Ava Miles – Country-Éden

Dare-völgy 1

   Új szerző debütál a Könyvmolyképző Kiadónál Ava Miles személyében a Dare River sorozat első részével. A Country-Éden idén áprilisban jelent meg, a történetben pedig egy híresen rossz fiú country zenész és a pimasz szakácsnője közötti románc bontakozik ki. Ha felkeltettük az érdeklődéseteket, tartsatok velünk, és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért.

   Tehát akkor ő egy PR-kampány része? Rye kihasználja őt?

   Amikor a híres – és hírhedt – countryénekes bevonul az étkezdébe, ahol Tory Simmons főz, a lány biztosra veszi, hogy átlát rajta. Nyilván valami rosszfiú. Egy alfahím, aki szereti magát mindenfélével kényeztetni, beleértve a nőket is. Azonban míg a countryzene és az arrogáns férfiak kevésbé nem is érdekelhetnék, az ajánlatot, amit kap, képtelenség visszautasítani. Rye Crenshaw felkéri, hogy legyen a magánszakácsa a több városra tervezett turnéján. Ez az állás a válasz a lány imáira: kisegíti az adósságból, és megalapozza a kétségbeesetten vágyott újrakezdést.

   Rye biztos benne, hogy pimasz új szakácsa lesz az utolsó, aki valaha kísértésbe vinné. Ám a tipikus vidéki lánnyal való időtöltés csodát tesz a férfi csorbát szenvedett hírnevével. Ráadásul úgy alakul, hogy a lány főztje a legjobb, amit a férfi valaha kóstolt: egyszerre megnyugtató és csábító. Később a Toryval töltött idő során felfedezi a lány egy másik oldalát is – azt, amelynek ugyanolyan lehetetlen ellenállni, mint a főztjének. És amikor egy családi vészhelyzet hazahívja az énekest, olyat tesz, amit még sosem kockáztatott meg: beenged egy nőt a szívébe.

   Az érzelmek, melyeket Rye a bulvárlapok számára tettetett, egyszerre túlságosan is igazivá válnak, de vajon a country-éden, amit Tory karjaiban lelt meg, megél-e majd a való világban is?

   Érzelemgazdag szerelmi történet két emberről, akikről nem gondolnánk, hogy egymáshoz valók, azonban kiderül, hogy nem is alkothatnának jobb párost. Szívmelengető románc, amit Az év legjobb könyvének választottak.

   Könyvmolyképző, 2021

   Eredeti cím: Country Heaven, 2014

   Megrendelhető 

   Nem igazán mondanám, hogy rajongója lennék a country műfajnak. Ismereteim csupán néhány nagy névre korlátozódnak, és mindazt amit róla tudok néhány véletlenül látott videóklippre vagy koncertfelvételre korlátozódik. Azt viszont tudom, hogy otthonában – az Egyesült Államokban – hatalmas a rajongótábora, és egy-egy ilyen concert – különösen, ha egy-két nagyágyú is fellép – legalább annyi nézőt odavonz, mint bármelyik épp a topon levő rockbanda vagy DJ. Az is elképzelhető, hogy többet is. Ava Miles sorozatindító kötete egy ilyen nagymenő country-énekesről szól.

   Rye Crenshaw, a country fiatal és híres képviselője, egy koncert után valami igazi és hamisítatlan gyorskajára vágyik. Így téved be abba a büfébe, ahol a történet hősnője, Tory a szakács. S nem csak arról győzi meg a lányt, hogy a késői óra ellenére vacsorát főzzön neki, hanem felajánlja neki a magánszakácsi állást is saját turnébuszában.

   Azt is el kell mondanom, hogy ebben az epizódban volt a történet egyetlen vicces jelenete. Sajnálatos, hogy több nem követte, de ez egy kicsit sem vices történet.

   “Becsapta a kocsi ajtaját és megdörzsölte a harapásnyomot, amit a túlzottan lelkes rajongótól kapott. Ezek az átkozott gyerekek túl sok vámpíros könyvet olvasnak manapság. Elrohant mellette egy nagyobbacska macska, olyan színű volt, mint Rye kedvenc Oreo keksze.

   Aztán meglátta a csíkos farkát.

   A kocsi felé ugrott, de elkésett. Fenyegető sziszegés dúlta fel a parkoló csendjét, és finom pára szállt a ruhájára. Öklendezni kezdett a szagtól és befogta az orrát.

   …

   A középkorú pincérnő úgy mérte végig, mint egy rossz magándetektív, aki jegyzeteket készít a célpontjáról. Aranyszínű egyenruhát viselt, felhőkből készült monogrammal, a neve alatt pedig glóriával. Myra. Üdvözlésképpen bólintott, és előrecsoszogott.

   – Csak beugrom a mosdóba, hogy megnézzem, le tudom-e mosni ezt a borzbűzt. A parkolóban kapott el.

   Megrándult az orra, majd az egész arca felgyűrődött.

   – Ó, édes istenem! – Odasietett, fehér csipkekendőt tartva fáradt arcához, mintha Rye-nak kolerája lenne, vagy ilyesmi. – Az az átkozott állat! A héten már két vendégünket elkapta. Bill nem tudja nyakon csípni, én pedig utálnám, ha le kellene lőni. Gyerekkoromban sokat néztem Pepe lö Picit.

   Egy rajzfilm miatt nem szabadul meg tőle? Ez mindent visz, nem igaz?”

   Itt kezdődik Rye és Tory kicsit sem egyszerű története. Azért nem egyszerű, mert a hírnév és pénz mögött a country-énekesnek is megvannak a maga gondjai. A sajtója nagyon rossz olyan dolgok miatt, amiről nagyrészt nem is tehet, a családja kitagadta, mikor diplomázás előtt a jogi pálya helyett átnyergelt a dalolásra. Tehát ő az a típus, aki feláldozott mindent azért, hogy azt csinálja, amit szeret. Mert Rye kétségtelenül szereti, amit csinál. Tory viszont csak a szünidőben teszi azt, amihez igazándiból a szíve húzza. Ugyanis Tory épp antropológiából doktorál, és csak a krónikus pénzhiány vitte rá, hogy dolgozzon a büfében. Lelke mélyén ezt szeretné csinálni, de anno ígéretet tett nagyanyjának, hogy diplomas ember lesz belőle. Tory megjelenése a turnén alkalmat ad Rye menedzserének, hogy a lány jelenlétét kihasználva, javítani próbáljon a férfi megítéltetésén, s teszi ezt úgy, hogy a lány nem is tudja, hogy a nemes cél érdekében őt felhasználják.

   A dolgok bonyolultabbá válnak, amikor Rye apja szívrohamot kap és úgy dönt, ki akar békülni a fiával. Ez a húzás alkalmat adott arra, hogy egy zavaros és egészségtelen családi viszonnyal ismerkedjek meg. Ugyanis ebben a történetben az igazi negatív hős Mrs. Crenshaw, Rye anyja. Egy sznob, felkapaszkodott valaki, akinek mindene a látszat, a kapcsolatok, és hogy ezeket megerősítse. Az sem számít, ha ezért gyermekeit áldozza fel. Többször mondtam egy-egy antipatikus hős vagy hősnő esetében, hogy hólapáttal átszabnám a pofázmányát, de Mrs Crenshaw esetében ez túl egyszerű lenne. Ő ennél valami sokkal fájdalmasabbat és kegyetlenebbet érdemel, mert ő szociopata, az a fajta ember, akit zárt osztályon kellene kezelni

   A történet ízelítőt ad a country világából, a turnékról, és pluszban Rye dalszövegeiből és Tory receptjeiből is. Ugyanis Tory álma, hogy valamikor írjon egy szakácskönyvet, amely a nagymamája bevált recepjeit tartalmazza.

   Ez egy keserédes szerelmi történet az élet csúnyább oldaláról, az a bizonyos „szegény gazdagok” típusú. Bonyolult családi viszonyokról, vágyakról és elvárásokról, képmutatásról, gasztronómiáról és sok-sok zenéről. Igen, lesz boldog végkifejlet, viszont a gonosz nem kapja meg méltó büntetését, hiszen Mrs Crensaw érzelmi intelligenciája valahol a béka hátsója alatt van jó mélyen, és meggyőződése, hogy mindenben helyesen cselekedett.

   Határozottan állítom, hogy kedvelhető történet, érdekes karakterekkel. Jöhetnek a folytatások.

   A mostani játékunkban minden állomáson gasztronómiában jártas magyar hírességek képét tesszük közzé, a feladat pedig annyi, hogy kitaláljátok kiről van szó, és beírjátok a nevét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk

a Rafflecopter giveaway

05.11. Könyvvilág

05.14. Betonka szerint a világ

05.17. Hagyjatok! Olvasok! extra 

05.20. Hagyjatok! Olvasok! 

Alessandra Torre – A Szellemíró

   A napokban jelent meg Alessandra Torre lenyűgöző regénye, A szellemíró, aminek a főhőse egy nagyon súlyos titkot cipel.

   A turné során a Blogturné Klub résztvevői mesélnek a történetről, és ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a regény egy példányát.

   A végén minden kiderül!

   Négy évvel ezelőtt hazudtam. Odaálltam a rendőrség, a barátaim és a családom elé, és kitaláltam egy mesét. Életem addigi legjobb történetét. És mindannyian elhitték. Nem lepődtem meg, hiszen a történetek kitalálása tett híressé. Tizenöt bestseller. Több millió rajongó, hírnév és vagyon. Már csak egy történetet kell elmesélnem. Életem legfontosabb történetét, egy megdöbbentő fordulatot, melytől az olvasóim padlót fognak, és levegőért kapkodnak majd. Azt mondják, hogy ami nem öl meg, az megerősít. Nos, ez a történet meg fog ölni.

   Díjnyertes alkotó szívbe markoló, rejtélyes története, váratlan fordulatokkal.

   Merülj el a titkaiban!

   Könyvmolyképző, 2021

   Eredeti cím: The Ghostwriter, 2017

   Megrendelhető 

   "Egy tökéletes reggel. Egy tökéletes férj. Egy tökéletes kislány. Egy tökéletes hazugság."

   Alessandra Torre neve nem ismeretlen a magyar olvasók számára, hiszen ez már a harmadik könyve (Sötét hazugságok és Hollywoodi mocsok), és valamennyi a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg. Nem tudom ki hogy áll a szerző írásaihoz, én az előző két könyvét is nagyon kedveltem, tehát kétség nem fért hozzá, hogy A Szellemírót is akarom.

   Torre történetei nem a könnyed műfajhoz tartoznak, tehát ez nem egy rózsaszín lányregény, és szirupos szerelmi történet sem. Ez egy véresen komoly történet az emberi kapcsolatokról, képmutatásról, titkokról, megtévesztésről. S mivel senkinek nem akarom elrontani az olvasásélményét, megpróbálok rövid lenni és kerülni a spoilereket.

A történet egy rövid prólógus után meghökkentően keztődik:

   

„Haldoklom. Nem éppen vidám kezdete ez a történetnek, de úgy gondolom, hogy az ilyesmit úgy kell elmondani, mint ahogy a ragtapaszt tépi le az ember. Gyorsan és hirtelen, hogy csak egy pillanatig érezzük a fájdalmat, aztán vége, elmúlik.”

   Központi karaktere a harmincas évei elején járó Helena Ross. A hölgy író, számos bestsellere jelent meg, és most az utolsó nagy dobásra készül. Azért az utolsóra, mert a rák nem válogat, és a fiatal nő tudja, hogy már csak hetei vannak hátra. Ezeket a heteket pedig arra akarja felhasználni, hogy megírja élete nagy regényét. Az igazságot, amit mindenki elől oly sikeresen titkol.

   A történet alkalmat adott arra, hogy az időbeni ide-oda ugrálásokkal megismerjem a hősnő egész élettörténetét, s ebben nagy segítséget nyújtott a könyv, aminek írásába belefogott. Helena soha nem volt egy partilány. Mindig tudta, hogy író akar lenni és erre fokuszált, mi több, domináns anyja is elég határozottan kijelölte az utat. Így nem csoda, hogy a szerelem gyorsan levette a lábáról és a világ szemében tökéletes házasságban élt férjével és közös lányukkal. Az amúgy is zárkózott nő teljesen magába fordult, mikor négy évvel korábban elvesztette férjét és lányát. Senkivel nem érintkezett ügynökén kívül – vele is telefonon és pontosan meghatározott időpontokban –, de az idő sürget, neki pedig be kell fejezni a könyvét. Ehhez kell a szellemíró. S ki mást kérne fel erre, mint örökös riválisát: Marka Vantly bestseller írónőt, aki a nagy tömegek számára ontja magából a romantikus-erotikus történeteit, és akivel évek óta kétes értékű gartulációkat tartalmazó e-maileket váltanak. Helenanak van egy olyan érzése, hogy a vetélytársban sokkal több van, mint a kommersz könyvek sorozatban való gyártása. Az első meglepetésem akkor volt, amikor egy nap az ajtón bekopogott a rivális.

   Természetesen nagyon kiváncsi voltam arra, hogy mi történhetett a múlban, miért zárkózótt el még jobban Helena mindentől és mindenkitől, és erre a közösen írt könyv során választ is kaptam. Tehát itt egy könyv a könyvben esettel találtam magam szembe, és hozzájárult ahhoz, hogy csak a végére legyen teljes a kép.

   Briliáns volt! Egyszerűen letehetetlen, klisémentes, és mellőz minden hatásvalász megoldást. Beszippantott, meghökkentett, meglepett és elgondolkoztatott. Kitűnő példája volt az emberi sokféleségnek, empátiának, megtévesztésnek. Megmutatta az embert az író mögött, minden gyarlóságával együtt. Mindennek élethű ábrázolásában nyilvánul meg Torre zsenialítása.

   Nagyon határozottan állítom, hogy eddig ez az év legjobb olvasmányélménye (nehéz lesz túlszárnyalni, az már biztos!) és csak szuperlatívuszokban tudnék beszélni róla. Olvassátok el!

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

Sötét hazugságok

Hollywoodi mocsok

   A történet főhőse egy rákbetegséggel küzdő író, aki úgy dönt, az utolsó hónapjaiban megírja az élettörténetét.

   A mostani játékunk során olyan könyvekből találtok idézeteket, amiknek a főhőse vagy halálos betegséggel küzd, vagy író. A feladatotok, hogy a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírjátok az adott könyv címét.

   Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

"– Azt akarom, hogy mellettem légy a sötétben. Hogy átölelj. Hogy továbbra is szeress. Hogy siess a segítségemre, amikor fèlek. Hogy gyere el velem a szakadék szélére, és nézd meg, mi van ott."

a Rafflecopter giveaway

05.11. - Sorok Között

05.12. - Betonka szerint a világ

05.14. - Ambivalentina

05.16. - Readingspo

05.18. - Könyv és más

05.20. - Fanni's Library

Carolyn Brown – A Magnólia Fogadó

   A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg áprilisban A Magnólia Fogadó Carolyn Brown szerző tollából. A történet szíve a Magnólia Fogadó, amely először munkát, majd otthont ad Jolene-nek és Tuckernek, akik korábban nem gondolták volna, hogy még megtalálhatják a boldogságot. A szívmelengető, romantikus történetről a blogturné tagjai is elmondják a véleményüket, a turné végén pedig megnyerhetitek a könyv egy példányát. Tartsatok velünk!

   Két sebzett szívnek van-e második esélye az igaz szerelemre?

   Amikor Jolene Broussard megörökli a Magnólia Fogadót, ezt a kelet-texasi fenyvesekben megbújó viktoriánus épületet, egy álom válik valóra a számára. Jolene, aki állandó bűntudatban él, amiért nem tudta megmenteni önpusztító anyját, tudja, hogy a nagynénje és nagybátyja vendégháza új életet és szerető otthont kínálhat neki. Csak egy bökkenő akad: a makacs és rosszkedvű ács, Tucker Malone, aki felerészben a Magnólia Fogadó tulajdonosa, és aki poros cowboycsizmájával egyenesen Jolene álmainak a kellős közepébe tapos.

   A felesége halála óta Tucker a saját bűntudata és démonai miatt ugyanolyan zárkózott, mint Jolene. A legkevésbé sem számít arra, hogy új üzleti partnere olyan érzést éleszt benne, amiről azt hitte, örökre elveszett. A bizalmatlan Jolene pedig talán egy rokon lelket talált – valakit, akinek segíthet, és akire támaszkodhat.

   A Magnólia Fogadó felújítása a saját sebeik begyógyításához is az első lépés lehet. Képesek lesznek elengedni a múltat, és egymásban bízva nekivágni a jövőnek?

   Hagyd, hogy a történetük a te lelkedet is felderítse!

   Könyvmolyképző Kiadó, 2021

   Eredeti cím: The Magnolia Inn, 2019

   Megrendelhető

   

   A szerző első magyar nyelven megjelent könyve – ha jól láttam, hamarosan egy második is követi a Könyvmolyképző Kiadónál –, még a neve sem volt ismerős, a könyvet a fülszöveg alapján válsztottam.

   Nem könnyű erről a történetről írnom, mert bár alaposan átrágtam magam rajta, még mindig nem tudom, hogy hogyan is állok vele. Kéretik nem félreérteni: a történet jó. Azok, akik szeretik, ha a főhősök problémásak és lelki mizériában dagonyáznak, egyenesen imádni fogják. Nekem ez már kezd sok lenni, de mentségére legyen mondva, nincs benne a többszörösen sérült milliomos fickó, bár ami azt illeti, a férfi főhősnek van mit a tejbe aprítania. Különösen, ha a női főhőshöz viszonyítom, aki viszont a teljes nincstelenségben éldegél.

   Az sem elhanyagolandó, hogy három, örökké aktuális témát is boncolgat: a hosszan tartó, önzetlen barátságét, a gyász feldolgozását és az alkoholizmust, s teszi ezt egy romantikus történet keretein belül.

   Amikor megkaptam ezt a könyvet, arra gondoltam, hogy egy könnyed, vicces valami lesz, amin majd jól elszórakozgatok. Nos, ez nem jött be, mert ami itt történik, az véresen komoly, és igazándiból bárkivel megtörténhetne. Tehát pipa az egyik könyvekkel szembeni alapkövetelményem: elhiszem a történetet. Legalább is többnyire, mert azért nem mindent nyeltem le. De erről később.

   A történet Texasban játszódik, ami már megadja az alaphangot, hiszen már mindenki tudja mi várható Texastól: olaj és/vagy cowboyok. Nos, itt olaj nem volt, viszont a főhős előszeretettel vette magára a cowboy kinézetet, annak ellenére, hogy tulajdonképpen nem sok köze volt a tehenészethez. Tucker Malone ugyanis ács – közel s távol a legjobb –, akit néhány évvel korábban alkoholizmusa miatt elkövetett baki miatt rúgtak ki a rendőrség kötelékéből. Azóta egy lakókocsiban él macskája társaságában és minden hétvégén leissza magát a sárga földig, hogy felesége elvesztése miatti fájdalmát tompítsa.

   A történetnek címet adó Magnólia Fogadó tulajdonost vált. Az idős házaspár fiatalabb rokonaikra hagyja, hogy ők megvalósítsák életük álmát: lakókocsival bejárják az egész Egyesült Államokat. A meglehetősen lepusztult fogadó fele Jolene Broussard tulajdona lesz, másik felét rémes rokona kapja meg, aki gyorsan túl is ad rajta. S mit tesz a fikció ördöge? Tucker Malone vásárolja meg, aki hajlandó lenne a lányt is kivásárolni. S mivel Jolene visszautasítja az ajánlatot, ketten fognak bele a fogadó felújításába. Innen egyenes út vezetne a szerelemhez, ha Tucker nem lenne hétvégi alkoholista, Jolene életére, különösen gyerekkorára, pedig nem nyomta volna rá pecsétjét egy hedonista és alkoholista anya.

   A történethez hozzátartoznak a helyi idős hölgyek is, akik Jolene nagynénjének baráti körét alkották, és akiket Jolene most, mikor Sugar néni az országot szeli keresztül-kasul férjével és a lakókocsival, megörökölt. A hölgyek egyszerre voltak szórakoztatóak és idegesítőek, ahogy mindenbe beleszóltak, sokszor hivatlanul megjelentek. De erről szól a barátság, nem?

   Nos, mi volt az, amit nem tudtam lenyelni? Az, hogy Tucker beszélget halott feleségével. Ami nem gond. A gond akkor kezdődik, amikor a halott feleség válaszol is, tanácsokat ad. Az ilyennek a szakirodalomban neve van és zártosztályon kezelik. Értem én, hogy a szerző ezzel a férfi ragaszkodását és a szeretett személy elvesztése miatt érzett fájdalmát akarta kihangsúlyozni, de nekem ez nem jött be – ami nem jelenti azt, hogy másnál nem ez lesz a nyerő.

   Ugye nem kell mondanom, hogy minden nehézség ellenére Jolene-ből és Tuckerből egy pár lesz, és minden gondjuk-bajuk megoldódik? És azt sem, hogy a fogadó majd a teljes szépségében pompázik?

   Lassan csordogáló, érzelemdús, tipikus amerikai kisvárosi történet volt. Nekem abszolút pozitívum, hogy nem E/1-ben és váltott szemszögben íródott, mert ez további fölösleges lelki mizériáktól mentett meg. Akik kedvelik Catherine Anderson könyveit – a stílus nagyon hasonló –, azoknak minden bizonnyal ez a történet is tetszeni fog.

   Történetünk egyik szereplője gyásszal küzd, ami nem ritka más regényekben sem. Minden állomáson olyan könyvek fülszövegrészletét találjátok meg, amelyben valamely szereplő gyászol. A feladat, hogy kitaláljátok, melyik könyvről van szó, és beírjátok a könyv szerzőjét és címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk

   Ez ​a történet nem arról szól, hogyan szerettem bele valakibe.

   Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg ismét élni, miután a szerelem elhagyott.

a Rafflecopter giveaway

05.10. Betonka szerint a világ

05.12. Könyvvilág

05.14. Hagyjatok! Olvasok! - extra 

05.16. Hagyjatok! Olvasok! 

Jonas Jonasson – Édes a Bosszú Részvénytársaság

   Jonas Jonasson új regényében egy kreatív svéd reklámszakember cége, az Édes a Bosszú Rt. vállalja különféle sérelmektől szenvedő ügyfelei részére a bosszúállás lebonyolítását – a törvényesség határain belül. 

   Egy fiatal fehér nő és egy fekete fiú a cégtulajdonos segítségével szeretne bosszút állni az életüket tönkretevő, gátlástalan neonáci műkereskedőn. De ahogy megszokhattuk már a svéd író történeteinél, ez nem olyan lesz egyszerű. A jonassoni fordulatokban gazdag cselekménynek rajtuk kívül fontos szereplője még egy afrikai javasember, továbbá Irma Stern, a világhírű dél-afrikai festőművésznő és egy nyugdíjazás előtt álló rendőrnyomozó. A szerző humora Kúnos László sziporkázó fordításában ezúttal is ellenállhatatlan, világszemlélete fájdalmasan aktuális és lényeglátó. 

   Athenaeum, 2020 

   Eredeti cím: Hämden är ljuv AB, 2020 

   Megrendelhető 

   Ha jól számolom, az Édes a Bosszú Részvénytársaság Jonas Jonasson ötödik magyar nyelven megjelent könyve. Eddig még semmit nem olvastam a szerzőtől, és aljas módon ennek is a címe vonzott, mert legyünk őszinték: legalább egyszer mindenkinek megfordult a fejében, hogy meg kellene torolni valakin az őt ért sérelmeket. Ugyanakkor az is eszembe jutott, hogy milyen kevés skandináv szerzőt olvasok-olvasunk, mert a magyar könyvkiadás nem jeleskedik a műveik kiadásában. Kivétel, persze, a skandináv krimik, melyeknek nagy rajongótábora van, de én nem vagyok krimirajongó, és sokan mások sem. 

   Jonasson könyve akkor jött velem szembe, amikor szükségem volt valami másra, valami újra, ami lehetőleg megnevettet, a szerzőről pedig azt olvastam, hogy könyveit meglehetősen sajátos humor szövi át. – köszönet az Athenaeum Kiadónak a recenziós példányért. Tehát abszolút nyitottan álltam hozzá, hogy befogadjam a Jonasson-jelenséget, és a rá jellemző abszurd humort. 

   Engedtessék meg, hogy beidézzem a történet prológusát, mely finoman céloz arra, hogy az abszurd helyzetek és különleges szereplők által generált humor mellett mire akarja a szerző felhívni a figyelmet: nacionalizmusra és fajgyűlöletre. 

   “Élt egyszer az Osztrák–Magyar Monarchiában egy szerény képességű festőművész. Adolfnak hívták, és nevét nem a művészete tette ismertté a világban. 

   Az ifjú Adolf azt gondolta, az igazi művészetnek a szemmel látható valóságot kell ábrázolnia. Nagyjából úgy, ahogy a fénykép, csak színesben. „Az szép, ami igaz”, mondta, és ezzel egy francia ember mondását idézte, akiről egyébként hallani sem akart. 

   Jóval később, amikor már nem volt ilyen fiatal, Adolf gondoskodott róla, hogy könyveket, műtárgyakat, sőt, embereket is égessenek a helyes világfelfogás nevében. Ebből lett a továbbiakban a világtörténelem eddigi legnagyobb háborúja. Adolf elveszítette a háborút, és meghalt. 

   A világszemlélete azóta a téli álmát alussza.” 

   A prológus utolsó mondatával sajnos ellent kell mondanom, mert nagyon jól tudjuk, hogy ez a beteg világszemlélet nem halt ki, nem alussza téli álmát, hanem nagyon is jelen van napjainkban is. Néha nyiltan, de többnyire a felszín alatt, s mi már nem égetünk könyveket. Mi daráljuk őket. Ebben a történetben a nacionalista fajgyűlölet pedig többször is visszaköszön a műkereskedő személyében. 

   Ha valaki megkérdezné, hogy ki ennek a könyvnek a főhőse, nem tudnék egyértelmű választ adni, mert ez egy sokszereplős történet, és mindenki fontos a maga nemében. Először is Stockholmban van egy nagyon kreatív reklámszakember, aki megunja azt amit csinál és kitalálja az Édes a Bosszú Részvénytársaságot, ahol ő az egyedüli részvényes. Valahol Afrika mélyén, egy nagyon primitív faluban, melyet az emberi korlátoltság tart a primitivitás szintjén, van egy javasember és egyben rettenthetetlen maszáj harcos, akit a sors csak lánygyermekekkel áldott meg. 

   Ugyancsak Stokholmba van egy Victor nevű simlis fazon, aki egyformán gyűlöli a külföldieket, a bevándorlókat, a más fajhoz tartozókat és a nőket. Minden amit tesz érdekből van, így halad előre a szamárétrán, vágja át munkáltatóját, a műkereskedőt és annak naív lányát, míg végül sikerül teljesen kisemmiznie a világ dolgaiban teljesen járatlan nőt. A simlis Victor a város egyik elismert galériájának a tulajdonosa lesz és egyben műkincs kereskedő. Victor nacionalizmusa és fajgyűlölete nem terjed ki arra, hogy naiv felesége mellett egy színesbőrű szeretőt tartson, de arra már igen, hogy a kapcsolatból származó gyermeket megtagadja, sőt lehetőleg el is veszítse. 

   Ezeknek az embereknek látszóag semmi közük egymáshoz, addig a pillanatig, míg Victor a gyermekét nem pont Afrikába „veszíti el” és azt a maszáj kuruzsló találja meg. És ameddig a fiú fejében meg nem fogan a bosszú gondolata, és visszaszökve Svédországba az átvert feleséggel nem szövetkezik. Csakhogy a maszáj harcos nem akar lemondani égből pottyant fiáról és utánaered a nagyvilágba. Svédországba érve egy újabb fura és szórakoztató karakterrel bővül a történet: egy elfásult, nyugdíjazás előtt álló rendőrrel. S természetesen nagyon fontosak Irma Stern dél-afrikai festőnő alkotásai, melyek meglehetősen nagy kavarodást okoznak a cselekmény során, s melyek nélkül ez a történet szegényebb lett volna.

   A cselekmény intenzítása hullámzó volt. Néhol elült, látszólag felesleges információkkal árasztva el az olvasót, máskor pörgött, de a humor végig jelen volt. Egyszerre több szálon is fut, hogy majd a végére legyen teljes a kép, és mindenki megértse, hogy mire is voltak jók, azok a látszólag felesleges információk. Szereplői többnyire két kategóriához sorolhatóak: a naívak és a helyezkedő kreatívak, de mindenképpen színesek és többségük szerethető is, mert teljesen átlagos emberek.

   Nagyon szórakoztató történet volt, s teljesen biztosan nem az utolsó Jonas Svensson könyv amit olvastam. 

Maddie Dawson – Szerelmi varázslás kezdőknek

Szerelmi varázslás kezdőknek 1

Szerelmi varázslás kezdőknek című könyvével mutatkozik be a magyar olvasóknak Maddie Dawson. A könyv az azonos című sorozat indítókötete és a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenik meg.

Tarts a Blogturné Klub bloggereivel turnéjukon, ismerd meg ők mit gondolnak erről a romantikus, szerelemről szóló történetről, és tiéd lehet a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv.

Mert a boldogság nem mindig onnan érkezik, ahonnan várod.

Marnie MacGraw hétköznapi életre vágyik – férjre, gyerekekre és egy egyterűre a kertvárosban. Most, hogy férjhez menni készül álmai lovagjához, biztos benne, hogy valóban ilyen élet vár rá. Aztán találkozik Blix Hollidayjel, a vőlegénye lázadó, párokat összeboronáló idős nagynénjével, és minden megváltozik – éppen úgy, ahogy azt Blix megjósolta.

Amikor a házassága két kínos héten belül véget ér, Marnie érthetően megdöbben. És még jobban megdöbben, amikor megtudja, hogy ő örökölte Blix brooklyni házát, az összes befejezetlen „projektjével”: a megtört szívű, fura barátokkal és szomszédokkal, akik menekülnek a boldogság elől. Marnie nem hiszi magáról, hogy nagyon különleges volna, ám Blix valahogy tudta, ő lesz a tökéletes ember, aki átveheti a párvarázsló szerepét.

Marnie a maga kárán kénytelen megtanulni, hogy a boldogságot néha nehéz felismerni, és gyakran azoknak van a legnagyobb szükségük rá, akik leginkább eltaszítanák maguktól.

Mulatságos és intelligens kötet, szerethető, különc szereplőkkel, egy csipetnyi varázslattal.

Mondj igent a szerelemre!

Felnőtteknek ajánljuk!

Könyvmolyképző, 2020

Eredeti cím: Matchmaking for Beginers

Megrendelhető             Beleolvasó

   Nem titok, hogy kedvelem a Könyvmolyképző Kiadó Arany pöttyös könyveit, mert többnyire felnőtteknek szóló romantikus  történetek, legyenek azok kortárs vagy rég letűnt korban játszódóak. Sőt azt is állíthatom, hogy a Kiadó valamennyi kiadványa közül ezeket kedvelem a legjobban, no meg talán a rázós könyveket. Tehát nem volt kérdés, hogy én ezt a történetet olvasni akarom.

A szerző neve teljesen új volt a számomra, de ez nem jelent semmit, mindenki megérdemel egy esélyt... vagy kettőt. Dawsonnak már megjelent néhány könyve angol nyelven, ahogy nézegettem, valamennyi a könnyed, chick lit zsánerben, de ez sem gond, mert kedvelem a műfajt, részemről minél több ilyen könyv jelenik meg, annál jobb. De térjünk rá arra, ami a magyar olvasóknak is elérhető, azaz a szerző Szerelmi varázslás kezdőknek című írására.

Azzal kezdeném, hogy ez egy abszolút szokatlan történet, a szereplői sem mindennapiak. Ha most hosszan ízeire szedném, és minden kis darabot külön-külön elemeznék, akkor lényegében semmi szokatlan és különleges nem lenne, de az egész együtt viszont az. Kezdve azzal, hogy igazándiból nem egyértelmű, hogy ki ennek a történetnek a főhőse.

   E/1-ben írt történet, és nem egy pasi meg egy nő mesél, hanem két nő. Az egyikük fiatal és felnőtt élete elején jár. Ő Marnie MacGraw, aki épp élete szerelméhez készül férjhezmenni, aki a véletlen folytán a második hősnő unokaöccse. Nevezetesen Blix nénié, aki a vőlegény családjának fekete báránya. S miért az? Mert egyszerűen szembement a család akaratával és elvárásaival, azzal, beleunt, hogy mindig azt tegye, amit elvárnak tőle. Kissé különc és magasról tesz arra, amit a családja gondol róla. Blix nyolcvan fölött van, és tudja, hogy kevés ideje van hátra, mert Cassandra felemészti minden erejét. Hogy kicsoda Cassandra? Nos, azt nem mondom meg, de mindenképpen erős érzelmeket váltott ki belőlem a létezése, mert egyszerre volt morbid és vicces, no meg senki nem tudhatja előre, hogy lesz-e neki is Cassandrája..

   A két nő nem ismeri egymást, első találkozásuk a vőlegény szüleinél adott partin történik meg, ahol a pénzeszsák és sznob család a maga rongyrázós stílusában be akarja mutatni a leendő menyet baráti körüknek és a rokonságnak. Blix pedig első pillantásra felismeri Marnie-ban azt, amit még a lány sem tud magáról, azaz, hogy pontosan olyan mint ő. Mert Blix különleges képességgel rendelkezik: látja az emberek auráját, pontosan tudja, hogy ki kihez passzol szerelmi téren, hisz az ezotériában és a szerelmi varázslásokban, no meg a sorsban. Ő egy párvarázsló. Nos, lehet, hogy ez egyeseknek kicsit sok lesz, de nekem nagyon tetszett ez a szikrányi misztikuma a történetnek, amely nélkül nem is lett volna teljes. S mivel Blix ilyen különleges képességekkel rendelkezik, azt is tudja, hogy Marnie és Noah kapcsolata tiszavirág életű lesz.

   Marnie-t nem kedveltem, legalábbis eleinte nem. Annyira nem, hogy hólapáttal vertem volna bele némi eszet. Értem én, hogy a szerelem öl és butít, de Marnie az ostobaságig vitte, mikor nem volt hajlandó meglátni, hogy az infantilis Noah csak fájdalmat okoz neki. Azt sem pontoztam, hogy annyira bele van zsongva a családi élet fogalmába, a vágyba, hogy tartozzon valahová, hogy nagyon gyorsan egy másik kapcsolatba kezd egy iskolai barátjával. S azt is be kell vallanom, hogy a családja sem volt szimpatikus, mert döntéseket hoztak meg helyette, és kihasználva elesettségét egy olyan életút fele terelgették, ami nekik megfelelt, de nem biztos, hogy Marnienak is.

   Amikor Blix (és Cassandra) egy másik világba távozik, mindenki meglepetésére Marnie örökli az idős hölgy brooklyni házát, s vele együtt Blix feladatait. Mert Blix az a fajta ember volt, aki maga köré gyűjtötte azokat az embereket, akiknek segítségre volt szükségük: a gázrobbanásban sérült művészt, az özvegyasszonyt, a gyermekét egyedül nevelő elvált nőt, aki még mindig szerelmes volt férjébe. Marnienak pedig a házzal együtt ezt kell átvennie, s lassan tudatosítania kell magában, hogy neki is ugyanolyan képességei vannak mint Blixnek, hogy az az életforma, amire vágyik és aminek mintáját családjától látta, nem neki való. Marnie természetesen kézzel-lábbal tiltakozik minden ellen ami a házzal kapcsolatos, Blix családja sem fogadja jól, hogy elestek az örökségtől, s hogy a dolgok jobban bonyolódjanak, a színen ismét feltűnik Noah is, a volt férj, aki egyszerűen egy kóborló egzisztencia, aki elfelejtett felnőni. Noah-t határozottan rühelltem, mint ahogy Marnie kettes számú vőlegényét is, aki még mindig nem tudott leválni anyjáról.

   Megmosolyogtatott, meghatott, felidegesített, elgondolkodtatott, egy szóval érzéseket váltott ki belőlem ez a történet, ami rendben van, mert az a jó könyv, ami ilyesmit vált ki olvasás közben. Egyetlen percig sem volt unalmas, bár nem mondanám, hogy elejétől végig pörgött volna. S nem tudnám eldönteni, hogy ki is volt a történet főszereplője, mert ugyan Marnie többet szerepel, de az egésznek a mozgatórugója Blix. 

Emberekről, emberi sorsokról szóló történet. Nagyon kedveltem, és szívesen olvasnék más írásokat is Maddie Dawson tollából. De ízlések és pofonok...

Maddie Dawson története a Könyvmolyképző Kiadó Arany pöttyös könyvek kategóriájában jelent meg, ezért játékunk is ehhez kapcsolódik. A turné minden állomásán egy-egy Arany pöttyös történet hősének nevét rejtettük el. A ti feladatotok az, hogy a megtaláljátok ezt a nevet, a Rafflecopter megfelelő dobozába pedig beírjátok annak a könyvnek a címét és szerzőjének nevét, amelyben  szerepelnek.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

09.05 - Betonka szerint a világ…

09.07 - Deszykönyvajánlója

09.09 - Csak olvass!

09.11 - A Szofisztikált Macska

09.13 - Hagyjatok!Olvasok!

Lucinda Riley – Napnővér

A hét nővér 6

A külvilág számára úgy tűnhet, hogy Electra D'Apliese-nek mindene megvan, amit csak kívánhat. A világhíres modell gyönyörű, gazdag és híres. A felszín alatt azonban Electra kezéből kezd kicsúszni az élete irányítása, különösen azóta, hogy az apja, Pa Salt, a titokzatos milliárdos, aki őt és a nővéreit is örökbe fogadta, meghalt. Mivel képtelen feldolgozni az egyetlen személy elvesztését, aki valaha is szerette, az alkoholhoz és a drogokhoz menekül. Miközben a körülötte élők az egészségéért aggódnak, Electra kap egy levelet egy ismeretlentől, aki azt állítja, hogy a nagymamája...

1939-ben Cecily Huntley-Morgan New Yorkból megérkezik Kenyába, azt remélve, hogy ott gyógyírt találhat összetört szívére. A gyönyörű Naivasha-tó partján, a keresztanyjánál lel menedékre, és találkozik Bill Forsythe-tal, a megrögzött agglegénnyel és marhatenyésztővel, aki első látásra vonzalmat érez a lány iránt. Amikor aztán Cecily nehéz helyzetbe kerül, a férfi siet a segítségére. Bontakozó kapcsolatukat azonban kerékbe töri a háború, és a lány magára marad, egészen addig, amíg egy napon nem találkozik egy fiatal nővel az erdőben, és nem tesz neki egy ígéretet, amely aztán örökre megváltoztatja az életét.

General Press, 2020

Eredeti cím: The Sun Sister, 2019

Eljutottunk Lucinda Riley A hét nővér sorozatának hatodik részéhez és semmivel sem kerültem közelebb ahhoz a ködös titokhoz, hogy ki volt tulajdonképpen Pa Salt, a misztikus milliomos, aki sorra örökbefogadta a lányokat a világ különböző tájairól. Nem tudom mi volt a motivációja, miért vezekelt a lányok örökbefogadásával, vagy nem is vezekelt, hanem egyszerűen egy újabb milliomosi hóbornak hódolt, csak mert megtehette.

A hatodik rész nyilvánvalóan Electra története, hiszen már csak ő maradt a hat ismert lánytestvér közül. A sorozat követői tudják, hogy az excentrikus milliomos a Plejádok csillaghalmaz alkotóelemei után nevzte el örökbefogadott lányait, a hetedik, Merope hiányzott. Vagy mégsem?

Nos, a szerző most is követi azt a sablont, amit már olyan jól megismerhettem a sorozat előző könyveiből: Electra történetével párhúzamosan egy másik történetet is elmesél a múltból, amely természetesen kapcsolódik a hősnő személyéhez, származásához. Ez a történet a két világháború közötti Egyesült Államokban kezdődik, van egy rövid, de annál fontosabb epizídja az Egyesült Királyságban, hogy majd évekre Kenyába telepedjen le a cselekmény, s végül ismét az Egyesült Államokba folytatódjon. Ez Cecily története. Egy elkényeztetett gazdag lányé, önző libáé, akit saját büszkesége és butasága vezet. Bármennyi jót tett a későbbiekben a faji diszkrimináció leküzdésében, nem lehet az önzését felejteni, s azt sem, hogy hátat forddítottannak az embernek, aki a segítségére sietett.

Cecily-t elhagyja az a férfi, akibe szerelmes, akivel a jövőjét tervezte. Természetesen egy másik nőért. S ezért Cecily rosszhírű keresztanyjához készül Kenyába, hogy eltűnjön a színről, míg a botrány csitul. Kenya azokban az időkben Brit gyarmat, tele fehér telepesekkel. S mielőtt még Kenyába érkezne, Cecily rövid ideig megáll az Egyesült Királyságban is, ahol naivan arról álmodozik, hogy talán nem is kell majd Kenyába mennie, hanem hamarosan nemesi címmel térhet haza látogatóba, csupán azért, mert a házigazdák egyik rokona csapja neki a szelet. Cecilynek viselnie kell naivitása következményeit mikor Kenyába ér, s két kézel kap a lehetőségen, amikor a megrögzött agglegény feleségül kéri. Így kezdődik meg Kenyai élete, mely többnyire arról szól, hogy mennyire szeretne egy gyermeket, bármilyen áron.

Könyveiben Riley általában egy-egy érzékeny témát is feldolgoz. Most egyszerre kettő is terítékre kerül: a celebek drog- és alkoholproblémái – mert Electra kimeríti a celeb fogalmát, mint híres modell –, valamint az afro-amerikaiak, különösen a nők diszkriminációja – ez most nagyon aktuális, tekintve a közelmúltban történteket. Az ugye nyilvánvaló, hogy Electra sötét bőrű, tehát a sorozatban Riley felvonultatta a politikai korrektség minden elemét a maga módján, elég csak végiggondolni a nővérek sokszínűségét. S ezzel egyben azzal is hozzájárult, hogy olvasói különböző kutúrákat ismerhessenek meg.

El kell mondanom azt is, hogy ez egy meglehetősen terjedelmes regény, a sorozat részei közül eddig a leghosszabb – szinte 700 oldal. S azt is el kell mondanom, hogy szivesebben olvastam volna Cecily történetét önálló könyvként, nem feldarabolva, felváltva Electra alkohol-, drog- és pasifogyasztási problémáival.

Nem volt rossz, de nem is lett kedvenc. Nem kedveltem egyik idősík hősnőjét sem, s bár nagyon aktuális témákat dolgozott fel, a felhasznált megoldások nagyon idealizáltak és csöpögősek voltak, mintha azzal szerette volna a történetet fokozni – amiben mellesleg elég mizéria volt –, hogy az olvasók érzékenységére hat. S ha ez még mindig nem lett volna elég, akkor a végén még robbant egy bombát, mert miért ne?

Az már biztos, hogy a sorozatnak lesz egy hetedik része is. Nem titok, évekkel ezelőtt a szerző weboldalán volt róla egy bejegyzés, amely a hetedik részre ígérte a nagy leleplezést és választ mindenre. Ez a bejegyzés egy idő után eltűnt onnan – gondolom marketingfogásból. Bár egyre kevésbé kedvelem ezt a sorozatot, az biztos, hogy a végét nem fogom kihagyni, mert még mindig reménykedem, hogy ténylegesen felfedi a leplet Pa Salt személyéről, akiről nekem van egy elméletem, amelyet csak a legszűkebb baráti körben terjesztek. De nem vagyunk egyformák, meg ízlések és pofonok...

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

1. A hét nővér

2. Viharnővér

3. Árnyéknővér

4. Gyöngynővér

5. Holdnővér

A szerelmes levél