A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Egyesült Államok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Egyesült Államok. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. június 17., vasárnap

T. M. Frazier – King

King 1

Újabb történettel gazdagodott a Könyvmolyképző Kiadó Rázós könyvek sorozata. T. M. Farzier King sorozatának azonos című első része meghökkentő, izgalmas, lebilincselő. A Blogturné Klub négy bloggerét követve megtudhatjátok mit gondolnak ők erről a történetről, a nyereményjáték helyes megfejtői között pedig a könyv egy példányát sorsoljuk ki.



Nincs hol laknia. Nincs mit ennie. Nincs kihez fordulnia. Doe nem emlékszik a múltjára. 
A hírhedt nehézfiú most szabadult a börtönből. King az az alak, akivel jobb nem szembekerülni, mert vérrel, fájdalommal, szexszel, vagy ezek kombinációjával fizet meg az ember. King jövője azon múlik, hogyan tudja egyensúlyozni az életét. 
Doe történetét homály fedi. 
Amikor sorsuk összefonódik, rá kell döbbenniük, hogy a folytatáshoz meg kell tanulniuk elengedni addigi életüket. 
Romantika és erotika, krimivel fűszerezve – a tökéletes elegy az olvasói szívek megdobogtatásához.


Könyvmolyképző, 2018
Eredeti mű: T. M. Frazier – King, 2015



King az azonos nevű sorozat első része. Több rész is megjelent már a történetből, bár az All the Rage című a sorozathoz van sorolva, de a Goodreadsen semmi nem jelzi hányadik lenne a sorban, tehát a részek száma vitatható, az viszont biztos, hogy hamarosan új kötettel bővül. Angol nyelven, természetesen, mert magyarul per pillanat csupán az első rész érhető el.
Huh, nem is tudom hol kezdjem. Talán azzal, hogy ez nem egy finom, rózsaszín lelkű hölgyeknek való történét, mert bár szerelemről is szó esik benne, ez úgy kiakasztja az olvasót, ahogy elő van írva. Igen, ez valójában egy rázós történet, nem csak úgy oda van írva, mert valahová be kellett sorolni.
Szívesen mondanám azt, hogy ez a fülszövegben említett King és Doe szerelmének története, vagy King és Preppy barátságáé, de ez így nem lenne igaz. Ez több annál, hiszen egy egész, törvényen kívül álló világot ismerünk meg, szereplőikkel együtt: motorosok bandája, drogdílerek, prostituáltak, vagy olyanok, akikről nem is feltételezné az ember lánya, hogy bármilyen törvénytelen dologhoz közük lenne.
King börtönből szabadul. Egy olyan dologért ült, amit nem tett meg, büntetésének semmi köze ahhoz, amiből megél. Ő egyébként tetoválóművész, de nem ez jelenti számára a pénzkereseti forrást. Kicsit ellentmondásos személyiség, hiszen nyilvánvalóan a törvény rosszabik oldalán áll, de ettől függetlenül rendes fickó, aki tisztába van a valós értékekkel, fontos számára a család és a barátok, és mindenek előtt becsületes, az adott szavának súlya van.
És ott van Doe, akinek amnéziája van, nem tudja honnan jött, mi történt vele, csupán azt tudja – ezt is attól a prostituálttól, aki hajlandó segíteni rajta –, hogy hajléktalanságán és nyomorán akkor tud változtatni, ha valamelyik motoros mellé csapódik kitartott nőnek.
A két főhős a King tiszteletére szervezett bulin találkozik össze meglehetősen bizarr körülmények között, és innen kezdődik kettejük története, ami sajnos nem végződik happy enddel a kötet végén, mivel a történet sem fejeződik be. Igen, ez egyike azoknak a méltatlan módon függővéges könyveknek, aminek a folytatását nem győzzük kivárni.
A történet E/1-ben íródott, és úgy King, mint Doe szemszögéből is megismerjük a történetet, s nagyon örültem, hogy ezek a váltott szemszögek nem ismétlik, hanem kiegészítik egymást. Doe előző életéről keveset tudunk meg, hiszen ő amnéziás, csupán a King által felfedezett dolgok utalnak arra, honnan jött és kicsoda ő. Viszont King múltjával tisztába lesz mindenki, mert időben ugrálunk jelen és múlt között. A visszaemlékezések során nemcsak Kinggel ismerkedhetünk meg, hanem Preppyvel is, hiszen kettejük furán induló barátsága nagyon régre nyúlik vissza.
Azt viszont nem kedveltem, hogy az egyik fontos mellékszereplőt elveszítjük a történet során. Nincs nekem bajom azzal, ha a történet nem végződik jól és habos-babosan, viszont ezt a szereplőt kedveltem, sőt nagyon is. Azért sem örülök ennek, mert a későbbiekben a szerző három könyvet is szentel a szereplőnek, amiket nem fogok elolvasni, hiszen tudom már, hogy végződik az  ő története, a poén már le van lőve.
Aki szerette a tavaly ősszel megjelent Kilenc percet, annál ez a történetet is befutó lesz. Nagy fájdalmam az, hogy függővéges és természetesen ott marad abba a történet, ahol a legérdekesebb, ahol egyszerűen pofára ejt és úgy hagy egészen a következő részig, vagy ki tudja meddig.
Nem volt tökéletes, és voltak benne ilyen-olyan dolgok, amelyek zavartak, vagy épp idegesítettek is. Minden vélt vagy valós hiányossága ellenére ez egy nagyon jól felépített történet, jól megformált szereplőkkel, meglepetésekkel és csavarokkal. Kedveltem, és  azoknak ajánlom, akik: szeretik a keményfiúkról szóló sztorikat, nincsenek előítéleteik, nem rettennek meg egy kis erőszaktól, sőt, kicsivel többtől sem, akkor is elolvassák, ha tudják, hogy függővéges… de természetesen ízlések és pofonok…




Keményfiúkról szóló történeteket keresünk!  A rövid leírás alapján ki kell találnotok melyik könyvre gondoltunk és a megfejtést, amelynek  a szerző nevét és a könyv címét kell tartalmaznia, a Rafflecopter megfelelő dobozába kell beírnotok.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.



"Az egésznek pedig Grizz áll a középpontjában: termetes, sötéten jóképű és ijesztő férfi, aki Ginnyvel valahogy mégis olyan gyengéd, hiszen ő élete egyetlen igaz szerelme.
Így kezdődik az érzelmi megszállottságról és a manipulációról szóló mese, amiben egy környezetéből kiszakított lány kénytelen az egyetlen emberre támaszkodni, akitől figyelmet, szeretetet és gondoskodást kaphat."






06. 17 - Betonka szerint a világ…
06. 21 - Kristina blogja
06. 23 - Sorok között

2018. június 12., kedd

Alessandra Torre - Hollywoodi mocsok





Új Alessandra Torre regény jelenik meg a Könyvmolyképző Kiadónál. Romantika, szenvedély és egy csipetnyi izgalmat csempész a szabadidőnkbe Cole és Summer románca.







Cole Masten. Hollywood Tökéletes Férjéből Hollywood Legszexibb Szingli Pasija lett, miután szupersztár felesége elhagyta. Most minden partiban benne van, és mindenkit megfektet, akit tud. Los Angeles, vigyázz: új rosszfiú van a városban!
Summer Jenkins. Ez én vagyok. Kisvárosi lány, aki a Georgia állambeli Quincyben ragadt. A csirkés kajáim mennyeiek, a pókerasztalnál ki tudok forgatni egy felnőtt férfit a vagyonából, és az érettségi évében közfelkiáltással választottak meg a Legbarátságosabbnak.
Más világban éltünk. Nem is lett volna szabad találkoznunk. Csakhogy Cole Masten elolvasott egy könyvet az én kis városomról. Hat hónappal később pedig leszállt a magángépével a poros kis repterünkön, és magával hozta Hollywoodot.
Azonnal tudtam, hogy ez bajt jelent. A városnak - és nekem is.
Néha az ellentéteknek nagyon nem kellene vonzania egymást.
Egy nem mindennapi szerelem története.
Kövesd, ha a lelked egy kis kényeztetésre vágyik!


Könyvmolyképző Kiadó, 2018
Eredeti cím: Hollywood Dirt, 2015
Megrendelhető            Beleolvasó





Alessandra Torre nevével több mint két évvel ezelőtt találkoztam először. Akkor olvastam a korábban megjelent Black Lies – Sötét hazugságok című könyvét, ami mai napig az egyik kedvenc olvasmányom, mert egyike a legtökéletesebben felépített történeteknek. Ha még nem olvastad, nagyon ajánlom, hogy tedd meg. Nem fogod megbánni. Amikor felröppent a hír, hogy a Könyvmolyképző Kiadó újabb könyvet jelentet meg a szerzőtől, kétség nem fért hozzá, hogy én azt akarom.
Kezdjünk mindjárt az író üzenetével:

“Quincy egy létező város, ahogy a hetvenhat Coca-Cola milliomos is létezik. Florida (nem Georgia) északi részén terül el, de ezt az apró részletet leszámítva igyekeztem hűen bemutatni. Egy helyi bankár, név szerint Pat Munroe több mint hetven helyi lakost meggyőzött arról, hogy a pénzüket Coca Cola-részvényekbe fektessék; még kölcsönt is biztosított a jegyzéshez. A papírok eredeti ára 19 dollár volt, ma egyenként több mint tízmilliót érnek. Amit a Coke-hűségről írtam, igaz. Ha Quincyben Pepsit rendelsz, lehet, hogy ajtót mutatnak neked...“*

Tehát a könyv egy igaz történetből indul ki, minden más fikció. A Quincy-ben történtekről valaki írt egy könyvet, azt pedig a történetünk főhőse elolvasta és annyira megtetszett neki, hogy azon perc filmet szeretett volna készíteni belőle, természetesen a saját főszereplésével. S tenné ezt Quincy-ben, hiszen hitelesebb helyszínt el sem lehet képzelni.

“Isten hozott Quincyben!
Lakosság: 7800 fő.
A háztartások átlagos jövedelme: Sosem áruljuk el.
Titkok száma: Rengeteg. “*

A csendes kisváros fenekestől felfordul, mikor a filmesek megszállják. Mindenki része akar lenni a produkciónak a maga módján, de amennyiben lehet minél kevesebbet elárulva arról, hogy tulajdonképpen mi is az igazság Quincy milliomosairól, kik lennének ők, mert a közösségben nem látni senkit, aki kirívóan gazdag lenne és kérkedne is vagyonával.
Ide érkezik meg a hollywoodi szívtipró, Cole Masten, aki a közelmúltban elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy előzetes bejelentés nélkül érkezett haza és feleségét in flagranti kapta egy másik férfivel. Mondhatni a filmmel kompenzálja válása cirkuszát és magánélete válságát.
És itt él Summer Jenkins. Az a lány aki egy kicsit mindig kilógott a sorból, mert nem volt született helyi, hanem anyjával együtt csak betelepülők. És aki arra gyűjt, hogy egy nap messze maga mögött hagyhassa a csendes városkát, ami neki sosem volt igazi otthona és a jövője sem.
Ez a két ember különös körülmények között találkozik és a többit nem nehéz kitalálni, de a szerző gondoskodott, hogy ne legyen unalmas az út a boldog végkifejletig. Kicsit fura volt, hogy Summer egyből nagyon fontos szerepet kapott a filmben, de hát a történet fikció, jó volt az úgy, még akkor is, ha én ezt túlzásnak tartom.
A cselekmény során betekintést nyerhetünk a filmgyártás világába is, amire – legyünk őszinték – sokan kiváncsiak vagyunk. Talán nem véletlen, hogy a történetet filmre is vitték 2017-ben és a PassionFlix előfizetői számára elérhető. A bejegyzésben megjelenő fotók ebből az alkotásból származnak.
Semmiképpen nem szabad semmi olyasmire várni, mint a Sötét hazugságokban. Ez a történet alapjaiban is más, és ez így van jól. De legalább annyira jó, mint a szerző előző könyve. A történet izgalmas, szórakoztató, néhol még nevetni is lehet rajta, a szereplői pedig kivétel nélkül jól megformáltak és szerethetőek. Az a fajta csodálatos szerelmi történet, melyből szívesen olvastam volna többet is.
Mondanom sem kell, hogy nagyon kedveltem és ajánlom mindenkinek, aki egy lebilincselő szerelmi történetet szeretne olvasni, amelyben annyi érzelem van, amennyi kell, és ahol az erotika pontosan annyira van jelen, amennyire a cselekmény megkívánja. Meg az ízlések és a pofonok...

* Alessandra Torre – Hollywoodi mocsok, Könyvmolyképző Kiadó, 2018






Ha már a filmkészítésről is szó esik a könyvben, akkor legyen ez a játékunk témája is. Mi a filmkészítés menete?
A filmgyártást 4 fő részre osztják, nektek pedig nem lesz más dolgotok, mint a turné állomásain megtalálni ezeket a részeket és a helyes választ beírni a Rafflecopter megfelelő mezőibe.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)





06.12 Betonka szerint a világ…
06.14 Cbooks

2018. június 8., péntek

Vi Keeland - A beosztott

Amikor az első alkalommal összefutottam Chase-szel, nem tettem rá túl jó benyomást. 
Egy étterem mosdója előtt kuporogtam a folyosón, és épp a barátnőmnek hagytam üzenetet, hogy mielőbb hívjon vissza valami ürüggyel, mert le akartam lépni a pocsékul sikerült randimról. 
Chase hallott minden szót, szajhának nevezett, majd kéretlenül ellátott néhány tanáccsal pasi- és randiügyben. Megmondtam ennek a magas és szívdöglesztően jóképű alaknak, hogy foglalkozzon a saját átkozott ügyeivel, majd visszamentem a dögunalmas partneremhez. 
Később – elhaladván az asztalunk mellett – Chase kajánul vigyorgott, én pedig a pimaszul szexi, kemény fenekét bámultam, miközben odament a lányhoz, akivel együtt vacsorázott. 
Képtelen voltam megállni, hogy néha lopva ne pillantsak rá erre a beképzelt és lekezelő modorú alakra, aki a terem túlsó végében ült a barátnőjével. Természetesen többször rajtakapott, hogy nézem, és mindannyiszor rám kacsintott. 
Amikor ez a szívdöglesztő fazon és a hasonlóképpen szexi barátnője hirtelen ott termett az asztalunknál, megrémültem, hogy ez a jóvágású idegen be akar árulni a pasimnak. 
Ehelyett azonban úgy tett, mintha régóta ismernénk egymást, majd leült az asztalunkhoz a párjával, és mindenféle kiagyalt és rám nézve módfelett kínos történettel szórakoztatta a társaságot a nem létező közös gyermekkorunkról.
A fickó – aki mellett addig halálra untam magam – furcsa módon izgalomba jött a tolakodó ismeretlen sztorizásától. 
Amikor az este véget ért, elváltunk egymástól, én pedig sokkal többet gondoltam erre a vonzó idegenre, mint azt valaha is be merném vallani. Még annak ellenére sem voltam képes kiűzni a fejemből, hogy tudtam, sosem látom újra.
Úgy értem, mi az esélye annak, hogy csupa véletlenségből ismét belefutok valakibe egy nyolcmilliós nagyvárosban? 
A véletlen mégis úgy hozta, hogy egy hónap múlva ez a szexi pasi lett az új főnököm…


Álomgyár, 2018
Eredeti cím: Bossman, 2016


Eredetileg nem állt szándékomban elolvasni ezt a történetet, több okból sem. Nem részletezném miért, csupán egy dolgot említenék: azt hittem egy újabb tartalom nélküli csatakosan erotikus iromány lesz, olyan “dugjunk agyba-főbe” típusú, mert ez adja el a könyvet. A borító sem cáfolja meg ezt a feltételezést, mert kábé így néznek ki a Chippendale-fiúk: talpig egy szál csokornyakkendőben. Kicsit fintorogtam, amikor haverinám lelkesen ajánlgatta olvasásra a maga példányát, de nem utasítottam vissza, egyrészt azért, hogy ne sértsem meg haverinát és lelkesedését, másrészt, ha nem tetszik, ugyis abbahagyom s annyi.
Nem mondanám, hogy zseniális volt, de mindenképpen több, mint amire vártam. Első sorban azért, mert az erotika mellett volt cselekménye – olyan, amilyen, de volt, jobb mint sok hasonszőrű (lelki traumás dögös, gazdag pasi + szuperlány) társai.
Standard felállásban ott a tehetős, dögös pasi, aki valamikor a múltban elvesztette nagy szerelmét, ez természetesen nyomot hagyott benne, főleg, hogy a lány gyilkosát sosem találták meg. De ettől Chase, a főhős – mert róla van szó – idővel tovább lép, mert ugye az élet megy tovább. Hatalmas fantáziával megáldott személy, aki pillanatok alatt talál ki történeteket és a világ legártatlanabb képével eteti be velük ismerőseit, vagy akár idegeneket is. Kimondom: szemrebbenés nélkül hazudik, de nem rossz, ártó szándékkal teszi, hanem szórakozásból és pontosan ezért Chase minden hibájával együtt szerethető.
Ehhez a csodaférfihez jön hozzá a női főhős, Reese, aki már nem annyira szimpatikus, mert egyik pillanatról a másikra hagyja ott munkahelyeit, mert neki most éppen úgy esik jól, aztán majd meglátjuk mi lesz. És azért sem kedveltem, mert kényszeres randizó. Mindegy, hogy kivel-mivel, neki randiznia kell, és párkapcsolatban kell élnie, mert már rég szingli, mert mindenki más ezt teszi, és még hosszan lehetne folytatni a “mert”-ek sorát. De van egy dícséretes tulajdonsága: főnökkel, munkatárssal nem bonyolódik semmilyen fajta kapcsolatba a munkaviszonyon kívül.
Ez a két személy véletlenül összetalálkozik és a fikció ördöge lehetővé teszi, hogy Reese új munkahelye a Chase tulajdonában levő cég lehessen. S bár többszörösen is nagyon hartározottan elhangzik mindkét fél részéről, hogy munkahelyi afférnak nincs helye, agymosottnak kell lenni, hogy ki ne találd, ebből bizony az lesz. S hogy a történet mégse legyen olyan egyszerű, a múltnak is ismét bele kell szólnia, nehogy egyenes és bonyodalommentes út vezessen a valószínűsíthető boldog végkifejlethez.

Természetesen erotika is van bőven a történetben. Aki csupán ezért olvasná, nyugodtan kézbeveheti, nem fog csalódni, mert minden lehető és lehetetlen helyen szexelni fognak és a szerző nem fukarkodik az aktusok leírásával.
Mindig furának tartom, amikor a könnyű műfaj szerzői meg akarják mutatni, hogy azért szorult beléjük szociális érzékenység és a komoly témák sem idegenek tőlük, ezért ezeket közérdekű témákat is belefűzik a történetbe valamilyen módon. Ez esetben a hajléktalanok kérdése a  nyerő, és ezt a témát járjuk körül egyrészt azért, mert Chase volt menyasszonya is nagy szociális érzékenységről tett tanúságot saját családi háttere miatt, másrészt, mert újra és újra előkerül a téma Chase visszaemlékezéseiben.
A történet E/1-ben íródott és főhősei mesélik el, tehát úgy Reese, mint Chase szemszögét is megismerhetjük, de szerencsére a két szemszög nem ismétli, hanem kiegészíti egymást, főként azért is, mert a Chase szemszögéből megismert részek inkább visszaemlékezések. 
A történet mellett szól az is, hogy nincs előzménye-folytatása. Ennyi volt, nem kell várni, hogy valamikor jöjjön a folytatás (vagy nem – mert ez is benne van a pakliban). 
Összességében egy könnyen olvasható, pörgős történet volt, amihez a nyilvánvaló erotikán kívül cselekmény is társul. Senki világát megrengetni nem fogja, de egy-két estére nyugis szórakozás lehet a műfaj kedvelőinek. Meg az ízlések és pofonok…





2018. június 5., kedd

Tara Sivec – Nyűgök és nyalánkságok

Csokoládéimádók 3

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenik meg a Csokoládéimádók sorozat harmadik, befejező része, Nyűgök és nyalánkságok címmel. A Blogturné Klub öt bloggere jár utána, hogyan találja meg a “flúgos kiutat egy francos helyzetből” Drew és Jenny, a sorozat harmadik párosa, és a játékon résztvevők közül három szerencsés magáénak mondhatja majd a könyv egy-egy példányát.



„Örökkön-örökké”-bonbon! 
Drew-t és Jennyt éveken át irigyelték a barátaik zabolátlan szexuális életük miatt… illetve, dehogyis! Leginkább hányni tudtak volna miattuk. 
Két gyerek mellett, túlhajszolt életük során most először, Drew és Jenny nem találja a közös hangot a hálószobában. Drew semmitől sem riad vissza, hogy egykor szenvedélyes feleségét újra becserkéssze, Jenny pedig bármit megtenne, hogy végre átaludhassa az éjszakát. 
Carter és Claire, Jim és Liz minduntalan (és hasztalanul) a tanácsaikkal bombázzák a sorsával elégedetlen párt, mert szeretnék, ha rendbe jönne a régebben boldog Drew és Jenny élete. 
Vajon a Csokoládéimádók harmadik, befejező részében megtalálják a kiveszni látszó tüzet a házasságukból, vagy a helyzetük még annál is kényesebb, mint amikor Jenny mézzel öntötte le Drew-t, aki egy fára ragasztotta 
Kövesd a történetüket és dobd fel a napod!


Könyvmolyképző, 2018
Eredeti mű: Tara Sivec – Troubles and Treats, 2012



Kicsit kínos helyzetben vagyok, mert meglehetősen zavarosak az érzéseim ezzel a könyvvel kapcsolatban. Egyszerűen nem tudom hová tenni.
Ugye ez a Csokoládéimádók sorozat harmadik, elméletileg befejező része. Tartozik a sorozathoz még egy kiegészítő novella is, amit nem hinném, hogy magyar nyelven bárki is meg fog jelentetni, mert egy csupán 17 oldalas szösszenés.
Amikor a sorozat első részét (Csábítások és csemegék) olvastam, ki kellett költöznöm a közös hálóból, mert rengett az ágy a vihogásomtól, és jött a felkérés, hogy akkor vagy mást olvasok, vagy kimegyek a nappaliba a szófára. Meglepő volt, szókimondó, vicces, tehát abszolút újdonság. Kimondhatatlanul élveztem. A folytatása (Életek és édességek) már nem szórakoztatott annyira, de egészen rendben volt, amíg Claire, a történet hősnője nem kezdett úgy beszélni a tulajdon vaginájához/ról, mint egy valós személyhez/ről. S tette ezt szülés/császármetszés előtt, közben és után. Bárki, aki bár egyszer szült, pontosan tudja, hogy az ilyen szülőszobai monológok semmiképpen nem a saját vaginához vannak címezve, de ebbe most ne menjünk bele.
S akkor most itt a várva várt harmadik rész, amivel nem igazán tudok mit kezdeni – valószínűleg időközben elvesztettem a humorérzékem (becsületes megtalálójának jutalom!). Igen, továbbra is vannak benne vicces részek, lehet nevetni (például gyermeket altatnak a szexhintában), viszont vannak bőven olyan jelenetek is, amelyek nekem inkább kínosaknak tűntek, mint viccesnek. Továbbá az egész történetet a szexuális frusztráció dominálja. Mikor kié…
Igazságtalanság lett volna ha Drew és Jenny nem kapja meg a maga történetét. Akik képben vannak a sorozat előző két részével, már ismerik őket és tudják, hogy náluk minden a legnagyobb rendben van. Volt. Eddig. Mert a második részhez képest a történet most sok évet ugrik – hetet, ha jól emlékszem – és a páros kapcsolata válságban van, hiszen mások által annyira irigyelt szexuális étvágyuk és összhangjuk már a múlté. Második gyerekük születése után a páros nem találja meg az utat egymáshoz. Emiatt pedig mindketten frusztráltak a maguk módján, ez pedig magával hozza a már említett vicces vagy kínos jeleneteket.
Dióhéjban erről szól ez a történet, megspékelve a boldog időkre való visszaemlékezéssekel, a főhősök saját és egymás nemi szervéhez intézett monológjaival, s a szerző teszi ezt a tőle már megszokott szókimondással és trivialitással. Nincs köntörfalazás, nincs megjátszás, itt bizony nevén nevezik a dolgokat.
Igazándiból azt nem értettem, hogy akkor ezzel a szerző parodizálni akarta egy kétgyermekes pár házasságának és szexuális életének szülés utáni válságát? Mert ha igen, akkor kicsit túllött a célon a sok ripacskodással és ezen még az sem segít, hogy a végére természetesen rendbe jönnek a dolgok és megkapjuk az áhított boldog végkifejletet.
Nem mondom, hogy rossz volt a történet, mert ez így nem igaz. Igenis voltak vicces részei, lehetett nevetni és szórakoztató, ha az ember lánya nem veszi túl komolyan. El kell olvasni, már csak azért is, mert így lesz teljes a sorozat és a Csokoládéimádók története. De nekem akkor is az első rész a kedvenc… meg az ízlések és pofonok…





A sorozat részei:

1. Csábítások és csemegék,  2014

2. Életek és édességek, 2015

3. Hearts and Llamas - novella




Drew és Jenny házassága nehéz időszakon megy keresztül, de nem ők az elsők, akikkel ez megtörténik. Játékunkban olyan párosokat nevezünk meg, akiknek kapcsolatuk, házasságuk szintén zűrös, vagy válságban volt, a ti feladatotok pedig az, hogy a rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a könyv címét és szerzőjének nevét, melyben ezek a párosok szerepeltek.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.




Lady Isabella és Lord Roland "Mac" Mackenzie










06. 03 - Könyvvilág
06. 05 - Betonka szerint a világ…
06. 09 - Dreamworld
06. 11 - Kristina Blogja

2018. május 22., kedd

Sarah Morgan – Csoda az 5. sugárúton

New Yorkból szeretettel 3


Imádja a karácsonyt Eva Jordan, a menthetetlenül romantikus gasztroblogger. A mostani azonban másmilyennek ígérkezik, mint az eddigiek: ezt egy luxuslakásban fogja tölteni New York legelőkelőbb részén, az Ötödik sugárúton – átmenetileg ugyanis házvezetőnői munkát vállal Lucas Blade-nél, a sikeres krimiszerzőnél. Megpróbálja széppé varázsolni az ünnepet a mogorva, titokzatos, bár bizsergetően vonzó férfi számára, de a feladat minden, csak nem egyszerű…
Utálja a karácsonyt Lucas Blade, és idén sem kér belőle. Mivel közeledik felesége halálának évfordulója és egy fontos határidő, a férfi bezárkózik a lakásába. Nem akar karácsonyfát, süteményt és angyalkákat, nem akar ünnepi hangulatot – egyet akar: azt, hogy hagyják nyugodtan dolgozni. Egy hatalmas hóvihar miatt azonban kénytelen hosszabb ideig elviselni Eva, a szép és bohókás házvezetőnő társaságát. S ahogy telnek a napok, kezdi visszanyerni hitét a boldogságban…


Harper Collins, 2018
Eredeti mű: Sarah Morgan – Miracle on 5th Avenue, 2016



„A napsugár légy, ne az eső!”*

A New Yorkból szeretettel sorozat soron következő harmadik részének örülhetnek a szerző rajongói. Maga a sorozat hat részből és két nyúlfarknyi kiegészítő novellából áll. Ugye eddig mindig a három barátnőről volt szó, s mivel a ebben a részben Eva történetét is megkaptuk, nem tudom hogy kikről szólnak majd a folytatások. Azt sem, ha a kiadó tervezi-e a megjelentetésüket.
Őszintén, nem igazán emlékeztem arra, hogy a sorozat első két része miről szólt, pedig mindkettőt olvastam megjelenésükkor. Ettől függetlenül belefogtam a történetbe és szerencsére visszajöttek az előző részek történései is, hogy teljes lehessen a kép.
Kicsit rossz ennek a hatmadik résznek az időzítése, hiszen egy karácsonyi történetről van szó, és azért május végén a nyárra szeretnék hangolódni, nem a télre, hóra és mindarra, amivel a karácsonyi herce-hurca jár.
Már a fülszöveg elárulja, hogy a Magic Word nevű szolgáltatásokat nyújtó cég harmadik és egyetlen facér társtulajdonosa – a gasztroblogger Eva –, megbízást kap, hogy a híres krimiszerző lakását karácsonyi díszbe borítsa, mire az hazaérkezik Vermontból, ahol a nagy nyugalomban legújabb bestsellerét írja. A megbízás az író nagymamájától származik, akivel már a sorozat első részében is találkozhattunk. S Eva oda is megy az 5. sugárúton levő kéglihez, ami még véletlenül sem üres, hanem maga a nagy író bújkál benne családja, ügynöke és kiadója elől. És nem ír, hanem whiskey-be fojtja bánatát. Eva kisasszony, pedig ahelyett, hogy elvégezné azt, amiért megfizették és húzna mint a vadludak, az első hívó szóra betelepszik a lakásba és kéretlenül is osztja az észt. New Yorkban járszódik a történet, az Isten szerelmére! Olyan nincs, hogy egy ekkora világvárost a havazás teljesen megbénítson és hősnőnk ne tudott volna hazamenni, ha olyan nagyon akar. Értem én, hogy a nagy írónak kellemetlen emlékei vannak a havazás miatt és hogy mindenről felesége halála jut eszébe, de viselkedése már-már fóbikus, mintha minden egyes emberre halál várna, amennyiben télvíz idején, karácsony környékén kimerészkedik az utcára.
Nem feszegetem tovább a történet cselekményét, úgyis mindenki tudja mi lesz a vége. Csupán addig el kell viselni a kicsit sem szimpatikus, viszont annál akaratosabb hősnőt, aki kéretlenül beleavatkozik házigazdája életébe, leveleit saját kénye-kedve szerint válaszolja meg, ígéreteket tesz és meghívásokat fogad el a nevében, anélkül, hogy ezt az íróval előzetesen megbeszélné. Teszi mindezt azért, mert ő így látja helyesnek, vagy mert épp ő akarja elkísérni az illető urat a rendezvényre. S mivel ő maga vegetáriánus, erre kényszeríti a házigazdát is.
Akárcsak az előző részek esetében, ennek is minden fejezete egy-egy, a szereplők valamelyikétől származó, aranyköpésnek eladott vásári bölcsességgel indul... mint az alábbiak és hasonló társaik:

„Rengeteg hal van a tengerben, de nem sokra mész vele, ha New Yorkban laksz.” - Eva
„A béka mindig béka, és még véletlenül sem elvarázsolt herceg.” - Frankie
„Nehéz időkben gondoskodj róla, hogy a rúzsod tűzvörös, a szempillafestéked pedig vízálló legyen” - Paige
„Egy jó barát olcsóbb, mint egy terápia” - Frankie
„Szeresd az életed, mert csak ez az egy van belőle.” - Eva
“A kevesebb több – kivéve, ha szerelemről vagy csokoládéról beszélünk” –Eva*

Nem kedveltem a történetet és ehhez nagyban hozzájárult az is, hogy a hősnője egy szikrát sem volt szerethető, az egész karácsony köré írt történet erőltetett volt és annyira messze állt a valóságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. Vártam azt a bizonyos csodát, ami sehogysem akart jönni, csupán az előre borítékolható történéseket kaptam. Untatott, idegesített a hősnő, nem is értem miért olvastam végig. Ennek fényében erősen meggondolom, ha a folytatásait magamévá teszem – amennyiben a kiadó megjelenteti őket –, de természetesen ízlések és pofonok...

 * Sarah Morgan – Csoda az 5. sugárúton, HarperCollins, 2018



A sorozat magyar nyelven már megjelent részei:


Sleppless in Manhattan, 2016

Sunset in Central Park, 2016







További, angol nyelvű részek:


4. New York, Actually - 2017

5. Holiday in the Hamptons - 2017

6. Moonlight over Manhattan - 2017