Jill Shalvis - Egyszerűen ellenállhatatlan

Lucky Harbor 1

A Lucky Harbor-sorozat első részében három egymástól elidegenült lánytestvér anyjuk halála után megörököl egy rozoga tengerparti üdülőt. 

A középső lány, Maddie, miután mélyeségesen csalódik a férfiakban, ráadásul állás nélkül marad, úgy dönt, hogy maga mögött hagyja Los Angelest, és feltérképezi az örökséget. Maddie meggyőzi testvéreit a fogadó felújításáról, amihez aztán felbérel egy fővállalkozót. A magas, sötét hajú, jóképű férfi és a lány között szinte az első pillanattól kezdve izzik a levegő.

Kossuth, 2017

Eredeti mű: Jill Shalvis – Simply Irresistible, 2010

"ÜDVÖZÖLJÜK LUCKY HARBORBAN!

2100 szerencsés ember és 10100 kagyló otthona"

... és Jill Shalvis, valamint a Kossuth Kiadó sorozatában, ami meglehetősen hosszú, hiszen a kiegészítő novellákkal együtt, tokkal-vonóval épp 17 részre rúg, és ezek közül néhány rész a szerző más sorozataihoz is kapcsolódik. Hogy valamennyivel találkozni fogunk-e magyar nyelven, fogalmam sincs, nem ismerem a kiadó megjelenési terveit.

Romantikus történet egy tengerparti városkáról és annak lakóiról. Ennek a résznek a kulcsfigurája a néhai Phoebe Traeger, a szabadszellemű nő, kinek három férfitől három lánya van, egész életét nagylelkű bohémként élte meg, halála után pedig lányait próbálja összehozni azzal, hogy hármukra hagyja a tulajdonában levő panziót. Még a síron túlról is bölcs tanácsokkal, „élet-receptekkel” látja el lányait, s teszi ezt a maga vicces módján. Minden fejezet egy-egy ilyen Phoebe Traeger-féle életbölcsességgel kezdődik.

Az Egyszerűen ellenállhatatlanban megismerkedünk a három lánnyal, akik különbözőbbek már nem is lehetnének, annak ellenére, hogy bár csak anyáról, de mégiscsak testvérek. Tara, az idősebbik, hűvös, elegáns, üzletasszony-szerű jelenség. Az anyja Acélmagnóliának becézte. Kissé anyáskodó, nagyon határozott és pontosan tudja mit akar és mit kell tenni. Maddie, a középső, kicsit kilóg a testvérek közül, mert őt díszlettervező apja nevelte a film fellegvárában és sok kapcsolata nem igazán volt testvéreivel. Ő az Egérke, és ez sokat elmond a félénkségéről, konfliktuskerüléséről. Chloe, a fiatalabb pedig jó adag bohémséget örökölt közös anyjuktól... és némi asztmát is a súlyosabb fajtából, ami valójában is nehézzé teszi az életét, de remekül lehet rá hivatkozni, ha valamit nem akar megcsinálni. Ennek ellenére ő a Vadóc, aki állandóan kísérti a sorsot.

„–   Egyeseknek normális családjuk van – mondta Maddie. – Néhány hetente összejönnek egy vacsorára. Az én családom? Nálunk palacsintatészta-csata van, ellopjuk egymás lábbelijét, zöldre festjük a hajunkat, meg hangszórókból cikizzük egymást nagy nyilvánosság előtt.”

Azon túl, hogy a három nővérrel s Lucky Harbor lakosaival megismerkedünk, ez a rész Maddie, a középső lány története. Egérke, ahogy anyja nagyon találóan jellemezte. Félénk, nem áll ki a maga igaza, a céljai érdekében, kerüli a konfliktust és a békéltető szerepét vállalja magára. Most pedig munkanélküli, mert az erőszakoskodó exét – aki épp annak a produkciós irodának menő jogásza, ahol ő is dolgozik – érzékenyebb testrészén kávéval forrázta le. A férfivel töltött idő pedig előítéletekkel tölti el mindenki iránt, aki a jogi pályán működik

„ – Igen. Sziasztok, Maddie vagyok, BlackBerry-, irodaszer- és szervezésfüggő.”

Se munka, se otthon, se jövőtervek, tehát az örökség nagyonis jókor jött, most már csak testvéreit kellene meggyőzni, hogy az elhanyagolt panziót ne adják el, hanem kicsit kupálják ki és működtessék. Ő ebben látja a jövőjét, testvérei nem, hiszen állandó jelleggel a saját életük és elfoglaltságuk fontosságát hangoztatják.

És természetesen van a történetben egy dögös, titokzatos pasi is, aki mindjárt Lucky Harborba való érkezéskor egy motoron robog be Maddie életébe és akinek Maddie többször is – természetesen véletlenül – a testi épségére tör. Mert ilyen kétbalkezes, ügyetlen Maddie, a maga szerethető módján.

Ő Jax, a helyi szépfiú, és még sok minden más is, ahogy a történet során majd kiderül. És magától értetődően megtetszik neki Maddie, mert miért is ne?

Természetesen ott van a helyén a boldog végkifejlet – mert ugye karácsony is közeleg és hogyan is lehetne akkor másképp –, de ez azért nem annyira egyértelműen történik meg, hiszen a helynek és a kis családnak millió titka van, amik egyik pillanatról a másikra teljesen más irányt adnak a történetnek. S nem nagy filozófia kitalálni, hogy majd a két testvér kivel fog összecsúszni a sorozat valamelyik részében – remélem magyar nyelven is olvashatóak lesznek majd azok a történetek is.

Nem kell sokat várni tőle, nem kell agyalni rajta. Könnyű, pörgős, történet, tele helyzeti humorral és vicces beszólásokkal. Olvastatja magát, szórakoztat, s bár jellemfejlődést és világrengető gondolatokat nem tartalmaz, kell ez időnként mindenkinek.

De természetesen az ízlések, meg a pofonok....

A sorozat folytatásában levő, egyelőre csak angol nyelven elérhető részek:

2. The Sweetest Thing                   7. It Had to Be You

2.4 Heating Up the Kitchen            8. Always on My Mind

2.5 Small Town Christmas            8.5 A Christmas to Remember

3. Head Over Heels                       9. Once in a Lifetime

4. Lucky Inlove                               10. It’s in His Kiss

5. At Last                                        11. He’s so Fine

6. Forever and a Day                     12. One in a Million

6.5 Under the Mistletoe                  12.5 Marry Christmas Baby

Hóvégi klasszikus: Alexandre Dumas - A fekete tulipán

"A haarlemi tulipántársaság díjat tűzött ki a szénfekete nagy tulipán fölfedezésére - nem merjük azt mondani, hogy létrehozására –, ami akkor megoldatlan probléma volt, sőt megoldhatatlan problémának is látszott, ha tekintetbe vesszük, hogy abban a korban még a természettől fogva sötétbarna fajta sem létezett.

Mondogatták is, hogy a díj alapítói akár kétmillióra is szabhatták volna a díjat százezer frank helyett, minthogy a dolog úgyis kivihetetlen.

De azért a tulipánkertészeket mégiscsak lázas izgalom fogta el. Némely kertészek átvették magát az ötletet, de megvalósíthatóságában nem hittek; a műkertészek fantáziája azonban olyan élénk, hogy ámbár eleve kilátástalannak ítélték elképzeléseiket, mégsem tudtak többé másra gondolni, mint arra a nagy fekete tulipánra (...).

Van Baerle is azok közül a tulipánkertészek közül való volt, akiket magával ragadott az ötlet; Boxtel azok közé tartozott, akiket az üzlet érdekelt."

A XVII. századi Hollandiában játszódó történet véres mészárlással kezdődik: a franciapárti Witt testvéreket Orániai Vilmos hívei – hazaárulás vádjával – felkoncolják. Cornelius van Baerle az egyik Witt testvértől titkos levelet őriz, s emiatt letartóztatják és halálra ítélik. Halálos ítéletét az utolsó pillanatban életfogytiglani fogházra változtatják. A börtönbe Cornelius becsempészi a dédelgetett tulipánhagymát, és nem is sejti, hogy a zord falak egy másik ritka virágszálat is rejtenek: az ördögien kegyetlen porkoláb szépséges leányát, Rosát.

Erény és bűn, szerelem és kapzsiság, árulás és hősi halál, uralkodói önkény és igazságtétel – a romantikus regények minden eleme együtt van ebben a jellegzetes Dumas-históriában. (Európa Kiadó)

Egyike kedvenc könyveimnek és pontosan ezért nehéz is elfogulatlanul beszélnem/írnom róla, annak ellenére, hogy a történetet már többször is elolvastam.

Szerencsés ötvözete a valós történelmi eseményeknek és a fikciónak, hiszen az Orániai Vilmoshoz kapcsolódó események a valóságban is megtörténtek és szerves részei a mai Hollandia történelmének. Sőt! Ezeket az eseményeket a szerző az olvasmányos verzióban tárja az olvasól elé, valóságban a történések lefolyása sokkal durvább volt.

És a fikció: Cornelius van Baerle és Rosa szerelmének története, a fekete tulipán, amit Cornelius a börtönben nemesít és a pályázatra szán, valamit a gubanc, ami az értékes virághagymák okoznak. A fekete tulipán a modern kor találmánya, a 17. században és még Dumas idejében is csak álmodtak róla, mint elérhetetlen egzotikumról.

S ami csodálatos benne az, hogy Dumas nem ismétel. A legkisebb hasonlóság sincs A fekete tulipán és más művei között (Monte Cristo grófja vagy A három testőr), legalábbis a történet, a helyszín, a szereplők megformálása, a történelmi események szempontjából nincs. Mert stílusában azért a megszokott romantikus, kalandos és lebilincselő, bár sokkal rövidebb mint Dumas más regényei.

Csodálatos romantikus kalandregény amely az emberi érzelmek és tulajdonságok teljes skáláját felvonultatja szereplőin keresztül, a szerelemtől a gyűlöletig, az irigységtől a kapzsiságig.

És kéretik nem összetéveszteni a hasonló című filmmel, mert ez a történet, nem az a történet. A címen kívül az ég adta világon semmi közük egymáshoz.

Meg az ízlések és a pofonok…

A fekete tulipán izgalmas történetét. A regény cselekménye Hollandiában, Orániai Vilmos korába vezeti el olvasóit. Valóságos történelmi keretben beszéli el fantázia szülte hőseinek megindító szerelmét. A tulipánimádó Cornelius van Baerle hiába próbál a békés tudományok világába menekülni – utoléri a politikai ármány és az emberi irigység. S hogy sikerül-e elhárítani a fenyegető tragédiát? Annyit mindenesetre elárulunk, hogy az olvasó bízhat Dumas igazságszeretetében, optimizmusában. (Moly)

Eredeti mű: Alexandre Dumas – La tulipe noire, 1850

Magyar nyelven először az Athenaeum Kiadónál jelent meg 1916-ban, és további 12 kiadást ért meg. Legutóbb az Európa Kiadó foglalkozott vele 2012-ben, de valamennyi kiadás az eredeti, Hevesi Sándor-féle fordítást tartalmazza.

Catherine Bybee - Házasság hétfőre

Hétköznapi feleségek 2

Carter ​Billings bármelyik nőt megkaphatná: befolyásos, gazdag, és nem utolsósorban legalább olyan vonzó, mint egy hollywoodi filmsztár. Csakhogy Carternek más tervei vannak – Kalifornia kormányzói címéért indul. Amikor azonban az Alliance társközvetítő cég ügynöke, Eliza Havens és annak barátnője, Gwen Harrison védelmében verekedésbe keveredik egy texasi bár parkolójában, és felkerülnek az internetre a felvételek, úgy tűnik, elbúcsúzhat a politikai karriertől.

Kézenfekvő a megoldás: a lehető leggyorsabban feleséget kell találnia, hogy feledtesse szavazóival apró kihágását, és ki is lehetne alkalmasabb a feleségszerepre, mint a gyönyörű, éles elméjű, és a verekedés óta óriási bűntudattal küzdő Eliza Havens.

Egy probléma van csak: Eliza hallani sem akar Carterről, és a sajtónyilvánosságtól is zavarba jön. A parkolóbeli incidens után a rájuk irányuló reflektorfény mégis közelebb hozza őket egymáshoz. Eliza nem tagadja tovább, hogy mindennél jobban vonzza a férfi, és Carter számára is kiderül Eliza tragikus gyermekkorának – és hányattatott jelenének – minden részlete. A házasságból mindketten profitálnának, de ha mégis balul sül el a terv, az Eliza életébe is kerülhet…

Studium Plusz, 2017

Eredeti mű: Catherine Bybee – Married by Monday, Montlake Romance, 2013

A Hétköznapi feleségek (Weekday Brides) sorozat második része, s ha ilyen iramban folytatja a kiadó a megjelentetést, öt év múlva talán a végére is járunk. Természetesen, ha a kiadónak egyáltalán szándékában áll a sorozatot folytatni.

Hogy összefügg-e az első résszel? Igenis meg nem is. A történet ott folytatódik, ahol az első rész – Feleség szerdára – abbahagyta. Van ugye az az ominózus házasságközvetítő iroda, amit az első részből már ismerünk, s amit a már férjhez ment Sam (mint Samantha) hátrahagyott a munkatársának, Elizának, miután a sorsát az angol herceghez kötötte. És az első rész szereplői nagyon gyakran előfordulnak ebben a történetben.

Időben 2-3 évvel az első könyv után járunk, Sam és a herceg minden évben ismét összeházasodnak – nem vicc, rendes ihaj-csuhaj lagzival, tortával, nászúttal, mindennel. És a felhajtáshoz természetesen hozzá tartozik a násznép is, barátokkal és rokonokkal egyetemben. Tehát most egy kicsit jobban megismerjük majd Őhercegsége húgát, Gwent, aki miatt majd az egész gubanc történik. S nemcsak megismerjük – bár a történet nem róla szól –, hanem nem lesz nagy filozófia kitalálni, hogy a következő rész az ő története lesz, és az sem titok kivel fog összejönni.  Majd meglátod miért mondtam/írtam ezt.

Nos, van nekünk egy Eliza nevű hősnőnk, akinek jobb lenne továbbra is a háttérben szépen meghúzódni és kerülni a nyilvánosságot, ugyanis egy tanúvédelmi programnak köszönheti az életét. Csakhogy a testvére sokadik esküvőjére érkező naiv Gwen miatt összetűzésbe kerülnek néhány helyi férfivel. És ki más ugrana a segíteni, mint a kormányzójelölt Carter, aki az első részből ismert Blake (a herceg) barátja és csendestársa a vállalkozásban. 

Tehát van egy középosztályból indult dúsgazdag főhősünk, aki pillanatnyilag a politikával kacérkodik és minden esélye meg is van arra, hogy sikeres legyen. Csakhogy a parkolóban történt verekedés nem mutat valami jól a választópolgárok szemében, ezért valami olyasmit kell produkálni a médiában, ami eltereli erről a figyelmet és nagyobbat durran. Ez pedig a házasság, ami azt jelenti, hogy Elizának, a hősnőnknek a reflektorfényben kell élnie az életét.

A két főszereplő természetesen rég ismeri egymást, természetesen működik a kémia közöttük, de hát milyen jól el lehet húzni a történetet azzal, hogy inkább kényszerből házasodnak, de be nem vallanák egymás iránti érzelmeiket.

Volt a történetben néhány “véletlen” egybeesés, ami kimondottan zavaró volt. Az egyik az, hogy az előző rész hőseinek barátai-alkalmazottai lettek ennek a résznek a főszereplői és ez érvényes lesz a következő részre is. Passzolják egyik kézből a másikba a házasségközvetítő irodát, és záros határidőn belül – azaz a következő könyvben –, az aktuális ügyintéző férjhez megy és a maga részéről is lepattintja a céget másnak mert… - és itt jön a személyre szabott indoklás. 

Az is zavart, hogy Sam apja és a helyi maffiózó, aki kinyírta Eliza családját nemcsak ugyanabban a börtönben ücsörög, de még cellatársak is. Tehát a bűnbanda-vezér közvetetten, de információkhoz jut Elizáról és lépéseket tud tenni a bosszúja érdekében. És ugye az is milyen csodálatos véletlen, hogy Carter apukája épp nyugalmazott rendőr, akinek még mindig megvannak a kapcsolotai ott, ahol kell.

Kicsit zavaros, nagyon kiszámítható történet volt, sokat nem kell várni tőle. Egy fokkal talán jobb volt mint az előző rész, nekem legalábbis úgy tűnt, de még messze áll attól, hogy kedvenc legyen. Nincsenek meglepetések, nincsenek eredeti megoldások, a szereplők sem rendkívüliek, semmilyen szempontból. Szó se róla, olvastatja magát, és könnyed, de akkor is egyszerolvasós marad. 

Nem szoktam a borítókkal cikizni, de ez a csomagolás nem tudom mit keres ezen a könyvön. A főhőse fenőtt nő, nem egy elsőáldozó kiskamasz. 

De természetesen az ízlések és a pofonok.

 A sorozat magyar nyelven is megjelent első része:

1. Feleség szerdára

Studium Plusz, 2016

Wife by Wednesday

További, angol nyelvű részek:

3. Fiancé by Friday

4. Single by Saturday

5. Taken by Tuesday

6. Seduced by Sunday

7. Treasured by Truesday

Fern Michaels - Kesztyűs kézzel

Sisterhood 1

A ​szórakoztatóan izgalmas sorozat első darabja egy csapat különleges nő nyomába ered, akik elhatározzák, hogy lépésről lépésre kivívják a maguk igazát. Nikki Quinnt felfoghatatlan csapás éri, amikor legjobb barátnője, Barbara egy cserbenhagyásos gázolás áldozata lesz, a gázoló ráadásul diplomáciai mentességet élvez. De míg Nikkinek ott van a munkája és a szereleme – a helyettes államügyész Jack Emery –, addig Barbara anyjának, Myrának semmi nem marad, amiért érdemes lenne élnie. A bosszúvágy és a harag poklában vergődve Myra már-már egészen elemészti magát, amikor… egy nap a tévéhíradóban megpillantja Marie Lewellent, akinek a lánya egy gyilkosság áldozata lett. Az asszony saját kezébe veszi a bíráskodást, és lelövi a lánya gyilkosát. Myra fejében ekkor megszületik a gondolat, és egy hónap múlva Nikkivel összetoboroznak egy női csapatot, amelynek tagjaiban egyvalami közös: kivetette őket magából az amerikai igazságszolgáltatási rendszer. A lesújtott lányok azonban nem törnek meg, sőt, készen állnak rá, hogy felvegyék a harcot a sorsukkal, és elégtételt vegyenek a bűnösökön. 

Elsőként Kathryn, a kamionsofőr ügyét veszik kézbe. Kathrynt sok éve megerőszakolta három motoros egy autópálya menti parkolóban, miközben mozgásképtelen férje tehetetlenül végignézte a kamionból. A szövetségbe tömörülő nők kidolgozzák a bosszút, de mivel a széthúzás is felüti köztük a fejét, megjósolhatatlan, hogy működni fog-e terv – mígnem elérkezik az igazság pillanata.

Álomgyár, 2017

Eredeti mű: Fern Michaels – Weekend Warriors, 2001

Bár magyar nyelven már több könyve is megjelent a szerzőnek, eddig még semmit nem olvastam tőle. Ha a kiadó folytatja a sorozatot – s remélem fogja – akkor én bizony elolvasnám valamennyi részét (legalábbis most, az első rész olvasása után így érzem), mert nem egy habos-babos történetről beszélünk, bár annak a valószínűsége, hogy a leírtak így, egy az egyben megtörténjenek nagyon csekély.

Igen sorozatról beszélhetünk, méghozzá nagyon hosszú sorozatról, ugyanis a Sisterhood (Testvériség) épp a huszonnyolcadik részénél tart, bár a nyolcadiktól kezdődően egy másik, a Rules of Games (A játék szabályai) sorozatba folyik bele. Meg lehet nézegetni a Goodreads-en

A fülszöveg még sokat is mesél arról, hogy mi várható ettől a történettől. Néhány nő, akiket az igazságszolgáltatás amúgy is lassan örlő malmai fájadalmukban magukra hagytak és hála az ügyvédi csűrés-csavarásnak bántalmazóik szabadon elsétáltak, szóval ez a néhány nő összefog és olyan törvényen kívüli Chales Bronsonos módon igazságot szolgáltatnak maguknak.

Az egész művelet “agya” Myra Rutledge, aki saját születésnapján vesztette el lányát egy autóbalesetben, a vétkes pedig diplomáciai mentessége miatt megúszta. És vele tart nevelt lánya, Nikki Quinn, ügyvéd is.

Hogy pontosan kicsoda is Nikki Quinn, azon túl, hogy Myra kis korában magához vette és lányával együtt nevelte fel, nem derül ki a történetből. Valószínűleg egy későbbi részben fény derül arra is, hogy hová lett  Nikki biológiai családja. Egyelőre csak annyit lehet róla tudni, hogy együtt nevelkedett Myra lányával, akit testvérként szeretett, ügyvéd és Jack Emery álamügyész volt barátnője – kettejük kapcsolata nagyon közel állt az eljegyzéshez, míg a szakmai ego közbe nem szólt. Maga Myra is úgy tekint rá mint fogadott lányára és soha nem tett különbséget a két lány között.

Tehát Myra egy… nevezhetnénk bűnszervezetnek is azt amit létrehoz, de ő azzal a céllal alapítja meg ezt a csapatot, hogy mindegyik nőnek – tehát lánya elvesztése miatt saját magának is – valamilyen formában igazságot szolgáltassanak. Olyan szemet szemért, fogat fogért módon. Van közöttük plasztikai sebész, aki nem gyakorolhatja szakmáját mert hűtlen férje, egy szenátor, HIV vírussal fertőzte meg, kertész, akinek apja prostítúcióra kényszeritette keleti származású anyját, átvert bróker és építész, megerőszakolt kamionsofőr. Felnőtt nők, nem viháncoló ifjak.

Myra megteheti ennek a szervezetnek a felépítését, mert kőgazdag és segítségére van Charles, midenkori szerelme, egy volt MI6-os ügynök. Charles-szal kapcsolatban úgy éreztem, hogy kicsit elfutott a ló a szerzővel, mert azért az angol királynő nem telefonál sehová, senki érdekében – megvannak erre az emberei. S ha már a negatívumokról esik szó, akkor bizarrnak és feleslegesnek tartottam a történetbe beleszőtt paranormális elemeket, mint például az elhunyt Barbara Rutledge szellemével folytatott beszélgetések, vagy az egyik hölgy látomásai.

Ez az első könyv Kathryn, a három motoros által megerőszakolt kamionsofőr története, akit egy félreeső parkolóban tepert le a három férfi, és magatehetetlen, beteg férjének végig kellett néznie. Akkoriban beteg férje kísérte el útjaira, mostanában Murphy, egy hatalmas német juhász kutya a társa.

Most, férje halála után elérkezettnek véli az időt a bosszúra. Mivel annak idején nem jelentette fel az elkövetőket, a törvény nem tett igazságot, most pedig már késő is lenne jogi úton elégtételt venni. Különben sem hinne neki senki, hiszen a három férfi jelenleg köztiszteletben álló tagja a közösségnek.

S miközben a nők Kathryn visszavágásán dolgoznak, a társaság nyakába liheg Jack Emery államügyész, aki Marie Lewellen eltűnése ügyében nyomoz, annak a nőében, aki saját kezébe vette az igazságszolgáltatást és a lánya gyilkosát a bíróság lépcsőjén lőtte le. Az ő esete volt az, ami Myrát kirángatta lánya halála utáni hosszas katatóniából és aki az egész igazságosztó szervezetnek az ötletét adta. Jack pedig meg van győződve, hogy Myranak, és lehet Nikkinek is, köze van a vádlott és családja felszívódásában.

Nem mesélem el milyen módszerrel vág vissza Kathryn az erőszaktevőknek – nem kell nagy fantázia kitalálni, tíz nőből kilencnek ez jutna az eszébe –, rajtad áll, hogy felfedezd miként valósul ez meg. A kötet végén beleolvasót kaptunk a következő részből, melynek címe Elégtétel és Alexis, a színes bőrű brókerhölgy története lesz. Hogy mikor fog megjelenni, fogalmam sincs.

A történetnek voltak hiányosságai, de ennek ellenére pörgős volt, szórakoztató és teljes egészében erotikamentes. Nekem bejött, kiváncsian várom a folytatásait, minél hamarabb, annál jobb. De természetesen az ízlések és a pofonok…

 A sorozat további, angol nyelvű részei - a 8-28 részeket a Rules of Games sorozathoz is soroják

2. Payback

3. Vendetta

4. The Jury

5. Sweet Revenge

6. Lethal Justice

7. Free Fall

Maya Banks - Utolsó lélegzetig

Slow Burn 4

Eliza ​Cummings börtönbe juttatta a gonosztevőt, aki még ártatlan tinédzser korában fogságban tartotta és terrorizálta őt. Később munkát vállalt a Devereaux Biztonsági Szolgálatnál, ahol olyan szörnyetegekkel számol le, amilyenné kis híján ő maga is vált. Senki nem tud a legsötétebb, legszégyenletesebb titkáról, még azok sem, akik a legközelebb állnak hozzá. A gyilkos azonban egy jogi kiskapunak köszönhetően hamarosan kiszabadul, és csak idő kérdése, hogy megkeresse Elizát. A lánynak nincs más választása, mint hogy elmeneküljön, és elcsalogassa a szörnyeteget azoknak az embereknek a közeléből, akiket szeret.

Wade Sterling mindig is a saját szabályai szerint élt, és senkinek nem tartozott felelősséggel. Sosem állította magáról, hogy jó ember, ráadásul egyáltalán nem olyan, mint amilyenek a hősök lenni szoktak. Wade soha senkit nem enged olyan közel magához, hogy az illető bepillanthasson az áthatolhatatlan maszk mögé – van azonban egy nő, aki fenyegetést jelent a gondosan kordában tartott önuralmára. Wade egy golyó elé ugrott ezért a nőért, és ennek komolyabb következményei lettek a húsába fúródó fémdarabnál. Bármit tesz, képtelen kiverni a fejéből a lányt, aki olyan bátor, mint egy harcos, és gondolkodás nélkül kockára teszi az életét másokért. A halálra rémült Eliza láttán Wade rögtön tudja, hogy nagy a baj, a bolond nőszemély ugyanis nem szokott félni semmitől. Amikor a lány megpróbál elszökni, a férfiban lakozó vadállat kitör a megtévesztően csiszolt máz alól, és éktelen haragra gerjed. Eliza az övé, akkor is, ha a lány ezt még nem tudja.

Eliza ezúttal nem a védelmező szerepét fogja játszani, hanem őt fogják megvédeni, mert amíg Wade él és mozog, addig senki sem bánthatja azt, aki az övé.

Harlequin Magyarország, 2017

Eredeti mű: Maya Banks – With Every Breath, 2016

A lány nőiessége sóhajtozott és dorombolt, a szigorú parancs ellenére, hogy maradjon veszteg, és ne reagáljon. De kit akart átverni? A terem már így is tele volt dögös pasikkal, és elég tesztoszteronnal ahhoz, hogy egy bárka elringatózzon rajta, és akkor még bejön a színtiszta alfahímek négy, ínycsiklandó példánya? Eliza valósággal úszott a férfihormonban.

(Maya Banks – Utolsó lélegzetig, Harlequin, 2017)

Ínycsiklandó idézet, ugye? Olyan igazi Maya Banks-féle sikamlósság… és körülbelül ennyi van benne a sikamlósságból, mert a többit teljesen más tölti ki. Nem szex. Az csak elvétve van benne, mutatóban, tehát semmi olyan, mint amit a szerzőtől a rajongótábora megszokott.

Nem mondanám, hogy nagy Maya Banks rajongó lennék, de azért szinte mindent elolvastam, amit magyar nyelven tőle megjelentettek ilyen-olyan kiadók. Azért csak szinte, mert voltak olyan írásai is, melyek nem feleltek meg az ízlésemnek és általában 50 oldal után passzoltam. Nekem nincs lelkiismereti problémám abbahagyni egy könyvet, ha nem tetszik, bár most se lett volna.

   Dobhatja a követ aki akarja, nem érdekel: ez nagyon gyenge volt, és el is mondom/írom, hogy miért.

Először is azért, mert egy sorozat negyedik része, az előző részek nem jelentek meg magyar nyelven, nem is lehet tudni, hogy megjelennek-e valaha, azt sem hogy a folytatásában levő rész lesz-e – bár úgy hallatszik, hogy jövőre megjelenik magyar nyelven, de erre azért nem vennék mérget. Angol nyelven az idénre várható a hatodik rész is. Igen, elhangzott már több helyen is, hogy a kiadónak nem sikerült megszereznie az első három rész kiadási jogát. Akkor miért vette meg a negyediket? Elolvasta egyáltalán valaki ezt a könyvet vásárlás előtt, vagy hagyatkoztak egy felületes szinopszisra? S ha annyira ragaszkodtak a szerzőhöz, miért nem vásárolták meg egy másik sorozatának a kiadási jogait? Van bőven belőlük, a szerző nagyon termékeny, még skótos klasszikus romantikus sorozatot is írt.

   Nehezményeztem azt is, hogy az előző részek hiányában, csak találgatni  lehetett ki kicsoda a történetben, milyen kapcsolatban állnak egymással, milyen eseményekre is utalnak a gyakran előforduló megjegyzések, elmékeztetők – ugye, ha az első három részt is olvashattuk volna, akkor azt is tudnánk, hogy mi az a DBSZ – mondjuk a nevén túl, mert az kiderül a fülszövegből –, ahol a főhősnőnk dolgozik.

Úgy néz ki, hogy a szerző mostanság túl sok szappanoperát néz, az olyan Mentalista és Gyilkos elmék féléből, mert az ominózus DBSZ alkalmazottai valamennyien természetfeletti tulajdonságokkal rendelkeznek. Hogy kicsoda és épp milyen tulajdonsággal bír, azt nincs honnan tudni, mert ugye nem ismerjük az első három rész tartalmát, sem a szereplők tulajdonságait. Csupán az egyik hölgyről derül ki, hogy gondolatot olvas.

   No, térjünk a cselekményre. A főhősnőnk 16 évesen börtönbe juttatott egy szadista pszichopatát, akinek szintén természetfeletti képességei vannak és ennek segítségével manipulálni tudja az emberi gondolatokat. Olyan jól, hogy 10 évnyi börtön után most szabadulni fog. S ezen a főhősnő elmorfondírozik, hibásnak érzi magát az álozatok halála miatt – és teszi ezt a könyv kétharmadán keresztül, annak ellenére, hogy semmi köze nem volt hozzá. S időnként, hogy kitörjön  a sémából, egymásra morognak a férfi főhőssel, Wade Sterlinggel, aki természetesen dögös és ellenállhatatlan. Ezen túl meg módfelett zavaros, hogy kicsoda-micsoda is ez a Wade Sterling, mert ugye valamikor ő is DBSZ alkalmazott volt, de pillanatnyilag egy művészeti galériát vezet, de amikor a hősnőnk hátsóját kell menteni, egy egész hadsereget képes mozgósítani.

S ha már beszéltem a férfi főhősről, ejtenék néhány szót a nőiről is. Soha ennyire antipatikus hősnőt. Valószínűleg egy erős női szereplőt szeretett volna alkotni, helyette kaptunk egy agresszív, flegma, tudálékos és buta mint hat pár rendőrcsizma nőt, annak ellenére, hogy a szerző többször is kihangsúlyozza kiemelkedően magas IQ-ját. Talán egyszer utána kellene olvasnia miről is szól az az IQ, ha már olyan előszeretettel csapja szereplőihez a kiemelkedően magas intelligencia koeficienst - természetesen az utolérhetetlen dögösség mellé, mert ugye a szereplők még véletlenül sem hétköznapi emberek, akik olyan hétköznapian néznek ki, hanem minden szereplő ellenállhatatlanul vonzó.

   Miután a könyv nagy részében semmi sem történik, az utolsó oldalakon megoldódik a sok évvel korábban kreált konfliktus. A két főhős bevallja egymás iránti szerelmét, s még egy-két lövés is eldördült, mert ugye kompenzálni kell azt, hogy valamikor (mert ugye nem olvastuk az első három részt) Wade kifogott egy Elizának szánt golyót. Most fordítva lesz: Eliza fogja ki a Wadenek szánt golyót és akkor most egálban vannak. No, és sor kerül a kötelező erotikus jelenetre, szexelnek összesen kétszer, egészen langyosan a szerző korábban olvasott írásaihoz képest. Tehát, aki csupán a szerzőre jellemző erotika miatt olvasná a könyvet, az ne tegye. Több erotika van az Ezeregy éjszaka meséiben mint ebben.

Az én olvasatomban ez erősen felejtős volt. Kidolgozatlan, elnagyolt, a hangsúly a lelki nyomoron van, ami meglehetősen erőltetett. Nem vagyok érdekelt sem az előző részeiben, de a folytatásaiban sem… de természetesen az ízlések és a pofonok.

A sorozat angol nyelvű részei:

1. Keep Me Safe

2. In His Keeping

3. Safe at Last

5. Just One Touch