2020. augusztus 24., hétfő

Rachael Anderson – Lord Drayson bukása

   

   Tanglewood 1



A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Rachael Anderson Lord Drayson bukása c. regénye, mely a Tanglewood sorozat első kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere bemutatja Colin Cavendish és Lucy Beresford elbűvölő történetét, melyben úrból szolga válik, miközben a tervezett bosszú szédületesen új irányt vesz.
Tartsatok velünk, kövessétek a turné állomásait, és vigyétek haza a kiadó által felajánlott regény egy példányát!



Amikor Colin Cavendish, Drayson újdonsült grófja tájékoztatja Lucy Beresfordot, hogy az édesanyjával együtt el kell hagyniuk a házat, amit az elmúlt két évben az otthonuknak tekintettek, Lucy rettentően felháborodik. Nincs se pénzük, se rokonaik, nincs senki, akihez segítségért fordulhatnának, és nincs hova menniük. Hogy meri a gróf minden lelkiismeretfurdalás nélkül felrúgni az apja Beresfordéknak tett ígéretét?
A végzet Lucy kezére játszik, amikor egy lovasbaleset után eszméletlen állapotban talál a grófra az út közepén. Amikor a férfi magához tér és nem emlékszik rá, hogy ki is ő valójában, Lucy megragadja az alkalmat, hogy leckét adjon alázatosságból a grófnak: elhiteti vele, hogy ő csupán egy egyszerű szolga, méghozzá Lucy szolgálatában.
És ezzel kezdetét veszi az elbűvölő mese egy nagyképű lordról és egy lobbanékony fiatal lányról, akik úgy belekavarodnak az események hálójába, hogy az is kérdésessé válik, kikeverednek-e belőle valaha.


Könyvmolyképző, 2020
Erdeti cím: The Fall of Lord Drayson, 2016
Megrendelhető              Beleolvasó   




   Új szerző mutatkozik be a Könyvmolyképző Kiadónál. Rachael Anderson romantikus műfajban alkot, és már számos kortárs és klasszikus romantikus könyve jelent meg angol nyelven. Magyarul egy klaszikus romantikus történetet hozott el nekünk a Kiadó, mely az Arany pöttyös kategóriában jelenik meg – miben másban? – és egy trilógia indítókötete. Igazándiból jobban örültem volna, ha például hamarabb Sarah MacLean A szerencsejáték szabályai című sorozatának következő könyve jelenik meg, de olvasói érdeklődésre a Molyon a Kiadó azt válaszolta, hogy az is érkezik, bár nem valószínű, hogy az idén.
Nagyon kedvelem a klasszikus romantikus történeteket, tehát kétség nem fért hozzá, hogy ezt a könyvet olvasni akarom, s rögtön le is csaptam a lehetőségre, amikor a blogturné ötlete felmerült.
A könyv első harmadában kicsit összezavart a tény, hogy mindaz, amit addig olvastam kísértetiesen hasonlított Teresa Medeiros Felejthetetlen csók című könyvére. Az új tulajdonos kisuppolná a tulajdonába került házból a lakókat, leesik a lóról, a történet hősnője találja meg, a hős emlékezetkiesésben szenved – értsd: azt sem tudja ki ő maga –, s ezt kihasználva a hősnő a maga javára próbálja fordítani a dolgokat, majd mikor az illető úr memóriája visszatér előbb sértődötten hazahúz, majd visszatér a tett helyszínére (rokonaival együtt), mert a távollét ideje alatt rájön, hogy nem tud a hősnő nélkül élni. Nagyjából ez történik mindkét könyvben, csupán a körítés más, a szereplők mások, és Beresfordék sorsa Lord Drayson nélkül is rendeződni látszik majd.
   A történet hősnője Lucy Beresford – igazándiból Lucille, de teljes nevén csak akkor szólítják, ha nagy bajban van. S Lucy kisasszonnyal ez bizony sokszor előfordult már, mert annak ellenére, hogy egy lelkész egyetlen gyermeke, símán felvette a versenyt a falu fiúgyermekeivel vásottságban és csínyben. Tanglewood birtok egyik kis házában él özvegy édesanyjával és egyetlen szolgálójukkal Georgie-val, Lord Drayson, a birtok tulajdonosának jóvoltából. Nos Tanglewood nem a grófi család kedvenc tartózkodási helye, évek óta senki közülük nem is járt még a környéken sem, ezért Lucy és édesanyja békésen éldegél a kis házban édesanyja szerény jövedelméből, amit az asszony ruhajavítással, Lucy pedig rózsái árulásával egészít ki. Mert Lucy Beresford imád kertészkedni. Ő az a nagyon pozitív hősnő, akit utálni kellene a tökéletessége miatt, mert akárhonnan nézem, ő egy tökéletes karakter: szerény, dolgos, nem hordja fenn az orrát, mindenkivel kedves és segítőkész. Csakhogy van Lucynak egy másik oldala is, az a vásottság és csínyre való hajlam, amit gyermekkora óta nem tudott kinőni, csupán elkendőzte szülei kedvéért. És ez teszi őt szerethetővé.
   Ezt az idilli életformát zavarja meg Colin Cavendish, az új Lord Drayson érkezése. Akinek fogalma sincs elhunyt apja és a lelkész özvegye közötti egyezségről (nem is érdekli), nincs szüksége a kissé leharcolt birtokra, s mivel nem tartozik a hitbizományhoz, rövid úton meg akar szabadulni tőle. S mivel Mrs Beresford hosszabb rokonlátogatáson tartózkodik, Lucy az, akivel a fiatal gróf közli, hogy záros határidőn belül más lakhely után kell nézniük, mert a birtok eladásra kerül, az új tulajdonos pedig nem valószínű, hogy megengedné nekik, hogy továbbra is ott lakjanak.
Lord Drayson egy kicsit olyan volt mint Mr. Darcy kevély és arrogáns korszakában, ezért amikor a lovasbaleset megtörténik, és a gróf úgy tér magához Lucyék házában, hogy fogalma sincs kicsoda ő, honnan jön és mit keres ott, akkor Lucy gondol egy merészet és símán beeteti, hogy az alkalmazottjuk és lakhatásért látja el a ház körüli feladatokat, ami a későbbiekben számos mulatságos jelenetet eredményez, ugyanakkor közel hozza egymáshoz a történet két főhősét is. Nem, nem annyira közel, hogy lepedőszaggatás is szóba kerüljön. Ez egy teljesen erotikamentes történet, bár azért egy-két csók (vagy több) elcsattan. A grófnak ugyan fenntartásai vannak azzal szemben, amit Lucy állít, hiszen modora, beszéstílusa nem egy egyszerű szolgáé, meg a kezei sem egy munkásemberéi, de mivel a fejében ijjesztően fúj a szél, kénytelen elfogadni azt, amit a lány mond, legalábbis ideig-óráig.
   A két főhősön kívül a történetnek számos szerethető mellékszereplője van, és teljességgel hiányzik a negatív hős – ugyan Lord Drayson eleinte mindent megtett, hogy ennek megfeleljen –, bár nem is tudom hol lett volna a helye ebben a történetben. A most megismert mellékszereplők közül ketten is megkapják a maguk történetét a sorozat folytatásaiban, viszont Georgie, Beresfordék szolgálólánya nem, ami nagy kár, mert szerintem ő egy nagyon színes karakter és szívesen olvastam volna sorsa további alakulásáról.
Pörgős és nagyon szórakoztató történet volt, melyet a zsáner kedvelőinek mindenképpen el kell olvasniuk. A szerző nagyszerűen ábrázolta a kor szokásait, a vidéki Angliát, és a stílusa annyira könnyed és olvasmányos, hogy símán ott éreztem magam Tanglewoodban. Ez egy nagyon szépen megírt történet. Én kiváncsian várom a folytatásokat – lehetőleg minél hamarabb –, de ízlések és pofonok...





Játékunk során nagyképű urakat, hercegeket keresünk. Minden állomáson találtok egy idézetet, nektek pedig nincs más dolgotok, mint kitalálni, kitől származik, és a nevét beírni a Rafflecopter megfelelő sorába.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


“– Nincs megtévesztőbb, mint a látszólagos szerénység – mondta (...). – Gyakran ingadozó véleményt takar, néha pedig nem egyéb, mint rejtett dicsekvés.”







08/24 Betonka szerint a világ…
08/26 Deszy könyvajánlója
08/28 Dreamworld - extra
08/30 Dreamworld