Fekete Tőr Testvériség – a sorozatfilm

   Eltelt már néhány hét mióta utóljára a blogba írtam. Más jellegű elfoglaltságaim miatt erre már nem maradt időm, de természetesen olvastam közben, nem is keveset, majd bepótolom a lemaradást. Mármint ami a bloggolást illeti.

   Ma azonban mégsem egy könyvről fogok írni, hanem egy sorozatfilmről, annak is az első epizódjáról. Bár az, hogy nem könyvről írok nem állja meg a helyét, mert a sorozat alapja J. R. Ward Fekete Tőr Testvériség sororzatának első könyve, az Éjsötét szerető.

   Igen, a Passionflix és Tosca Musk sorozatot csinál a népszerű könyvszériából, tele volt vele az internet, mindenki lelkesedett – vagy épp szkeptikus volt –, jómagam is, hiszen rajongója vagyok a Fekete Tőr Testvériség vámpírjainak (ki gondolta volna, mikor első nekifutásra messze dobtam a könyvet, amiért a fél világ sikítozott gyönyörében).

   Az igazat bevallva, a Bridgerton bukása után – mert az egy orbitális bukás, akárhonnan nézzük, mert a filsorozatnak nem sok köze van a könyvekhez – volt bennem egy adag szkepticizmus azt illetően, hogy mennyire fognak belenyúlni az eredeti történetbe. Sőt! A filmezés kezdetéig azt is erősen kétségbe voltam, hogy egyáltalán lesz-e belőle valami (lásd: Jodi Ellen Malpas Ez a férfi könyve, amit szintén a Passionflix harangozott be, aztán nem lett belőle semmi).

   Ha jól tudom az első szezonnak hat része lesz és ebből már kettő elérhető azok számára, akik Passionflix előfizetők. Én úgy gondoltam, hogy nem fogom megnézni addig, míg az összes rész elérhető nem lesz, akkor feláldozok egy estét és fél éjszakát, hadd halmozzuk az élvezeteket (vagy nem – annak függvényében, hogy milyen hatással lesz rám)

   Nem tudtam ellenállni, és az este megnéztem, az első epizódot – a többivel várok, bár nehezemre esik nem azonnal lecsapni rájuk.

   No, de beszéljek magáról a filmről, ami kellemes meglepetést okozott abból a szempontból, hogy igenis, hűen követi mindazt, amit Ward annak idején a könyvében megírt, bár azt is el kell mondanom, hogy igazándiból nem sok minden történt, hiszen az epizód addig tart, míg Wrath másodszor is meglátogatja Beth-t a lakásán – akik olvasták a könyvet tudják miről beszélek. Akik nem, és szeretik a vámpírokról szóló történeteket, azoknak van idejük elolvasni és megszeretni – bár ez személyes ízlés kérdése.

 

   Ami a szereposztást illet... hát nagyon vegyes érzéseim vannak. Mindenkinek megvan a saját elképzelése arról, hogy milyennek képzeli el a szereplőket, amikor a könyvet olvassa. Hát én nem igazán ilyennek láttam őket, és első blikkre azt mondanám, hogy a fiúkra (mármint a testvériség vámpírjaira) ráfért volna úgy plusz tíz év, mert így nagyon kamaszosak. Sőt, Z-re akár több is, Rhage pedig olyan, mint egy elfuserált dzsigoló. Bár azt is el kell mondanom, hogy a testváriség tagjai ebben az epizódban csak pillanatokra jelentek meg, minden bizonnyal a további részekben nagyobb szerephez jutnak.

   Aki olvasta a könyvet az tudja, hogy az Éjsötét szerető Wrath, a vámpírkirály és Beth, a félig halandó története, ezért ők vannak fókuszban. Wrath, olyan amilyen, számomra nem volt elég férfias, elég félelmetes, és a színészi munka sem nyűgőzött le, de az őt megformáló Robert Maaser teste egy műalkotás, és ezt a műalkotást teljes natúr szépségében megcsodálhattam. Kétszer is.

   A Beth-t alakító Olivia Applegate sem volt egy szerecsés választás, legalább is az én ízlésemnek, mert koránál és a karakternél idősebbnek néz ki, meg nekem antipatikus. Viszont játszani azt tud!

   Akit szerintem nagyon eltaláltak, az Mr. X, Butch és Fritz. Ők nagyon ott vannak a karakterben. És személyes kedvencem Bo, a macska, a koromfekete dorombológép.

   Összességében ez egy nagyon ígéretes indítás volt, reménykedem, hogy ilyen lesz a folytatás is. Tehát, ha tehetitek nézzétek meg.

Mit olvastam mostanában? – 2025, április

   Mielőtt részletezni kezdeném, hogy többek között mit is olvastam az elmúlt hónapban, két sajnálatos eseményre hívnám fel a figyelmet. Az egyik minden bizonnyal ismeretes szinte mindenki számára, hiszen ha egy Nobel díjas szerző távozik közülünk, akkor még a csapból is az folyik. Igen, búcsút vettünk Mario Vargas Llosatól. S mellette Madeline Huntertől is, aki messze nem kapott akkora figyelmet, mint amennyit megérdemelt volna. Hunter írásait egy ideig a General Press Kiadó gondozásában olvashattuk magyar nyelven (Virágritkaságok sorozat, Fairbourne kvartett), és történelmi romantikusokkal örvendeztette meg a zsáner kedvelőit.

   No, de rátérnék azokra a könyvekre, amiket az elmúlt hónapban olvastam és nem volt kedvem külön-külön blogbejegyzést írni róluk. Az annyi időt elvett volna az olvasástól...

Laura Pavlov – Mindig az enyém (Honey Mountain 1)

Eredeti cím: Always Mine, 2022

Kossuth, 2025

   A szerző első magyar nyelven megjelent könyve, tehát tiszta lappal indult nálam. Egy újabb kisvárosi románc a mostanság nagyon divatos barátokból szerelmesek tematikában. S mivel ez már a sokadik hasonló történet, nem igazán tudott újat hozni, még a szereplők terén sem. A férfi főhős tűzoltó, a falu bikája, aki mindenkivel kapható egy kalandra, de elköteleződni egyvalaki mellett már nem. S hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, ígéretes sportkarriert cserélt fel a tűzoltóságra azért, hogy családjáról gondoskodhasson – bonyolult, akit érdekel, úgy is elovassa. A női főhős pékségtulajdonos, összetartó és népes családja van (az apja maga a tűzoltófőnök), tehát mindazzal rendelkezik, amivel a férfi nem. És ők legjobb barátok, egészen addig, amíg a lány el nem panaszolja gyatra szexuális tapasztalatait, és rá nem veszi a főhőst, hogy mutassa meg már neki, hogy mitől döglik a légy.

   Abszolút kiszámítható románc és végkifejlet, s mivel egy sorozat indítókötete, valószínűleg többször is ellátogatunk majd az idillikus kisvárosba.

Rosie Danan – A lakótárs (Szégyentelen 1)

Eredeti cím: The Roommate, 2020

Next 21, 2025

   Meglepett. Már csak azért is, mert a férfi főhős pornószínész. Igen, nem írtam el, a jólnevelt úrilány felelőtlen barátjának köszönhetően lakótársként egy pornószínésszel bútorozik össze.

   Aki szereti az erotikus írásokat, az minden bizonnyal értékelni fogja ezt a könyvet, nekem azt juttatta eszembe, hogy a pornóipar dolgozói is emberek, s azon túl, amit a filmen kell produkálniuk, ugyanolyan esendők, mint mi.

   Nem mondom, hogy ettől megvilágosodtam, vagy megrengette a világomat, de egynek elment, annak ellenére, hogy Clara, a női főhős, enyhén szólva is ostoba módon futott egy olyan férfi után, aki magasról tett rá – és ezért nem is lett a szívem csücske, mint karakter. És, ó jaj, folytatása is lesz. Mármint a könyvnek, nem Clarának

Lily Gold – Francia négyes

Eredeti cím: Faking with Benefits, 2021

Animus, 2025

   Ezt a könyvet benéztem, mert valahogy elkerülte a figyelmemet a fordított háremre való figyelmeztetés. Értsd: egy nő és három férfi. Utólag olvastam néhány dolgot a szerzőről, aki saját bevallása szerint nagy rajongója a poliamor kapcsolatoknak, bár én ezt nem igazán nevezném annak. Ez csupán csoportos szex, s valószínűleg a szerző maga is ilyesmiről fantáziálhat, mert valamennyi könyve ilyen felállásban íródott.

   Történet inkább csak jelzésértékű, a hangsúly a szexen van, minél több, annál jobb módon. Aki szereti a tömény erotikát, az ezt is kedvelni fogja. Nem mondom, néha el lehet olvasni egy ilyen is (utoljára sok évvel ezelőtt olvastam hasonlót – Shayla Black, Lexi Blake: A rabul ejtett szűz), de nem vagyok a zsáner rajongója, tehát valószínüleg nem fogok több Lily Gold könyvet olvasni

Alexandra Potter – Egy negyvenes balfék vallomásai

Eredeti cím: Confessions of a Fourty-Something F##k Up, 2020

General Press, 2025

   Ez a könyv meglepetés volt, méghozzá a kellemes fajtából. Azt hittem, hogy egy vicces chick lit lesz, az egynek elmegy fajtából. Szó se róla, vicces is volt a maga módján, viszont annyi mondanivalója van. Például az, hogy van élet a zsenge ifjúságon túl is, s hogyan éli meg azt egy olyan nő, akit frissen dobtak, csődbe ment partnerével közös vállalkozása, s neki egyedül, nulláról kell kezdenie, ráadásul úgy, hogy az ígéretek földjéről haza kell költöznie Angliába, ahol tényleg semmi nem vár rá. Sem munkahely, sem lakás, sem magánélet.

   Őszinte, hangulatos és könnyen olvasható, bár igazándiból a harmicöt-negyvenen túliaknak ajánlanám, mert első sorban nekik és róluk szól. Még akkor is, ha nem szingik és nem kell mindent elölről kezdeniük. Nekem nagyon bejött.

Lucy Score – Amire mindig is vágytunk

Eredeti cím: Mr. Fixer Upper, 2017

Pioneer Books, 2025

   2023-ban, karácsony előtt jelent meg Lucy Score Karácsonyra állni fog című könyve, majd egy évvel később ugyanaz más címmel is: Amit a hurrikán meghagyott. Azért említem meg ezt, mert aki azt olvasta, annak ez a történet is ismerősnek fog tűnni, mert ugyanarról a testvérpárról szól – bár most az ikerpár férfi tagja a történet főszereplője. S ahogy visszaemlékszem a könyv cselekményére, időben mintha ez történne korábban, hiszen minketten jelen vannak a történetben.

   S az is közös a korábbi történettel, hogy ez is a valóságshow-k világában játszódik. Nem tudom ki hogy van vele, én nem szeretem a műfajt, nem is nézem semmilyen fajtáját.

   Nem mondanám, hogy feltétlen imádattal fordulok Lucy Score írásai felé, de nem is utasítom el indulásból. Ezt viszont nem kedveltem, s nagy valószínűséggel ehhez hozzájárult a cselekmény körítése, azaz a valóságshow-k világa, ami megrendezett, hamis és hatásvadász. Hát olyan volt ez a történet is.

Julie Caplin – Villa Amalfiban (Egy csésze kávé... 11)

Eredeti cím: A Villa with a View, 2024

Libri, 2025

   Viszonyom Julie Caplin könyveivel nagyon viharos, mert ez az Egy csésze kávé... sorozat tizenegyedik része, és vannak olyan könyvei melyeket kedvelek és olyanok is, amelyeket végig sem olvastam. Ezt végigolvastam és az egyszer olvasós kategóriába sorolnám, mert csupán terjedelmében volt több, mint egy Harlequin-füzetben megjelent romantikus történet. Körülbelül annyira is volt hihető az egész, viszont kaptam egy jó adag kellemes leírást Amalfiról – sosem jártam ott (még), nem tudom ez mennyire volt pontos.

   Nekem ez nem jött be, de majd mindenki eldönti maga, hogy tetszik-e vagy sem.

Várható megjelenések – május, 2025

   Hamarosan vége áprilisnak, ami azt jelenti, hogy újabb friss megjelenések vannak elérhető közelségben. Nem mondanám, hogy el leszünk kényeztetve májusban, hiszen júniusban ismét ünnepi könyvhét lesz, s ilyenkor azért a nagy eseményre tartogatják a megjelenések nagyját, de azért nem panaszkodhatunk májusra sem. Íme néhány olyan cím, amiről úgy gondolom, hogy sokan várják a megjelenésüket.

Sarah Maclean – Micsoda nő ez a férfi! (A szerencsejáték szabályai 4)

Eredeti cím: Never Judge a Lady by Her Cover, 2014

Könyvmolyképző

   Ő Britannia leghatalmasabb asszonya, a londoni alvilág királynője. De ennek titokban kell maradnia…

   Nappal ő Lady Georgiana, egy herceg húga, akinek becsületén az első báli szezonja előtt esett helyrehozhatatlan folt. Éjszaka azonban ő Chase, a város legismertebb kaszinójának titokzatos alapítója, akinek hosszú éveken keresztül sikerült eltitkolnia a kilétét.

   Egy férfi azonban elég okos ahhoz, hogy rájöjjön az igazságra – a zseniális, céltudatos, jóképű Duncan Westet lenyűgözi a gyönyörű, hírnevét vesztett nő, aki valami úton-módon kapcsolódik a sötétség és a bűn világához.

   West érzi, hogy a nő több, mint aminek látszik, és megfogadja, hogy feltárja Georgiana összes titkát, és leleplezi a múltját. Ezzel azonban nemcsak a nőt és annak életét, hanem a szívét is veszélybe sodorja...

   Vajon létezhet-e közös jövő e két ember számára?

Ellie Palmer – Négy hétvége, egy temetés

Eredeti cím: Four Weekends and a Funeral, 2024

Könyvmolyképző

   A balszerencse az, amikor a lehető legrosszabbkor találkozol a tökéletes férfival…

   Amikor a harmincéves, teljes melleltávolításon átesett Alison megérkezik az exbarátja, Sam temetésére, és rájön, hogy senki nem tud a szakításukról, beleegyezik, hogy a család kedvéért egy darabig még eljátssza a gyászoló barátnő szerepét.

   Elvállalja azt is, hogy Sam tüskés természetű legjobb barátjával, Adam Berggel karöltve összepakolják Sam holmiját, és előkészítik a lakását eladásra. Végül is csak négy hétvégéről van szó…

   Adam azonban a háta közepére sem kívánja Alisont. A lány kénytelen hosszú órákat tölteni összezárva a mogorva, egyszavas mondatokban beszélő férfival, és úgy dönt, muszáj bevetnie emberbarát képességeit. Eléri, hogy Adam megkedvelje.

   A kínos családi ügyek és pakolási dilemmák után kettejük között törékeny barátság alakul ki… már ha a „barátság” azt jelenti, hogy hihetetlen közöttük a kémia. Vajon Alison tisztázhatja magát, és végre megkaphatja az életet és a szerelmet, amire mindig is vágyott?

   Vagy a kis füllentése az új, váratlan románc útjába áll?

Liane Moriarty – Az alma nem esik messze

Eredeti cím: Apples Never Fall, 2021

General Press

   Még ​a legédesebb alma közepén is megbújnak az apró, keserű magok

   A Delaney családot mindenki irigyli. A szülők, Stan és Joy között mindig is kézzel fogható volt a kémia, miközben hosszú évekig virágzó teniszakadémiát működtettek. Úgy tűnt, négy gyermekükből szintén teniszcsillag válik, de az életük más irányt vett. Ötven év házasság után Stan és Joy most végre belevághatnak a boldog nyugdíjas évekbe, ám a dolgok nem teljesen úgy alakulnak, ahogyan azt eltervezték.

   Egy este egy Savannah nevű idegen kopogtat az ajtajukon, ők pedig befogadják a kissé zavart, homályos múltú lányt. Amikor Joynak hirtelen nyoma vész, és Savannah is eltűnik, a rendőrség nyomozni kezd, a gyanú pedig Stanre terelődik. Ahogy a Delaney gyerekek két pártra szakadnak, és életük talán legnehezebb mérkőzésébe kezdenek, a közös családi történet is új megvilágításba kerül…

   Liane Moriarty nagy sikerű regényéből Annette Bening és Sam Neill főszereplésével készült filmsorozat.

Emily Henry – Szingli páros

Eredeti cím: Funny Story, 2024

Animus

   Daphne romantikus lelkületű vőlegénye, Peter egy napon ráébred, hogy valójában a gyerekkori legjobb barátjába, Petrába szerelmes, aki ráadásul viszontszereti őt.

   Szakít Daphnéval, aki így kénytelen új fejezetet nyitni, ám mivel nem áll jól anyagilag, ott ragad a gyönyörű, tóparti Waning Bayben, Peter szülővárosában egy szál magában, család és barátok nélkül. A helyi gyermekkönyvtárban dolgozik, amit imád, de amit itt keres, abból még a számlákra is alig futja, nemhogy arra, hogy saját lakást béreljen. Muszáj tehát találnia valakit, akihez beköltözhet – és ez az ember, a sors szeszélye folytán, nem más lesz, mint Petra exe, Miles.

   A szívszaggató szerelmes dalokkal vigasztalódó nyűgös Miles szöges ellentéte a gyakorlatias és zárkózott Daphnénak, aki a munkatársai szerint minden bizonnyal vagy az FBI-nál dolgozik, vagy tanúvédelmi program alatt áll. A váratlanul szingliségre kényszerült szobatársak eleinte nem nagyon találják egymással a hangot, de egy napon a közös bánat egy különös terv készítésére sarkallja őket. És ugyan ki hibáztatná őket, hogy a tervben az is benne van, hogy szándékosan félrevezető posztokat tesznek ki közös – és igen romantikus – nyári kalandjaikról?

   Persze a kapcsolat csak szemfényvesztés, hiszen nincs az az isten, hogy Daphne úgy kezdjen új életet, hogy beleszeret az exvőlegénye új menyasszonyának exébe… Ugye?

Ashley Poston – Regényes szerelem

Eredeti cím: A Novel Love Story, 2024

Magnólia

   A ​szerelem sokszor felülír minden képzeletet.

   Eileen „Elsy” Merriweather imádja a happy endeket. Legalábbis a regényekben, ahol az oltárnál nem hagyja faképnél senki. A könyvek menedéket, biztonságot nyújtanak neki. És épp ezért várja már nagyon az éves kiruccanását a könyvklubja tagjaival, amit vidéken, egy kis faházban szoktak tartani. Soha nem mondana le barátai társaságáról, a velük elfogyasztott olcsó borokról, és hogy nagy romantikus gesztusokról trécselhessenek.

   Útközben azonban váratlanul lerobban a kocsija, és egy olyan különös kisvárosban találja magát, mely pont úgy fest, mint egy regény helyszíne…

   Mert az is.

   Persze ez maga a képtelenség, ugyanakkor… Elsy tényleg Eloratonba került, a kedvenc romantikus sorozata világába, ahol mindig mézédes a ragacsos cukor, amelynek bárjában mindig kissé odaégetik a hamburgert, és mindig esik délutánonként. Az egész olyan meghitt és családias, mondhatni tökéletes… leszámítva, hogy a létezése meg van rekedve, mert az elhunyt szerző félbehagyta az utolsó kötetet.

   Elsy biztos benne, azért került ide, hogy hozzájáruljon a városlakók sorsának könyvbe illő beteljesüléséhez.

   Csakhogy egy személy kilóg a sorból – a helyi könyvesbolt barátságtalan tulajdonosa, akinek mentazöld színű a szeme, bosszantóan szexi a szája, az ízlése pedig kifogástalan a regények terén. Ő előszeretettel akadályozza az utolsó rész lezárulását.

   Ami nagy gond, mert Elsy idővel rájön, hogy a városlakók happy endje és saját életének boldog végkifejlete szorosan összefügg egymással.

Lauren Blakely – Az úgynevezett szerelmi életem (How To Date 1)

Eredeti cím: My So-Called Sex Life, 2023

Könyvmolyképző

   Egy ​utazás Európán át. Két esküdt ellenség. Hét éjszaka egy szobában..

   TúlSzexiVagyok Axel Huxley az az ember, akivel egy éjjelt sem akarnék összezárva tölteni, nemhogy hetet. Egyszer próbáltam ezzel a beképzelt pasassal együtt dolgozni, de olyanok vagyunk, mint a vodka és a jó döntések. Nem működünk együtt. De most a kiadónk európai körutazásra küld minket, luxusvonattal. Egy foglalási galiba miatt egy hálókocsin kell osztoznom azzal a férfival, aki sportot űz a bosszantásomból. Kitaláltad, csak egy ágy van.

   Kétlem, hogy túlélem az elkövetkező hét napot és éjszakát az egyébként veszélyesen jóképű ellenségemmel és a köztünk izzó feszültséggel. Amiből egyik éjjel egyszer csak egy végzetesen elkerülhetetlen gyűlöletszex kerekedik.

   De a legnagyobb csavar az egészben, hogy minél több időt töltünk együtt – napközben meglátogatjuk Európa legromantikusabb városait, éjjel pedig egymást fedezzük fel –, annál inkább rákényszerülök, hogy szembenézzek a múltunkkal. Hogy elengedjem a fájdalmat. Hogy lássam, kivé vált. És mikor ezt megteszem, azon gondolkodom, vajon nekünk nincs-e már késő egy új, boldog befejezéshez.

Sarah Adams – Add nekem, vagy elveszem

   Ha Rómában jársz 3

   Emily Walker romantikus regényeket ír, és gyűlöli, ha valaki belerondít az aprólékosan megtervezett világába.

   Különösen akkor, ha legendás ősellensége, Jack Benett teszi, aki pont az ellentéte azoknak a hősöknek, akiket Emily regényeiben megálmodott.

  Jack egy meghiúsult eljegyzés után visszatér a városba, ráadásul úgy tűnik, maradni is akar…

   Örül, hogy újra Rome-ban van, felújíthatja a házát, és írhatja az újabb krimijét – előző könyve bestseller lett. Egészen addig örül, amíg rá nem ébred, hogy épp annak a nőnek a szomszédja lett, aki mindig is áskálódott ellene.

   Miközben a kettejük közti ellenségeskedés elmérgesedik, Emilynek frusztráló módon épp Jack segítségére lenne szüksége ahhoz, hogy kimásszon a bajból.

   Ha összefognak, az véget vethet-e a rivalizálásuknak?

   Vagy olyan fordulathoz vezet, amire egyikük sem számított?

Next21, 2025

Eredeti cím: Beg, Borrow, or Steal, 2025

   Az utóbbi időben egyre több olyan könyv kerül a kezembe, amely szerzői előszóként figyelmezteti eljövendő olvasóját, hogy érzékenyebb témákról is szó esik, s ha zavarja az erotikus tartalom, akkor ne olvassa el x és/vagy y fejezetet. Ez is egy olyan könyv – bár szerény véleményem szerint semmi olyasmi nem történik ebben a könyvben, ami megmagyarázná annak a bevezetőnek a jelenlétét. Nem tudom, hogy ezeket a kínos bevezetőket a szerzők magánszorgalomból írják, vagy kiadójuk kényszeríti rá őket, de egy biztos: fene essen az érzékeny lelkivilágukba, mert az utóbbi időben nagyon túltoljuk az ilyen „nyugalmat megzavaró tartalom”-ra való figyelmeztetéseket. Az élet nem küld figyelmeztetéseket, hanem csak úgy megtörténik, jóval és rosszal egyaránt.

   No, de hagyjuk az én személyes elégedetlenségem és beszéljünk Sarah Adams könyvéről, mely egy korábban megkezdett sorozat (Ha Rómában jársz) harmadik része. Gyorsan elmondom azt is, hogy önálló történetként is megállja a helyét, hiszen minden történet egy-egy Walker-testvérről szól, s történik elég utalás a korábbi részekben történtekre, hogy az ember lányának ne legyen hiányérzete, ha épp nem olvasta volna őket.

   Aki ismeri a korábbi részeket is, az már egészen otthonosan érzi magát Rome-ban – mert tévedés ne essék: nem az itáliai Rómáról van szó, hanem egy amerikai kisvárosról Kentucky államban –, tudja ki kicsoda, hiszen a férfi főhős kivételével az összes szereplő ismerős, tehát a női főhős, Emily Walker is.

   Ha már szóba került a női főhős, akkor el kell mondanom azt is, hogy a fülszöveg meglehetősen pontatlan (az angol eredeti sem sokkal jobb), mert Emily Walker nem ír romantikus regényeket. Legalább is így, többes számban nem. Imádja olvasni őket, és mindössze egyetlen írói próbálkozása van. Ezt a könyvet dédelgeti, alakítgatja, szeretgeti, amikor éppen nem másodikos tanítónő, vagy nem valamelyik testvérének segít. Vagy éppen nem a főhőst gyűlöli. Mert ez a történet az ellenségekből szerelmesek fajtából való.

   Emily és Jack Benett (a főhős) ellenségeskedése régi keletű, s még az egyetemi évekhez vezethető vissza, amikor is Jack rossz időben volt rossz helyen, Emily pedig frissen dobott státuszának minden dühét rázúdította. Így kezdődött a sok éven át tartó vetélkedés-viszálykodás, mely túlélte az egyetemi éveket, s még az azt követőeket is, hiszen Jack és Emily ugyanabban az iskolában tanított, amíg Jack menyasszonyát követve el nem költözött. És most Jack visszatért. Mi több: Emily szomszédságában vett házat.

   Nagyon kedvelem Sarah Adams írásait, ezt a történetet is szerettem, annak ellenére, hogy Emily túltolta Jack ellen érzett ellenszenvét. Mert mindenért Jack volt a hibás: a magányáért, a bizonytalanságáért, a magára vállalt szerepekért. Emily nem igazán játszott tisztességesen, mikor egy egész város szimpátiájával maga mögött nehezítette meg Jack életét, akinek magának is vannak feldolgozandó dolgai, például nárcisztikus apjával való viszonya.

   Mikor lesz az ellenszenvből szerelem? Jack esetében nem is lehet ellenszenvről beszélni, ő csak partner Emily kisded játékaiban, annak ellenére, hogy a lány néha túlzásokba esik, ami a szívatásokat illeti. Emily pedig lassan felfedezi, hogy kettőjüknek nagyon sok közös dolga van, hogy Jackre mindig számíthat, hogy talán az ördög nem is olyan fekete, mint amilyennek lefestik...

   Szerethető történet, annak ellenére, hogy a hősnőt nem kedveltem indokolatlan piszkálódásai és gyakori infantilitása miatt (s bevallom, a címet sem tudom értelmezni). Humoros volt, pörgős, volt mondanivalója, és nem az erotikára épített. Kíváncsian várom majd az utolsó Walker testvér történetét is, hiszen történt arra elég utalás, hogy mi is várható és kik lesznek a főhősök. Nem mondanám, hogy ez volt az írónő legjobb könyve, de ízlések és pofonok...

További Sarah Adams könyvekről olvashatsz:

A szabálykönyv

Csalóka szerelem

Lauren Appelbaum – Büszkeség és szingli élet

   Az a végzetem, hogy vénlány és banya legyek, nem igaz? Faházat kellene keresnem az erdőben, meg macskákat, nem férfiakat.

   Ez az év is ugyanúgy kezdődik. Nem elég, hogy Rachel megragadt egy munkahelyen, amit utál, és a férfiak terén is mindig beleválaszt, de idén tölti be a harmincat is. Ráadásul az anyja is azon mesterkedik, hogy összehozza a szomszéd házat megvásárló, jóképű techmilliomossal, Christopher Butkusszal, aki rosszabb benyomást nem is tehetett volna rá az első találkozásukkor.

   Amikor Rachel élete és az eddig biztos pontnak számító baráti köre darabokra hullik, abban a személyben talál támaszra, akire a legkevésbé számított volna: a bosszantó, mégis meglepően vicces és figyelmes techguruban. Egy felkavaróan őszinte, kézzel írott levél pedig elülteti Rachel fejében a kételyt: vajon végig rosszul ítélte meg a férfit?

General Press, 2025

Eredeti cím: Rachel Weiss’s Group Chat, 2024

   Ezt a könyvet úgy reklámozta magyar nyelvű kiadója, hogy a Büszkeség és balítélet modern változata, talán azt is hozzátették, hogy romantikus komédia, de erre azért nem vennék mérget.

   Én nagy rajongója vagyok Jane Austen könyveinek és különösen a Büszkeség és balítéletnek, melyet többször is elolvastam, láttam számos filmadaptációját, és még a modernizált változatait is. Ezért nyilvánvalóan felcsillant a szemem, s akartam ezt a könyvet. Nemrég egy másik klasszikus modern átíratát olvastam, s az nagyon bejött, gondoltam ugyanez fog történni Appelbaum könyvével is. Nos, a rózsaszín köd gyorsan oszlott, mert ez az, amire azt szokták mondani, hogy a szerző forog a sírjában.

   Nem értettem azt sem, hogy miért kellett még jobban Austen könyvére hajaztatni a magyar címmel, mikor semmi köze nincs az eredetihez, ami fedné is a valáságot, hiszen Rachel Weiss meglehetősen sokat lóg a barátnőivel csoportos beszélgetésekbe bonyolódva.

   A történet hősnője Rachel Weiss – nem Elizabeth Bennet, bár van neki egy Jane nevű nővére – egy négy gyermekes zsidó család gyermeke. Releváns a történet szempontjából a zsidó család? Egyetlen pillanatig sem, ugyanúgy lehetett volna mexikói vagy kínai, hindu vagy muzulmán. Rachel egy olyan munkát végez, amit utál, igazándiból a munkahelyét is utálja, és mint később kiderült, kemény szocialista beállítotságú (amíg másé a pénz), mert rühelli a gazdagokat. Nála szörnyebb peszónát nehéz elképzelni, pedig az anyja még ennél is szörnyebb a maga rögeszméivel idősebb lányai férjhezmenetelét illetően.

   Tehát a Weiss családnak nem öt lánya van, csupán négy – a két fiatalabb közpiskolás korú plázacica ikerlányok –, s az idősebb már jó ideje stabil párkapcsolatban és, csakhogy Mrs Weiss-nek ez sem elég, neki esküvői harangok kellenének, bármi áron. Ezért is próbálja Rachel útjába terelgetni a szomszédék dúsgazdag fiát Christopher Butkust – ő lenne az, aki Austennél Mr. Darcy, s Appelbaum szorgalmasan le is másolja a karaktert, az őt övező konfiktusokat, félreértéseket, stb... még azt a fránya kézzel írt levelet sem tudta kihagyni.

   Igazándiból ez egy bűnrossz paródia volt, pedig a szerző mindent elkövetett, hogy valami menőt hozzon össze. Például belekeverte a #MeToo mozgalmat is, hátha bár az üt, ha a története nem is. S ami kiverte a biztosítékot: a férjezett barátnője lefekszik a pasijával, ő meg épp, hogy homlokon nem csókolja ezért. Melyik világon?

   Nem találok szavak arra, hogy mekkora csalódás volt ez a gyenge minőségű karikatúra. S mivel ez a szerző első és ezidáig egyetlen könyve, talán jobb lenne mindenki számára, ha ez így is marad. Ez egy kicsit sem vicces, viszont annál idegesítőbb.