Elizabeth Hoyt – Édes csábító

Maiden Lane 9

A General Press jóvoltából hazánkban is megjelent Elizabeth Hoyt nagysikerű Maiden Lane sorozatának kilencedik kötete, az Édes csábító. Ennek örömére a Blogturné Klub hat bloggere bemutatja Asa Makepeace és Eve Dinwoody színdarabokat is megihlető románcát, mely egy újjászülető színház kulisszái mögött kap lángra.

Hogy fér meg két dudás egy csárdában?

A szigorú, pedáns és takarékos Eve Dinwoody feladata, hogy szemmel tartsa a bátyja, Montgomery hercegének a befektetéseit. Amikor azonban London legnépszerűbb színházának, a Harte Vigadójának a pénzügyeit veszi a kezébe, az intézmény irányíthatatlan igazgatójával, Asa Makepeace-szel is szemben találja magát.

A színház tulajdonosaként az olykor trágár és vakmerő Asának már így is eléggé meggyűlik a baja az öntelt színésznőkkel és énekesekkel, ráadásul a közelgő újranyitást valaki mintha szándékosan meg akarná hiúsítani. Az olyan krajcároskodó aggszüzekre, mint amilyen Eve, pedig végképp nincs ideje, és nem is hagyhatja, hogy egy arisztokrata nő parancsolgasson neki... akármilyen vonzónak is találja.

Az Asával folytatott heves viták ellenére Eve nem adja fel, hogy a Harte Vigadóját sikererre vigye. Ám minél jobban próbálja irányítani az öntörvényű igazgatót, annál nehezebb kivonnia magát a csábító férfi nyers vonzereje alól. Le sem tagadhatnák a köztük izzó szenvedélyt - amit kioltani a legnagyobb baklövés lenne!

Elizabeth Hoyt Maiden Lane-sorozatának kilencedik kötetében két sok szempontból különböző ember egymásra találásáról olvashatunk. Szerelmük a kulisszák mögött született, de szenvedélyes történetük a színpad legizgalmasabb darabjaival is versenyre kel.     

General Press, 2019

Eredeti cím: Sweetest Scoundrel

Megrendelhető 

Amikor minden év elején a General Press Kiadó közzé teszi az első félévre érvényes megjelenéseinek listáját, elsőként azt nézem, mikor jelenik meg a Maiden Lane sorozat következő része. Szerencsés esetben már az év elején – ahogy most is –, másképp az év második feléig kell rá várni. Bár én még nem adtam fel a reményt, hogy egy évben akár két új Maiden Lane kötetet is olvassak, ennek a valószínűsége erősen közelít a nullához. 

A szerzőnek három sorozata is megjelent már magyar nyelven, de vitathatatlanul a Maiden Lane a kedvencem, szívfájdalmam pedig az, hogy már csak három rész van belőle. Vannak könyvek, sorozatok, amiket a végtelenig tudnánk, szeretnénk olvasni, számomra ez ilyen.

Már többször is elmondtam, leírtam mennyire elfogult vagyok Elizabeth Hoyt írásaival kapcsolatban. Sokan nem kedvelik a zsánert, mert mostanában nem ilyesmit menő olvasni – ugye, az olvasmányok zsánerének is van divatja, mert miért ne lenne. Pedig nagy kár, mert Hoyt könyvei szórakoztatnak, izgalmasak, s nemcsak romantikát, hanem némi erotikát is tartalmaznak. Van történet, vannak meglepetések, kedvelhető, vagy éppenséggel antipatikus szereplők, akik a tökéletlenségük miatt nagyonis valóságosak tudnak lenni. Mert Hoyt könyveiben a szereplők előkelő (vagy nem) származásához nem jár tökéletesség semmilyen szempontból, és olyasmi, amit klasszikus szépségnek, vagy vitathatatlan jóképűségnek neveznénk, csak elvétve fordul elő.

Hoyt valamennyi könyvében egyszerre két, egymástól független történetet is kapunk. Az egyik maga bővebben kifejtett cselekmény, az épp aktuális hősök története, a másik pedig egy mese, mely részletekben olvashatunk el, minden fejezet előtt egy-egy kicsit belőle. Most sincs ez másképp, az olvasó Az oroszlán és a galamb meséjét ismerheti meg. Bevallom, nem mindig szoktam ezeket a meséket elolvasni, most sem tettem meg, csupán belekukkantottam itt-ott.

Akik figyelemmel kísérik a sorozatot és hősei sorsának alakulását, azok tudják, hogy időben a 18. század közepe táján járunk és a cselekmény túlnyomó része Londonban játszódik. Most is így van ez, hiszen a főszerepet Harte Vigadója játsza, minden és mindenki más ennek az intézménynek rendeli alá magát és ez adja a helyszínt a főhősök közötti bimbózó kapcsolatnak is, amellett, hogy betekintést nyújt abba, hogy milyen is egy színházat, szórakozóhelyet működtetni a kor viszonyai közepette.

A sorozat ismerői már tudják, hogy a szórakozóhely egy előző részben gyújtogatásból fakadóan porig égett, tulajdonosa, Asa Makepeace pedig az újjáépítésen dolgozik. Ezt az újjáépítést finanszírozza Valentin Napier, Montgomery hercege, azon kevesek egyike, akiket a szerző tökéletes megjelenéssel ruházott fel, s mivel túl sok lett volna ez a tökéletesség, a vonzó külsőt egy gazember személyiségével párosította. Ez senki számára nem titok, Őhercegsége már mutatott egyet s mást torz lényéből az előző könyvekben is. S mivel pontosan torz személyisége által generált gondok miatt kell Londonból eltűnnie, pénzügyeit törvénytelen féltestvérére, Eve Dinwoody kisasszonyra hagyja, aki úgy gondolja, hogy a férfi ész nélkül költekezik, és elzárni készül a pénzcsapot. Így találkozik a zárkózott, csúnyácska vénkisasszony és a vad férfiasságot sugárzó sóher alak, akinek egyetlen álma-vágya, hogy színháza és az egész szórakozóhely ismét régi pompájában tündököljön. Csakhogy nem mindenki szeretné ezt.

A cselekmény során fel-felbukkan egy-egy, az előző részekben már megismert szereplő is, köztük néhány nagyon érdekes és titokzatos figura, mint a rongyos Alf, aki Montgomery hercegének üzenethordozója, valamint Bridget Crumb, a házvezetőnő. Spoiler: mellesleg annyira tudtam, hogy az a mocsok herceg nem húzott el Londonból, hanem a házában bújkál.

Mondanom sem kell, hogy nagyon kedveltem a történetet és szívrepesve várom a folytatást, amikoris a gonosz Montgomery herceg viselt dolgai kerülnek majd előtérbe, s sejtéseim szerint, nagyobb szerephez jut a titokzatos Bridget Crumb is, akiről nehezen hiszem el, hogy csak egy egyszerű házvezetőnő. Bár ki tudja? Egyébként miért nem akar senki ebből filmsorozatot készíteni?

Mit hiányoltam? A St. Giles-i kísértetet nagyon! Az a karakter egy különleges színfolt volt a sorozatban, plusz izgalmat hozott és okozott néhány meglepetést.

A sorozat rajongóinak és a zsáner kedvelőinek kötelező olvasmány, de természetesen ízlések és pofonok…

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:

A sötétség hercege (Maiden Lane 6)

Egy ágyban a szörnyeteggel (Maiden Lane 7)

Szívembe zárva (Maiden Lane 8)

A történet során központi szerepet játszik a Harte Vigadójának újranyitása, így mostani játékunk során magyar színházakat keresünk.

Minden állomáson találtok egy képet, mely alapján ki kell találnotok, melyikre gondoltunk, és a teljes nevét beírni a rafflecopter megfelelő sorába, majd várni, hogy Fortuna rátok mosolyogjon.

Figyelem, a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

a Rafflecopter giveaway

03/25 Olvasónapló

03/26 Könyvvilág

03/27 Angelika blogja

03/28 Betonka szerint a világ…

03/29 Dreamworld

03/30 Insane Life

Winston Graham – Ross Poldark

A Poldark család 1

A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából megjelent a lassan klasszikussá vált Poldark család első része a Ross Poldark. Hallhattatok róla már, sőt lehet láttátok valamelyik filmet vagy sorozatot, de mint legtöbben tudjuk a könyv élménye kárpótolhatatlan...

Gyertek és kövessétek a blogturné állomásait és ismerjétek jobban meg a könyvet! Sőt, ha játszotok tiétek lehet a könyv egyik példánya!

   Winston Graham nagyívű családtörténete mindmáig lebilincseli az olvasókat.

Az amerikai függetlenségi háború vérzivatarából szülőföldjére, Cornwallba hazatérő főhős alig várja, hogy viszontláthassa szeretteit. Öröme nem sokáig tart: édesapja meghalt, a családi birtok ebek harmincadjára jutott, kedvese eljegyezte magát Ross unokatestvérével, Francis Poldarkkal. A környék keservesen tengődő bányászai és gazdálkodói iránti együttérzése azonban arra indítja Poldarkot, hogy magához vegyen egy vásártéri csetepatéból megmentett, kiéhezett teremtést – ezzel a cselekedetével pedig végérvényesen megváltoztatja saját életét…

Könyvmolyképző Kiadó, 2018

Eredeti cím: Ross Poldark, 1945

Megrendelhető               Beleolvasó

Az első Poldarkkal összefüggő emlékem nagyon régi keletű. Valamikor a ’80-as évek elejéről származik, amikoris a nagyim, mint a BBC sorozatok nagy rajongója, az 1975-ben készült tévéfilm-sorozatot nézte a televízióban, és én mint hátulgombolós tébláboltam körülötte. Szinte semmire nem emlékszem a csodálatos kosztümökön, meg a nagyi azon felkiáltásán kívül, hogy: Ne légy bolond Demelza! Hogy Demelzának  a nagyi szerint miért is kellett volna átgondolnia cselekedeteit fogalmam sincs már, rég volt.

Aztán jött a 2015-ös sorozat, ismét eszembe jutott – bár a sorozatot mai napig nem láttam –, és meglepetéssel vettem tudomásul, hogy ennek alapja egy könyv, illetve könyvsorozat, melyet szerzője a múlt század közepén írt, és annak ellenére, hogy már két népszerű televíziós sorozat is készült belőle, magyar nyelven nem jelent meg. Ezt pótolja most a Könyvmolyképző Kiadó és remélem a sorozat többi könyvének magyar nyelvű megjelenése sem várat sokáig magára.

Winston Graham a 18. század végi Angliába viszi el olvasóit. Ide, Cornwallba érkezik haza Ross Poldark, miután az amerikai kontinensen harcolt a függetlenségi háborúban.

Akik klasszikus romantikus – vagy történelmi romantikus, kinek melyik megnevezés tetszik jobban – történeteket olvasnak, azok már hozzászoktak az angol nemesség viselt dolgaihoz, az öröklés sorrendjéhez és tudják, hogy egy másodszülöttnek túl sok öröme nincs. A vagyon, az esetleges cím az elsőszülötté, a többiek csak jó származásukkal kérkedhetnek, de valamilyen módon dolgozniuk kell a megélhetésért. Többnyire az egyház vagy a hadsereg fele fordulnak. Ross Poldark apja egy ilyen másodszülött, a szerencsésebb fajtából, mert neki azért van egy kis birtoka, szénbányái, amik biztosítják a megélhetést. Fia viszont a sereget választja és hazatérése felkavarja a kedélyeket.

Apja halott és a birtok két alkoholmámorban lebegő cseléd, Jud és Purdie kezére marad, tehát minden elhanyagolt és koszos, a bányák veszteségesek, Elizabeth, a szerelme pedig pont unokatestvéréhez készül férjhezmenni.

 Ebbe a kilátástalan helyzetbe érkezik meg Ross Poldark, akiről mindenki azt hiszi, hogy valamelyik csata áldozata lett az óceánon túl és ide próbál a maga módján beilleszkedni, ez pedig nem lesz egyszerű, különösen egy olyan fiatal férfinak, aki egy jobb, boldogabb élet reményével tér haza.

Ez nem egy habos-babos, romantikus lányregény, hanem a Poldark családon keresztül mutatja be a 18. század végének társadalmát. S nem csupán a nemességről, ez esetben a kisnemességről szól, hanem a társadalom teljes egészéről, hiszen átfogó képet kaptam a szegény réteg életéről is, a bányászok nehéz sorsáról, a cselédség életéről, egy olyan világról, ahol az apáknak jogukban áll lánygyermeküket cselédnek eladni. Ugyanakkor kitűnően szemlélteti a vidéki arisztokrácia életét, szokásait, bonyolult kapcsolat- és értékrendszerét.

Ez a háborúbol visszatért Ross Poldark története, az újrakezdésé, az alkalmazkodásé egy olyan világhoz, amely már némileg idegen számára, hiszen reményekkel tele érkezett haza és ezek a remények szertefoszlottak apja halálával és szerelme házasságával.

Mivel egy férfi írta és a múlt század közepén, az ember lánya azt gondolná, hogy romantika nyomokban sem lesz benne, de a szerző ezt is nagyszerűen megoldotta. Egyrészt a Ross-Elizabeth párossal, hiszen még mindig vannak érzelmeik egymás iránt, annak ellenére, hogy Elizabeth a tehetősebb Poldark felesége lesz, majd a Ross-Demelza kettőssel. És ezzel el is érkeztünk Demelzához, akinek fontos szerepe van a történetben, hiszen ő az akiről ma azt mondanánk, hogy egy sikertörténet, hiszen írástudatlan cselédsorból lesz majd az, aki.

Nem elhanyagolandó az sem, ahogy a szerző a nők 18. század végi helyzetét ábrázolja. Egyrészt ott van Elizabeth, akinek nem sok beleszólása van abba, hogy kihez megy férjhez, és Verity, a gazdagabbik Poldark család lánya, akinek semmi reménye előnyös házasságot kötni – vagy bármilyent, hiszen udvarlóját, egy hajóskapitányt elüldözték –, és számára semmi más nem maradt, mint a családi ház irányítása. Itt sem maradnak ki a férjvadász anyák, akik mindent megtesznek azért, hogy egy nőtlen férfi figyelmét lányaikra tereljék.

A szegény sorban levő nők sorsa még ennél is rosszabb, hiszen nekik a család és a házimunka mellett gyakran munkát kell vállalniuk valamelyik birtokon, vagy akár a bányákban.

Ez nem egy szép történet, de nem jelenti azt, hogy nem volt jó. Annak ellenére, hogy lassan, nyugodtan csordogál, nincsenek benne a mostanában elvárt meghökkentő csavarok, nagy durranások és csatakos erotika, ez igenis egy nagyon jól megírt könyv, szerethető karakterekkel, érdekes megoldásokkal és kitűnő korábrázolással. Ez egy klasszikus, amibe mindenkinek bele kellene kóstolnia.

Nagyon kedveltem és várom a következő köteteket is.

A bejegyzésben található fotók a 2015-ös angol televíziós sorozatból származnak

A Poldark család története hosszú évtizedeket váratott magára mire itthon is olvashattuk. Mostani játékunkban ismert regényeket és íróikat kell kitalálnotok, amik jellegükben vagy helyszínileg kapcsolódnak a Poldark család történetéhez és kivétel nélkül leglább egyszer megfilmesítették őket. Az állomásokon a filmekből láthattok képeket, persze nem mindig a jelenlegi legismertebből, de ha már megvan a cím nektek nincs más dolgotok, mint beírni a Rafflecopter megfelelő dobozába az író nevét és a mű címét, esetleg a sorozat címét.

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket minden esetben e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

01.21 InsaneLife

01.23 Betonka szerint a világ...

01.25 Nemfélünk a könyvektől

01.27 Zakkant olvas

01.29 Nem félünk a könyvektől - extra

01.31 Kristina blogja

02.02 Deszy könyvajánlója

Gayle Callen – A makacs vőlegény

Felföldi esküvők 2

Maggie McCallum álmai újdonsült vőlegényéről nem éppen romantikus természetűek. Nem elég, hogy úgy adták oda Owen Duffnak, mint valami zálogot, amely véget vethet a klánok közötti viszálynak, hanem még balsejtelem is gyötri, hogy vőlegénye esküvőjük napján meg fog halni. A Skót-felföld makacs fia mégsem engedi, hogy lefújják az esküvőt, pedig tényleg veszélyben forog az élete. Owen évekkel ezelőtt látta meg először Maggie-t, és legszívesebben azonnal ágyba vitte volna. Kockázatos dolog szemet vetni egy másik klán vezetőjének a húgára, de Owen szenvedélyesen beleszeret az egyetlen nőbe, akinek a megszerzésére szinte semmi reménye sincs…

HarperCollins, 2018

Eredeti cím: The Groom Wore Plaid, 2016

Két skótos sorozat is fut párhúzamosan a HarperCollins Kiadó Széphistória szériájában mostanság. Az egyiket Brenda Joyce neve jelzi és Felföldi rózsák név alatt jelenik meg, a másik Gayle Callen tollából származik és Felföldi esküvők sorozatcímmel került be a köztudatba. Ez utóbbi a jobb, legalábbis az én olvasatomban, de mindenki eldönti magának, hogy melyiket kedveli jobban, mert ugye nem vagyunk egyformák.

Bátran állíthatom, hogy szeretjük a skótos történeteket. Barátaim, ismerőseim is lelkesen jelzik, ha valahol felröppen a hír, mely szerint valamelyik kiadó újabb, témába vágó könyvvel, sorozattal készül kirukkolni – egyébként még mindig várom, hogy valamelyik kiadó felvállalja Maya Banks felföldiekről szóló két sorozatának a magyar nyelvű megjelentetését. Elképzelhetően jó buli lenne. Nem áll szándékomban elemezgetni miért is kedveljük ezeket a klasszikus romantikus történeteket (már aki…), melyekben a fickók mindig annyira ellenállhatatlanul férfiasak, mindenki maga tudja ennek az okát.

A makacs vőlegény a sorozat második könyve, de kis jóindulattal önálló történetként is olvasható, hiszen a történések csupán annyiban kapcsolódnak az első részhez, hogy ugyanarról a klánok közötti viszályról van szó, és ebben a részben helyre kell hozni mindazt, amit az első részben elbaltáztak. Az sem igazán számít, hogy a véletlen folytán kötött házasság végülis jól alakul és a fiatal házasok boldogok egymással.

Az első részben, melynek címe A hamis menyasszony és szintén az idén jelent meg a HarperCollins jóvoltából, a McCallum és Duff klánok közötti viszályt egy házassággal próbálják helyrehozni, csakhogy a Duff klánvezér csele miatt a McCallum vőlegény nem azt a Catriona Duffot rabolja el, akit elméletileg neki szántak, hanem a hölgy azonos nevű, szegényebb unokatestvérét. Ezt helyrehozandó, Owen Duff elkötelezi magát, hogy feleségül veszi Maggie McCallumot.

A hősnőről tudni kell, hogy fura álmai vannak, olyanok, melyeket maga sem igazán ért, de bebizonyosodott, hogy ezek az álmok a jövőbe látnak és tragédiákat hivatottak előrejelezni. Magie McCallum megálmodta, hogy esküvője napján vőlegénye meg fog hallni, csakhogy senki nem hisz neki, maga Owen Duff sem, akinek megvallja különleges képességét. Tehát Maggie arra játszik, hogy rávegye sármos vőlegényét, álljanak el az esküvőtől. És Maggie helyzete sem könnyű, hiszen a Duff-klán tagjai közül nem mindenki lelkesedik az esküvőjért, sem a két klán közötti békekötésért.

Körülbelül erről szól a történet, amely természetesen jól végződik, a szerelmesek – mert a főhősök természetesen egymásba szeretnek – túljutnak mindenféle intrikán, ellenségeskedésen és boldogan élnek míg meg nem hallnak. S ha már szerelmesekről esik szó, akkor a szerző néhány lepedőszaggató erotikus jelenettel is megfűszerezte a történetet, mert miért ne?

Szórakoztató történet volt minden kiszámíthatósága ellenére. A hősnő jövőbelátását kicsit eltúlzottnak találtam, néha már az abszúrd határát súrolta, de ez egy 18. században játszódó történet és a skót amúgy is egy babonás, hiedelmekkel teli nép.

Egyszer mindenképpen el lehet olvasni, kedvelhető. Én személy szerint várom a sorozat záró kötetét is, bár erre az idén nem hinném, hogy sor kerülne. S természetesen ízlések és pofonok...

Kapcsolódó bejegyzés:

A hamis menyasszony

Sally Christie – A király kurtizánjai

A király kurtizánjai (The Mistresses of Versailles) 1

1730, Versailles. A francia udvarban már pletykálják, hogy XV. Lajos hét év után ráunt lengyel származású feleségére. Kezdődhet a versengés, kivel ossza meg az ágyát. Így indul a történelem egyik legbotrányosabb és legérzékibb szerelmi sokszöge, amelyben az öt Neslé nővér közül négy – a naiv Louise, az ambíciózus Pauline, az érzéki Diane és a dörzsölt Marie-Anne – végül mind a király szeretői lettek. 

Intrikák, féltékenységek, hatalmi játszmák, érzéki szenvedélyek és kegyetlen versengések – vajon mi volt a testvérek titka? Mit tudtak, ami évszázadok múlva is megdöbbenti és elvarázsolja a történészeket és a történelmi regények kedvelőit?

Lettero, 2018

Eredeti cím: The Sisters of Versailles, 2015

A Lettero Kiadó izgalmas és különleges történelmi romantikus regénnyel lepte meg olvasóit. A király kurtizánjai az azonos nevű trilógia indító kötete, bár az eredeti elnevezés A versailles-i szeretők (The Mistresses of Versailles) lenne, a kötet címe pedig angolból fordítva A versailles-i nővérek (The Sisters of Versailles), ami talán jobban is tükrözné mindazt, amiről a történet szól.

Különleges történet több szempontból is. Első sorban azért, mert a sok angolszász környezetben játszódó klasszikus romantikus fikció után végre egy Franciaországhoz kapcsolódó történetet kaptam. És azért is, mert a történet alapja a valóságban gyökerezik, valóban létezett személyekről szól, és mindaz amit a szerző az olvasói elé tár híven tükrözi egy olyan kor történéseit és életvitelét, amiről az átlagos olvasó keveset tud, mert valamiért nem annyira népszerű a szerzők és a kiadók körében.

Semmit nem tudtam sem a szerzőről, sem az általa írt trilógiáról, és igazándiból a 18. századi Franciaország történelmét is csak felületesen ismerem. A fülszöveg – és főleg a cím – alapján egy enyhén erotikus, könnyed olvasmányt vártam, mely cselekményének  túlnyomó része fikció. Nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen erotika itt még mutatóban sincs és ez bizony egy komoly történet, melynek központjában XV. Lajos francia király és szeretőinek népes serege áll.

Ebben az első részben a Mailly-Neslé nővérekkel ismertet meg a szerző, és meglehetősen szokatlan ahogyan teszi. Ugyanis a történetet maguk a nővérek mesélik el egyes szám első személyben, felváltva mikor melyik. A szerző betekintést enged a személyes levelezésükbe is, mely szintén sok olyan információt tartalmaz, melyet máshonnan nem kaphattam volna meg.

XV. Lajos - Hyacinthe Rigaud festménye (1730)

A Mailly-Neslé nővérek, mint XV. Lajos szeretői, nem annyira ismertek az utókor számára, mint például Madame de Pompadour vagy du Barry grófné, de valójában is éltek és egy kivételével valamennyien a király szeretői voltak. Nem, nem egyszerre, nem volt semmilyen csoportos hancúr, hanem rendre egymást váltották a király ágyában. Előbb a naiv Louise, majd az ambiciózus Pauline, az életvidám Diane és végül a számító Marie-Anne. Az ötödik Mailly-Neslé lány, Hortense, csak azért nem, mert ő nem akarta.

A történetben egy olyan fiatal uralkodót ismertem meg, aki csupán egy kirakat-figura, hiszen igazándiból de Fleury kardinális kormányoz, Lajos minden döntése, politikai húzása a kardinálistól származik, maga az ötlet is, hogy a mélységesen vallásos felesége mellett király állandó szeretőt tartson. Mi több, ő az aki az első szeretőt kiválasztja az addig példamutatóan hűséges Lajosnak a naiv Louise személyében. 

Azon túl, hogy minden részletében megismerhető a király szerelmi élete, a szerző átfogó képet nyújt a 18. századi francia arisztokrácia életéről, a királyi udvarról – mert a cselekmény vagy ott játszódik, vagy kapcsolódik Versailles-hez és mindahoz, amit az jelent –, az ezzel járó intrikákkal, elrendezett házasságokkal, titkos szövetségekkel. S nem utolsó sorban kis divatkalauzt is kaptam, hiszen részletes leírások vannak arról, hogy éppen mi számított divatosnak az udvarban.

Kedveltem a történetet. Nem is nehéz megkedvelni, hiszen a szerző olvasmányos stílusa nagyonis lehetővé teszi, hogy az ember lánya belefeledkezzen az olvasásba. És mert az ilyen-olyan leírások mellett állandóan történik valami, bár, ami azt illeti, néhol túlságosan is részletező volt. Nagyon remélem, hogy magyar nyelvű folytatásaival is meglep a kiadó, hiszen a következő kötetek továbbra is XV. Lajos udvaráról szólnak és valószínűleg ismét részesei lehetünk az udvari élet minden aspektusának, nem csupán a király szerelmi életének boncolgatásában. Annál is inkább, mivel a második kötet a király Madame de Pompadourral, a harmadik pedig du Barry grófnéval való viszonyát mutatja be és mindkét hölgynek nagy befolyása volt úgy a király magánéletére, mint annak politikai döntéseire. Nagyobb, mint a Mailly-Neslé növéreknek együttesen.

Gondolom, a trilógia megírását titáni kutatómunka előzte meg, mert Sally Christie hitelesen mutatta be kort, a szereplőket, s mint már jeleztem, mindezt nagyon olvasmányosan tette. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a történelmi regényeket, azoknak is akik már beleuntak az angol lordokról, ladykről szóló  nagyon romantikus fickiókba, de ahogy mondani szoktam: ízlések és pofonok…

A trilógia további részei, egyelőre csak angol nyelven:

2. The Rivals of Versailles, 2016

3. The Enemies of Versailles, 2016

Madeline Hunter - A szélhámos szerető

Fairbourne kvartett 3

Kémkedik-e a franciáknak Marielle Lyon, vagy sem? – Kendale vikomtja már jó ideje szeretné ezt megtudni. A választ bárki felfedezheti Madeline Hunter újabb történetében, mely a General Press Kiadó által megjelentetett Fairbourne-kvartett harmadik része.

Ezzel a történettel indul újabb turnéra a Blogturné Klub négy bloggere, és őket követve versenybe lehet szállni a könyv egy példányáért.

Gavin ​Norwood, Kendale vikomtja, az egykori bátor katona nem hagyta volna ott a sereget, ha egy szörnyű családi tragédia nem kényszeríti erre. A megannyi csatát megjárt férfi mindenkinél jobban tudja: egyetlen franciában sem szabad megbízni. Egy francia asszonyban pedig különösképp nem. Társaival együtt fel is állít egy megfigyelőkből álló hálózatot, hogy leleplezze a hazája ellen ármánykodó kémeket. Így kerül a látószögébe a törékeny és titokzatos Marielle Lyon, aki Franciaországból Angliába menekült, és egy kivégzett gróf unokahúgaként mutatkozott be. Ezzel óhatatlanul felhívta magára a figyelmet, sőt szárnyra kelt a pletyka, miszerint a franciáknak kémkedik. A valódi szándékait azonban csak igen kevesen ismerik… A bosszúvágytól égő lord mindenre hajlandó, hogy célt érjen – még arra is, hogy a csábítás játékát űzze az asszonnyal. De vajon végül ki fog elcsábítani kit? A szépséges és ravasz Marielle a lordot, vagy a sármos, délceg vikomt az asszonyt? 

A Fairbourne-kvartett harmadik részében Madeline Hunter az ármánykodás, a szenvedély és a szerelem kanyargós útjain vezeti végig a szereplőit, akik az igazság és önnön boldogságuk keresése közben kénytelenek lesznek ráébredni: sokszor nem minden az, aminek látszik.

General Press, 2018

Eredeti cím: The Counterfeit Mistress, 2013

Megrendelhető

Kvaretett, úgy mint négy részből álló sorozat. Dícséretes módon ennyiből is áll minden további kiegészítő novella és folytatások nélkül, ami lassan a szokatlan ketegóriába esik, hiszen azok, akik sokat olvasnak tisztában vannak az aktuális trenddel, amikor a siker mámora előhozza a folytatás folytatásának folytatását, és ez nem mindig örömteli esemény az olvasó számára.

Nem vagyok a szerző rajongója, ettől függetlenül mindig szívesen olvasom írásait és a Fairbourne sorozata talán még jobban is tetszik mint az ezt megelőző Virágritkaságok.

A sorozat előző részeiben már megismerkedtünk Emma Fairbourne-nel (most Southwaite grófné) és barátnőjével, a non-konformista Lady Cassandrával, aki most már Lord Ambury felesége. A sorozat rajongóinak természetesen ismerős A szélhámos szerető hősnője is, Marielle Lyon, hiszen ő az, aki a Franciaországból menekülő arisztorkácia ékszereit diszkréten a Fairbourne aukciósházba vitte az előző részekben, anyagiakhoz juttatva ezzel honfitársait.

Marielle Lyon az a fajta nő, aki – bár egy elhunyt francia gróf unokahúgának mondja magát – nem veti meg a munkát, és az aukciósházbeli jutaléka mellett még egy nyomdának is besegít, ezzel több, hasonló helyzetben levő nőnek is munkát adva.

Csakhogy van egy másik foglalatossága is, melyet titokban űz és mellyel már réges-régen felkeltette Kendale vikomtjának figyelmét, mert a vikomt meg van győződve róla, hogy a fiatal nő a franciáknak kémkedik. Ez pedig kapitális bűn akkor, amikor Franciaország lassan a fél világgal háborúban áll és Napoleon épp hatalomra tör.

A vikomt hosszú ideje követi Marielle-t, mert mindenképpen bizonyítokot akar arra, hogy a nő a franciáknak dolgozik, mi több, arra is, hogy a pletykák igazak, és Marielle nem az akinek mondja magát. A leleplezésre személyes oka is van, hiszen mielőtt nemesi címét megörökölte volna, ő maga is a hadsereg kötelékében szolgált és bajtársait – köztük lejobb barátját is – egy francia nő árulása miatt vesztette el. A nyomozás-követés külön pikantériája az, hogy Marielle többnyire tudja, hogy követik, hiszen ezért nevezi magában Jóképű Ostoba Férfinek a vikomtot.

Ez a könyv kettejük története, mely kiszámíthatóan boldog végkifejletbe torkollik, De addig is egy szövevényes-csavaros-izgalmas cselekménnyel találja szembe magát az olvasó, mely talán egy kicsit túl volt bonyolítva az én ízlésemnek.

Mit mondhatnék a főhősökről? Egy angol nemes katonai merevsége szemben egy francia nő frivolságával. Mindketten makacsok, önfejűek, titkolózóak... és rendesen elbeszélnek az igazság mellett, különösen Marielle. Előttük csak a kitűzött cél lebeg – természetesen mindegyiküknek a sajátja – és a cél eléréséért szinte mindenre képesek. Ehhez hozzájárul az egymás iránt érzett testi vonzalom, ami némi erotikát is hoz a történetbe, diszkréten, olyan klasszikus-romantikus módon. Engem kimondottan szórakoztatott, amikor a vikomt gyorstalpaló tanfolyamon vett részt szeretőtartásból.

A történetben epizódikusan feltűnnek az előző részek szereplői is és, ha nem tévedek, felvezetődik a sorozat zárókötetének témája is, hiszen a cselekmény során többször is megjelenik Southwaite gróf szerencsejáték-függő húga, Lydia, és Penhurst hercege, aki rangját kihasználva hasznos tanácsokkal, vagy éppen értékes figyelmeztetésekkel segíti a vikomt személyes bosszúhadjáratát. Ennek a résznek magyar nyelvű megjelenésére nagy valószínűség szerint a jövő évig várnunk kell.

Kellemes olvasmány volt, annak ellenére, hogy nem kedveltem annyira, mint az előző részeket. A klasszikus-romatikus történetek és a szerző rajongóinak kötelező olvasmány, de természetesen ízlések és pofonok...

A sorozat magyar nyelven is elérhető részei a General Press Kiadó gondozásában:

1. A csendestárs, 2015

The Surrender of Miss Fairbourne, 2012

2. Lady Cassandra meghódítása, 2017

The Conquest of Lady Cassandra, 2013

Mivel Kendale vikomt lételeme a nyomozás, játékunk is ehhez a foglalatossághoz kapcsolódik. A blogturné minden állomásán  a filmvászon egy-egy híres  nyomozójának fotóját találjátok. A feladat egyszerű: a Rafflecopter megfelelő dobozába írjátok be a karakter nevét.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

08.15 - Betonka szerint a világ…

08.17 - Kristina blogja

08.19 - Dreamworld

08.21 - Insanelife