Laurelin Paige - Hudson

Fixed 4

Bolondíts magadba egy lányt, taszítsd el magadtól, és nézd, amint darabokra hullik ez Hudson Pierce megunhatatlan játéka. A fiatal és sármos férfi vagyonának és hatalmának köszönhetően semmiben sem szenvedett hiányt. Szerelemben azonban soha nem volt része. Hideg és számító lett, hiába próbálta átélni sok nő mellett az igaz érzelmet.

Ekkor lépett be az életébe egy lány, aki szexi, okos, kicsit bolond, de még nincs megtörve, akinek édes az íze, és reményt ad, hogy talán Hudson is kigyógyulhat az őt sújtó átokból. Ő Alayna Withers.

Hudson és Alayna szenvedélyes történetét ezúttal a férfi szemszögéből ismerhetjük meg. Fény derül titokzatos múltjára, kapcsolatára a számító Celiával, és arra is, miben hasonlít a lányra, akivel pokolra kell jutnia, hogy megszabaduljon a démonaitól

Libri, 2016

Erdeti mű: Laurelin Paige – Hudson, Magánkiadás, 2014

Az öt és fél részes trilógia negyedik könyve. Igen, még mindig nincs vége. Következik egy kiegészítő novella Norma Andersről és beosztottjáról, valamint az ötödik rész Chandler, a kisebbik Pierce-fiúról. Ha jól meggondoljuk, lehet egy hatodik is, mert van a történetben egy lánytestvér is. S közben lehet vesznek egy kutyát is, arról is lehet majd írni egy könyvet.

Olvastad Choderlos de Laclos 1782-ben írt Veszedelmes viszonyok (Les liaisons dangereuses) című könyvét? Film is készült belőle, két variáns is. Az első az eredeti, klasszikus vonalat követte: Veszedelmes viszonyok (Dangerous Liaisons, 1988), a második már a jó kis hollywoodi módi nyomán modern változat lett Kegyetlen játékok (Cruel Intetions, 1999) címmel, három részben. No, ha te nem is olvastad a könyvet, vagy nem láttad egyik filmet sem, Laurelin Paige minden bizonnyal igen, mert a történet alapötlete Choderlos de Laclos könyvéhez kísértetiesen hasonlít. Értsd két ember játszik egy harmadikkal, és az a harmadik nem ismeri a szabályokat, a játékot sem. Itt két gazdag kölyök játszik egy harmadik érzéseivel, életével. Csak. Mert szórakoztatja őket, mert megtehetik, mert fogadtak. Nem először teszik.

Eredetileg el sem akartam olvasni a könyvet, mármint a Hudson-t. Az előző három részt sem olvastam igazán, mert a második rész közepétől már csak lapozás volt. Ha még elkerülted a három könyves, a lány szemszögéből elmesélt történetet, akkor véleményem szerint ne is fáraszd magad vele. Az teljesen feleslegesen elhúzott-nyúzott dolog, teljen a papír, jöjjön a pénz. Durr bele egyenesen a Hudsonba és még többet is kapsz, mint az előző háromból. A történet ugyanaz, csak a férfi szemszögéből elmesélve. Plusz infóhoz jutsz a történések hátteréről, Hudson mozgatórugójáról és mentesülsz Alayna három kötetes mizériájától.

Érdekes a könyv szerkezete. Két részre osztja a történetet: Alayna előtti és Alayna utáni időszakra. Ezek váltakozva kerülnek elénk, fokozatosan ismertetve a két időszakot és Hudson személyiségének változásait. Egy könyvben több információt kapunk, mint az előző három részben összesen, és még így is marad bőven hely a lepedőrongyoló erotikus jeleneteknek… bár helytelen ezt így elmondani, hiszen a szex többnyire az ágyon kívül történik a két főhős, főleg Hudson esetében – mert ugye Hudsonnak van egy Alayna előtti élete is. És az is remek, hogy végre abbahagyta a "szürkére" való utalásokat.

Zárójelben megjegyzem, hogy a sorozat szereplői – és ezen nem csak Hudsont és Alaynát értem, hanem az egész bagázsit – egy egész pszichiátriai klínikának adnának munkát hosszú-hosszú ideig. Hudsonnak gondjai vannak a kötődéssel és érzelmi intelligenciája tart a nulla fele, ami nem is csoda tekintve a szüleit. Apja nárcisztikus személyiségzavarban szenved és a legyet is röptében…, anyja az alkoholizmust váltja a depresszióval és a cirkusz élteti. Alayna társfüggő, Celia pedig… nos, hát Celia egy elkényeztetett gazdag liba, azt hiszi ő a világ közepe és ebből kifolyólag a torz személyiségét hosszan lehetne elemezni, nevezzük őt egyszerűen pszichopatának. S majd jön Chandler, aki magát isteni ajándéknak képzeli minden nő számára. Kár, hogy nem valós személyek… sok embernek adnának lehetőséget a napi betevő megkeresésére.

Choderlos de Laclos könyve az 1001-es listán szerepel, borítékolom, hogy a Hudson sosem fog odakerülni, Laurelin Paige más műve sem, de ennek ellenére nem bántam meg, hogy mégiscsak elolvastam, bár mély nyomot nem hagyott bennem. Az előző három részénél mindenképpen jobb, tömörebb, pörgősebb… és kevésbé nyálas. De hát ízlések és pofonok…

A Fixed sorozat előző részei:

 1. Megtalállak még - Fixed on You 

Libri, 2015

2. Sehol se talállak - Found in You

Libri, 2015

3. Rád találtam - Forever with You

Libri, 2016

További részek angolul

4.5 Falling under You - novella

5. Chandler

Audrey Carlan - Calendar Girl - Január-Február-Március

Calendar Girl 1-3

Mia Saunders 12 hónapot kap, hogy apja szerencsejáték-tartozását visszafizesse, különben megölik. A fiatal lány elvállalja, hogy négyhetenként más és más gazdag férfi eszkortpartnere legyen, fejenként 100,000 dollárért. A szex nem előírás, de felárért engedhet a csábításnak. Tizenkét gazdag és sármos ügyfél, akikkel még csak nem is muszáj lefeküdnie volt már rosszabb állása is. Egy kikötés van csak: nem lehet szerelmes.

Neked sikerülne? 

Audrey Carlan eredetileg magánkiadásban megjelent sorozata ma a világ egyik legforróbb könyvszenzációja, amiből mozifilm és tévésorozat is készül, miközben Mia Saunders nem mindennapi történetét több millió női olvasó csodálja Brazíliától Kínáig. 

Insomnia: Ébren tart a vágy, az izgalom, a szenvedély. Ez az INSOMNIA könyvek birodalma. Ne várd a hajnalt, olvasd ki az éjszakát!

Libri, 2016

Eredeti mű: Audrey Carlan – Calendar Girl 1., Waterhouse Press, 2015

Utánanéztem néhány dolognak ezzel a könyvvel kapcsolatban. Ez havi adagokban jelent meg eredetileg rövid történetek formájában, később adták ki negyedéves kötetekben is… “későbbet” ne években értsd, nagyon hamar jött. A kiadója a Waterhouse Press, a cég Meredith Wild tulajdona (Hacker sorozat írója) és mindössze három szerző műveit adja ki: a sajátját, Audrey Carlanét és Helen Hardtét. Kéziratokat sem fogadnak el, ez azon unatkozó háziasszonyok magánklubja, akik szexualitásukat – vagy annak hiányát – csak írásban tudják kifejezni.

A könyvből nem készül mozifilm… legalábbis mostanában nem, semmilyen nyomát nem találtam, hogy készülne - egy amerikai kábeltévé-csatorna tervez minisorozatot forgatni belőle. Egyelőre csak a filmesitési jogokat vásárolták meg. Rá lehet keresni az interneten az infóra. A olvasás után felmerült bennem a kérdés, hogy ez olyan 18-as karikás film lesz? Mert a könyv pornográfiába illő pontossággal leírt szexuális aktusokból áll, minimális történettel.

S akkor lássuk magát a történetet, ami engem valahogy a 80-as évek Emmanuelle filmjeire emlékeztetett (azokból, ha egyet láttál, láttad valamennyit), azzal a  különbséggel, hogy Emmanuelle a szerelmet kereste Mia Saunders pedig pénzt.

Kezdetnek Las Vegasban vagyunk, a szerencsejátékok városában. Ahogy a fülszöveg írja Mia Saunders apja adósságát fizeti vissza volt szeretőjének, aki figyelmeztetésként félholtra veri Mia apját. Csekély egy millió dollárról beszélünk. S hogy ezt összehozza eszkortlány lesz nagynénje válalkozásában. Kérdem én, ha a nagynéninek ilyen jellegű vállalkozása van, miért nem nyúlt be a zsebébe és kölcsönözte meg az összeget? Kezeket fel ki, prostituálná saját unokahúgát hasonló helyzetben!? Na persze, az eszkortság és a prostitúció nem ugyanaz, a lányokat semmire nem kényszerítik, de ha összejön a buli, az felár és pluszbevétel úgy a cégnek, mint az illető lánynak. S ezt Millie nagynéni többször ki is hangsúlyozza. Ne érts félre, a prostitúció ugyanolyan szakma mint bármi más, mióta a világ világ mindig voltak olyanok akik pénzért nyújtottak ilyen jellegű szolgáltatásokat, ezért nem is szabad elítélni senkit, de akkor ne vinnyogjon, hogy nem pénzért szexelt a partnerekkel, ne sértődjön fel, amikor szolgálatait kifizetik… mert Mia Saunders keményen szexel valahányszor alkalma van rá. Egyezzünk ki abban, hogy aki pénzért nyújt szexuális szolgáltatásokat az prostituált, teljesen mindegy, hogy miért teszi azt.

Első könyv, három hónap, három férfi. Ez így stimmel, csak az nem, hogy Mia Saunders megint olyan gyönyörű, hogy párja nincs a világon és mindenki csak őt akarja. Az eszkortság minden lehető szabályát megszegi egy kivételével: mikor lejárt a szerződéses idő, mese nélkül csomagol és megy. Az sem stimmel, hogy az a férfi aki fel- és kibéreli olyan dögös, jóképű és csodálatos, hogy ilyen sincs is még egy a világon! Nincs hát… a következő hónapig, mert a következő fickó még olyanabb. Mi lenne, ha egyszer a illető férfi öreg és pocakos lenne? Vagy egy olyan üzletember, aki tartja magát a szabályokhoz és nem esik bele, nem könnyíti meg a dolgát, hanem annak veszi ami: egy bérelt használati cikk? S miért kell Miát az egész országon keresztül utaztatni? Mert ahogy változik a pasi, úgy változik a város is.

A könyv szerkezetét úgy képzeld el, mint amikor azok a bizonyos füzetes szerelmes regényekből hármat egyben adnak ki különszám név alatt: három történet, mindegyik fejezetekre tagolva, csak ezek részei egy nagyobb egésznek – már ha lehet itt egyáltalán történetről beszélni.

Malibu, III. Weston Charles Channing, döggazdag hollywoodi forgatókönyvíró és szörfös – elvégre Malibuban vagyunk. Azért alkalmazza ő és az anyukája eszkortnak Miát, hogy távol tartsák a piócaként tapadó szerencsevadász, filmes karrierről álmodó nőket. Na persze! Mia előtt és után – mert mindössze 24 napról van szó – ki a bánat tartotta távol a piócákat? S az is szánalmas, ahogy Mia, magában, minősíti ezeket a nőket, meg azokat is, akik, gazdag, idős férfiak karjába kapaszkodva merednek bele a világba. Ő mivel lenne jobb náluk? Csak mert érzelmileg is kötődni kezd Wes-hez? Attól még kifizetik a szolgálatait és továbbáll.

Seattle, Alec Dubois, francia származású festő. Mia modellt áll legújabb festménysorozatához. Bár Mia érzelmileg is kötődik előző klienséhez, ez nem akadályozza meg abban, hogy nyálát csorgassa a férfiért és úgy járjon utána mint egy tüzelő szuka. Felár a szexért, felár a meztelen pózolásért. Itt nem ártott volna lábjegyzetben odabiggyeszteni a franciául elhangzó dolgok fordítását is, nekem ez nem volt gond, de lehet másnak igen. A férfi szájából többször is elhangzó “putain” magyarul kurvát jelent – csak szólok.

Chicago, Anthony Fasado, olasz származású étteremlánc-tulajdonos, volt ökölvívó, újabb félisten. Meleg, de ennek ellenére Mia nem mondana nemet egy hentergésre, csakhogy Tony Fasadot nem érdekli. Ő tényleg meleg. Miát menyasszonyaként mutatja be, hogy katolikus családja leszálljon a házasság témájáról. De semmi gond, megjelenik Wes, Miszter Január és pótolja ő a kieső szexet, Mia pedig hozzájárul a Tony és partnere Hector hivatalos egymásratalálásához is.

Április majd Mason Murphy sztár-sportoló lesz és Boston. Tudom ezt, mert egyrészt minden hónap végén lehet tudni ki a következő alany, másrészt a könyv végén van egy rövid beleolvasó a következő kötetbe.

S két férfi között Mia Saunders adósságot fizet, barátnőjével és húgával találkozik, szépségszalonokba jár, sőt hónapok óta kómában levő apját is meglátogatja, akinek lelkesen elmeséli, hogy mivel is foglalkozik ő mostanság.

A szerző minden részt egy-egy barátnőjének/ismerősének ajánl, s nemcsak ezt teszi, hanem epizódikus szereplőit is róluk nevezi el, kivétel Ginelle, aki a könyvben is, a valóságban is a kötelező legjobb barátnő szerepét tölti be, tehát többször és valamennyi részben megjelenik, és akivel kedvenc megszólításaik egymás irányában a céda és ribanc.

A szépek és gazdagok világáról szóló erotikus, amerikai nyáltenger, eléggé primitív írói próbálkozás. Folyik benne a szex, a műfaj kedvelői szeretni fogják, de az igénytelen szórakoztatáson kívül semmit nem kapsz.

A következő rész, 

Calendar Girl 2 - Április-Május-Június 

magyar nyelvű megjelenése 2017 márciusára tervezett.

Julia Quinn - Minden és a hold

Lyndon nővérek 1

Hét évvel ezelőtt a lány összetörte a férfi szívét… 

Amikor Robert Kemble egy labirintus közepén Victoria Lyndonba botlik, nem akar hinni a szemének. Ő az a lány, aki miatt megszakadt a szíve, aki végignézte, ahogy a férfi megszervezi a szökésüket, majd otthagyta őt. Most egy karnyújtásra áll tőle, és bár a férfi alig tud úrrá lenni a dühén, még mindig képtelen ellenállni neki… 

Hét évvel ezelőtt a férfi kis híján tönkretette a lányt… 

Az apja figyelmeztette Victoriát: egy gróf sosem fogja feleségül venni egy lelkész lányát, és igaza is volt. Robert házasságot ajánlott a lánynak, végül mégis Londonba utazott, és magára hagyta őt a meghiúsult szökés szégyenével. Noha nem szereti nevelőnői munkáját, elutasítja Robert ajánlatát, amikor a férfi arra kéri, legyen a szeretője. Még a gróf kedvéért sem lenne képes feláldozni a tisztességét. 

De Robert nem tűri a visszautasítást, és megfogadja, Victoria az övé lesz, kerül, amibe kerül. Vajon képes lesz újra megbízni egymásban a balszerencsés szerelmespár? Édes vagy keserédes lesz-e a második egymásra találás?

Gabo, 2016

Eredeti mű: Julia Quinn – Everything and the Moon, 1997

“A lány előrehajolt – azt remélte, fenyegetően hat.

– Őszintén azt hiszem, hogy ha lenne puskám, agyonlőnélek.

– Úgy tudtam, a vasvilla nagy barátja vagy.

– Bárminek nagy barátja vagyok, amivel kárt lehet tenni benned.”

(Julia Quinn – Minden és a hold, Gabo, 2016)

Ha vizuális típus vagy, akkor néhányszor jót vihorászol a könyv ilyen-olyan részletein, én megtettem. Nem nagy szám, szerintem a valóság-rátája nulla, tehát ez semmmiképpen nem történhetett volna meg a valóságban, főleg a 19. század elején, de mindenképpen szórakoztatott, és jobb volt az idén meg a tavaly magyar nyelven megjelent Julia Quinn könyveknél. De ez az én véleményem… vagy lehet jobb passzban voltam most. Komolyan, senki nem szeretné megfilmesíteni? Jó kis paródia lehetne belőle. Például van egy olyan jelenet, hogy a női ruhaszalonban a grófot a nagynénije a retiküljével kalapálja. No, ezt megnézném, amint az alíg 19. századi illemtudó és "mindent a látszatért" hölgy nyilvános helyen a tatyójával ver egy grófot…

Tipikus Julia Quinn könyv, s nem is a jobbik fajtából, tehát a szórakoztatáson kívül ne várj semmi mást tőle. Valamikor elkezdtem nem szeretni az írónő könyveit, bár a Bridgertonokat, a Smythe-Smith kvartetet vagy akár a Bevelstoke trilógiát még lelkesen olvastam. Ha ebben nem lenne néhány olyan jelenet, ami megmosolyogtatott ahogy magam elé képzeltem, akkor bizony ez is a süllyesztőben végezné Mr. Cavendish és a korona szolgálatában állók mellett.

A történet rém egyszerű: a márki fia (aki gróf) és a pap nagyobbik lánya (ezt azért kell kihangsúlyozni, mert van neki egy kisebbik lánya is, akiről majd a sorozat második könyve szól), szóval Robert és Victoria összetalálkozik, egymásba szeret, az apáik ellenzik a kapcsolatot, a pár szétmegy. Hét évvel később ismét találkoznak - ezúttal nem egy tó partján, hanem egy labirintusban, amiből Victoria nem tud kijönni -, némi huza-vona után összeházasodnak s boldogan élnek míg meg nem halnak. Ennyi a könyv cselekménye. Ez három mondat volt, a könyv 370 oldalas és az a bizonyos huza-vona tölti ki, ami az újratalálkozás és a házasság között történik.

Victoria mindenre nemet mond, legyen az házassági vagy más jellegű ajánlat, a gróf meg rendesen futkos utána és próbálja meggyőzni, hogy de igazán legyen már olyan kedves és fogadja el házassági ajánlatát. De Victoria nem és nem úgy háromnegyed könyvön keresztül, mert ő egy öntudatos fiatal nő, aki végre a saját ura lehet. Értsd inkább varrónő, mintsem grófnő. De hát nem tud ellenállni a gróf csábításának, s a többit nem nehéz kitalálni. Victoria egy makacs liba, nem kedveltem egy kicsit sem, azt a kacsintgató teliholdat sem ponotoztam a könyv végén és végképp nem értettem mi szándéka volt a szerzőnek a könyv elején írt bevezetővel, amiben elmondja, hogy nem hisz a “szerelem első látásra”-ban, aztán meg ír egy pontosan arról szóló történetet. Ez egy kicsit olyan volt, mint amikor a háziorvosod kihangsúlyozza, hogy nem hisz a hagyományos orvoslásban és a következő percben elküld akupunktúrára és herba teát itat veled.

Epizodikusan találkozunk a kisebbik Lyndon lánnyal is, Ellie-vel, aki zsenge kora ellenére pontosan tudja, hogy mire való a pénz és megfelelő honorárium ellenébe gardedámi szerepét olvasásra cseréli, majd a történet végére olyan pénzügyi zsenivé nővi ki magát, hogy a Wall Street farkasa leckéket vehetne tőle… lehet az ő története jobban bejön majd nekem. Mikor jelenik meg magyar nyelven, fogalmam sincs, az idénre tervezte a kiadó.

De hát ízlések és pofonok…

  

“A gróf közelebb lépett hozzá, és egy árnyalattal fenyegetőbbé vált a hangja.

 – Victoria…

 A gróf még közelebb is lépett volna, de nyolc nő egyszerre döfte át megvető pillantásával. Még ő sem volt eléggé férfi ahhoz, hogy ellenálljon nekik. Széttárt karral suttogta:

 – Ennyi tyúkot!

 Victoria elüldögélt újdonsült csodálói körében, és gusztustalanul derűs képet vágott.

 Robert mély levegőt vett, és ujjával a levegőbe bökött.

 – Még nincs vége, Victoria. Beszélni fogok veled.

 Egy újabb, nem egészen érthető megjegyzést követően – kakasokról és tyúkokról mondhatott valamit – kivonult az üzletből.”

(Julia Quinn – Minden és a hold, Gabo, 2016)

A követekező rész, Ellie Lyndon és Charles Wycombe, Billington grófjának története, 

egyelőre angol nyelven: 

Brighter than the Sun

Milly Johnson - Borúra derű

Emlékezetes nyaralásnak indult. 

De szerepelt a tervek között alkalmi románc is?

May, Lara és Clare a legjobb barátnők, akik elkeseredetten vágynak egy kis kikapcsolódásra. A közelmúltban mindhárman nehéz időszakon mentek keresztül, és igazán nagy szükségük van a levegőváltozásra. Tíz napra foglalnak szállást egy luxusszállóban, ám amikor megérkeznek, rádöbbennek, hogy egészen máshol kötöttek ki, mint gondolták. Rossz faluba tévedtek… 

Ren Dullemben semmi sem az, aminek látszik. A bájos macskakő és a képeslapra illő házikók közt rejtélyes titok lappang, melyet a falusiak hosszú évek óta őriznek. Miért olyan barátságtalan és gyanakvó mindenki? Miért viselkedik olyan gorombán a nyaralóház tulajdonosa? És miért él olyan kevés nő a faluban?

A különös légkör ellenére a három barátnő úgy dönt, hogy kihozza a helyzetből a lehető legtöbbet. De valóban ilyen pihenésre volt szükségük? Vagy ez a furcsa kis falu és a sok titok életre szóló döntésekre kényszeríti őket?

Pioneer Books, 2016

Eredeti mű: Milly Johnson – It’s Raining Men, Simon & Schuster, New York, 2013

Első könyvem a szerzőtől… rosszul mondom, az első amit végig  is olvastam.

Adva van három barátnő – hogy is lehetne másképp, nem kettő, nem négy vagy öt, hanem pont három. Három olyan “barátnő” aki ugyanannál a cégnél dolgozik, de nem is igazán találkoznak, néhány közösen és kutyafuttában elfogyasztott ebéd kivételével. Tehát mindegyik nyugodtan megteheti, hogy a másik kettőt beetesse magánéltét illetően: minden csodás, minden nagyszerű és a boldogság felhőtlen. Csakhogy ez nem így van, és a könyv első, nyaralás előtti részében megismerjük azt a “felhőtlen bodogságot” amiben a három nőnek része van és amit mindegyik gondosan titkol a másik kettő elől. Mivel a nyaralás időpontjának közeledése egyenesen arányos a magánéleti gondok növekedésével, a nyaralásnak már mindhárom nő szingliként indul neki… bár ezt a tényt hosszan titkolják még egymás elől.

S ezzel el is érkeztünk a könyv második részéhez, magához a nyaraláshoz, ami valami véletlen folytán a luxus-wellness-szálló helyett egy állandóan borús, lerobbant faluba materializálódik, ami még a Google keresőjében sem szerepel, és ahol a szinte teljesen férfiakból álló lakosság ellenségesen viszonyul a betolakodókkal szemben. Mi több, Clare-t többször le is boszorkányozzák, csupán azért, mert szemei különböző színűek: egyik kék, a másik zöld. Ez már azért is érthetetlen, mert a faluban lakik egy idős hölgy, akinek szemei Clare-éhez hasonlóan különböző színűek, őt viszont mindenki szereti és tiszteli,  mi több, a hölgy a macskája is különböző színű szemekkel büszkélkedhet. – Zárójelként megjegyzem, hogy a heterokrómia nem is olyan ritka dolog sem embereknél, sem állatoknál, de ebben az esetben adott a könyvnek egy löket miszticizmust is.

S miközben a három nő magánéleti és nyaralasi gondjaival bajlódunk, képbe kerül egy negyedik is. Joan, a tipikus csaló, másokon élősködő szerencsevadász most épp a helyi idős lordot akarja behálózni, hogy feleségül vetesse magát vele és az egyedülálló lord tetemes vagyonára tegye a kezét. Látszólag a történet két szálnak semmi köze egymáshoz: a három nő nem ismeri Joant, nem kerülnek kapcsolatban az idős lorddal sem, Joan sem ismeri őket, soha nem is találkoznak szemtől szembe. Az egyetlen közös pont Ren Dullem, a falu, ahol valamennyien tartózkodnak a történet idején.

Eddig a könyv és a történet rendben is volt, gondoltam lesz majd egy vihogós sztori arról, hogy Joan lebukik és behúzott farokkal kell menekülnie. Esetleg a leleplezésében közreműködik a három grácia: May, Clare és Lara is, s közben a három nő kalandos nyaralását feldobja a mogorva házigazda is, akitől a lepukkant nyaralót bérlik… Hát fenéket! Itt, az eddig abszolút hihető történet találkozott Hans Christian Andersennel és főleg a nagy mesemondó azon szereplőjével, akinek a szobra Koppenhága partján található – nem írom le kicsodáról-micsodáról van szó, hátha valaki nem olvasta az illető mesét vagy nem járt Koppenhágában (és guglizni sem fog!) és megmarad a mesei elem felfedezése az olvasás idejére.

Ettől a pillanattól az érdeklődésem a könyv iránt erősen csappant, de azért végigolvastam, egészen a nagy, egyetemes happy endig, amikoris a gonosz megbűnhődik, a három grácia tényleg felhőtlenül boldog lesz és Ren Dullem falu fölül eltűnnek a sötét fellegek.

Ha elvonatkoztatok a mesei elemtől, ami enyhén fantasy-t csinált a könyvből, majd egy gyilkossághoz is vezetett, akkor a történet és a könyv akár jó is lenne. A szereplők igazán jól megformáltak, valóságosak, valós gondjaik vannak. Lehet mások pont emiatt a mesei elem miatt fognak lelkesedni érte, nekem az annyira kellett, mint döglött lóra a patkó. Nem tehetek róla, én már csak ilyen földhözragadtabb fajta vagyok.

Mindenképpen szórakoztató olvasmány, könnyed, sokat nem kell várni tőle… meg ízlések és pofonok

Ha már a könyv angol címe It's Raining Men, akkor dobjuk fel a hangulatot az azonos című dallal:

Julie Klassen - A portréfestő lánya

Stephen ​​Overtree százados épp egy meredek sziklaösvényen kaptat felfelé a festői szépségű devoni partvidéken. Megbízhatatlan bátyját, Wesley-t keresi, hogy rábírja, térjen végre haza, és legidősebb gyermekként igazgassa a családi birtokot. Helyette azonban csak egy lányt talál a sziklaszirten állva, aki furcsán ismerősnek tűnik számára…
A különös szépségű, ám naiv Sophie Dupont-t tehetetlen dühe vezette a meredély szélére. Nem elég, hogy megbízott egy férfiban, aki aztán összetörte a szívét, de faképnél is hagyta őt – ráadásul várandósan. Kétségbeejtő helyzetéből Stephen Overtree kínál neki kiutat, aki, miután rájön, hogy Sophie a fivére gyermekét hordja a szíve alatt, felajánlja a lánynak, hogy feleségül veszi. Sophie, hogy elkerülje a botrányt, igent mond az ajánlatra. Vajon megbánja hirtelen elhatározását, amikor újra felbukkan Wesley, és a bocsánatáért esedezik? Vajon a gyermeke apja és a férje iránt érzett egyre növekvő vonzalom között őrlődve rálelhet a boldogságra?

Julie Klassen magával ragadó történetében egy kilátástalan helyzetből menekülő fiatal nő és egy szigorú katona egymáshoz vezető útjáról olvashatnak a történelmi romantika rajongói.

                          

General Press, 2016

Eredeti mű: Julie Klassen – The Painter’s Daughter, Bethany House, 2015

Sorban az ötödik könyv a szerzőtől magyarul, valamennyit a General Press adta ki a kiadó Romantikus Regények sorozatában: Álruhás szerelem (2014) A házitanító lánya (2014) Lány a kapusházban (2015) A táncmester (2015) és most A portréfestő lánya. Az első kettő az “egynek elmegy” és a “kedveltem” között ingadozik, a harmadik (Lány a kapusházban) kimondottan idegesített a számtalan véletlen egybeeséssel, ami számomra teljesen hihetetlené tette a történetet – bármennyire fikció is egy könyv, A táncmester-rel már meg sem próbálkoztam, feladtam a fülszöveg olvasása után.

A szerző nem tartozik a kedvenceim közé. Stílusa erősen Jane Austenre emlékeztet, ami akár bóknak is számíthatna, ha itt nem lenne erőltetett a stílus ami Jane Austen sajátja és az ő tollából olyan természetesnek hat. S hogy erre az is rájöjjön aki esetleg nem ismeri Jane Austen műveit, a könyv végén lévő jegyzetben a szerző rá is tesz egy-két lapáttal, azzal, hogy mit kölcsönzött az írónő műveiből.  – egyébként a könyv két szereplője is Jane Austen Értelem és érzelem-jét olvassa, s bár nem tesz említést róla, nekem Mrs. Overtree személye erősen Lady Catherine de Burgh-ra emlékeztetett a Büszkeség és balítéletből.

Klasszikus romantikus történet a 19. század eleji Angliából, s mivel, mint mondtam, a stílus abszolút Jane Austen-i, a történet teljes mértékben erotikamentes, annak ellenére, hogy a főszereplő Sophie házasságon kívül gyermeket vár a felelőtlen festőtől. S hogy legyen benne még egy adag mesei elem is, Sophie anyáról árva, apja egy három gyermekes özvegyasszonyt vesz feleségül és Sophie, mint egy 19. századi Hamupipőke, segít a háztartásban, a gyereknevelésben, apja munkájában – hiszen ő maga is fest és nem is rosszul, míg mostohája kizárólag lekicsinylően nyilatkozik róla. És egy kicsit ott van a Szépség és a Szörnyeteg is, hisz a százados számos csata nyomát viseli arcán, testén – történetünk idején dúl a napoleoni háború –, bár a szerző, saját bevallása szerint, a szereplőt Charlotte Brontë Jane Eyre Mr. Rochesteréről mintázta. A személyiségét mindenképpen.

Nem tudom maga az írónő mennyire vallásos, de a könyv szereplői nagyonis azok. Az amúgy sem pörgős cselekményben szinte állandóan jelen van a hit és Isten fohászok, hosszú meditációk formájában, s az egyházközség dolgait rendezi az Overtree család, nem a faluét. A cselekményben említett testvértelepülések - Lynton és Lynmouth - nagyonis valós helyek, az impozáns Overtree Hall nem létezik és a szerző több helyről is inspirálódott míg a könyv részévé tette, többek között Chastleton House-ból is. Ez is a könyv végén levő szerzői jegyzetből derül ki.

Miről szól ez a könyv Sophie Dupont és Stephen Overtree egymásratalálásán kívül? Testvéri rivalizálásról Wesley, a festő és Stephen, a katona között. Az elsőszülött Wesley, aki azt hiszi neki minden jár, mindent büntetlenül megtehet, aki élvezi anyja majom-szeretetét, kényeztetését és féltékeny kisöccsére, mert az több figyelmet kap és egy megkeseredett, magába és Istenhez forduló katona, aki mindig azt teszi ami helyes és amit elvárnak tőle. Az idő csak elmélyíti a köztük levő ellentéteket, hiszen Wesley egyre felelőtlenebb, saját személyén kívül nem igazán érdekli más és nem érdekli milyen katasztrófákat hagy maga után és az sem, hogy épp kinek teszi tönkre az életét. Stephen, mint rendes fiú és kötelességtudó testvér, takarítja el a Wesley "szemetét". Nagyon mereven megformált szereplők: az egyikük úgy van beállítva, mint egy velejéig romlott, felelőtlen személy, a másik pedig a tökéletes ellentéte, mint a rossz és a jó. Nincs meg az egyensúly, hogy rendben, ez a szereplő a rosszfiú a történetben, de vannak jó tulajdonságai is és a jó sem száz százalékosan  jó, mert emberből van és mint olyan vannak hibái is, nemcsak erényei.

S emellett még annyi minden van a történetben… háború, társadalmi kor-kép, család és rosszindulatú rokonok, titkos folyósók és frivol szolgálólányok, reménytelen szerelmek és mindennapi hősök, s ha elolvastad a könyvet akkor megérted miért is van itt ez a vörös macsek – azon túl, hogy szeretem a vörös macskákat, a tarka macskákat és a mindenféle macskákat.

Nem lett kedvenc, de nem sajnálom az időt amit az olvasására szántam. Lassan csordogáló, érzelemdús történet. Hangulat kell hozzá, szerintem a klasszikus romantika rajongói kedvelni fogják... de hát ízlések és pofonok... 

Mary Balogh - Lánykérés

Túlélők klubja 1

A napóleoni háborúk alatt egy angol herceg nyitva hagyja a kastélyát a harcokban megsérült előkelő tisztek előtt. Egy kis csapat egykori katonatiszt évente visszatér ide, pihenni és emlékezni. Egyikük, aki katonai hőstettei miatt kapott főúri rangot, a tengerparton megismer egy balesetet szenvedett hölgyet, egy igazi ladyt, akit pár napig a kastélyban ápolnak. Kezdetben idegenkednek a másik társadalmi köreitől, de vajon meddig tudnak ellenállni egymásnak?

Lady Muir magányosan sétálgat a tengerparton; óvatosan halad az egyenetlen földsávon, borzongva figyeli a tengert, miközben az életéről gondolkodik. Aztán egyszer csak a meredekebb utat választva elindul a falu felé, a csúszós köveken azonban kificamítja a bokáját. Ekkor váratlanul egy férfi tűnik fel az egyik szikla mögül, hogy a segítségét felajánlva Stanbrook hercegének kastélyába vigye.

Lord Trenthamet a barátai bízták meg azzal a feladattal, hogy találjon magának feleséget a tengerparton, egy hölgyet, akit rangja, vagyona és katonai hőstettei lenyűgöznek, és aki rögtön igent mondana a lánykérésre. De hiszen a part teljesen kietlen, rajta kívül csak kósza sirályok fordulnak meg erre! Most mégis itt egy karcsú, szőke asszony, aki a segítségére szorul.

Véletlen lenne, vagy a sors rendelte így, hogy az ízig-vérig lady és a nyers, szókimondó lord találkozzanak? Két - látszólag - gyökeresen eltérő életfelfogás, ízlés kerül egymással szembe, mégis, ahogy az idő telik, a két ember megismeri egymást, megismeri a másik legmélyebb vágyait, titkait, és talán arra is rádöbben, hogy minden különbözőségük dacára az a bizonyos lánykérés valóban megtörténhet.

General Press, 2016

Eredeti mű: Mary Balogh – The Proposal, 2012              

Újabb sorozat a kiadónál, ezúttal Mary Balogh tollából, akitől eddig nem sokat olvashatott a magyar olvasótábor, hiszen (ha jól tudom) mindössze négy könyve jelent meg magyar fordításban. Nagyon remélem, hogy a folytatásokat is olvasni fogjuk, ha lehetne nem évi egy, hanem bár két könyv, hiszen a sorozat épp elég részből áll.

Hogy mi is a Túlélők klubja nem fogom elmondani, mert pontosan leírja a fülszöveg és a könyv prológusa. Nem nehéz kitalálni, hogy hét része lesz a sorozatnak, hiszen heten vannak a klubban: hat férfi és egy nő, valamennyien a napoleoni háborúk áldozatai valamilyen formában. Kéretik nagyon figyelmesen elolvasni, hiszen valamennyi szereplő többször is feltűnik ebben a történetben is és nagy a valószínűsége, hogy valamilyen formában valamennyi részben jelen lesznek.

A Lánykérés Lord Trentham és Gwen, Lady Muir szerelmi története.

Lord Trentham, dúsgazdag kereskedő egyetlen fia, aki a háborús hőstettei miatt kap nemesi rangot – s ezt nem mindenki pontozza. Történetünk kezdetén épp a “klubtársai”-val találkozik a herceg kastélyában, amikor egy séta alkalmával összetalálkozik a születésileg is  főrendi özvegy Lady Muirral, aki egy frissen megözvegyült ismerősét látogatta meg a kastélyhoz közeli faluban. – Zárójelként megjegyzem, hogy az illető özvegy Mrs. Parkinson (és itt most nem egy banyát kell elképzelni, hanem egy harmincas nőt) engem erősen emlékeztetett Jane Austen Büszkeség és balítélet Mrs. Bennet-jére. Egyetlen szó illik rá: pofátlan.

Nos, a Lord és a Lady ki-ki saját gondján merengve sétálgat a tengerparton s környékén, mikor megtörténik az említett találkozás és a bokaficam. Innen az ismeretség és a vonzalom, aminek mindketten a tudatában vannak, de mindent megtesznek, hogy ellenálljanak neki, hiszen különböző társadalmi osztályokból származnak.

Egymásra találásuk nem egyszerű, mert bár vonzódnak egymáshoz, sőt nagyon is!, a Lord tele van kétségekkel, nem érzi magát méltónak egy főúri hölgy kezére és tulajdonképpen jól érzi magát a saját világában, amit sosem tagadott meg. S hogy mégis miért keresi a Lady társaságát… mert egyrészt feleséget keres magának, másrészt 19 éves mostohahúga társaságba való bevezetéséről kell gondoskodnia. S ki tehetné meg ezt a legjobban, mint Lady Muir.

Nincsenek szóvirágok, felesleges széptevés, úrias faksznik és körüludvarlás – sőt udvarlás sincs, amit a Lord többször ki is hangsúlyoz. Lord Threntham nemes egyszerűséggel közli szíve hölgyével a mondanivalóját és azt szó szerint kell érteni. Például, hogy amikor már mindenki hazament a bálból, akkor ők ketten majd kimennek az istáló padlására szerelemeskedni, amennyiben a Lady nem mond nemet. És a Lady természetesen nem mond nemet. Vagy szeretkezés után közli a hölggyel, hogy amint egy kicsit sikerült magához térnie és összeszedte magát akkor feleségül kéri és a Lady igent fog mondani. S a Lady természetesen igent mond.

Valószínűnek tartom, hogy ez a sorozat kapcsolódik valamihez – sőt biztosan, mert utánanéztem –, amit természetesen nem olvastunk. Többszört is konkrét utalások vannak olyan történésekre amikről tudnunk kellene valamilyen előző könyvből – lásd Lily és Neville (a főhősnő, Gwendoline, Lady Muir bátyja) házassága, Lauren (Gwen unokatestvére és bizalamas barátnője) utalásai a saját múltjában történt eseményekre. Kicsit zavaró volt, hogy fogalmam sem volt miről van szó tulajdonképpen.

Szerettem, mert annak ellenére, hogy egy klasszikus romantikus történet, nem a habos-babos fajtából való és a végén nincs mindenre kiterjedő happy end, maradnak nyitott kérdések, amikre valószínűleg a további részekben kapunk választ.

De hát ízlések és pofonok…

A sorozat további részei egyelőre angolul:

2. The Arrangement

3. The Escape

4. Only Enchanting

5 Only a Promise

6. Only a Kiss

7. Only Beloved

Kathryn Taylor - A döntés

Daringham Hall 2

Egy régóta rejtegetett titok és egy súlyos döntés

Ben Sterling önmagának sem igazán tudja megmagyarázni, miért változott meg benne annyi minden, mióta Daringham Hallban lakik. És ennek nem egyedül az az oka, hogy a kelet-angliai birtokon élő családja kedvesen befogadta – noha ő erre a legkevésbé sem számított. Az egyébként józanságáról és fegyelmezettségéről híres amerikai vállalkozót azok az érzések is kibillentik lelki egyensúlyából, amelyeket Kate, a fiatal állatorvosnő ébreszt benne. Nem tudja, higgye-e, hogy jövője van itt, Angliában. Ekkor még nem is sejti, hogy a háttérben egy cselszővő ármánykodik, és hogy éppen Kate lesz az, aki rábírja, gondolja át még egyszer a Daringham Hall-lal kapcsolatban hozott döntését…

A népszerű angol családtörténet, a Darigham Hall-trilógia második része

Kossuth, 2016

Eredeti mű: Katryn Taylor – Die Eintscheidung, 2015

Jesszusom, hogy én ezt mennyire vártam!

Ezt a könyvet (sorozatot) vagy szereted vagy nem. Köztes megoldás nem igazán van, és ez érvényes Kathryn Taylor valamennyi írására – szerintem, de ez az én szubjektív véleményem. S mondom/írom ezt, mert nézőpont kérdése: lehet egy  tizenkettő egy tucat típusú nyálas, szerelmes történet, vagy lehet egy izgalmas, titkokkal, történésekkel, kavarásokkal teli pörgős könyv, amiben van némi szerelem is. Ki-ki majd eldönti melyik áll közelebb hozzá, személy és hangulat-függő döntés. Nekem ez a sorozata, tehát ez a könyv is jobban tetszik mint a Szerelem színei, még azt sem tudnám megmondani miért. Csak.

Kötelezően el kell olvasnod az első részét (Az örökös), hogy megértsd ki kicsoda ebben a történetben és bizonyos dolgok azért történnek meg, főleg úgy ahogy, mert már az első részben előzményeik voltak.

Ugye azt már tudjuk, hogy a cselekmény Angliában játszódik és központjában Darinham Hall áll – a birtok aminek az örökösödési jogáért a verseny folyik. Azok számára, akik még nem olvasták az első részt mondom: ez egy kortárs mű, jelenben játszódik, szó sincs klasszikus romantikáról, bármennyire is megtévesztőnek hangzana, hogy birtok, kastély meg örökös. Azt is tudjuk az első részből, hogy Ben Sterling – a jog szerinti örökös, kinek a létezéséről senki nem tudott –, megjelenése felborzolja a kedélyeket és bizony borul a családi béke, lassan olyan titkok kerülnek a napvilágra, melyek mindenki világát fenekestől felforgatják. Innen folytatódik a történet és nem untam magam, az már biztos.

Mindazok a dolgok, amiket az első rész olvasása után elképzeltem, nagyrészt be is jöttek, de természetesen voltak meglepetés-elemek is, mint például egy újabb testvér létezése Ralph, Claire és Timothy mellett, vagy az idős bárónő mérhetetlen gonoszsága. Nyilvánvaló volt mindenki számara, hogy ő a történet negatív hőse, de ilyen mélyre nem gondoltam volna, hogy süllyed. Vannak még meglepetések, de nem mesélem el, mert akkor minek elolvasni a könyvet, vagy ha mégis megtennéd, akkor alapból elrontottam az olvasás-élményedet.

Természetesen nem minden, az első rész olvasása után felmerült kérdésemre kaptam választ, és mivel itt a dolgok tovább bonyolódtak, egy rakat új kérdésem van, amit majd a harmadik rész remélhetőleg tisztáz… Igen, van harmadik része is, nagyon remélem, még az idén kézhez kapjuk, mert most nem lehet ugrálni, hogy majd angolul elolvasom, a szerző német és ezen a nyelven is ír.

Amiben csalódtam… illetve nem is csalódtam, hanem másra vártam az Kate, az állatorvosnő és  Ben. Kate az első részben még független, öntudatos fiatal nő volt, aki fokozatosan, szinte észrevétlenül beleszeret a nem megfelelő férfiba, most valahogy olyan érzelgős liba lett belőle, aki nem igazán tudja mit akar az élettől. Ami pedig egyáltalán nem világos számomra, az, hogy mi is a szerepe Kate-nek a Camden családon belül. Tudjuk, hogy ő nem családtag (pillanatnyi állás szerint, de mit lehet azt tudni), azt is értem, hogy sok időt töltött a család gyermekeivel, forma együtt nőttek fel, most pedig a család lovaival is foglalkozik mint a környék állatorvosa, de valaminek kell még ott lennie, hiszen olyan nyugisan járkál és kutakodik a kastélyban, mintha odahaza lenne. Ben pedig puhul. Ahogy telik az idő és bonyolódik a történet, Ben annál inkább felejti el, hogy mi volt jövetelének célja: tönkretenni a Camdeneket azért amit az anyjával elkövettek.

Az első részben is találkoztunk Tillyvel, a helyi kocsma vezetőjével és Peterrel, Ben üzlettársával. Akkor is üdítően piszkálták egymást, most sem tesznek másként. David származásával kapcsolatos dolgok is bonyolódnak, hiszen örökösből anyja egyik ballépésének eredményévé süllyed és keresi a gyökereit – természetesen Anna segítségével. Kettejük kapcsolata lassan, de alakulóban van, magukra vonva ezzel a család figyelmét és nemtetszését.

Jó könyv, izgalmas, pörgős, annyi erotikával amennyi kell, de ahogy mondtam, hangulattól is függ… meg az ízlések és pofonok.

Jesszusom, mennyire várom a harmadik részt!

A trilógia első része:

Az örökös

Kossuth, 2016

Das Erbe, 2015

A harmadik rész, egyelőre németül:

Die Rückkehr, 2015