Borsa Brown - Az Arab fia

Csábítás és erotika a kelet kapujában - Az Arab 4

Khalid ​al-Szudairi húgával együtt végérvényesen felnőtté válik, új élete küszöbén áll. Nehezen szakad el a biztonságot nyújtó családjától, de azt is érzi, ha bizonyítani akar, akkor valóra kell váltania álmait. Olyan terveket, amelyekhez valószínűleg apjának is lesz pár keresetlen szava…

Közeli családtagjai folyamatos nyomás alatt tarják, hiszen már mindenki az unokatestvérével megkötendő menyegzőre készül. Esélye sincs kihátrálni, hiszen elkövette a legnagyobb bűnt, amit nővel szemben elkövethet. Vagy házasodik, vagy halálba küldi a lányt.

Vajon miként lesz képes összeegyeztetni a vágyait, álmait a saját családja és hazája korlátaival? Sikerül Annát, az oly féltve őrzött testvért elengednie? Mi vár rá az elzárt világon kívül?

És a legfontosabb: Mi van, ha csak úgy elsuhan az ember szeme előtt a szerelem maga? Utána fordul, hogy megszerezze, vagy behunyva szemeit, lemondva a felemelő érzésről, kitart a tervei mellett?

Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai hamar az olvasók kedvenceivé váltak. Az Arab-sorozat utolsó, befejező kötete, melyben a sokak által megszeretett Szudairi család elbúcsúzik, ismét bővelkedik érzelmi magasságokban és mélységekben.

Álomgyár, 2017

"Apám nézése egész megnyugtató mindaddig, míg ki nem nyögi.

– Akkora idióta vagy, hogy csakis az én fiam lehetsz!"

Kedves Khalid!

Soha nem gondoltam volna, hogy megérem azt a napot, amikor a becses apádról azt mondom, hogy szimpatikus, szerethető és megértem tettei mozgatórugóit. Minden pénze, neveltetése, meggyőződése, vallása és kultúrája iránti elkötelezettsége mellett tudott önzetlenül és szenvedélyesen szeretni és lehetőségeihez mérten nyitni egy másik kutúra fele, mi több, némi tiszteletet is mutatni egy hitetlen nő irányába. Nem hátrált meg a nehézségek elől és a kötelességét is teljesítette családjával szemben, annak ellenére, hogy néha ez nagyon nehezére esett.

Sajnos, rólad ugyanezt nem mondhatom el. Értem én, hogy te egy herceg vagy és egy számomra idegen kultúrából származol, de azért az anatómiai és szellemi fejlődésed ritmusa azonos velünk, kevésbé (vagy ellentkezőleg: nagyon is) szerencsés halandókkal. Azaz semmi más nem vagy mint egy 18 éves zavart és elkényeztetett kis köcsög, aki jódolgában nem tud magával mit kezdeni. Bár a saját magad által jelen időben elmesélt történetedben előszeretettel nevezed magad férfinak, hát kedvesem, ettől olyan messze állsz mint Makó Jeruzsálemtől... vagy Mersintől, ahová füled-farkad behúzva menekültél többször is, arra várva, hogy apád eltakarítsa a mocskot, amit csináltál, hogy te majd büszke hercegként, széles vigyorral hazatérj, és – reményeid szerint – fogadd mindenki csodálatát és imádatát, hogy milyen fasza fiú is vagy te. Apád helyében én a lábadtól fogva lógattalak volna fel, hátha a fizika törvényeinek köszönhetően a vér az agyad irányába is áramlani kezd, nem csak a családi bizsu fele.

Apropó családi bizsu... Dícséretes, hogy 18 évesen már tisztában vagy azzal, hogy a magömlés nem azonos az orgazmussal. Más egy egész élet után sem tudja. De azért nem ártana a családi orvostól megkérdezni, hogy anatómiailag merre is vannak azok az ondóvezetékek és tulajdonképpen mi a helyzet azzal a gáttal. No, de ez mellékes, lehet neked, mint magasabbrendű egyednek, az anatómiád is más, beszéljünk inkább másról. Például a viselt dolgaidról.

Lehet még nem jutott el hozzád a hír, de nem te vagy a világ közepe, és nem mindenki ájul el tőled. Szép dolog a testvéri szeretet, de tesvéred férjhez ment, saját élete van, hagyd, hogy élje és ne fenyegetőzz állandóan, hogy majd megmondod te kicsoda is a férje. Nemcsak előítéletekkel vagy tele, hanem az értékrendszered is kettős, nem beszélve arról, hogy feltételezésekre és szóbeszédre alapozol. No mi van akkor, ha Billal szereti a szerencsejátékokat? A te pénzeden játszik? Téged az apád rázott meg, hogy abbahagyd, mielőtt még börtönbe jutsz miatta. Mert ugye Billal okos és külföldön játszik, te pedig, kis hülye, odahaza, ahol törvény tiltja és börtön jár érte. Mit mondasz meg Annának? Hogy Billal hetyegett egy nővel, akit később a hotelszobájában holtan találtak? Egyrészt az a múltjához tartozik, másrészt – bármennyire nem akarod elhinni – az egy szerencsétlen baleset volt. Te viszont tudatosan ítéltél halálra két nőt, mindkettejüket megbecstelenítetted, és apád nyakába lőcsőltél mindent, majd ő megoldja helyetted. S ez még nem volt elég, dacból és kényszerből feleségül vettél két nőt, miközben a harmadikba voltál szerelmes. Légy őszinte: nemcsak a Ferrarikat gyűjtöd, hanem a feleségeket is?

Egyébként, akkor most szégyenlős vagy vagy sem? Csak azért kérdem, mert van amikor nem zavar – hogy téged idézzelek – ha „egy szál faszban” álldogálsz, máskor meg a feleséged előtt sem akarsz vetkőzni.

Egész eddigi életed egy vicc. Amikor nem épp hisztis kisfiúként viselkedsz (igen, a férfiak is hisztériáznak, csak ők szeretik konverziós zavarnak nevezni), akkor épp az apád másolod viselkedésben, gondolkodásban. Csak sajnos nem elég jól, mert ami nála természetes és zsigerből jön, nálad már erőltetett és nevetséges. Mint ahogy az is, amikor csak úgy kijelented, hogy te 18 évesen saját bizniszbe fogsz – apu pénzén, természetesen, mert te az életben semmit nem tettél a pénzszerzésért – s mindjárt egy szállodaláncot akarsz igazgatni. Tiszta szerencse, hogy apád hátulról mozgatta a szálakat, mert tőled úgy mehetett volna csődbe az egész vállalkozás, ahogy van. Te mással voltál elfoglalva.

Magadon kívül szeretsz te valakit? Mert ha igen, akkor azt nagyon különösen tudod kimutatni, hiszen mindenkit csak bántani-sérteni tudsz, szóval és tettel egyaránt. Történeteddel csak azt sikerült bebizonyítanod, hogy egy olyan szigorú világban is, amilyenben te élsz, ha van pénzed és van hatalmad, akkor minden lehetséges. Bármit megtehetsz, mert ott áll mögötted apád és elsimítja a dolgokat. Nem érdekel kit bántasz meg, hogy családi viszályt szíthatsz, hogy emberek sorsát fordítod rosszra, nem gondolsz a következményekre. Semmire nem gondolsz magadon kívül. S még te nevezed férfinak magad.

Mondhatnám, hogy örülök az ismeretségnek, de ez nem felelne meg a valóságnak. Az vagy amit megvetek egy emberben: arrogáns, felelőtlen, nagyképű és gyáva. Tudod, nagy kedvem lenne egy diótörővel elkapni érzékenyebb testrészed, azt, ami körül szánalmas kis életed forog, és nem túl erősen, de annál kitartóbban szorongatni. Hogy érezd a törődést...

Lehet mások majd elárasztanak feltétel nélküli imádatukkal, ez így van jól. Nem vagyunk egyformák és különben is az ízlések és a pofonok. Tegyél magadnak egy szivességet: nőj fel, Khalid! De addig is üdvözletem szüleidnek. Anyád továbbra is egy szent, apád pedig hozzád képest egy finom úriember.

Kedves Borsa, imádlak a Maffia trilógiáért. Még Az Arabért is. De ne haragudj, ez nagyon nem jött be.

A sorozat részei az Álomgyár Kiadó gondozásában

Az Arab, 2015

Az Arab szeretője, 2016

Az Arab lánya 1, 2016

Az Arab lánya 2, 2017

Borsa Brown - Az arab lánya 2

Az Arab 3

Gamal, a szaúdi királyi család tagja, megkapja élete legnagyobb feladatát: fel kell nevelnie magyar szerelmétől született gyermekét, Annát nem is akárhol: saját hazájában, Szaúd-Arábiában. A család nem nézi jó szemmel a házasságon kívüli kislány érkezését. De ha ez nem lenne elég, a sors még egy megoldhatatlannak tűnő kihívást küld Gamalnak

Vajon képes egy apa egyenlőséget tenni gyermekei között, amikor azt a vallási tradíciók szerint nem is volna szabad? Lehet boldog egy ilyen zord világban egy ártatlan kislány, akinek már születésekor megpecsételődik a sorsa? Mire képes az apai szív? Mire képes egy mostoha?

A hatalmas sikert aratott Az Arab című regényben megismertük egy szívbemarkoló szerelem történetét. Az Arab szeretője a magyar nő szemével mutatja be ugyanezt az érzelmi hullámvasutat. Az Arab lányában a kettejük szerelme gyümölcsének élete bontakozik ki, miközben Gamal lelke is új életre kel.

Álomgyár, 2017

Nos, az vitatható, hogy ez épp hányadik része a sorozatnak. Szerintem negyedik, hiszen Az arab lánya 1 nem egy apró szösszenet volt, sem egy kiegészítő novella, hanem sokszáz oldal. És igazándiból az arab lányáról sem szólt, hanem inkább Gamalról és családjáról a Csilla utáni időkben. 

Ez a könyv tényleg Annáról, Gamal és a megboldogult Csilla lányáról szól, bár annak amit a fülszöveg ír semmi köze ahhoz, amiről a könyv szól, úgy, ahogy az első rész tartalmához sem volt semmi köze. Egyébként a Molyos fülszöveg azonos Az Arab lánya mindkét részéhez.

Igazándiból nem állt szándékomban ezt a könyvet elolvasni, mert bármennyire szeretem a szerzőt – a Maffia-trilógiát egyenesen imádom –, annyira nem jön be nekem Az Arab és folytatásai. Rosszul mondom, nem Az Arabbal van bajom, hanem a folytatásaival. Az Arab egy nagyonis valós jelenséget mutat be, olyan polgárpukkasztó, megbotránkoztató, mindenki tudja, hogy létezik, hogy így mennek a dolgok, de mindenki a homokba dugja a fejét és senki nem beszél róla, különösen mostanában…

Szóval, nem volt tervbe véve a könyv, de múlt héten haverina berobogott és lelkesen lobogtatta Az Arab lánya 2 mind az ötszáz oldalát. És megkísértett.

Ezt a történetet a 18. életévét betöltő Anna meséli el, egyes szám első személyben. A történet magával a születésnapi “bulival” kezdődik és onnan bontakozik ki a közeli jövőbe úgy, hogy közben megismerhetjük Anna első 18 évét abban a formában, ahogyan ő emlékszik a történtekre.

Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Vannak részei amiket szerettem, vannak részek, amiket fölöslegesnek találtam, vagy épp a hatásvadászat miatt, valaminek a kihangsúlyozása miatt nem szerettem. Például Anna internetes afférja az izraeli fiatalemberrel. Pontosan ugyanúgy üvöltött volna Gamal, és ugyanúgy megbünteti, ha egy más fiatalemberrel barátkozik a közösségi oldalon és nem egy zsidóval. A büntetés azért járt, mert a közösségi oldalra regisztrált, a fiatalember vallási hovatartozása csak hab volt a tortán, az a bizonyos fokozzuk a feszültséget.

Értettem, hogy Anna világa megreng, mikor 14 évesen apja elmondja neki, hogy az addigi élete hazugság volt és anyja tulajdonképpen egy magyar nő. Azt is megértem, hogy miután évekig elutasított minden további információt származásáról, most, a felnőttkor küszöbén és kialkudott házassága előtt, hirtelen fontos lett neki többet megtudnia szülőanyjáról és magyar gyökereiről. De nem tudom elfogadni azt a nyálas és szerintem fölösleges intermezzót Emesével és az átültetett szívvel. Az egy izomdarab, a test motorja. Minden mást belemagyarázni, bármi mással felruházni és mély meggyőződéssel hinni benne már pszichopátiás, főleg ha ez a hit már rögeszmébe csap át.

Nemcsak Annával, gondolataival ismerkedünk meg, hanem nagyobb betekintést kapunk Gamal szűkebb és tágabb családjába is, a mindennapokba, abba, ahogyan a fiatal szaúdi lányok gondolkoznak a világ dolgairól és néha bizony dacolnak a hagyományokkal és megszegik a szigorú szabályokat… és persze a szabályszegés következményet sem titkolja el a szerző.

Ahogy a sorozat előző részeiben is, most is részletes leírást kapunk a cselekmények helyszíneiről, ez különösen a szaudi helyszínekre vonatkozik. Nekem erre nem volt ígényem, bár ez  a részletesség a mérhetetlen gazdagság és pompa szemléltetését szolgálta. S természetesen ez a rész is helyileg két színen játszódik: Szaud Arábiában és Magyarországon, mert Anna apja és vele egyidős testvére, Khalid társaságában Magyarországra látogat gyökereit keresendő – és ami azt illeti ez a mellveregető magyarság is kezd zavarni.

Teljesen erotika-mentes, ellentmondásos érzéseket keltő történet. Teljesen erotika-mentes egészen az utolsó fejezetekig, mert akkor viszont, kedves közönségünk, helyszíni közvetítést adunk Anna és Billal al-Szudairi herceg (a család uralkodói ágához tartozó rokon) nászéjszakájáról a tükrös szobából. S ezen az eseményen, szerencsére,  csak a friss házasok vesznek részt.

Októberben várható a történet folytatása, Az Arab fia címmel, ez gondolom Khalidról szól majd, aki, van nekem egy olyan sanda gyanúm, hogy titokban saját húgába, Annába szerelmes. Ha most ronda akarok lenni, akkor azt mondanám, hogy az arabnak van felesége is – az a nő egyébként egy szent, és minden hisztije és teatralitása ellenére nekem ő a kedvencem –, sőt van még három gyereke is, jöhetnek a folytatások, mert símán kiderülhetne a visszahúzódó és érzékeny Ahmedről, hogy teszem azt meleg, vagy a megzabolázhatatlan Azizáról, hogy nemcsak elkényeztetett és hiperaktív, hanem valamilyen sikkes kis személyiségzavara is van mellé, ami fenőttkorra hangsúlyosabbá válik. Tehát a lehetőségek tárháza végtelen…

Az én olvasatomban ez jobb volt mint az előző rész. Ki-ki eldönti majd magának, hogy szereti-e ezt a történetet vagy sem, mert ízlések és pofonok… 

A sorozat előző részei az Álomgyár Kiadó gondozásában:

1. Az Arab, 2015

2. Az Arab szeretője, 2016

3. Az Arab lánya 1, 2016

S következik majd októberben:

Az Arab fia

Találkozásom a mennyországgal, azaz hogyan törjünk meg egy vaskos olvasói válságot?

Nem, nem nálam van a megoldás kulcsa. Kinga haverinám ujjaiban bizsergett ez az írás és annyira megtetszett nekem, hogy engedélyt kértem a megosztására – ő nem ír blogot (még), mert inkább a számok, mint a szavak embere.

Tehát fogadjátok szeretettel mai vendégem, Kinga írását – ami mellesleg jobban tetszik, mint a sajátom. Ki tudja, lehet hagyományt teremtünk a vendégeskedéssel.

Violá! Kinga találkozása a mennyországgal...

Olvasói válság. Az érzés, amivel minden könyvmoly időről-időre szembesül. Az érzés, amikor semmi sem elég jó – a tini túl gagyi, a krimi túl véres, a fantasy túl színes, az erotikus túl sablonos, a romantikus túl fodros. Elkezdett és abbahagyott könyvek kupaca felett az ember azon tűnődik, mi a fene baj lehet vele, hogy a kedvenc író és könyv, a többször elolvasott történet sem tetszik.

Hetek óta tartó vaskos válságom, próbálkozásom és önsajnálatom hétfő éjszaka véget ért. Hogyan? 7 elkezdett és félbehagyott könyv után, könyvtáramban elveszve, minden reményt feladva könyvmoly társaimhoz fordultam segítségért. Ők azok, akik évek óta ismernek, és annyira, hogy tudják, mi az ami bejöhet, mi az ami kerülendő, mi lehet szerelem, mi az ami tuti sikítófrászt hoz rám. Hétfő este jobbnál-jobb ötleteket kaptam, színesebbnél színesebb borítókat, kedvenceket, híreseket, kevésbé ismerteket. Aztán az egyik borítón megakadt a szemem. Ashley Carrigan – Két lépésre a mennyországtól

Bevallom őszintén, az írónő és könyvei, köztük ez a történet is már többször szembejött. Nem először nézegettem a borítót, olvastam a fülszöveget újra és újra a gondolattal: „Ne már, már megint egy arabos??” Soha nem kapott tőlem esélyt, bizalmat. Igaz, az arab világ, a kultúra, a gazdag arab férfi és a nyugati világ lányának története sem vonzott annyira. Egyet már olvastam, nem vágytam többre. Kétségekkel és félelmekkel kezdtem neki azzal az elhatározással, hogy maximum abbahagyom ezt is. Kár volt eddig halogatni.

A gazdag arab sejk és az angol írónő történetét szerintem nem kell bemutatni, a fülszöveg több, mint eleget elárul. Ami a lényeg, azok az érzések, melyeket a könyv lapról-lapra az emberből előcsalogat. A két főszereplő valamint kapcsolatuk fejlődése, a kétségbe esés, az összetörtség, a csalódás, a remény, a hit, az érzelmek vihara. A könyv az első oldalakon beszippantott, vitt, hajtott előre és nem eresztett az utolsó mondatig. Hajnali háromig.

Sayid a „szörnyeteg”, az arab kultúra gyermeke, Mesmira a nyugati világ írónője mint karakterek kidolgozottak, fejlődésük az utolsó oldalig végig követhető. Külön köszönet az írónőnek azért, hogy a női főszereplő a mai divattól eltérően nem egy butuska, hisztis nőszemély. Erős jellem, makacs, sziklaszilárd célokkal. A szabaduláséval. Imádtam a testvért, Amirah-t és a gyengéd szeretetet, mellyel Mesmirat-t körbe vette, fiús anyukaként Elena-t, az anyatigrist.

A mondással ellentétben ez a házasság nem a mennyben köttetett, hanem a pokolban. Így a szereplők a poklok poklát járják végig, míg kapcsolatuk beteljesedhet. A küzdelem, a harc, az érzések kavalkádja, a remény, az elbukások sorozata végül célt ér.

A könyv lebilincselő, az írónő stílusa fenomenális, a történet fordulatos, a karaterek kidolgozottak.

Haverinám szerint a könyv bitang jó. És tényleg!

Al ​​Jannah, a kitalált modern keleti ország gyönyörű környezetében játszódó történet egy keményfejű vonzó sejk és egy konok angol írónő kusza kényszerházasságáról. Figyelem! A könyv szenvedélyt és erotikát tartalmaz! Fülledt romantikát kedvelőknek szigorúan ajánlott olvasni! Al Jannah, a mesés szépségű közel-keleti ország ókori romhelyei izgalmas utazásra csábítják a sikeres angol írónőt, Mesmirát. A körút azonban váratlan fordulatot vesz és egészen más kalandokat hoz, amiket a lány még legmerészebb regényeiben sem képzelt el. A turista csoportot sivatagi banditák támadják meg és Mesmirát elrabolják. Rabságából egy helyi férfi vásárolja ki, így egyik fogva tartótól kerül a másikhoz. A helyzete reménytelen. Megfosztják minden esélyétől, hogy visszatérhessen a hazájába. A titokzatos, szép idegen ország aranykalitkává válik, ahonnan nincs szabadulás. A megmentője csalással ráveszi Mesmirát a házasságra és eltökéli, hogy engedelmes feleséget nevel belőle, bármi áron. A lány a neves és elismert Ashgar család tagja lesz és saját bőrén tapasztalja meg, milyen is egy szigorú szabályokkal és szokásokkal terhelt országban arab feleségként élni. Sayid Ashgar nem retten vissza semmilyen eszköztől, hogy elérje a célját és kikényszerítse Mesmirából az odaadást és a vágyott érzelmeket. Helyette csak gyűlöletet és elutasítást kap. Kettejük szüntelen harcát és a kényszerű összezártságban életre hívott érzelmi viharait kísérhetjük végig. Két erős és konok személyiség csap össze, hogy fájdalmas, olykor szenvedélyes párbajok során keresztül tapasztalják meg, hogy a szerelem nem csikarható ki zsarolással, hatalommal, vagy fenyegetőzéssel. Mesmira és Sayid finom erotikus egymáshoz feszülései pattanásig feszítik a hangulatot közöttük ebben a kihívó játszmában. A „Szépség és Szörnyeteg” meséjét ismerhetjük meg teljesen új változatban, varázslatos környezetben, ahol a szereplők szívfájdító mélységeket és magasban szárnyaló érzelmeket élnek át.

Publio, 2014

Borsa Brown - Az Arab lánya 1

Az Arab 3

Gamal, a szaúdi királyi család tagja, megkapja élete legnagyobb feladatát: fel kell nevelnie magyar szerelmétől született gyermekét, Annát nem is akárhol: saját hazájában, Szaúd-Arábiában. A család nem nézi jó szemmel a házasságon kívüli kislány érkezését. De ha ez nem lenne elég, a sors még egy megoldhatatlannak tűnő kihívást küld Gamalnak

Vajon képes egy apa egyenlőséget tenni gyermekei között, amikor azt a vallási tradíciók szerint nem is volna szabad? Lehet boldog egy ilyen zord világban egy ártatlan kislány, akinek már születésekor megpecsételődik a sorsa? Mire képes az apai szív? Mire képes egy mostoha?

A hatalmas sikert aratott Az Arab című regényben megismertük egy szívbemarkoló szerelem történetét. Az Arab szeretője a magyar nő szemével mutatja be ugyanezt az érzelmi hullámvasutat. Az Arab lányában a kettejük szerelme gyümölcsének élete bontakozik ki, miközben Gamal lelke is új életre kel.

Álomgyár, 2016

Vannak dolgok amiket nem jó erőltetni és az én olvasatomban ez egy olyan volt. Az Arab a vége a történetnek, minden más fölösleges. Nagylelkű leszek, Az Arabból és Az Arab szeretőjéből egy könyv, váltott szemszög a műfaj szerelmeseinek, bár azt sem értem minek kell ugyanazt a történetet kétszer megírni-elolvasni csak azért, mert néhány mondat különbözik a kettőben.

De térjünk vissza jelen kiadványra. Nem is annyira a könyvről szeretnék beszélni/írni, hanem az érzésekről amiket kiváltott olvasás közben, mert igen, becsülettel végigolvastam. A szerző Maffia-trilógia-ját imádtam, ez valahogy nem jön be nekem és ehhez hozzájárul a választott téma is: nem rajongok az egzotikumért. És talán az időpont sem szerencsés.

Meg tudja nekem mondani valaki, hogy ki írta a fülszöveget? Mert sem a fülszövegnek, sem a borítónak, de még a könyv címének sincs köze ahhoz, amit kapsz az olvasás során. Ez a könyv NEM Gamal és Csilla közös gyerekéről szól – bár epizódikusan szerepel Anna –, hanem  a férfi nyafogása sok-sok-sok oldalon keresztül.

Ebben a könyvben ismét titáni munka van, csak sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. Igazándiból nem tudnám megmondani mit vártam tőle, annyi biztos, hogy nem ezt.

A történetet Gamal szempontjából ismerjük meg, ő mesél egyes szám első személyben, és időben két évvel Csilla halála után járunk. Olyan mintha egy naplót olvasnál, hisz vannak részek, ahol a történések nem kapcsolódnak  az előző fejezethez, mintha az illető naplóíró néhány napig-hétig kihagyta volna a mesélést, majd egy teljesen más témával tér vissza, ami akkor és abban a pillanatban fontosabb mint az előző, amit abbahagyott.

Mindjárt a könyv elején a szerző lelövi a poént, utána már csak ki kell pipálnod a valószínűsíthető történéseket. Ugyebár két év után felmerül annak a lehetősége, hogy halála után Csilla szerveit átültették, hála a magyar transzplantációs törvénynek, ugyanis, ha életedben másként nem rendelkezel, akkor automatikusan donorrá válsz. Ez néhány európai országban így működik, néhányban ez a procedúra, ebben a formában hullagyalázásnak minősül. Ezen szépen és hosszan el lehet vitatkozni etikai és/vagy vallási szempontból, a szerző is ezt teszi a könyv lapjain. Azt viszont nem értettem miért kellett ennyire kihangsúlyozni, hogy az arab világban nem alkalmazzák a szervátültetést vallási okokból. Miért kell ezen csodálkozni? A nagy művelt Európában és  az ígéret földje Egyesül Államokban vannak olyan vallási csoportok akik a vérátömlesztést sem engedélyezik, inkább halljon bele a beteg, mert ez egy felső szellemi hatalom akarata – legyen annak a neve bármi. S ha már egészségügyi dolgokról beszélünk, azt sem pontoztam, hogy a későbbiekben Gamal kioktatott, hogy a nyomorék gyerek születése is a felső szellemi hatalom akarata, és annak megfelelően el kell fogadni. Nem tudom, ha ezzel egyetértenének azok a szülők akik napi szinten nézik gyermekük kínlódását. Jó, hogy másodfokú rokonok házasságát nem tiltja az illető vallás...

Visszatérve a könyv cselekményére nem kell elmondanom, mert ennyiből már tudod, hogy Gamal kideríti ki kapta Csilla szerveit (nem ő, ő csak leosztja a feladatot, mint mindig), főleg a szívet, mert annak van jelentősége, levadássza az illető személyt és ugye azt is tudod, hogy az illető egy vonzó, fiatal, magyar nő, aki – mit tesz a fikció ördöge – Budapesten él. Tehát, akárcsak a sorozat előző két részében, rendesen röpdösünk majd Szaúd Arábia és Budapest között, mert megtehetjük.

És ezzel elérkeztünk Emeséhez, akit Gamal üldöz, zaklat, ajándékokkal halmoz el és Csillát keresi benne - bár ő azt állítja nem, de ez vitatható. Emese, aki nem olyan lány, aki első szóra egy férfi ágyába ugrik. Ez nagyon szép, csak kár hogy azután mondta, miután megismerkedésük napján letekertek egy adag szexet és épp kiszállt a pasi ágyából. Emese sem lett a szívem csücske, de nem ezért, hanem mert volt benne egy bizonyos kettősség: egyrészt hála a szerencséjéért, hogy élhet, másrészt egy adag önzésből fakadó kegyetlenség, amivel Gamallal játszott.

Ha a szerző célja az volt, hogy Gamal Csilla iránti halhatatlan szerelmét mutassa be, akkor nekem ez nem jött le. Ez egy elkényeztetett ficsúr szembesülése a ténnyel, hogy lehetnek neki dollármilliói, hegyekben gyémántjai és arany autókája, de nem élet-halál ura és vannak dolgok amiket nem kaphat meg. Ahogy Csilla sem maradt az övé, és ahogy Emese sem lesz az övé, bár folyamatosan zaklatja telefonhívásokkal és kétszer le is fekszenek egymással. A rögeszme amivel Gamal Csilla emlékéhez ragaszkodik és Emesét zaklatja veszélyezi a családi békét és a házasságát. Túl görcsös az az igyekezet, amivel Emesét meg akarja hódítani, s ha annyira nagy és halhatatlan volt a szerelem Csilla iránt, akkor miért lesz szerelmes Emesébe nagyon rövid időn belül? Csak mert benne dobog Csilla szíve? Elképzelhetően rá sem nézett volna, ha nem ez a dolgok állása. De ez már nem is szerelem, hanem obszesszív-kompulzív zavar, egy pszichiáter és némi gyógyszer talán visszatérítené Gamalt a valóságba.

S hol van Az Arab lánya a történetben? Szinte mindenhol. Másodlagosan, mert ez nem róla, Annáról szól, hanem Gamal nyavalygásáról és amikor Anna képbe kerül, Gamal akkor sem őt, a lányát látja, az önálló személyt, hanem Annát, aki Csilla gyereke. Ez a könyv Gamal és bővebb családja története Csilla után. És a történet még nem ért véget...

Nekem ennyi mondanivalóm volt ezzel kapcsolatban… lenne még, de te magad elolvasod, eldöntöd, hogy neked miről szól ez a könyv, mert ízlések és pofonok.

A sorozat már megjelent részei:

1. Az Arab

Álomgyár, 2015

2. Az Arab szeretője

Álomgyár, 2016

 A következő rész:

Az Arab lánya 2

Álomgyár

várható megjelenés: 2017 tavasz

Borsa Brown - Az Arab... meg a szeretője

Az Arab

Megbotránkoztató, ugyanakkor szívbe markoló történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között.
Gamal ibh Hussein Ál-Szudairi a milliomosok megszokott életét éli, míg egy üzleti tárgyalás alkalmával Budapestre érkezik. Ridegsége és elhatárolódása az új világgal szemben hamarosan átalakul valami egészen mássá.

Vannak érzések, melyek korlátokat döntenek le, és embereket formálnak át. Mindezt azért, hogy új útra léphessenek. Miként vállalhatja föl egymást két ember, akik oly különbözőek?
Miként lépnek új útra, vagy veszik fel a harcot saját lelkükkel szemben? És mikor jönnek rá, hogy valami végleges és megváltoztathatatlan Borsa Brown, a több ezer példányban eladott Maffia triógia sikerszerzőjének legújabb és eddigi legizgalmasabb regénye sajátos, erotikával fűszerezett stílusával dolgozza fel a kényes témát. 

Csakúgy, mint eddigi könyveiben, elzárt világba kalauzol, érdekes karaktereket és élethelyzeteket, emberi kapcsolatokat mutat be, melyeket kellőképpen színez csattanós párbeszédekkel. 

Az erotikus részekre tekintettel 18 év feletti olvasóknak ajánlott!

Álomgyár, 2015

Az Arab szeretője

Érzelmes és sokkoló.

Történet egy nem mindennapi szerelemről egy szaúdi herceg és egy magyar nő között.

Csillának nincs egyszerű élete. Egyetemista, de az élet száz felől osztogatja neki a pofonokat. Alkoholista édesapja, és rákos édesanyja mellett azzal is szembe kell néznie, miként változik az öccse a drog hatására egy egészen más emberré. Egy tolmácsmunka alkalmával összehozza a sors egy szaúdi férfivel, aki felforgatja az életét.

Az Arab szeretője című regény Az Arab párhuzamaként a másik oldalról, a nő szemszögéből mutatja be egy szerelem kibontakozását, egy különleges kapcsolatot a két különböző kultúrából érkező ember között, egy fiatal lány felnőtté válásának történetét.

Borsa Brown egyedi, szókimondó, ugyanakkor érzelmes és szenvedélyes, erotikában bővelkedő írásai nem véletlenül váltak az olvasók kedvenceivé. A két regény szépen egészíti ki egymást, egészen más érzéseket adva át az olvasónak, miközben egymástól függetlenül, külön-külön is megállják a helyüket.

Ha még nem olvastad Az Arab című regényt, ezek után biztos kedvet kapsz hozzá.

Álomgyár, 2016

Nem mondhatom el, hogy ez a két könyv – ugyanaz a történet, csak más-más szemszögből – jót tett a tolerancia szintemmel, vagy olvasása után változott és javult a véleményem egy bizonyos női réteg kultúráltságáról és viselkedési mintáiról, sőt! Azt sem mondhatom, hogy szerettem, nekem a Maffia trilógia jobban bejött, de hát ízlések és pofonok…

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy rossz, mert nincs jól megírva, nem hiteles az információ amit a cselekmény mellett közöl. Igenis, ez egy jó könyv, csak a téma nekem most nem menő. Annyira nem menő, hogy Az Arabot három részben olvastam el. Előszőr addig a finom kis részig, amikor Gamal desszert gyanánt megerőszakol egy kiskorú thai lányt, másodszor a Rijád-i affér után hagytam abba és harmadszorra azért néztem bele (túlzás lenne azt mondani, hogy figyelmesen végigolvastam) mert már elolvastam Az Arab szeretőjét és tudni akartam van-e valami több a történetből. Van.

Az Arab egy teljesen más világot mutat be, talán túlságosan is jól, túlságosan is részletesen. Nekem nem igazán volt ígényem arra is, hogy a ruházat vagy berendezés minden apró részletét ismerjem, egészen a szőnyeg színéig vagy a fátyol szélén levő hímzés milyenségéig, de biztosan van olyan aki pont ezt fogja szeretni. Az biztos, hogy ebben titáni munka van.

A cselekmény amúgy két helyszínen játszódik: Rijádban, a Szaúd-Arábia fővárosában és Budapesten – ez érvényes mindkét könyvre, hisz ugyanarrról a történetről beszélünk. Az egyik helyszínre a kérkedő gazdagság jellemző, a másikra meg… nos hát abban benne- vagy környékén élünk, nincs szükség különösebb bemutatásra.

Nagyon zavart Gamal felsőbrendűsége. Értem én, hogy ő arab herceg és egy nap alatt annyit tud költeni mint egy kisebb európai ország éves költségvetése, de attól még nem jobb ember, sem szebb, sem okosabb. Ami pedig Pataky Csillát illeti… Az Arab szeretőjében jobban megismerhetjük őt, az általa elmesélt történeten keresztül. Nagyon szeretném azt hinni, hogy nem egy létező személyről mintázta az írónő. Ekkora libát!!!! Elvárja, hogy őt és kultúráját tiszteljék de ő nem adja meg ugyanazt a tiszteletet a másiknak és semmibe vesz mindent amiről úgy gondolja, hogy rá az nem vonatkozik. Gondolj csak a jelenetre, amikor neki akkor is szexelnie kell, ha épp menstruál és nem akarja megérteni, hogy ekkor, a férfi vallása szerint tisztátlannak számít, hanem tovább provokálja és személyes sértésnek veszi az elutasítást… de Gamalnak viszont el kell fogadnia az ő karácsonyát, ha tetszik, ha nem. Vagy Rijádba utazik és minden tájékoztató és külön figyelmeztetés ellenére térdig érő ruhában jelenik meg, mert hát ő nem szaúdi, rá nem vonatkoznak a szabályok és szerinte így is eléggé be van bugyolálva. Viselkedése egy tizenéves csitri viháncolása és egy középkorú nő bölcsessége között ingadozik, az egyetlen okos húzása, hogy nem enged a nyomásnak és nem hagyja el Magyarországot, hogy a férfi világába költözzék. Teljes mértékben megérdemelték egymást, mert nem tudok visszaemlékezni egyetlen más könyvre sem, amiben ennyire antipatikusak lettek volna számomra a főszereplők.

Nem tudom ki hogy gondolja, de szerintem előbb Az Arab szeretőjének kellett volna jönnie… de ez csak egy vélemény. Sokkoló történet, annak ellenére, hogy voltak már ismereteim a nők helyzetéről és kiszolgáltatottságáról az arab világban – mert az nem mese és kitaláció.

A borítók viszont nagyon tetszetősek. Gratula az elkövetőnek.

Ashley Carrigan - Két lépésre a mennyországtól

Al Jannah, a kitalált modern keleti ország gyönyörű környezetében játszódó történet egy keményfejű vonzó sejk és egy konok angol írónő kusza kényszerházasságáról. Figyelem! A könyv szenvedélyt és erotikát tartalmaz! Fülledt romantikát kedvelőknek szigorúan ajánlott olvasni! Al Jannah, a mesés szépségű közel-keleti ország ókori romhelyei izgalmas utazásra csábítják a sikeres angol írónőt, Mesmirát. A körút azonban váratlan fordulatot vesz és egészen más kalandokat hoz, amiket a lány még legmerészebb regényeiben sem képzelt el. A turista csoportot sivatagi banditák támadják meg és Mesmirát elrabolják. Rabságából egy helyi férfi vásárolja ki, így egyik fogva tartótól kerül a másikhoz. A helyzete reménytelen. Megfosztják minden esélyétől, hogy visszatérhessen a hazájába. A titokzatos, szép idegen ország aranykalitkává válik, ahonnan nincs szabadulás. A megmentője csalással ráveszi Mesmirát a házasságra és eltökéli, hogy engedelmes feleséget nevel belőle, bármi áron. A lány a neves és elismert Ashgar család tagja lesz és saját bőrén tapasztalja meg, milyen is egy szigorú szabályokkal és szokásokkal terhelt országban arab feleségként élni. Sayid Ashgar nem retten vissza semmilyen eszköztől, hogy elérje a célját és kikényszerítse Mesmirából az odaadást és a vágyott érzelmeket. Helyette csak gyűlöletet és elutasítást kap. Kettejük szüntelen harcát és a kényszerű összezártságban életre hívott érzelmi viharait kísérhetjük végig. Két erős és konok személyiség csap össze, hogy fájdalmas, olykor szenvedélyes párbajok során keresztül tapasztalják meg, hogy a szerelem nem csikarható ki zsarolással, hatalommal, vagy fenyegetőzéssel. Mesmira és Sayid finom erotikus egymáshoz feszülései pattanásig feszítik a hangulatot közöttük ebben a kihívó játszmában. A „Szépség és Szörnyeteg” meséjét ismerhetjük meg teljesen új változatban, varázslatos környezetben, ahol a szereplők szívfájdító mélységeket és magasban szárnyaló érzelmeket élnek át.

Publio, 2014

Bár nem is olyan rég azt mondtam nem fogok soha írni róla, most mégis megteszem, mert egyike a kedvenceimnek és nem tudom megállni, hogy ne áradozzak róla.

Valamikor, nem sokkal a megjelenése után olvastam ezt a könyvet. Először. Egyetlen éjszaka alatt kiolvastam és annyira a hatása alatt voltam, hogy két napig nem vettem más könyvet a kezembe. Azóta újraolvastam már, nyugisabb tempóban és minden bizonnyal valamennyi idő eltelével ismét elolvasom.

Nekem ez egyszerűen brilliáns. Komolyan mondom, de hát nem vagyunk egyformák, ízlések és pofonok... Nagyon sajnálom, hogy az írónőhöz a fantasy műfaj (Morwen sorozat) közelebb áll mint a romantikus, mert így nem fogok túl sok könyvet olvasni billentyűzetéből, én inkább a földhözragadtabb dolgokat szeretem. Ha jól tudom ezen kívül még csak a Farkasok között tér el az írónőnek oly kedves fantasytől – az is jó, de nekem ez a befutó kedvenc.

Nincs értelme osztani-szorozni a cselekményt, a fülszöveg több mint eleget mond róla. Ezt a könyvet egyszerűen el kell olvasni és kész. Az biztos, hogy nem szempillarebegtető, ájuldozós libákról ír, hisz Mesmira nem egy mimóza, és nem is olyan idegesítő, hogy állandó késztetést érezz az arca átdizájnolására a szeneslapáttal. Annak ellenére, hogy ez egy nemlétező helyen játszódik, az arab világ leírása hiteles és semmivel nem marad el attól, amit ilyen-olyan  forrásokból már ismerünk.
   A Szépség és a Szörnyeteghez sem hasonlítanám, semmilyen változatban. Nem vitás, Sayid egy szörnyeteg, egy emberi nulla, akinek érzékeny testrészét szemrebbenés nélkül el tudnám kapni a diótörővel és nem túl erősen, de annál kitartóbban szorongatnám. Nem tudom, mihez lehetne hasonlítani... szerintem semmihez, ez a Két lépésre a menyországtól és annyi.

Az egyetlen dolog ami nekem nem nem tetszett az a vége volt. Az utolsó öt-tíz oldalt nem írtam volna meg, és a történet akkor is szép és kerek marad volna, csak nem lett volna “happy end”. El is gondolkoztam azon, hogy ez a vég, az egymásratalálással és a “boldogan éltek míg meg nem haltak” motívummal tényleg az eredeti tervhez tartozik, vagy esetleg a kiadó úgy gondolta, hogy milyen szép lenne egy boldog befejezés? Nem az első eset lenne, hogy a kiadó beleszól a történet alakulásába, nagyon nagy nevekkel is előfordult már, utána lehet olvasni. Persze, nincs ebből gond, van akinek igénye van a boldog végkifejletre… de vannak dolgok amiket nem lehet megbocsátani, akkor sem, ha közbeszól a szerelem.

Ha valaki nem tudná még, Ashley Carrigan írói álnév és mögötte egy magyar írónő van. Rá lehet keresni a guglival és a közösségi oldalakon is. De ez ne befolyásoljon téged semmilyen irányban. Amennyiben még nem olvastad a könyvet és szereted az egzotikumot, akkor itt a kitűnő alkalom, hogy megtedd, mert érzelmeket vált ki belőled, s mi kell ennél több?
   A könyvről ez a zene jut eszembe, és erről a zenéről a könyv... hogy Ashley Carrigan mit hallgatott a megírása közben, nem tudom. Ha gondolod, kérdezd meg tőle.