Monika Peetz – Nyári nővérek

   A ​Keddi nők szerzőjének új regénye. Szerelem és rivalizálás, bűntudat és vezeklés – nyers közvetlenséggel, lakonikus humorral és megkapó könnyedséggel. A sikeres jelmeztervező, Doro; az érzékeny családanya, Yella; a légiesen modern, de gyökértelen Amelie; a racionális kémikus, Helen – négy testvér, akik cseppet sem hasonlítanak egymásra. És akik az anyjuk hívására, minden ellenérzésük dacára egyként útra kelnek a holland faluba, Bergenbe. A csodás partra, ahol gyermekkoruk nyarait töltötték – és ahova sohasem akartak visszatérni. Itt veszítették el az apjukat. Mi viszi rá mégis az anyjukat, hogy ide szervezzen családi találkozót? Mi az a hír, amit képtelen máshol megosztani? És miért a nagy titkolózás? De nem csak az anyának van titkolnivalója – ahogy sorban bomlanak ki az újabb és újabb rejtélyek, már az is megkérdőjeleződik, kik voltak ők, és most kicsodák.

   Monika Peetz a Keddi nők után új sorozatba kezd: a Nyári nővérek első regényében együttérzőn mutatja be Yella zűrzavaros világát. A sorozat későbbi kötetei tovább mesélik a nővérek történetét. „Mit kell tenned, ha eltévedsz? Ezer különböző válasz is adódik. Az egyik, hogy menj vissza az utolsó ismert helyre.”

   Monika Peetz író, dramaturg, forgatókönyvíró. Keddi nők című regénye 2010-ben jelent meg Németországban, és még abban az évben több mint egymillió példány kelt el belőle. Azóta 26 nyelvre lefordították és meg is filmesítették. Magyarul a Keddi nők, a Léböjt Hotel és A keddi nők és a sok zöldség című kötetei jelentek meg.

Park, 2023

Eredeti cím: Sommerschwestern, 2022

Megrendelhető 

   Olvastad a Keddi nők című könyvet? Ha nem, akkor ideje megtenned, hiszen az Monika Peetz első magyar nyelven megjelent könyve, s mivel német szerzőről beszélünk, a szereplők megformálása, a cselekmény, a problémák, a helyszínek sokkal közelebb állnak hozzánk, mint egy divatos tengerentúli szerző esetében. És ez ugyanígy érvényes a Park Kiadó gondozásában megjelent új könyvére is.

   Több okból is örülök annak, hogy a Keddi nők sorozat 2017-ben megjelent utolsó része után most végre újabb Monika Peetz könyv került a boltokba magyar nyelven. Először is azért, mert kedvelem a szerző könnyed stílusát. És még azért is, mert a Nyári nővérek cselekménye – ami mellesleg egy sorozat indítókötete – Hollandiába viszi el az olvasóját, én pedig szeretem Hollandiát, és évente legalább egy hosszú hétvégére leugrunk meglátogatni ott élő barátainkat. Persze nem pont Bergenbe, ahol a cselekmény nagy része játszódik, de épp eléggé ismerem az országot ahhoz, hogy tudjam, a szerző nagyszerűen ragadta meg azt az életérzést, ami a hollandokat jellemzi (ha lenne nekik is egy Meik Wikingjük, ennek az életformának saját neve lenne, könyvet írnának róla és néhányan ebből gazdagodnának meg – lásd a hygge nevű maszlagot). S kimondottan boldoggá tesz, hogy a könyv nem TikTok szenzáció – újabban ezzel reklámoznak mindent, mintha az a közösségi patform valamilyen minőségi és/vagy ízlés barométer lenne.

  De térjünk vissza az aktuális Peetz könyvhöz, a Nyári nővérekhez, melytől – bevallom – kicsit többet vártam. Ó, kéretik nem félreérteni, terjedelmileg vártam tőle többet, mert nekem roppant rövidnek tűnt, bár lehet azért is, mert én szívesen tovább olvastam volna hogyan alakul a nővérek élete, egymáshoz és anyjukhoz való viszonya.

   Ez a történet egy család fél életének besűrítése néhány napba. Ez így nagyon zavarosan hangozhat, de attól még igaz, hiszen a négy nővér anyjuk hívására (inkább utasítására) utazik Bergenbe a megadott időpontba. Oda, ahol gyermekkoruk minden nyarát tötötték, ahol apjukat balesetben elvesztették és ahol húsz éve nem járt egyikük sem. Ez pedig kitűnő alkalom a visszaemlékezésre is. 

   Senki nem tudja miért kell pont oda és pont akkor utazniuk, de anyjuk meglehetősen erős egyénisége nem hagy választást egyikük számára sem. S bár valamennyien felnőttek, saját életük van, azért a régi szokásokat nehéz levetkőzni, s vannak dolgok, amik nem változtak. Most is ugyanúgy jelen van a versengés, a ködösítés, a vezéregyéniség.

   Négy nagyon különböző nőt ismerhettem meg, és mindegyik kiveszi részét a történésekből, bár ez a könyv egy picikét inkább a második lányról, Yelláról szól. Őt viselte meg legjobban apjuk halála, hiszen ugyanaz az érzékeny művészlélek, mint apja volt. Az egész család rajta köszörüli a nyelvét, mert annak ellenére, hogy évek óta együtt élnek és két nem is kicsi gyermekük van, partnere soha meg nem kérte a kezét. A másik örök téma, az Yella partnerének könyve, ugyanis a férfi évekkel korábban írt egy zseniális bestsellert, és azóta is mindenkit azzal etet, hogy a folytatásokon dolgozik, csakhogy ezt már senki nem hiszi el. Sem neki, sem Yellának, aki mindig kiáll mellette, bár Yella maga sem hisz már a folytatás létezésében.

  Yella mellett ott van Doro, a legidősebb, a domináns egyéniség, aki sikeres jelmeztervező, de a világnak mutatott magabiztosság mögött Doro a legbizonytalanabb ember, aki állandóan megfelelési kényszerrel viaskodik. S ott vannak még Yella húgai, az ikrek: Amelie és Helen, akik különbözőbbek már nem is lehetnének. Az egyik racionális, tudományos karriere van, a másik a pillanatnak él és nem tudja mit akar az élettől.

   Ez egy családregény, illetve annak indítókötete és én nagyon kíváncsi vagyok hová fog ez fejlődni, hiszen tele van titkokkal, elhallgatott igazságokkal, ferdítésekkel, hazugságokkal. Igen, pontosan olyan, mint egy család a való életben, s ez a jó. Peetz úgy ír a család és az egyén drámájáról, hogy egyszer sem éreztem azt, hogy eltúlozza, vagy sajátos humorával paródiává degradálja azt.

   Még egy dolgot mondanék csak: aki a lepedőszaggató erotikáért olvasná, az csalódni fog, mert ebben az nincs. És nem is hiányzik belőle, de attól még egy jó könyv, amit érdemes elolvasni. Viszont amit hiányolok – s gondolom nem leszek vele egyedül – az néhány lábjegyzet, ami elmagyarázná azokat a holland szavakat-kifejezéseket, melyek hemzsegnek a szövegben. Nagy részüket ismerem, de nem mindenki jár olyan gyakran Hollandiába, hogy ismerje a jelentésüket.

   Kedveltem, ajánlom

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

Keddi nők

Lébőjt Hotel

Keddi nők és a sok zöldség

Veronica Henry – Az élet vidéken

   Honeycote 2

   Barney Blake a legjobbkor talál rá a vidéki pub, a Honeycote Arms hirdetésére. A tulajdonosok új üzemeltetőt keresnek, Barney-nak és a feleségének, Suzannának pedig nagyon jól jön egy kis környezetváltozás. A kapcsolatuk legnehezebb időszakában úgy gondolják, a költözés és a közös munka új lendületet adhat a párosuknak.

   Ginny Tait sosem gondolt költözésre, ahogy arra sem, hogy a házassága véget érhet. A válás után dacos és lázongó ikerányaival távol a várostól szeretne új, önálló életet kezdeni. Sok év házimunka után új célokat kell találnia a mindennapjaiban.

   A csendes cotswoldsi falutól mindenki azt várja, hogy itt egy csapásra megoldódik az összes problémája. De valóban ilyen mindenható lenne Honeycote? Egy dologban mindenképpen hasonlít a mesék elvarázsolt vidékére: a dolgok soha nem olyanok, mint amilyennek látszanak.

General Press, 2022

Eredeti cím: Making Hay/ A Country Life

Megrendelhető 

   Amikor egy évvel korábban a Honeycote sorozat első részéről írtam, valamiért azt gondoltam, hogy a régebben megírt trilógiát egybecsapta, és nem kell várni a folytatásokra. Nagyobbat nem is tévedhettem volna, hiszen itt a második rész is magyar nyelven, s legalább annyira kedveltem, mint az elsőt. De én elfogult vagyok, mert nagyon kedvelem Veronica Henry írásait. Tehát senkit ne tévesszen meg, hogy angol nyelven két különböző címmel is megjelent, a történet ugyanaz, csak – gondolom – egy picit átírta, csiszolt rajta.

   Tisztázzuk indulásból: annak ellenére, hogy egy sorozat második könyve, kis jóindulattal önálló történetként is megállja a helyét, hiszen bőven vannak utalások arra, ami az előző részben történt, de én azt mondom, kár lenne kihagyni a Karácsony vidéken címet viselő első könyvet, mert, ugye, pont passzol a közelgő ünnephez.

   Aki nem ismeri az előzményeket, annak elmondom, hogy Honeycote egy aranyos kistelepülés valahol a vidéki Angliában és arról híres, hogy ott van a Liddiard család sőrfőzdéje, ami az előző könyvben szinte csődbe ment az ügyeket vezető Mickey Liddiard ügyetlensége miatt. A sőrfőzde most sincs a topon, de legalább már látszik a fény az alagút végén. S a faluban meglehetősen sok dolog szokott történni, tehát nem egy álmos településről beszélünk.

   Ide, ebbe a pörgős közegbe érkeznek az előző könyvben megismert szereplők mellé az új jövevények, és ez a történet igazándiból róluk szól, életük alakulásáról, a közösségbe való integrálódásukról, reményeikről, kudarcaikról.

   Először is jönnek Blake-ék, Barney és Suzanna. Ők veszik át és újítják fel a Liddiard sőrfőzde kocsmaflottájának zászlóshajóját. Ők az újrakezdés reményében költöznek vidékre, mert Barney sosem akart könyvelő lenni, és mégis egy száraz aktakukac lett, Suzanna, aki cateringgel foglakozik, nem tudja túltenni magát bölcsőhalált halt gyermeke hiányán, s talán nem is akarja, mert semmilyen segítséget nem hajlandó még számításba sem venni, nem hogy elfogadni. Bár nagyon szeretik egymást, a házasságuk mégis ingatag lábakon áll. Ezért kell az újrakezdés. Zárójelként megjegyzem, Suzannát nem kedveltem, egy kicsit sem.

  Következő újonc a társasában Ginny Tait és ikerlányai. Ginny házassága most ért véget, mert fogorvos férje összeszűrte a levet rendelője recepciósával és útban a baba. Ginny annyira jóhiszemű, hogy az már a balek kategóriába sorolható. Ginnynek nulláról kell felépítenie az életét, anyagi háttér nélkül (mondtam, hogy balek!). Ikerlányai másodszorra futak neki az érettséginek, s annak ellenére, hogy egypetéjű ikrek, tehát úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás, a két lány személyisége különbözőbb már nem is lehet.

   Ééééés habnak a tortán, a falu frissen épített luxus lakóparkjába beköltözik egy alvilági figura is, aki pici lányával nem a törvény elől bújkál, hanem drogfüggő/aranyásó exfelesége elől. És aki szentül megfogadja, hogy lánya kedvéért jobb ember lesz, felhagy kétes üzleteivel, csakhogy a régi szokásokat nehéz levetkőzni.

   Az új lakókkal a falu élete még jobban felpörög, hiszen ők a helyüket keresik, de a régi életüktől sem szakadtak még el teljesen. Természetesen jelen vannak az első rész szereplői is, szinte valamennyien, tehát azt is megtudhattam, hogyan alakult az életük a továbbiakban.

   A cím nagyon találó, hiszen ez a történet pontosan arról szól, amit ígér: az életről vidéken. Egy kitalált korkép a vidéki Anglia egy szeletéről, de mondhatnám azt is, hogy kórkép, hiszen Honeycote-ban járványos hűtlenség dúl, mindenkinek vannak titkai, vágyai, frusztrációi. És szinte mindenki valakinek be akar tartani ilyen-olyan sérelmek miatt.

   Egy biztos, ez a történet egy pillanatig sem volt unalmas. Pörgött, millió történése volt, hogy a végére összeálljon a kép. Rosszul mondom: csupán ennek a könyvnek a végére, mert a Honeycote sorozatból még hátra van egy rész, és reménykedem, hogy nem kell egy egész évet várni a megjelenésére.

   Szórakoztató volt, könnyed, be lehet vele kuckózni és jól el lehet merülni a történésekben, intrikákban. Nagyon kedveltem, de kinek a pap, kinek a paplan... Nálam Veronica Henry könyvei az újraolvasós kategóriában futnak.

A szerző nevéhez kapcsplódó bejegyzések

Karácsony vidéken

Családi recept

Álmaink otthona

Könyvesbolti szerelmek

Hosszú hétvége

Rachel Burton – Könyvesbolti karácsony

   Megan Taylor egy könyvesboltot vezet Yorkshire-ben, de a vidékre való költözés nem oldja meg férje elvesztésének fájdalmát. Egy véletlen baleset folytán beleszalad egy gőgös, ám szexi idegenbe, akiről kiderül, hogy egy felkapott író, és nemsokára nála mutatja be az új könyvét… Vajon Xander Stone kimozdítja a nőt a csigaházából?

   Tartsatok bloggereinkkel ezen az ünnepi blogturnén, és ne feledjétek, hogy egy mázlista olvasónk a turné végén meg is nyeri a könyvet a General Press kiadónak hála!

   Egy hóvihar. Egy idegen. Egy szikra. A tökéletes szerelmi történet kezdete… vagy mégsem?

   A könyvesboltot vezető Megan Taylor tudja, hogy az élet néha igencsak zűrös és bonyolult. A fiatalon özveggyé lett nő számára az elmúlt néhány év kétséget sem hagyott efelől. A festői Yorkba költözött, hogy új életet kezdjen, de csak még inkább elzárkózott a világ elől.

   Úgy tűnik azonban, a díjnyertes író, Xander Stone megadja számára a kezdő lökést. Szó szerint. Egy élelmiszerboltban ugyanis egyenesen a bokájára tolja a bevásárlókocsiját, majd később nem átallja Megan könyves ízlését kritizálni. A nő szívesen helyretenné ezt az arrogáns, gőgös – és őrülten szexi – idegent, ám kiderül, épp az ő könyvesboltjában tartja majd az új könyve bemutatóját még karácsony előtt.

   Megan már épp előmerészkedne a csigaházából, hogy ismét megtanulja élvezni az életet, amikor kiderül: az újbóli szerelembe esés nem egészen úgy alakul, mint a könyvek lapjain.

General Press, 2022

Eredeti cím: A Bookshop Christmas, 2021

Megrendelhető 

   Többször is elmondtam már, hogy én nem vagyok a csilivili karácsonyi ünnep rajongója, és azokat a csöpögős könyveket sem szeretem, ahol a karácsonyi csoda mindent tejjel-mézzel folyó Kánaánná változtat, megszünnek a minimalista, mondva csinált konfliktusok, megoldódnak a testi-lelki bajok és mindenki boldogan él, míg meg nem hal. Semmi bajom azzal, ha egy történet karácsonykor, vagy a környékén játszódik, adva egy extra csillogást a sztorinak, de ne az ünnepre fókuszáljon. Rachel Burton története az a fajta, amely pontosan megfelel annak, amit én egy ilyen típusú történettől elvárok, csak sajnos nehéz róla úgy beszélni, hogy az ember lánya szét ne spoilerezze az egészet, de megpróbálom.

   Nem nehéz kitalálni, hogy helyileg ez a történet egy könyvesbolthoz kötődik, hiszen jelzi a cím is. S azt sem nehéz elképzelni, hogy a könyvesbolt üzleti ügyei döcögősek, hiába tesz meg minden tőle telhetőt Megan Taylor, aki a könyvesboltot vezeti. Azért csak vezeti, mert a tulajdonos az apja, aki már évekkel korábban elhagyta a családot, hogy saját irodalmi munkásságát máshol teljesítse ki. Ide vonul vissza a történet hősnője, Megan Taylor, miután élete szerelmét nagyon rövid házasság után elvesztette. Anyjával közösen gondoskodnak a boltról, már amikor anyja épp nem saját történeteit írja. Tehát a hősnő egész élete az irodalom körül forog, s menő londoni állása is ehhez kapcsolódott. Csakhogy a terveibe a sors is beleszólt, és a gyász feldolgozása könnyebbnek tűnt a családi fészekben, anyja oltalmában.

   Nagyszerű dolog volt olvasni milyen aktív élet folyík a könyvesboltban, hiszen ott működik a Megrögzött Romantikusok Klubja – több, általam nagyon kedvelt romantikus történetről is szó esik –, kosztümös karácsonyi partira készülnek, és ebbe a forgatagba csöppen be a kortárs irodalom legújabb fenegyereke, Xander Stone, aki új könyvének bemutatóját ott készül megtartani.

   A két főhős találkozása egyáltalán nem zökkenőmentes, hiszen még nem is ismerik egymást, de Xander Meg lábára tolja a bevásárlókosoarat a boltban, majd ezután kései órában zörget be a könyvesboltba, mert látni akarja a könyvbemutatója színhelyét. Első látásra Xander nem egy szerethető fazon, hanem inkább egy hisztis szerzőnek tűnik, aki el van szállva saját fontosságától, és mindent lenéz, ami a romatikával kapcsolatos.

   A történet szerencsésen ötvözi a két főhős közötti kialakuó vonzalmat a könyvesbolt gondjaival és az ott zajló zajos társasági élettel. A szerző lassan adagolja a főhősök múltjára vonatkozó információkat, különösen, ami Xandert illeti. Mondjuk nem nagy filozófia rájönni, hogy mit titkol a férfi, és azt sem nehéz kitalálni, hogy ki lesz az, aki ezzel a bombasztikus információval a sajtóhoz szalad, miközben Xander Meget hibáztatja. A történet végére sikerült tisztában lennem Xander múltjával, a történésekkel, melyek meghatározták életét, és megértettem tettei mozgatórugóját. Szinte megszerettem, de csak szinte, mert azért nem feledhető a hisztije, hirtelen haragja. 

   Mindenki tudja, hogy a történet happy enddel végződik, hiszen ez elvárás a romantikusok esetében, de jó volt olvasni arról a pezsgő életről, ami a könyvesboltban folyt, a különféle összejövetelekről, az összetartó közösségről, színes mellékszereplőkről – azért negatív szereplő is van, nem mindenki tökéletes. S ami a számomra igazán fontos, nem volt giccses, annak ellenére, hogy tele volt klisékkel. El kell fogadnunk, hogy lassan nem igazán van új a nap alatt ami a chick lit-romantikus zsánert illeti, de ez nem jelenti azt, hogy nincsenek meglepetések a történetben, mert a dolgok nem mindig olyanok, amilyennek kinéznek.

   Ez egy keserédes románc gyászról, újrakezdésről, szerelemről és sok-sok könyvről. Szórakoztató, elgondolkodtató, hihető, s bár nem mozgat nagy érzelmeket, hatalmas fordulatokat sem produkál, mégis jó olvasni.

   Történetünk egy könyvesboltban játszódik, de a könyvimádók nagy örömére a filmekben és sorozatokban is fel-felbukkannak kedvenc helyeink nem csak a regényekben. Minden állomáson találtok egy képet, ami egy olyan filmből/sorozatból származik, ahol a könyvek/könyvesboltok fontos szerepet játszanak a főszereplők életében. Találjátok ki a címeket és írjátok be a megfelelő rubrikába!

   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyertest e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

 

a Rafflecopter giveaway

[Blogturné Klub]
8 - Betonka szerint a világ...
11 - Sorok között
14 - Kelly és Lupi olvas
18 - Olvasónapló
20 - Csak olvass!
23 - Hagyjatok! Olvasok!

Jenny Colgan – Mentsük meg a Piciny Csodák Pékségét

   Piciny Csodák Péksége 4

   Idén nyáron megjelent a Piciny csodák péksége sorozat befejező része a Libri Kiadó gondozásában, így még utoljára lehetőségünk van visszatérni a varázslatos Mount Polbearne-be. Az ismerős szereplők mellett pedig ezúttal új karakterek is feltűnnek, miközben Polly péksége egyre nehezebb helyzetbe kerül, megismerhetjük Marisa és Alekszej szívmelengető történetét is, mindezt a megszokott humor és ínycsiklandozó ételek társaságában.

   Tartsatok velünk ti is és játsszatok a kiadó által felajánlott példányért!

   Imádott olasz nagypapája halála gyökeresen megváltoztatja Marisa Rossi életét. Az életrevaló fiatal lány nem tudja túltenni magát a veszteségen, a gyász nem ereszti, szorongással telnek napjai. Az embereket kerüli, magányra és békességre vágyik, ezért elköltözik a Cornwall déli részén található apró faluba, Mount Polbernébe, amit a dagály időről időre elzár a szárazföldtől.

   Sajnos azonban – vagy szerencsére? – az áhított egyedüllét nehezen megvalósítható. Marisa szomszédja ugyanis egy zajos orosz zongoratanár, ráadásul a kis falu közössége is nyüzsög és nem hagyja, hogy a lány elszigetelődjön. Amikor pedig a falu kis kávézója, a Piciny Csodák Péksége bajba kerül, az összefogás és szeretet ereje talán a Marisa szívét körülölelő sziklaburkot is képes lesz megrepeszteni.

   Libri, 2022

   Eredeti cím: Sunrise by the Sea, 2021

   Megrendelhető 

   A harmadik rész után azt hittem itt a vége a sorozatnak, hiszen megkapta a már szinte kötelezővé vált karácsonyi sztorit is. Kedveltem a fura kis szigeten játszódó történeteket, Pollyt és párját Huckle-t, még az excentrikus Reubent is, de különösen Neilt, a kis lundát, akit Polly még az első részben ment meg, és azóta is fontos része a történetnek, hiszen humort és színt visz a cselekménybe szokatlan megnyilvánulásaival.

   Nos, annyira beleéltem magam abba, hogy vége a sorozatnak, hogy nem is követtem a szerző megjelenéseit, így meglepetésként ért, hogy a nyáron magyar nyelven egy újabb Piciny Csodák Péksége történet jelent meg magyar nyelven a Libri Kiadó gondozásában. S ezek után nem lennék abban sem biztos, hogy ez lenne az utolsó, hiszen Colgan egy olyan irányba viszi el a cselekményt, amely további folytatásokat is lehetővé tesz: a történet középpontjában új karakterek vannak, és Polly, Huckle és népes családjuk mellékszereplőkként vannak jelen. És igen, Neil továbbra is ott csibészkedik.

   A történet női főhőse Marisa Rossi, egy olasz származású fiatal hölgy, aki a szárazföldön egy település önkormányzatának dolgozik. Soha nem volt egy partiarc, viszont főbérlője nagyon is az, ami néha meglehetősen zavaró tud lenni. Különösen akkor, amikor az amúgy is csendes és magábaforduló Marisa elveszti imádott nagyapját, s a veszteséget, a gyászt odáig viszi, hogy nem jár ki a házból, otthonról dolgozik és szinte senkivel sem érintkezik. S hogy mi köze Marisa Rossinak az alaptörténethez és Mount Polberne-hez? Sok. Ugyanis főbérlője – hogy kizökkentse az apátiából – egyszerűen lapátra teszi és kiköltözteti a szigetre, a Reuben által épített kis házak egyikébe.

   Ez viszonylag rendben is van, csakhogy színre lép a történet férfi főhőse, aki közvetlen szomszédja. Alekszej zongoratanár, a nyugalomra vágyó Marisának pedig naphosszat hallgatnia kell a tanítványok klimpírozását, esténként pedig a szépreményű zeneszerző disszonáns modern alkotásait. Mert Alekszej is szenved a maga módján. Tehetségét és karrierét feláldozta a szerelem oltárán, a kecses balerina, akiért odavolt, hamarosan ráunt, ő pedig Mount Polberne-ben találta magát, egy piciny sziget még kisebb iskolájának zenetanáraként.

   Igen, mindenki tudja, hogy mi lesz ennek a vége, de addig a főhősöknek hosszú útat kell bejárniuk, hiszen nem kedvelik egymást, sőt! Egymás idegeire mennek. Hosszú és lassú folyamat, míg egyáltalán szóba állnak egymással marakodás nélkül, míg megtanulnak megbízni egymásban, s míg sínre teszik életüket. Marisa például Polly pékségében tud kiteljesedni.

   S közben a szigeten is zajlik az élet, s az apró cseprő történéseket hatalmas vihar zavarja meg, amely veszélybe sodorja a hely összes válalkozását, tehát a Piciny Csodák Pékségét is. Itt egy újabb epizód van a közösségi összefogásból és természetesen Reuben nagylelkűségéből.

   Kedves, szerethető történet volt emberi gondokról, veszteséről, szerelemről, csalódásokról, újrakezdésről. Nem szórakoztatott annyira, mint a korábbi részek, hiszen ez inkább egy keserédes történet, de az élet nem mindig habos torta, ugye? De ez nem jelenti azt, hogy nem volt jó. Egyesek számára érzékeny témákat is érint, mint például az azonos neműek házassága, vagy a bevándorlás, és természetesen a pszichés zavarok, mert Marisának komolyan meg kell küzdenie a magáéval, ráadásul egy olyan online terapeutával, aki nem igazán van a segítségére.

   Ajánlom a szerző és a zsáner rajongóinak.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

Piciny Csodák Péksége

Kalamajka a Piciny Csodák Pékségében

Karácsony a Piciny Csodák Pékségében

Amanda esküvője, Találkozunk a Cupcake Kávézóban

   A játék során minden állomás bejegyzésében kiemeltünk olyan szavak betűit, amelyek kapcsolódnak a történetünkhöz. A feladat, hogy összeolvassátok a kiemelt betűkből a megfelelő szót/szavakat és beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

09.17. Betonka szerint a világ…
09.19. Könyvvilág
09.21. KönyvParfé
09.23. Zakkant olvas
09.25. Ambivalentina

Freya Sampson – Az utolsó könyvtár

   Új szerző mutatkozik be a General Press Kiadónál. Freya Sampson története abba a világba viszi el olvasóját, ahol harcolni kell a helyi hatalmasságokkal a közösségi könyvtár fennmaradásáért. Ha követtek minket és a szerencse is pártotokat fogja, tiétek lehet e csodálatos könyv egy példánya.

   June még sohasem hagyta el az álmos angol kisvárost, ahol felnőtt. A zárkózott és félénk harmincéves könyvtáros minden idejét olvasással tölti, amikor azonban megtudja, hogy a munkahelyét bezárják, kimerészkedik az olvasókuckójából, hogy megmentse a helyi közösség lelkét jelentő könyvtárat. Sokan a segítségére sietnek, és June – az édesanyja halála óta először – újra megnyílik az emberek felé. Így találkozik megint a régi iskolai barátjával, Alexszel is. Hamarosan az egész kisváros észreveszi, mit érez a segítőkész ügyvéd a nő iránt, csak épp June nem, aki nem hiszi el, hogy bárki is randizni szeretne vele. Ahhoz, hogy megmentse a szívének oly kedves könyveket, June-nak változtatnia kell az élethez való hozzáállásán. Elhatározza hát, hogy küzdeni fog a könyvtárért, és ezzel talán a boldogsághoz is közelebb kerül egy lépéssel…

   General Press, 2021

   Eredeti cím: The Last Chance Library, 2021

   Megrendelhető 

   Új és egyben első könyves szerző mutatkozik be a General Press Kiadónál, s ahhoz képest, hogy ez egy első nekifutás, meglehetősen jóra sikerült, legalább is nekem tetszett.

   A brit Freya Sampson foglalkozását tekintve televíziós producer, s ahogy a Goodreadsen láttam, Az utolsó könyvtár nem az utolsó könyve lesz. Most már csak a megjelenésre kell várni, és arra, hogy egy kiadó magyar nyelven is elhozza nekünk.

   Könnyen kitalálható, hogy a cselekmény egy vidéki könyvtár köré csoportosul, és minden ami történik a könyvtár megmentéséért van. A történet Chalcotban játszódik, egy kitalált, festői angliai településen, ahol a könyvtár több mint az a hely, ahonnan az ember könyvet kölcsönöz. Az intézmény közösségi háznak is megfelelne, mert vannak olyanok, akik csak szocializálódni járnak oda, mások az ingyenes internet miatt látogatják, hogy ügyes-bajos dolgaikat elintézhessék, a gyerekek mesefoglalkozásra járnak és néhány kamasz ott tanul, mivel az otthoni körülmények nem teszik ezt lehetővé.

   Ezen a zajos, forgalmas és családias hangulatú helyen dolgozk segédkönyvtárosként a harmincas June Jones, aki egy nagyon eredeti figura. Egész életét a kis faluban élte le, és soha nem is vágyott többre. Excentrikus anyja árnyékában csendesen meghúzódva nőtt fel, mondhatni a helyi könyvtárban, ahol előtte anyja volt a segédkönyvtáros. Élete a könyvtár és otthona között oszlik meg, és barátságtalan macskája az egyetlen társasága, mióta anyja néhány évvel korábban meghalt. És igazándiból nem is vágyik többre, köszöni szépen jól megvan a könyveivel, bár néha azért romantikus hősőkről álmodozik.

   June nyugodt kis világát megrengeti a hír, amely szerint a könyvtárat bezárják, mert szokás szerint nincs pénz a további működtetésre. Csakhogy a bezárás mögött más is van, s ehhez köze van pont az intézményvezető hölgy (nagyon antipatikus!) férjének is, egy gazdag vállalkozónak, akinek nagy befolyása van a helyi vezetőségre. Éééés akkor elindul a helyiek összefogása a könyvtár megmentése érdekében, mert senki nem akarja elveszíteni az egyetlen helyet, ahol valamilyen formában mindenki megoldást talál problémáira. Ez a közösségi akció pedig az extrém megoldásoktól egészen a nagyon mulatságosokig nagyok széles skálán mozog. S akkor még nem említettem a titokzatos Mathildát, aki nagyon talpraesett tanácsokkal segíti az ügyet, annak ellenére, hogy senkinek fogalma sincs arról, hogy ki bújhat meg a név mögött. Természetesen nem mindenki pontozza a közösség összefogását, de ha így lenne, akkor unalmas lett volna a történet.

   Némi romantika is társul a könyvtár megmentéséhez, ugyanis épp hazalátogat Alex, June volt iskolatársa, hogy apjának segítsen a család által működtetett vendéglőben. Csakhogy ez egy eleve kudarcra ítélt kapcsolat lenne, hiszen a sármos Alex Londonban ügyvéd és csak ideig-óráig marad Chalcotban.

   Bevallom, hogy indulásból elképzeltem a valószínűsíthető boldog végkifejletet: a könyvtár tovább működik, June megtartja állását, boldogan él Alexszel és lesz egy fészekalja gyerekük. Csakhogy ennek a történetnek nem ilyen egyszerű és nagyszerű a vége. Jól végződik, de nem úgy, ahogy én elképzeltem, de ez semmit nem von le a történet értékéből, sőt!

   Nagyon kedveltem az egészet, úgy, ahogy volt. Tele volt nagyon eredeti figurákkal – mondtam, hogy ez egy sokszereplős történet? –, akiknek többségét nem lehetett nem szeretni. Szeretném azt is elmondani, hogy June hatalmas jellemfejlődésen esett át és az antiszociális, visszahúzódó könyvmolyból ő lett a partikirálynő, de ez nem következett be. Ugyan nyitottabb lett a könyveken, könyvtárakon túli világra, és kiszakadt abból az anyja által teremtett miliőből, amiben harminc évig élt, de June az June maradt. De azért a történet, és különösen a befejezés, szolgált elég meglepetéssel. S ha kicsit túlnézek a nyilvánvalón, akkor ez a könyv a közösségről és emberi sorsokról is szólt, mert minden szereplőjének megvan a maga története.

   Szerethető történet, mely olvasás közben az érzelmek egész skáláját kiváltja. Egy nagyon is valós élethelyzetet mutat be, mert bár ez egy kitalált történet, a világon egyre több helyi könyvtárat zárnak be pénzhiány és/vagy személyes érdekek miatt. Egészen jól el lehet merülni ebben a vidéki világban, s érzékenyebb olvasóknál szem nem marad szárazon. De ízlések és pofonok...

   Nyereményjátékunk természetesen a témához kapcsolódik. A turné minden állomásán egy-egy könyvtár rövid leírását találjátok, a feladatotok az, hogy kitaláljátok melyik neves intézményre gondoltunk, és a választ beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.

   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz

   I.e. 3. században alapította I. Ptolemaiosz fáraó. Egyesek szerint a világ első könyvtára, de az biztos, hogy az ókori könyvtárak közül a legnagyobb. A “múzsák”csarnoka” néven is szokták emlegetni.

a Rafflecopter giveaway

12.05 - Betonka szerint a világ…

12.07 - Csak olvass!

12.09 - Kelly és Lupi olvas

Susan Elizabeth Phillips – Csillagfény

   Chicago Stars 8

   Sok éves kihagyás után a Kalliopé Kiadó jóvoltából egy újabb Susan Elizabeth Phillips történetnek örülhetünk. A szerző Csillagfény című könyve fergeteges humorával a sportrománcok világába viszi el olvasóját.

   Kövessetek minket blogturnénkon és ha a szerencse is mellétek áll, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv

   Egy ​sztárirányító és egy temperamentumos nyomozó folytat késhegyre menő küzdelmet ebben a sportos, szexi, pimasz regényben, a New York Times bestsellerszerzőjének díjnyertes, a rajongók által kedvelt Chicago Stars-sorozatának régóta várt új részében.

   Piper Dove álma, hogy Chicago legjobb nyomozója lesz. Az első megbízatása? A Chicago Stars egykori irányítójának, Cooper Grahamnek a nyomába eredni. A probléma? Graham kiszúrta őt, és nem örül neki. Éppen ezért kell egy jó nyomozónak talpraesettnek lennie.

   Piper hamarosan azon kapja magát, hogy Grahamnek dolgozik, bár nem a férfi testőreként, mert az nem hajlandó elismerni, hogy mekkora szüksége volna rá. Ehelyett Graham arra bérelte fel, hogy tartsa szemmel új, exkluzív éjszakai klubjának alkalmazottait. Azonban Coop élete veszélyben lehet, és Piper elhatározza, hogy megvédi a férfit, akár akarja, akár nem. (Hadd segítsek: nem akarja.) Bárcsak ne kellene emellett annyi mindenkivel foglalkoznia! Egy sereg közel-keleti hercegnővel, egy szabadságra vágyó pakisztáni szolgálólánnyal, egy tinédzserrel, aki csak be akar illeszkedni, és egy idős szomszéddal, aki azt követeli Pipertől, hogy találja meg a teljesen halott férjét.

   És akkor ott van maga Cooper Graham, a legendás sztársportoló, aki mindig megkapja, amit akar – még akkor is, ha az egy vagány nyomozó, aki pokolian elszántan bizonyítani akarja, hogy ő is van annyira kemény, mint Graham.

   Chicago nyüzsgő utcáitól a Superior-tó szélfútta világítótornyán át a Biscayne-öböl csillogó vizéig két ember, aki nem tud veszíteni, próbára teszi önmagát és a másikat, csak hogy ráébredjenek, mi a legfontosabb dolog az életben.

   Kalliopé, 2021

   Eredeti cím: First Star I See Tonight, 2016

   Megrendelhető 

   Nem is tudnám megmondani, hogy hány évvel ezelőtt jelent meg utoljára magyar nyelven bármi is Susan Elizabeth Phillips tollából, de az biztos hogy nagyon sok. Lelkesen fogadtam, hogy végre valaki felvállalta a szerző írásainak kiadását, és meggyőződésem, hogy nagyon sok olvasónak okoztak ezzel örömet. Hab a tortán, hogy a fordító Tóth Gizella, akinek a neve láttán nyugisan hátra lehet dőlni és élvezni a történetet, mert nem kell azon filózni, hogy ez a nyakatekert mondat hogyan is hangozhatott eredetiben, és bár olvastam volna el angolul.

   Bár egy sorozat nyolcadik része, önálló történetként is megállja a helyét. Tehát ha valakit ez tartana vissza, megnyugodhat, a történet teljesen élvezhető, nem maradt le semmiről (ez így nem igaz, mert kihagyott néhány nagyon szórakoztató könyvet), mert minden rész önálló történet, csupán annyi a közös bennük, hogy a szereplőik egy része valamilyen formában kapcsolódnak a Chicago Stars focicsapathoz.

   Cooper Graham (a továbbiakban Coop), a történet főhőse, az említett focicsapat sztráirányítója volt. Harminchét évesen, egy megnyert Super Bowl bajnoksággal a háta mögött visszavonult, és egy puccos klubot vezet, melynek mindennapjaiba nagyon tevékenyen belefolyik. Tele van a jövőre vonatkozó tervekkel, szociálisan érzékeny és luxuslakásának hatalmas teraszán kertészkedik. Kéretik nem félreérteni: nem néhány cserepes virággal matarászik, hanem komoly zöldségeskertet alakított ki magának, és a fölösleget ilyen-olyan szívességekre cseréli el – akár a menedzserével is. Furának tűnhet, hogy egy ilyen dúsgazdag figura, aki méreteit tekintve akkora mint a liftajtó, ilyesmivel tölti szabadidejét, de Coopnak ez jelenti a kikapcsolódást, a megnyugvást és a visszaemlékezést arra a kis farmra, ahol nehéz körülmények között felnőtt.

   Nos, ez a szuperpasi egy nap arra lesz figyelmes, hogy valaki követi. Ééééés ezzel el is érkeztünk a női főhőshöz, Piper Dove magánnyomozóhoz, akinek az a megbízása, hogy ideig-óráig figyelje meg a volt sportolót, jelenlegi üzletembert.

   Piper Dove a főhős ellentéte. Aprócska, mint egy kamasz és szegény mint a templom egere. Életútja neki sem volt könnyű, mert mindig is magánnyomozó apja nyomdokaiba szeretett volna lépni, csakhogy szexista apja nem pontozta egy hangyányit sem az ötletet. Piper magánnyomozói karrierje csupán apja halála után kezdődhetett meg nagy nehézségek árán, mert a céget mostohaanyjától kellett megvásárolnia, az ügyféllista pedig nagyon szegényes. A lány a nincstelenség határán egyensúlyozik, mikor összetalálkozik Cooppal, aki később a klubjába alkalmazza, hogy rajta tartsa szemét a személyzeten. Hogy miként jutottak ide nem fogom elmesélni, mert akkor minek elolvasni a könyvet?

   Coop és Piper kapcsolata eleinte kizárólag a munkára korlátozódik az egymás iránt érzett nyilvánvaló vonzalom ellenére. Mindketten csökönyösek, mindig mindent jobban tudnak a másiknál, és mindent bevetnek annak érdekében, hogy elérjék, amit akarnak. De – ahogy az már lenni szokott a romantikus történetekben – nem tudnak ellenállni a vonzalomnak, bár kapcsolatuk továbbra sem felhőtlen. Rosszul mondom: a kapcsolatuk egyenesen viharos, mert a munka és a magánélet állandóan összekeveredik, különösen miután Piper, Coop minden tiltakozása ellenére, kinevezte magát a férfi testőrének, mert Coop nem veszi komolyan azokat a fura kellemetlenségeket, melyek egyre gyakrabban fordulnak elő vele, klubjával.

   Hogy milyen volt a történet? Pont amilyent Susan Elizabeth Philliptől megszoktunk: pörgős, izgalmas, millió kis epizóddal a cselekmény fő szála mellett, szellemes párbeszédekkel és szaftos beszólásokkal, tömény humorral és némi szociális érzékenységgel. No, meg erotikával. Pont annyival, amennyit a történet megkívánt. Számomra tökéletes lett volna, ha nincs benne a közel-keleti hercegnők hada és mindaz ami ezzel járt. Persze értem én, hogy ezzel az epizóddal mit akart szemlélteni a szerző. Például az arab nők és az alsóbb kasztokból származók helyzetét a kiváltságosokkal szemben, de nekem ez az egész felesleges volt a történetben. Természetesen ez csupán személyes ízlés kérdése, lehet másoknak pont ez lesz a nagy durranás. Az arab hercegnők világa mellett betekintést kaptam egy magánnyomozó életébe és a divatos klubok világába is. A boldog végkifejlet pedig az utolsó pillanatig váratott magára, elvégre két makacs emberről beszélünk.

   Nagyon szórakoztató történet volt. Az a fajta, amivel jól be lehet kuckózni esténként és feldobja az ember lánya hangulatát. Ajánlom első sorban a szerző rajongóinak, és mindenki másnak, akinek épp mosolyra lenne szüksége. Jöhet a következő SEP történet!

   A történet férfi főszereplője egy visszavonult sportoló, ezért játékunkkal is a sport és a róla szóló könyvek világába kalandozunk. A turné minden állomásán egy-egy sportban járatos főhős nevét találjátok, a ti feladatotok pedig az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok annak a sportágnak a nevét, amelyben az illető karakter jeleskedett.

   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Ryan Sullivan

a Rafflecopter giveaway

11.27 - Betonka szerint a világ…

11.29 - Angelika blogja

12.01 - Olvasónapló

12.03 - Kelly és Lupi olvas