tiéd lehet a kiadó által felajánlott könyv. 

Felhőtlen napsütés, bimbózó szerelem, egy pohár francia bor… mégis mi gond lehet?

Onnantól, hogy Emmy Jamieson hátat fordít régi életének, és elszegődik panzióvezetőnek barátja, Rupert mellé, a szőlőtől zöldellő francia vidék egy meseszép panziójába, a La Cour des Roses-ba, a kérdés már csak az, vajon hogyan boldogul új szerepében.

Emmy és Rupert a Loire-menti panzió fennállásának legkeményebb feladatával néz szembe: vészesen közelít a szeszélyes, ám annál öntudatosabb Thomson família hatalmas családi találkozója. A panzióban rövidesen mozdulni sem lehet majd a felfújható matracoktól és a kertben állomásozó lakókocsiktól.

Emmy felkészült a megmérettetésre, és szerencsére a jóképű, karamellszín szemű, félig francia könyvelő, Alain segítségében is bízhat. Arra azonban, hogy a La Cour des Roses-ban meztelenül járkál álmában egy híres utazási blog írója, ráadásul Rupert rosszmájú ex-neje is felbukkan, egyikük sem számít.

Glória nem tartja magában gonosz megjegyzéseit Emmy új szerepével, Rupert pénzügyeivel, sőt a gyanútlan Alainnel kapcsolatban sem. Ezzel pedig mindent fenekestül felforgat. Pedig Emmy már egészen beleélte magát, milyen csodás élet vár rá a véget nem érő napsütés, az igaz szerelem és a sok nevetés világágban. Vajon tényleg búcsút kell mondania az álmainak?

Könyvmolyképző Kiadó, 2018

Erdeti cím: Return to the Little French Guesthouse

Megrendelhető           Beleolvasó

Kedveltem az első részt, azt még jobban, hogy nem sokkal A kis francia panzió megjenése után máris kezembe foghattam a folytatást is. Isten tartsa meg a kiadó szokását, mert a Rózsakert sorozatnak még van egy harmadik része is, amit addig szeretnék elolvasni magyar nyelven, amíg emlékszem az első két rész szereplőire és cselekményére.

A könyv címe magáért beszél: Visszatérés a kis francia panzióba, mert tulajdonképpen ez történik. Miután az első könyvben történik az ami – akik olvasták már, azok tudják mi és miért – Emmy gondol egy merészet, feladja angliai életét, a biztonságot, amire szülei nevelték és Franciaoországba költözik, hogy majd Ruperttel közösen vezessék az ominózus panziót. Döntéséhez az is hozzájárul, hogy gyengéd érzelmeket táplál Alain, Rupert könyvelője iránt.

Emmy visszatérését mindenki örömmel fogadja és tévedésben van az aki azt hiszi, hogy mostantól minden a legnagyobb rendben van – vagy lesz –, mert a panzióban káosz uralkodik. Rupert egyszerűen képtelen kézbe tartani a panzió marketingjét, a foglalások áttekinthetetlenek, és ez nagyrészt annak a következménye, hogy ezeket a dolgokat mindig Glória, Rupert felesége intézte egy csak általa ismert rendszer szerint. És mint tudjuk, Glória éppenséggel Emmy exével pattant meg, hogy új életet kezdjen Angliában – bizarr vagy sem: pontosan Rupert angliai otthonában. Tette ezt azért, mert az ő álma nem a Rózsakert panzióhoz kapcsolódott, hanem a csillogáshoz, nagyvároshoz és mindahoz, amit az nyújtani tud neki.

A panzióban zajló élet számtalan megmosolyogtató epizóddal teszi színesebbé a történetet, bár ami azt illeti a Thomson-féle össznépi házassági évfordulót és annak szervezését kissé mintha túllihegte volna a szerző. De ez is megbocsátható és természetesen Glória rosszindulatának számlájára írható, hiszen ő hagyta teljes homályban Rupertet a panzió  kihasználtságát illetően.

Az sem borítékolható, hogy a panzióban minden tökéletesen fog működni Emmy érkezésével, hiszen vannak olyan emberek, akiknek semmi sem elég jó, és csak akkor érzik magukat jól, ha másoknak árthatnak. Tehát bármenyire is idilli az a környezet, ahol a történet játszódik, a szerző becsempészi a cselekménybe a napi gondokat is.

Ha az előző részben Nathan, Emmy exe próbálja magát visszakönyörögni a lány életébe, most Glórián a sor, hogy megjelenjen a panzióban és elvárja, hogy visszafogadják, mintha mi sem történt volna. Ez nem tesz jót sem Rupertnek, sem Emmynek, de még a baráti körüknek sem, hogy a panzió ügyeiről már ne is beszéljünk, mert Glória nemcsak azt várja el, hogy minden visszatérjen a régi mederbe, hanem a panzió ügyeinek vezetését is ismét magának akarja. S ha ez még mindig nem lenne elég, merő rosszindulatból olyan múltbeli titkokat fecseg ki, amelyek hatással vannak nemcsak Emmy és Alain bimbozó kapcsolatára, hanem Rupert és Alain munkakapcsolaton túlmutató barátságára is, Rupert érzelmi világát pedig alapjaiban rengeti meg.

A kialakult helyzetben Emmy sem érzi jó magát, és ehhez az is hozzájárul, hogy a visszautasítás miatt duzzogó exe is bekeményít, és Emmy egzisztenciája is bizonytalanná válik, hiszen közös anglia lakásuk bérbeadásából származó bevétele is elúszni látszik.

A szerző most is csodálatos tájleírásokkal kényeztetet el. Aki eddig még nem szeretett bele a Loire völgyébe, könnyen lehet, hogy ezután erős késztetést érez arra, hogy saját szemével lássa azokat a helyeket, melyeket a történetből ismerhetett meg.

Szórakoztató, könnyed olvasmány volt, de a megmosolyogtató epizódok mögött ott vannak az emberi érzések, a bajtásiasság, a barátság és természetesen a szerelem is, hiszen ez a történet nem csupán a Rózsakert panzióról szól, hanem egy egész kis közösségről.

Nagyon kedveltem és szívrepesve várom a trilógia záró részét, melyben – reményeim szerint – végre rendeződnek majd a dolgok. Nem merek arról álmodni, hogy még az idén boltokba kerül magyar nyelven, de jövőre hátha… 

Ajánlom mindazoknak, akik kiváncsiak arra, hogyan alakult a szereplők sorsa az első kötet után, és azoknak is, akik könnyed, vidám olvasmányra vágynak szerelemről, emberi kapcsolatokról, újrakezdésről.... meg ízlések és pofonok...

Kapcsolódó bejegyzés:

A  kis francia panzió

Helen Pollard története nyilvánvalóan Franciaországban játszódik, ezért nyereményjátékunk is ehhez a helyhez kapcsolódik. A turné minden állomásán egy-egy olyan könyv fülszövegének részletét találjátok, melynek cselekménye Franciaországban (is) játszódik. A feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a keresett mű címét és szerzőjének nevét

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

"Véletlenek pedig nincsenek! – vallja Aurélie Bredin, aki édesapja halála után átveszi egy kis párizsi étterem irányítását. Azon a végzetes novemberi napon, amikor olyan boldogtalannak érzi magát, mint még soha, a Szent Lajos-sziget kis könyvesboltjában különös könyvre bukkan: A nő mosolya című regény egyik helyszíne nem más, mint az ő vendéglője, a főhősnő pedig mintha…"

a Rafflecopter giveaway

10.10 - Betonka szerint a világ...

10.12 - Szembetűnő

10.14 - Könyvvilág

Sarah Morgan – Miért éppen New York?

New Yorkból szeretettel 4

A város, amely soha nem alszik, mindig más arcát mutatja, és mindenkinek mást kínál. A látszat ellenére az sem lehetetlen, hogy az ember épp itt találja meg az igaz szerelmet… 

Molly kapcsolati tanácsadással foglalkozik, több könyve is megjelent, és nagyon sikeres blogot ír hasonló témában. Saját bevallása szerint mindent tud a szerelemről – mármint mások szerelmi ügyeiről, mert ő a három évvel korábbi szakítása óta nem áll szóba férfiakkal. Egyetlen társa Valentine, a kutyája. Daniel válóperes ügyvéd, aki alapvetően ellenzi a hosszú távú elkötelezettségeket. Jelmondata: „Ha nem bonyolódsz komoly kapcsolatba, megspórolsz magadnak egy csomó fájdalmat.” Aztán egyszer csak észrevesz egy gyönyörű lányt, aki minden reggel a New York-i Central Parkban kocog a kutyájával. Gondol egyet, és kölcsönkér egy kutyust, hogy megismerkedhessen a nővel…

HarperCollins, 2018

Eredeti cím: New York Actually, 2017

A New Yorkból szeretettel sorozat negyedik része, és még mindig nem értem, miért nem volt jó az angol sorozatcímben szereplő Manhattan, ami lényegében New York egy kerülete. Csak és pont. Ez nem is annyira bizarr, mint más kiadóknál (nem nevezem meg, hogy még ennyi reklámot se kapjon) tapasztalt könyvcím fordítások.

Nem vagyok a sorozat rajongója, alapból az “egynek elmegy” kategóriába soroltam a részeit, melyeket igenis el lehet olvasni, ha kellően fáradt és agymosott az ember lánya, vagy ha nagyon kihegyezettek az érzékei a habos-babos szerelmi varázsra, mert a szerző néha túlzásba viszi a csöpögős romantikát, legalábbis az én ízlésemnek, de hát nem vagyunk egyformák, ahogy ezt szoktam én mondogatni.

Nos, ismét New York és ismét az előző részekből már ismert társaság – bár ők csupán epizódikusan fognak ebben a részben megjelenni. De azért jó néhány mondat erejéig velük is foglalkozni, megtudni, hogy éppen hogyan működik a kapcsolatuk és tart-e még a rózsaszín köd.

Végy egy sikeres válóperes ügyvédet, aki azért lett az ami, mert… és adj hozzá egy párkapcsolati tanácsadót, aki valamikor, egy másik kontinensen tévésztár is volt. Aztán mikor csúnyán átverték és minden szempontból ellehetetlenítették, akkor fülét-farkát behúzva elmenekült, ahelyett, hogy kiállt volna magáért és a maga igaza mellett. Ugye, a pszichológus is emberből van és rendelkezhet nagyon csekély érzelmi intelligenciával. Ő Molly, a történet hősnője, aki most blogot vezet, meg nagyon okos könyveket ír a párkapcsolatokról. Az internetes világ által biztosított anonimitás védelmében ő már egy mini-celeb, a téma szakértője és nagyon népszerű. Valójában állandóan attól retteg, hogy valaki rájön az ő szégyenletes titkára, és arra, hogy kicsoda is valójában.

Bizarr vagy sem, de párkapcsolati tanácsadó létére Molly magánélete a sivatagnál is sivárabb és állandó társnak egy csodálatos dalmatát választ, Valentine-t, akivel reggelente együtt szokott kocogni a Central Parkban. Nemcsak párkapcsolata nincs, hanem barátai sem igazán.

A parkban látja meg Daniel, a válóperes ügyvéd, aki képes húgaitól egy kutyát kölcsönözni, csakhogy megismerkedhessen Mollyval. A húgokkal már többször is találkozhattunk az előző részekben, hiszen Fliss és Harriet állatmentéssel foglalkozik… vagy valami hasonlóval, és epizódikusan már előfordultak itt-ott.

A többi már kiszámítható és semmilyen meglepetést nem okoz. A hősnőt semmiképpen nem tudtam sajnálni azért, mert anyja korán elhagyta. Ez csak egy kifogás volt arra, hogy dagonyázzon az önsajnálatba és kapcsolatai kudarcát lerázza magáról: nem tudok szeretni, mert az anyám nem szeretett engem. Tuti nem kérnék párkapcsolati tanácsot egy ennyire szánalmas nőtől.

A történet fénypontja a két kutya volt: Valentine, a tökéletes dalmata és a csajozás miatt kölcsönkért német juhász. Ők határozottan feldobták a hangulatot és számtalan mosolyfakasztó epizódott is generáltak.

Nekem ez egyszer olvasós marad, akárcsak a sorozat előző részei. Valószínűleg a folytatásokat is elolvasom majd – jobb híján –, mert azért vannak napok, amikor az ember lányának pont az ilyen habos-babos romantikától csöpögő történetek a menőek (nálam most éppen nem). De, ugye, ízlések és pofonok…

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Álmaimban Manhattanban

2. Naplemente a Central Parkban

3. Csoda az 5. sugárúton