2016. június 19., vasárnap

Jamie McGuire - Varázslatos szerelem

Véletlen 3.


Légy óvatos azzal, mit is kívánsz! Lehet, hogy minden valóra válik…
Most, hogy Erin megtudta az igazságot a lányokról, akik kiközösítették, és a fiúról, akit szeret, úgy érzi, az érettségi előtti idő egyre gyorsabban fogy. Amíg egykor még a nyári szünet előtti napokat számolták vissza, most már ténylegesen az utolsó napjaikat töltik Blackwellben. Szülei, Sam és Julianne attól félnek, hogy most, hogy végre megtalálták Erint, mégis el kell engedniük őt, a feszültség pedig csak egyre nő azóta, hogy Erin rájött, ki is ő valójában. 
Weston egyre rosszabbul érzi magát, ahogyan telnek a nyári napok, hiszen a lány, akit gyerekkora óta szeret, más főiskolára megy, mint ő. A legnagyobb félelme, hogy ez azt jelenti, elválnak útjaik. Miközben próbálja a legjobbat kihozni a maradék időből, és elérni, hogy minden maradandó emlékük legyen, folyamatosan kétségek között őrlődik.
Rájön, hogy a remény olyan, mint a folyós homok: minél jobban szenved ő, annál gyorsabban süllyed Erin.

Maxim, 2016
Eredeti mű: Jamie McGuire – Happenestance 3

Már amikor az első részről írtam (Véletlen szerelem) megjegyeztem, hogy ez bizony rövidecske. Hogy a második része (Viharos szerelem) milyen hosszú volt, fogalmam sincs, mert azt kihagytam, de a harmadikat, ezt, el lehetett olvasni egy este. Tehát a háromból együtt esetleg egy megszokott méretű könyv lehetne… azért a pénzért. Az írónő még nem is adott nekik más-más címet, csak megszámozta őket egytől háromig és kész.
Még azt sem mondhatom, hogy föltétlenül el kell olvasni valamennyi részt, mert ha nem, akkor nem leszel képben. Mint mondtam, a másodikat kihagytam, de nincs hiányérzetem és mínuszban sem vagyok olyan infóval, ami esetleg a harmadik rész szempontjából fontos lenne.
Amikor az első részét osztottam-szoroztam, mondtam, hogy a kisváros szülészetén ugyanazon a napon három Erin nevű lány látja meg a napvilágot, két gazdag család gyermeke és egy szegény, alkohol és szerfüggő nőjé. Kettőt közülük összecserélnek, és évekkel később a két gazdag család által nevelt csemete balesetben életét veszti. Ekkor derül ki, hogy a szegény lány tulajdonképpen gazdag lány… és ezt most, a harmadik részben sokan nem tudják elfogadni. Pont olyanok nem, akik maguk is a társadalom pereméről kapaszkodtak a kiváltságosok közé, valamint a gyermekeik, akiket felsőbbrendűséggel oltottak be. Tehát ha nincsenek az iskola hangadó lányocskái, hogy kavarják a dolgokat és szítsák a gyűlöletet, megteszik a fiúk is. Nem értem… mitől jobbak, többek ők? És miért kell ezt még a főiskolán is folytatni?
Továbbá azt sem értem, hogy miért kell drámázni azért, ha az iskola végeztével egy szerelmespár egyik tagja a maga választott úton szeretne haladni, a maga választotta főiskolán szeretné a maga választott szakját tanulni és nem a barátját követné, annak önmegvalósítási törekvéseinek az árnyékában. Természetesen Weston várja el, hogy Erin oda menjen továbbtanulni ahová ő, és amikor ez nem látszik összejönni, akkor látványos hisztik és duzzogások jönnek. Ha az írónő ezzel netán azt szerette volna érzékeltetni, hogy mennyire szerelmes és érzékeny Weston, akkor ez mellément, mert csak az jött le, hogy úgy viselkedik, mint egy elkényeztetett kisfiú aki nem kapta meg a kedvenc játékát.
És igazából Aldermanékat sem értem. Tizensok évig nevelnek egy gyermeket a sajátjukként, összetörnek, mikor balesetben elvesztik, de mikor kiderül, hogy mégsem a saját, vérszerinti gyereküket vesztették el, akkor már nincs is gond, juppi!! megvan a gyerekünk!… A való világban ez nem így működik.
No, de minden jó, ha vége jó. Biztosítva van a boldog befejezés, és ha szereted az amerikai ifjúsági mizériát, akkor ez a te könyved, a te sorozatod. Meg ízlések és pofonok…


A sorozat előző részei:


Maxim, 2015
Happenestance 1

2. Viharos szerelem
Maxim, 2016
Happenestance 2




2016. június 16., csütörtök

Kylie Scott - Play - Futam

Stage Dive 2


Csak arról volt szó, hogy úgy tesz, mintha egy rocksztár barátnője lenne. Arról nem, hogy bele is szeret…
Mal Ericson, a világhírű Stage Dive rockbanda dobosa villámgyorsan rendbe akarja tenni az életét – egy rövid időre legalábbis. Úgy gondolja, a látszathoz az is éppen elég lesz, ha egy igazi jókislánnyal kezd mutatkozni. Nem úgy tervezte, hogy ez az átmeneti helyzet állandóvá válik, és nem sejthette, hogy éppen így találja meg az igazit.
Anne Rollins álmában sem gondolta volna, hogy megismerkedik majd a rock egyik istenével, akinek a posztereivel tinédzserkorában ki volt plakátolva a szobája – és különösen nem ilyen körülmények között. Anne ugyanis anyagilag nem áll valami jól. Illetve nagyon nem. Ugyanakkor érzi, hogy ha pénzért cserébe úgy tesz, mintha a vad partiarc dobos csaja lenne, annak semmiképpen nem lehet jó vége. És teljesen mindegy, hogy mennyire szexis pasi Mal. Vagy mégsem?

Könyvmolyképző Kiadó, 2016
Eredeti mű: Kylie Scott – Play, St. Martin’s Griffin, 2014

Ugye emlékszel még a Stage Dive zenekarra? És Evelyn és David (a zenekar szólógitárosa) történetére az első részből? Igen, az, amikor erősen alkoholos állapotban Vegasban összeházasodnak és egy egész köteten keresztül folyik a mizéria, elválnak, nem válnak, ügyvédek és egy egész zenekar kavarása, satöbbi. No, ez annak a könyvnek a folytatása, most Malcolm Ericson van a főszerepben, a rockbanda dobosa, de a történetben ismét megjelenik az első rész valamennyi szereplője is.
Ez nekem nagyon, nagyon nem jött be. Az első rész sem lett kedvenc de ez egyike a leginfantilisabb könyveknek amit valaha is olvastam. Egy 27 éves férfi és egy 23 éves nő úgy viselkedik mint két tizenéves a nyolcadik általánosból, s ha nem lenne benne néhány erotikus jelenet, meg egy, a lány vaginájának címzett monológ a pasi részéről – igen, jól olvastad! –, akkor erősen ifjúsági lenne ez az egész.
Kezdjünk egy klissével: a szereplők egy épp lelki válságban levő kőgazdag rockzenész és a problémás gyermekkorú szegény lány, menő párosítás. Egy hét alatt – mert ekkora időtartamot ölel fel a könyv –,  a két főhős megismerkedik, a megismerkedést követő napon falból összeköltöznek, a megjátszott kapcsolat természetesen gyorsan szenvedélyes szexszel bővül, az egy hét elteltével a pasi feleségül kéri, szakítanak, majd ismét összejönnek. Ez még fikciónak is durva!
A történetet egyes szám első személyben a női főhős, Anne Rollins meséli el, aki évek óta plátói rajongással viseltetik a zenekar dobosa, Mal(colm) iránt és valamivel földhözragadtabb érzéseket táplál főnöke, a lepedővírtuóz Reece iránt – aki természetesen magasról tesz rá, amíg bele nem kerül a képbe a híres rocker… Egy újabb klissé: köpök rád, amíg senkinek sem kellesz, aztán ha konkurencia is van a láthatáron, akkor jöhet egy kis verekedés, mert milyen menő a tesztoszteront így fitogtatni.
És még nem beszéltem a főhős nagy, érzelmi válságáról, ami úgy vagy 20 fejezeten keresztül tart, ahhoz, hogy kiderüljön, hogy az dolog hátterében anyja végső stádiumban levő méhnyakrákja áll. Újabb fekete pont a szerzőnek: a tudomány mai állása szerint egy héttel a halál előtt egy rákos beteg nem látogat koncerteket és nem viháncol vendéglőkben.
Azt sem tudom megérteni, hogy két futó ismerősből hogyan lesz “öribari” úgy egyik pillanatról a másikra, csupán azért mert egyikük a szólógitáros felesége (Evelyn, az első részből), a másik pedig a dobossal kavar. És ezzel elérkeztünk a kettős mércéhez is: amikor Anne húga, Lizzy is megjelenik a színen és a basszusgitáros érdeklődni kezd iránta az olyan mintha vörös posztót lobogtattak volna Anne-nek. Szóval ő lóghat egy rockzenésszel, de a húgának meg se forduljon a fejében.
A könyv dúskál a szlengben és a vulgáris beszédben, és nem hinném, hogy a magyar nyelvben van olyan szó hogy “basszer” (biztos, begugliztam!) – ez a basszusgitárost hivatott helyettesíteni. Ja, és a "backstage" magyar megfelelője a kulisszák vagy színpad mögött lenne.
Nem jutottam hozzá egy eredeti, angol nyelvű változathoz, hogy megnézhessem a főhős hogyan is szólítja tulajdonképpen a barátnőjét, Anne-t. Mert ez a magyar változatos “tökfej”-ezés nagyon gáz, és legyünk őszinték, elsőnek nem a leányzó répavörös haja jutna eszünkbe róla, hanem az értelmi fogyaték.
Hosszan lehetne folytatni, hogy mi mindenért adnék még fekete pontot, de hát ízlések és pofonok… Az ifjúság imádni fogja ezt a könyvet és csak szuperlatívuszokban fog beszélni róla. Én nem tudom ezt megtenni, sajnálom…

A sorozat további részei





Könyvmolyképző kiadó, 2015









  Angolul


3. Lead
(Jimmy története)

4. Deep
(Ben története)

2016. június 14., kedd

Georgia Cates - A fájdalom szépsége

A fájdalom szépsége 1

Jack McLachlan iparmágnás a borászat nagyágyúja, egyben Ausztrália legkapósabb agglegénye. Sikerei és vagyona miatt nem ismeretlenek számára a romantikus kapcsolatok bonyodalmai, a zűrös helyzetek elkerülése érdekében extrém szabályok szerint randevúzik. A maga egyszerűségében, kötöttségek nélkül élvezi a gyönyörű hölgyek társaságát. Kapcsolatait üzleti megállapodásként kezeli, minden egyes alkalommal ugyanolyan feltételek szerint. Nincs hosszú távú kapcsolat. Nincs valódi személyazonosság.
Az ő játéka, az ő szabályai. Többnyire elégedett a megszokott játszmával, ám amikor Laurelyn Prescott belép az életébe, muszáj stratégiát váltania. Az új játékos ugyanis minden korábbitól különbözik. Jack világa a feje tetejére áll, amikor három hónapig tartó viszonyba bonyolódik a gyönyörű, amerikai zenésszel. Semmi sem a tervek szerint történik, és Jack egyre több és több szabályt áthág a lány kedvéért. Laurelyn nem is tudja, milyen kivételesen közel kerül ahhoz, hogy olyasmivé váljon, amelynek lehetőségét a férfi elképzelni sem merte. Miatta borul minden játékszabály.
A fájdalom szépsége felnőtteknek szóló kortárs regény, a fiatalabb olvasók számára a felnőtt tartalom miatt nem ajánlott.

Ulpius-ház, 2014
Eredeti mű: Georgia Cates – Beauty From Pain

Megjelenés után olvastam a könyvet – és a második részét is –, de most ismét aktuális beszélni róla, hiszen, ha minden igaz, akkor az idén mégiscsak megjelenik a trilógia harmadik kötete, ami az Ulpius-ház kiadó megszünése miatt elmaradt. Bevállalta egy másik kiadó, minden valószínűség szerint ősszel várható.
A címből kiindulva valami “szürke”-szerű dolgot vártam, vagy valamit, ami egy kicsit Tiffany Reisz könyveire emlékeztet. Szó sincs róla! A cím megtévesztő, ez egyike a legszebb szerelmi történeteknek amit valaha olvastam… Sajnos írt hozzá egy második és egy harmadik részt is.
Felesleges túl sokat osztani-szorozni magát a történetet, a fülszöveg eleget mond ahhoz, hogy felkeltse a figyelmet. Egy fiatal amerikai lány Ausztráliába utazik barátnőjével, annak testvérét meglátogatni.  Én úgy értettem, hogy zenész szeretne lenni, country-énekes, de ezt majd a következő rész tisztázza. Megismerkedik a milliomos borásszal és kezdetét veszi az álnéven játszott, meghatározott időtartamú játék, kapcsolat, szerelem… nevezd aminek akarod, mert mindhárom érvényes lenne arra ami a két főszereplő között történik.  
Teljesen mindegy, hogy voltak kiszámítható történések, hogy elpuffogtatott néhány klisét is a történetben, ezt a könyvet bármikor szivesen újraolvasom. Gördülékeny, olvastatja magát, annyi erotika van benne amennyi kell. Ne tévesszen meg, hogy itt-ott BDSM címkét akasztottak rá, nincs ebben semmi olyan ami indokoltá tenné.
A főszereplői szimpatikusak, szerethetőek, a mellékszereplők többnyire a negatív hősök, irracionális elvárásokkal – például a barátnő testvére, vagy Jack/Lachlan pszichopata ex-kapcsolata.  Miért kellene Laurelyn/Paigenek pont Bent választania? Csupán azért mert épp kéznél van, vagy mert a barátnője bátyja? S miért nem tudják a férfiak civilizáltan fogadni az elutasítást? De ez a rondaság nem érvényes minden mellékszereplőre, hiszen Jack/Lachlan családja kifejezetten szimpatikus.
   Ezért sokan meg fognak lincselni, de ennek a történetnek itt kellett volna vége lennie. Igen, elolvastam a folytatását, A megadás szépsége-t – ahogy valószínűleg elolvasom majd a harmadik részt is –, de nekem az már olyan fölösleges volt. Értem én, hogy az emberek többségének szüksége van a boldog végkifejletre, de nem minden történet végződik happy enddel a életben sem, sőt! Akkor minek a hamis ábránd? Ezért nem is írok a második részéről.
Szóval, ha még nem olvastad a könyvet, akkor tedd meg. Nem fogod megbánni, ha nem is lesz kedvenced, minden bizonnyal szórakoztatni fog.

További részek:



Beauty From Surrender
A megadás szépsége

Ulpius-ház, 2014












Beauty From Love
A szerelem szépsége - ősszel várható magyar nyelven

2016. június 11., szombat

Sukitore - Szabadon



Történetek a Sukitore javából: 13 izgató, párosan írt erotikus és szextörténet, melyek biztosan beindítják az olvasó fantáziáját. Változatos helyszínek és kalandok követik egymást, hol romantikus játékokkal, máskor nyers szexualitással színesítve a történeteket. 
A könyv ingyenesen letölthető a Sukitore weboldaláról.


Magánkiadás, 2014


Ez most nagyon kínos, mert tegnapelőtt megkeresett a szerzők egyike,  figyelmembe ajánlotta a könyvet és célzott rá, hogy esetleg írjak róla néhány gondolatot. Mielőtt magamhoz tértem a meglepetésből már igent is mondtam. Hogy a millió önjelölt műkritikus közül hogyan és miért pont engem talált meg,  fogalmam nincs és nem is akarom ezt tárgyalni. Ismét elmondom, amit a bemutatkozómban: nem írok értékelést, sem kritikát, mindaz ami itt megjelenik saját, egyszerű olvasói véleményem. Pont.

Kicsoda-micsoda a Sukitore?
Még tavaly hallottam róla az ismert közösségi oldal egyik csoportjában. Akkoriban elég gyakran lehetett találkozni a Sukitore-val, legalábbis amerre én navigáltam.
Úgy értettem, hogy az elnevezés maga a műfaj és párosan írt erotikus történeteket takar - ha mégsem így lenne javítsatok ki. Párosan, értsd a férfi szemszögéből és a nő szemszögéből ugyanazon a történeten belül. Ez jó, nem? Úgyis nagyon menő mostanság minden történetet kétszer megírni: egyszer a főszerpelő nő, aztán a férfi szempontjából is. A Sukitore történetek abban különböznek ezektől, hogy itt a férfi szemszögét férfi írja, a nőjét pedig nő – és ez így van jól, mert egy nő sosem fogja tudni mi van egy férfi fejében vagy mit érez az adott helyzetben (nagy bánatunkra!) és fordítva.
Kik írják a Sukitore-t?
Olyanok, akikkel napközben lehet teljesen más formában találkozol. Lehet a postásod, a pénztáros a boltból, a szomszéd srác, a körzeti orvos vagy lehet pont a főnököd, tehát hétköznapi emberek, nők és férfiak, akik úgy érzik írói vénájuk van és kedvelik ezt a fajta erotikus kitárulkozást művelni. Guglival könnyen megtalálod az oldalukat, sőt magad is kipróbálhatod mire vagy képes, ha kedvet kaptál szexuális fantáziáid történetbe foglalásához.
Megosztanám gondolataim magáról a könyvről is, ami, mint a fülszöveg is jelzi, 13 párosan írt erotikus történetet tartalmaz, sőt! a nyitótörténetet hárman írták – van egy kukkoló is benne.
Abszolút hétköznapi történetek hétköznapi emberekkel a címszerepben, nincs problémás dögös millios, sem mondvacsinált okokért hisztériázó mini-díva, nem is lehet, hiszen ezek a történetek szexuális fantáziák és annyi. Akár a tiéd vagy az enyém is lehetne. Nyelvezete közvetlen és szókimondó, sallangoktól mentes, de mégsem vulgáris… találó az antológia címe, mert Szabadon írják le erotikus fantáziáikat egy olyan világban, ahol ez még mindig a tabuk tabuja.
Ismerőseim közül sokan kedvelik a műfajt, én nem lettem a rajongója. Nem azért mert erotikus és szókimondó, vagy mert kétszer olvasom el majdnem ugyanazt, csak más szemszögből elmesélve – bár ez is zavar valamicskét –, hanem azért, mert nem szeretem az egyes szám első személyben írt könyveket. Az olyan mintha valakinek a magánszférájában turkálnál és nekem nem feltétlenül van szükségem erre. Sajnos, újabban egyre gyakrabban íródnak ebben a formában a könyvek.
De hát ízlések és pofonok… ez ne tartson vissza téged attól, hogy Sukitore történeteket olvass, vagy akár írjál, ha arra szottyan kedved.

További Sukitore kiadványok:

Az első könyv
Magánkiadás, Budapest, 2010

Bosszú az éjszakában
Magánkiadás, 2015

Hogy történhetett
Publio, 2015

2016. június 9., csütörtök

Anabelle de Sade - Az alfa

Egyetlen hétvége, két élet és két pozíció… Angelica, az alfa egyéniségű nő, kezdő ügyészi állást tölt be egy híres jogi irodánál. Most esélyt kap arra, hogy bizonyítson. Közben, dédelgetett álma, a tökéletes alávetett társról, a jelek szerint valóra válik. Azonban ügye váratlan fordulatot vesz akárcsak kapcsolata a kirendelt férfival, kihez eddig nem ismert érzelmek kezdik kötni. A váratlan szituációk váratlan döntésekre kényszerítik. Azonban ezek a döntések igencsak vészjósló következményekkel vannak pozícióját illetően. Hogyan vállalja tettei következményét, és hogyan alakul D.A. kapcsolata ebben a viharos, vad szenvedéllyel fűtött történetben, Anabelle de SADE extrém regényéből kiderül! Ő a fekete királynő a sakktáblán, és most vele szemben nem egy futó áll…
*Figyelem! 18+ korosztály! A történetben nyers erotika, trágár szavak vannak! Az egész a fantázia műve! Odahaza, szakértővel való beszélgetés nélkül, ne próbálja ki senki!*

Publio, 2016

No, ez egy újabb írói próbálkozás… A névválasztás után nem kell magyaráznom, hogy mi ez, mert nyílvánvaló. Azt meg tudjuk, hogy a szex meg az erőszak ugye mindent elad, s mivel most nagy divat pornografikus írásokat olvasni, hát az összes, magát nagykorúnak hazudó mini-díva el lesz majd ájulva tőle.
Végig olvastam – lapozgattam – belekukkantottam, maradandó élményt nem okozott, de elmondanék néhány dolgot, amitől szakadt a cérna, közöttük olyan dolgok is, amiket ki lehetett volna küszöbölni a Gugli használatával és a talált infók figyelmes elolvasásával.
Nos:
– Angelica nem alfa egyéniségű nő – ilyen nem is létezik, az alfa szót személyiséggel társítva kizárólag férfiak esetében használják. Ez a nő símán, egyszerűen egy érzelmes domina. Az alfa személyiség karizmatikus, határozott, vezető tipusú személyt jelent, született falkavezért. Ő csak egy deviáns szexuális viselkedésű nő. Domina-képzőbe járt, el bírod képzelni?
– Nem ártana tisztába jönni a használt szavak jelentésével. A “bandage” ami a könyvben egy helyen olvasható, nem azonos a “bondage”-dzsel. Az egyik orvosi kötszerek angol gyűjtőneve, a másik a BDSM-ben használatos kötözősdi.
– Ha angol dalszövegeket vág be a könyvbe, és  áradozik tartalmukról, akkor nem ártana azok magyar fordítását is mellékelni. A magyar olvasó-tábor 90%-a nem tud semmilyen idegen nyelven, még akkor sem, ha nyelvvizsgája is van belőle.
– A pedofília tudományos neve nem parafília. A pedofília az pedofília, és a serdülőkor előttiekhez való szexuális vonzódást jelenti. A parafília a szexuális deviáns viselkedésformák gyűjtőneve, és nem minden, parafiliába tartozó szexuális deviancia mentális betegség. A tudomány és a DSM V mai állása szerint a pedofília az. Ahogy a szadizmus és mazochizmus is, további öt parafíliával egyetemben.
– k*rv4 – tessék? BDSM pornográfiát írunk és hirtelenjében olyan szemérmesek lettünk, hogy le sem merjük írni azt a szót, hogy kurva? Vagy “simogatja a kincseit” – a mit? A fickó tulajdonában vannak az angol koronaékszerek és simogatás céljából közszemlére tette?
A jó az benne, hogy nem kell várni a folytatásra. A  közeli jövőben játszódó cselekményt egyszer elmeséli a hölgyemény, aztán az alávetettje is, aki tulajdonképpen nyílvánosan egy alfa-hím, és ennek terhét a magánéletben szubmisszivitással kompenzálja. Tehát kettő az egyben, megkaptuk mindkét szempontból a történetet és hozzá egy kiszámítható véget. Azért azt megjegyezném, hogy a férfi szempontjából elmesélt variáns nyelvezete merészebb, még az is megfordult a fejemben, hogy más írta, de még akkor is nagyon távol áll a fülszövegben beharangozott trágár szavaktól.
Ha a könyvben levő cselekmény és szex aránya fordított lenne, akár az egynek elmegy kategóriába is beleférne, így nem más mint egy BDSM tematikájú írás tobzódó szexuális aktusokkal.
No, és ott van a figyelmeztetés, hogy a leírtakat szakértővel való beszélgetés nélkül ne próbálja ki senki. Akkor miért írta le? Ezzel a pici kis sorral mossa kezeit, ha valamelyik bevállalósabb kiváncsi megpróbál valami extrémet és megnyomorodik? Mert a hülyék sosem fogynak el, csak cserélődnek. S ki az a szakértő, akivel meg kellene beszélni? Az, akiről én úgy gondolom, hogy tapasztalatszerzés céljából kikötném egy erdei ösvényre, oda, ahol a vöröshangyák útja vezet?
De hát ízlések és pofonok….