A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Maxim. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Maxim. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. július 16., péntek

Penelope Bloom – Beavatnám


   Bekapnám 5



   A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Penelope Bloom Objects of Attraction sorozatának ötödik része a Passion válogatás keretein belül. Vajon hogyan vélekedik a Blogturné Klub négy bloggere a Her Secret - Beavatnám regényről? Kövesd a blogturné állomásait és a játékunk megfejtéséért cserébe esélyes lehetsz megnyerni a regény egy példányát.




   Beismerem. Elcsesztem.
   1. hiba: munkát kértem Peter Barnidge-tól.
   2. hiba: elfogadtam az ajánlatát, pedig a tervem szerint közölni akartam vele, hogy menjen a francba.
   3. hiba: Csak hogy ne soroljak fel még ezer más hibát, úgy teszek, mintha nem lenne több, csak az, hogy elhallgattam az igazság egy pici morzsáját az állásinterjún.
   Ami Petert illeti… Hol is kezdjem? Az talán elég jól példázza a helyzetet, hogy csupán egyetlen napnak kellett eltelnie, és Mr. Szupersztár Bestsellerszerző neve máris tökéletes, gyerekbarát szitokszóvá vált nálam. Belerúgtál a szekrénybe? A Peter Barnidge-életbe! Elfogyott a pénz a bankszámládról? Azt a jó Peter Barnidge-át! És amikor rájössz, hogy belezúgtál a főnökömbe? Hogy a Barnidge-ba? Bárcsak egyszerűen utálhatnám, az könnyebb lenne, mint ezt a gyűlölettel kevert vonzódást érezni. De ő az a fajta dögös pasi, akitől jobb távol tartani magad. Parázslóan izzó sötétség. Olyan dögös, hogy ahányszor csak meglátom, mindig keresztet kell vetnem, mert egyetlen pillantásával már magával is ránt a kárhozatba. És ha már a kárhozatról ejtünk szót… egy kicsit hazudtam az állásinterjúmon. De egyedülálló anyaként mindent megteszek, hogy gondoskodjak a lányomról, akár egy kicsit még hazudok is. De sajnos, a kis titkok naggyá nőnek az idő múlásával. Csak idő kérdése, hogy Peter mikor is jön rá erre, és valahogy nem hiszem, hogy boldog lesz amikor beavatom.


   Maxim, 2021
   Eredeti cím: Her Secret, 2019





   Nos, elérkeztünk Penelope Bloom A vonzalom tárgyai sorozatának ötödik részéhez (bár a sorozatcím nem egyértelmű, mert Bekapnám név alatt is futott jó ideig), és én még mindig nem vagyok kibékülve ezekkel a nagyon kreatív és sikamlós címfordításokkal, melyeknek igazándiból nem sok közük van a tartalomhoz, mert teljesen más irányba viszik el az olvasó gondolatait – és piszkos fantáziáját. Pedig igazándiból még szex sem nagyon van ezekben a történetekben, kivéve a már kötelezően jelenlévő egy-két erotikus jelenetet, melynek léte – úgy néz ki – most már alapkövetelmény a szórakoztató irodalomban.
   A sorozat korábbi részei könnyed, szórakoztató történetek és nem elhanyagolandó, hogy rövidek is voltak, egyetlen este is el lehetett olvasni, annak függvényében, hogy ki milyen gyorsan falja a betűket-oldalakat, tehát kétség nem fért hozzá, hogy én ezt az ötödik könyvet is olvasni akarom, mert kiváncsi voltam, hová lehet ezt még fokozni.
   Lehetett, bár akárcsak a korábbi részekben is, itt időben nagyon gyorsan történtek a dolgok, és alíg néhány hét alatt a főszereplők eljutottak a megismerkedéstől a boldog végkifejletig, az utószóban pedig már az esküvői harangok is megkondultak. Mi több, még arra is volt hely, hogy a következő rész férfi főhősével is megismerkedjem egy-két rövid epizód erejéig. Mert igen, van a sorozatnak egy hatodik része is, a rajongóknak rossz hír: az lesz az utolsó.

   Történet rém egyszerű: férfi és nő megismerkedik, mint ahogy az lenni szokott. Csakhogy itt a dolog picit bonyolultabb. A férfi – Peter Barnidge – egy híres író, némi múltbeli keserűséggel felturbózva, és az, hogy korábbi munkatársa és barátnője oda ütött, ahol a legjobban fájt, cinikussá és bizalmatlanná tette az egész női nemmel szemben. Az a fajta író, amilyen minden tollforgató lenni vágyik: híres, saját marketingcsapata van és számtalan ember dolgozik neki, hogy előre tolják a szekerét
   A nő – Violet Browning – könyves marketinggel foglalkozik, kevés kliense van, és ebből kifolyólag állandóan egzisztenciális problámái vannak. Meg egy kislánya, akit egyedül nevel, mert a teremtés koronája nem tudtott azonosulni az apa szereppel, és a gyermek születése után hamar ki is lépett a családi fészekből. Violet – aki a korábbi részekből már ismert és kedvelt különc Lilith barátnője – könyvvásárokon próbálja eladni magát a szakmának kevés sikerrel, és egy ilyen alkalommal fut össze (szószerint értendő!) a híres íróval, aki a tőle szokott arroganciával le is pattintja.

   Az, hogy a férfi a későbbiekben mégis állást ajánl Violetnek a csapatában, az a hősnő és Lilith machinációjának köszönhető. És a formális interjún elhangzott az a mondat, ami nálam kivágta a biztosítékot, mert annyira igaz és egyben felháborító:

   „– Jogilag természetesen nem mondhatom azt neked, hogy nem veszlek fel, ha gyerekeid vagy családi kötelezettségeid vannak, mint például egy beteg rokon.”

   Egy ilyen után Violet természetesen letagadja lánya létezését. Ez az a titok, amibe a későbbiekben be kellene avatnia főnökét.

   Hogy hogyan lesz a munkakapcsolatból több? A szokásos módon: működik kettőjük között a kémia, és besegít egy jól irányzott hazugság is a főhős ügynöke részéről. Az ügynök egyben Peter testvére is, és Harry névre hallgat.
   A kapcsolatuk természetesen nem ennyire egyszerű, mert ugye ott van Violett kis titka – Zoey egyébként egy tündéri figura, aki könyvjelzőket gyűjt, és arra készül, hogy ő lesz a világ első számú teniszezőnője –, és meg kell jelennie Peter volt barátnőjének is, hogy felkavarja a dolgokat.
   Epizodikusan megjelentek a korábbi részek szereplői is – néhol bizony teljesen feleslegesen –, és jó volt ismét találkozni Lilith-tel, az őrült Williammel és a mocskos szájú Nagyikával, mert megmosolyogtattak.
   Összességeben egy szórakoztató, könnyed olvasmány volt. Az én ízlésemnek kicsit gyorsan történtek benne a dolgok, de legalább pörgős volt, és nem sokszáz oldalon nyúzta el azt, amit úgyis tudtam, hogy be fog következni. Tehát kiváncsian várom a hatodik könyvet, melynek hőse Harry Barnidge, s ahogy a fülszövegéből kiderül, partnere a kertészlány lesz.
   Én jókat vigyorogtam, de ízlések és pofonok...




A sorozat korábban megjelent részei:










   A sorozat ezen részében fontos szerepet kap a könyvkiadás és a könyvvásárok. A játékunkban minden állomáson betűket emelünk ki, amikből európai városneveket kell kiraknotok, ezekben a városokban minden évben híres könyvvásárokat rendeznek. Alig várjuk, hogy a pandémia elvonulása után mi is újra ellátogathassunk ezekre, de legalább a hazaiakra.
   Nincs más dolgotok, mint beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába a városneveket.
   A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.




a Rafflecopter giveaway






07.16 Betonka szerint a világ...
07.20 Dreamworld

2021. február 6., szombat

Melissa Foster – Végre az enyém



Harmony Pointe 1



   Egy férfi, egy nő és egy teraszon hagyott kisbaba. Érdekel a téma? Minket igen! Kövesd bloggereinket turnéjukon, és ha a szerencse is melléd áll, tiéd lehet a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv.




   A Sugar Lake-könyvek New York Times bestsellerszerzője, Melissa Foster egy élvezetes új sorozattal érkezik. Két jó barát, egy baba, szóval egy instant család és egy meglepő szerelem története ez.
   Ben Dalton mindennel kapcsolatban őszinte, kivéve a szívügyeket. Örök idők óta szerelmes legjobb barátjába, a pimasz, nagyszájú, okos Aurelia Starkba. Ben azonban mindig túl sokat tervezget, és az időzítés sosem volt az erőssége. Amikor végre eldönti, hogy lépne az ügyben, Aurelia közli, hogy másik városba költözik – ami felér egy ütéssel.
   Aurelia imádja új életét az elbűvölő városkában, Harmony Pointe-ban. Jó a lakása, saját könyvesboltja van, és ami a legjobb, a bűnösen dögös, elköteleződésfóbiás barátja, akibe évek óta bele volt zúgva, már nem egy köpésnyire van tőle. Talán végre túlteheti magát a viszonzatlan szerelmen, amit érzett, és továbbléphet.
   De aztán amikor Ben egy nap egy kisbabát talál a tornácán – egy kisbabát, aki feltehetőleg az övé –, Aurelia ott lesz mellette, hogy támogassa. Egyikük sem tud semmit a babákról, de hát mi lehet olyan nehéz? Ben és Aurelia hirtelen belekerülnek egy világba, mely tele van szeretettel, nevetéssel, a baba anyjának felkutatásával, és még a végén a boldogan, amíg meg nem is a képbe kerülhet… csak épp nem úgy, ahogyan bármelyikük is várná.


   Maxim Kiadó, 2020
   Eredeti cím: Call Her Mine, 2019




  Új szerzővel ismerkedhettem meg a Maxim Kiadó jóvoltából. Melissa Foster neve teljesen ismeretlen volt a számomra, angolul sem olvastam tőle semmit, magyarul pedig végképp nem, hiszen ez a szerző első magyar nyelven megjelenő könyve.
   A Végre az enyém (eredetiben Call Her Mine) a Harmony Pointe nevű sorozat indítókötete, mely sorozat pillanatnyilag három részből áll – hogy még hány rész fogja ezeket követni, fogalmam sincs, nem jártam utána, és ha be kellene sorolnom valahová, akkor romatikus-erotikus new adulthoz tenném. Igen, van benne erotika, de nem abból a fajtából, ami már a pornográfia határait feszegetné.
   Történet rém egyszerű, s még csak eredetinek sem mondható, mert számtalan olyan könyv létezik a szórakoztató irodalomban, ahol a főszereplő férfi és nő (vagy lány és fiú) a legjobb barátok, miközben titokban egymásért epekednek. Bár azt mondják a nálam okosabbak, hogy férfi és nő között soha nem lehet csak barátság, ott mindig közbeszólnak az érzelmek, vagy azok hiányában a szexuális vágy.

   A szereplők sem szokatlanok: Aurelia – vagy Rels, Relsy, ahogy barátja szólítja –, egyszerű kisvárosi lány, aki elunja hogy mesziről imádja gyerekkori barátját, hogy pattanjon valahányszor annak szüksége van rá. Gondol egy merészet és a szomszédos városkába költözik, ahol könyvesboltot készül nyitni. Csakhogy nem bír ellenállni, amikor barátja ismét segitségét kéri és lényegében akár el se költözött volna, mert állandóan Ben Daltonnal együtt lebzsel.
   Ben Dalton – a történet férfi főhőse – kicsit ellentmondásos személyiség. Az a fajta ember, akinek nem szállt el az agya attól, hogy milliomos lett, továbbra is a helyes szomszéd fiú szerepében tetszeleg, nincsenek költséges hóbortjai, faksznijai. Viszont egyéjszakás kalandokban utazik. S bár többször is elhatározza, hogy lépni fog Aurélia irányába, az időzítés sosem volt jó, vagy nem volt kellő kurázsi benne, hogy megvallja érzéseit. De ezek az érzések nem akadályozzák meg abban, hogy a következő nőt levadássza. Egészen addig, míg egy reggelen a tornácon egy kisbabát találnak, akinek a jelek szerint Ben lenne az apja. Ez még akár vicces is lenne, ha nem két minden tapasztalatot nélkülőző emberre maradna egy alig néhány hetes kislány. Ben cukifiú ázsiója nálam nagyot esett, amikor kiderült, hogy több nő is szóba jöhet, mint potenciális anya, amennyiben ténylegesen ő a kislány apja.

   Nagyon élveztem a kisbabás jelenteket, annak ellenére, hogy az egész kisbaba-ügyet hatásvadásznak tartottam. Aki már húzamosabb időt eltöltött egy újszülöttel, annak már van némi fogalma arról az idétlenkedésről, amit a két teljesen tanácstalan és tapasztalatlan főhős elművelt, miközben megpróbálták ellátni a kislányt.
   Zavaros érzéseim vannak az anya megjelenésével kapcsolatban is. Rendben van, hogy mégiscsak látni akarja lányát, de a motiváció, amiért egy szinte ismeretlen férfi küszöbén hagyta gyermekét – mert azért egy egyéjszakás kalandot nem lehet ismeretségnek nevezni – zavarba hoz. Egyrészt megértem miért tette, másrészt ez a motiváció egy újabb hatásvadász megoldás volt, a drámát fokozandó.

   Két dolog zavart a történetben, illetve több is, de ez a kettő nagyon. Először is nyilvánvaló volt, hogy ez a történet kapcsolódik a szerző egy másik sorozatához, minek következtében hiányérzetem volt. Célzások történtek olyan dolgokra, amik abban a sorozatban történtek, megjelentek itt is annak a sorozatnak a szereplői is, én pedig kapkodtam a fejem, hogy miről is van szó tulajdonképpen? A másik dolog pedig az, hogy miután távolról évekig nyálaztak egymásért és semmit nem tettek azért, hogy tisztázzák a helyzetüket, a történetben nagyon hamar összejönnek. Az én ízlésemnek túl hamar történt meg ez.

   Zárásnak valami nagyon okosat kellene írnom, ami összefoglalja mindazt, amit erről a történetről gondolok. Ez most nem fog összejönni, mert magam sem tudom mit gondoljak róla. Néhol vicces, máshol hatásvadász módon drámai, előfordult az is, hogy a szereplők idegesítettek, időnként a mellékszereplők érdekesebbek voltak, mint maguk a főhősök. Azt mindenesetre pontoztam, hogy nem E/1-ben íródott a történet, és nincs váltott szemszög: megúsztam kevesebb lelki mizériával. Majd mindenki elolvassa és kialakítja a saját véleményét az egész sztoriról, mert nem vagyunk egyformák. A folytatásokkal – ha lesznek – azért megpróbálkozom majd.






Ben és Aurelia története a Maxim Kiadó Passion válogatásában jelent meg, ezért nyereményjátékunk is ehhez kapcsolódik. A turné minden állomásán egy-egy olyan páros nevét találjátok, melyek a Kiadó valamelyik Passion válogatásban megjelent könyvének főszereplői. A ti feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok ennek a könyvnek a címét és szerzőjének nevét.
Figyelem! A beírt válaszokon már nem lehet változtatni. A nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére a megküldött értesítő levélre válaszolni. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.



Rian Sutter és Pierce Whitfield 


a Rafflecopter giveaway



02.06 - Betonka szerint a világ...
02.10 - Dreamworld



2021. február 4., csütörtök

Julia Whelan – Egy év veled



   Julia Whelan első regénye egyszerre fejlődésregény, útikönyv és egy szerelmi történet. A fiatal Főszereplőnket Ella Durrant követve megismerkedhetünk Oxforddal és egy különleges emberrel. Tartsatok bloggereinkkel, játsszatok velünk minden állomáson, és megnyerhetitek a Maxim Kiadó jóvoltából ezt a különlegesen szép regényt 




   Az ​amerikai Ella Durran mindig is arról álmodott, hogy az Oxfordon tanuljon. 24 évesen végre teljesül az álma, és ösztöndíjat kap Angliába. Ám ekkor váratlanul felajánlanak neki egy hihetetlen pozíciót egy felemelkedőben lévő politikai sztár elnöki kampányában. És ez a visszautasíthatatlan ajánlat azt jelenti, hogy a lánynak az oxfordi év végén azonnal vissza kell mennie D. C.-be. Ella próbálja minél jobban kihasználni és élvezni ezt a kevés időt, egészen addig, amíg találkozik egy goromba férfivel, akinek túl nagy a szája, és a kocsija már az első nap tönkreteszi a felsőjét. 
   Amikor Ella rájön, hogy az angol irodalmat nem más tartja, mint ugyanaz a férfi, akibe belefutott, Jamie Davenport, életében először arra gondol, talán mégsem az Oxford az ő helye. Azonban egy késő esti ital mellett rájönnek, olyan kapocs van köztük, amire sosem számítottak, és a kezdeti könnyed flörtből hamar valami komolyabb válik. Azonban Jamie-nek van egy fájdalmas titka, és amikor Ella kideríti, mit rejteget, azonnal érzi, hogy az egész élete meg fog változni. 



   Maxim, 2020 
   Eredeti cím: My Oxford Year, 2018 




   Kicsit átvertem magam ezzel a történettel, mert a chick lit címkére buktam – fülszöveget el sem olvastam, mert elég az, hogy chick lit és Oxford –, és valamiért azt gondoltam, hogy a szereplők idősebbek lesznek. Elvégre ösztöndíjat bármilyen korban lehet kapni. Végül is nem bantam meg, hogy elolvastam, mert igazán szórakoztató történet volt, s még mondanivalója is van, csak ez a fiatalabb korosztálynak szól, abból én már kinőttem.
   Történet rém egyszerű, s a fülszöveg eleget el is árul belőle, tehát nem fogom lelőni a poént: az amerikai Ella Duran ösztöndíjat kap, és egy évet Oxfordban tanulhat, ami örvendetes, hisz ez szíve vágya (kinek nem?). Annak ellenére, hogy politikai pályán mozog – bár csak a szamárlétra legalján –, Ella az angol irodalmat választja tanulmányai témájának. S hogy a dolgok ne menjenek olyan símán, szinte azonnal egy olyan ajánlatot kap Washingtonból, amely a szakmájába vág, és aminek nem lehet ellenállni: egy politikai jelölt kampányának szervezésében kell részt vennie, amit egyelőre távmunkában old meg.

   Azzal sem mondok újat – legalábbis azoknak nem, akik tőlem eltérően a fülszöveget is elolvasták –, hogy Ella nagyon gyorsan megismerkedik Jamie Davenporttal, aki eleinte csupán az az arrogáns fickó, aki egy méregdrága kocsiban furikázik oldalán egy plázacicával, és akivel gyorsan összetűzésbe is kerül. Később viszont a férfiről kiderül, hogy tulajdonképppen a tanára. A férfi a doktorátusát írja és helyettesíteni kell azt a professzort, aki miatt Ella a hosszú útat megtette.

   A történet többnyire Oxford és a diákélet leírása, minden velejárójával. És ez nagyon jól esett, mert nosztalgiázhattam, ugyanis az első egyetemet én is ösztöndíjasként külföldön végeztem – sajnos nem Oxfordban. S mindaz, amit a diákéletről leírt, annyira hiteles volt, és annyi emléket idézett fel bennem. S természetesen közbeszól a szerelem is, mert nyílvánvaló, hogy Ella és Jamie vonzódik egymáshoz, és ennek a vonzalomnak nem tudnak ellenállni, viszont ez egy nagyon fura és nagyon ellentmondásos viszony volt tanár és diák között, mely mintha csak a szexuális vonzalomra lett volna kihegyezve.

   A szereplőkben semmi különös nem volt (bár Jamie a felső tízezerhez tartozó családból származik), random emberek, s ez így van jól. Ella öntudatos fiatal nő, tudja mit akar elérni az életben és mindent meg is tesz ennek érdekében. Oxford csak egy kitérő, egy olyan dolog, amire mindig vágyott, s két kézzel kapott a lehetőségen. Tudja, hogy az év elteltével vissza kell mennie Washingtonba, ahol fizikai jelenlétével is be kell kapcsolódnia a kampányba. Jamie pedig egy léha dzsigolónak tűnik viselkedésével. Halmozza az élvezeteket, megbízhatatlan, teljes intenzítással éli az életet, és minek kerteljek: hazudozik is. Egészen addig, míg a történet egy nem várt csavarral teljesen más irányt ad az egésznek. Nem mintha ettől Jamie szerethetőbb lett volna a számomra, csak megértettem, hogy mit miért tesz.
   Ez, ahogy a cím is mutatja, egy egy évre szóló kapcsolat története. Élvezhető, szórakoztató volt, kellő drámával, melyet akkor épített be a történetbe a szerző, amikor a legkevésbé vártam. Nekem bejött, annak ellenére, hogy nem rajongok a new adult történetekért.




   Julia Whelan díjnyertes hangoskönyv felolvasó. A játékban olyan könyvek fülszövegéből idézünk, amelyeknek angol változatánál ő volt a narrátor. Megfejtésként a könyv szerzőjét és magyar címét kérjük a megfelelő sorba írni. 
   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz. 



   “A közös fedél estéről estére mégis összehozza a furcsa párost, és a vidám sztorizgatással, nevetéssel töltött hónapok alatt lassan barátság szövődik köztük, sőt talán valami több is. De vajon a bimbózó románc elég ahhoz, hogy maguk mögött hagyják a múltat? Talán ahogy a baseballban, úgy az életben is mindig van esély fordítani, amíg le nem fújják a meccset…”



a Rafflecopter giveaway






01.23. Könyvvilág
01.26. Olvasónapló
01.29. Deszy könyvajánlója
02.01. Veronika’s Reader Feeder
02.04. Betonka szerint a világ




2020. december 3., csütörtök

Penelope Bloom – Megkapnám


   Bekapnám 4 (Objects of Attraction) 4


   A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Penelope Bloom Objects of Attraction sorozatának negyedik része a Passion válogatás keretein belül. Vajon hogyan vélekedik a Blogturné Klub négy bloggere a His Package - Megkapnám regényről? Kövesd a blogturné állomásait és a játékunk megfejtéséért cserébe esélyes lehetsz megnyerni a regény egy példányát.





   A ​csomagja belecsusszant a ládámba. 
   Csillapodj, te perverz! A postaládámba. 
   Ja, és hogy kinek a csomagja? Persze ki másé, mint a dögös szomszédomé. 
   Most mondanám, hogy a francba… De őszintén: rég csusszant már bele bármi is a ládámba. 
   És bár ha választanom kéne, hogy kinek az életét mentsék meg, tízből kilencszer inkább egy macskát választanék, mint egy embert, de ez a pasi másnak tűnt. A folyosó túloldalán lévő lakásban élt, az a tipikus zárkózott, szép cipős típus volt, akinek olyan az illata, mintha egy Calvin Klein-reklámból lépett volna ki, és tuti fogselymezett is. A lényeg, hogy teljesen nyilvánvalóan ura volt az életének. Ő volt Mr. Tökéletes, és ha engem kérdezel, le kellene szállnia a magasból közénk. Vagy csak belém. A hosszú, vastag… Itt inkább abbahagyom ezt a gondolatot. 
   Miután megtaláltam azt a csomagot, egészen véletlenül valahogyan kinyílt, és hát nem volt más választásom, mint belenézni. Kiderült, hogy Mr. Tökéletes mégsem annyira tökéletes, ugyanis rejteget valamit. Ki gondolta volna? 
   Segítek: én gondoltam. Vagyis reméltem. És borzasztóan élveztem minden egyes másodpercét annak, ami ezután következett. Még a vibrátoraim társaságánál is jobban. Bár ez talán nem meglepő.


   Maxim, 2020
   Eredeti cím: His Package, 2018
   Megrendelhető        Beleolvasó




   Negyedik részéhez érkezett Penelope Bloom Bekapnám nevű sorozata – angol eredetiben Objects of Attraction –, és el kell mondanom, hogy nem igazán értem az ilyen nagyon kreatív könyv- és/vagy sorozatcím fordításokat, mert nem tudom hol benne a ráció a figyelemfelkeltésen túl. S akik követik a Moly eseményeit, azok tudják, hogy ez a figyelem nem mindig hozza meg a kívánt hatást, mert a sorozat első részét szétszedték, lehúzták, sárba tiporták jóval a megjelenés előtt a cím és a fülszöveg alapján, pedig semmi pornográfiára hajazó akció nem volt magában a történetben a mostanság elvárt néhány erotikus jeleneten kívül. 
   Igen, ezek a történetek tartalmaznak erotikát, de mérsékelten, sőt más kiadványokhoz képest akár szűziesnek is lehet nevezni őket. Igazándiból még erotikusnak sem igazán nevezném őket, hanem inkább sikamlósnak. Történik célozgatás, erotikus felhangú flörtölés, de akció az nagyon mérsékelten. 
   Mint jeleztem, ez a sorozat negyedik része, angol nyelven még kettő hátra van, s ki tudja még mennyi lesz, hiszen a hatodik rész csupán az idén jelent meg. S annak ellenére, hogy egy sorozathoz tartozik, akár önállő kötetként is olvasható, bár a történet női főszereplője már jelentős szerepet kapott az előző részben is (Felfalnám), mint az aktuális hősnő legjobb barátnője – bár ő ezt a státuszt körme szakadtáig tagadta. Nem tagadom, nekem Lilith volt a kedvencem az előző részben is, mert annyira más volt, mint a romantikus-erotikus történetek tökéletesre fényezett hősnői. Szarkasztikus, negativista, kárörvendő, flegma, antiszociális és baromi jó szövege volt. Nagyon vártam ezt a könyvet, mert kiváncsi voltam mivel rukkol ki Lilith egy olyan történetben, aminek ő a hősnője. 
   Lilith-et jobban nem is lehetne jellemezni mint azzal, amit ő mond magáról, mindjárt a könyv kezdő soraiban: 


   “Mindig úgy gondolják, hogy nem vagyok túl „emberbarát”, bármit is jelentsen ez. Hát tudjátok, mit, seggfejek? Baromira emberbarát vagyok! Sok mindent szeretek az emberekben. Szeretem nézni, ahogy kissé peches dolgok történnek azokkal, akik megérdemlik. Szeretem kényelmetlen helyzetbe hozni az embereket. Csak mert nem úgy képzelem el a paradicsomot, hogy piknikkosárral a kezemben szökdécselek a legjobb barátnőmmel egy zöld mezőn, még nem vagyok pszichopata. Az, hogy valószínűleg előbb menteném meg egy macska életét, mint egy emberét… Hát, beismerem, talán kicsit közelebb kerülök ettől a pszichopata meghatározásához, de senki sem tökéletes. 
   Mindenkinek meg kellett találnia a maga örömét az életben. A bűnös élvezeteit. Az én örömömet véletlenül mások balszerencséje jelentette. Ezt talán kevésbé felkavaróan is ki lehetne fejezni… A legtöbb embert nem kedvelem, és élvezettel nézem a szenvedésüket? Hm, nem, ez sem jó. 
   Gyakorlatilag azt feltételezem, hogy mindenkire lesújt a rossz karma, és ha vagyok olyan szerencsés, hogy végignézhetem, amikor megtörténik, az csak bónusz. A pasi, aki az előbb munkába menet leöntötte kávéval a nyakkendőjét, valószínűleg néhány órája egyszerűen csak otthon magára hagyta az ártatlan golden retrieverét, aki csak egy kis hasvakarásra vágyott. Karma. A nő, akinek egy darab vécépapír lógott a cipősarkáról ebédszünet után, valószínűleg leszedte a keresztvizet egy szegény vevőszolgálatosról előző este egy nem működő kupon miatt. Még rosszabb, hogy a kupon valószínűleg azért nem működött, mert a nő – az emberek 90%-ához hasonlóan – nem vette a fáradságot, hogy elolvassa a részleteket a kártya hátoldalán. Bumm. A karma újra lesújt. 
   De van valami, amit még az univerzum nagy egyensúlyozásánál is jobban élvezek. Nem jövök könnyen izgalomba, és nem szokásom mosolyogni, de azt különösen élvezem, amikor arra várok, hogy a karma olyasvalakire csapjon le, aki kiakasztott.” 


   A főhősök találkozása banális: ugyanabban az épületben laknak, ugyanazon az emeleten és a postaládánál szoktak összefutni. Egy idő után Lilith keresi ezeket a futó találkozásokat, bár a pár szocializációja kimerül az egymás felé bólintásban, míg egy nap a postás összekeveri a csomagjaikat: Lilith-hez kerül a férfi csomagja, ami személyes iratokat tartalmaz – ugye mindenki tudja, hogy Lilith azonnal kibontja és kutakodik? –, a férfihez pedig Lilith rózsaszín csomagja, amiben egy méretes-véreres dildó van.  Így kezdődik a két főhős ismeretsége. 
   Nos, a tökéletes férfi (Liam) a Bob Smith nevet használja, a valóságban milliomos és rámenős, befolyásos mostohatestvére (Celia) elöl bújkál, aki valamiért fejébe vette, hogy a férfinek az ő ágyát kellene melegítenie. A nő egy sokkal idősebb politikus felesége, és aki semmitől nem riad vissza célja elérésében, sőt Liamet a tönkretétellel is megfenyegette, amennyiben az nem hódol be neki. Igazándiból nem értettem Liam finomkodó stílusát, hiszen ő maga is rövidre zárhatta volna a történetet – akkor nem született volna meg ez a könyv –, de amikor Lilith tudomására hozza az igazságot, a lánynál jobb partner nem is találhatna Celia végleges lerázására, hiszen Lilith lételeme az ehhez hasonló helyzetek minél alpáribb megoldása. És a partnerségtől a vágyig, majd a kölcsönös szerelemig rövid az út. 
   Mivel Lilith áll a történet központjában, többet lehet róla megtudni mint a korábbi részben: honnan jött, mi ellen lázad, miért lett olyan amilyen. Szeretném azt is elmondani, hogy a szerelem hatására Lilith megváltozik, kicsit kedvesebb lesz környezetéhez, kevésbé agresszív, de erről szó sincs. Ebből a történetből kimarad a jellemfejlődés, amin az olvasók nagy része szeret lovagolni. S mivel Lilith olyan különleges személyiség, a macskája sem lehet akármilyen, ugyanis a Roosvelt névre hallgató szőrzsák egy kevésbé ismert fajhoz tarozik: tacskómacska (vagy munchkin). Pont olyan mint a tacskó, csak macskában: hosszú test, rövid lábak.
   A történet most is E/1-ben íródott, természetesen váltott szemszögben, tehát Lilith és Liam meséli el hogyan is látták ők mindazt ami történt, bár egy rövid szösszenet erejéig Celia szemszögét is megismerhettem arról az akcióról, amikor a főhősök megfizetnek neki a szemétségéért. S epizódikusan most is feltűnnek a korábbi részek szereplői, különösen a Chambers ikrek (csak jelzem, hogy William egy szikrát sem változott) 
   Így a véleményezés vége fele illene valami nagyon okosat mondani/írni a történetről, de ez nem fog bekövetkezni, mert két dolog között ingadozom és az én olvasatomban mindkettő érvényes: 

   1. Bizarr, blőd történet, semmi meglepetés, semmi csavar, tele van túlzásokkal és hihetetlen epizódokkal, mint például a Celiával való végső leszámolás módja – bár, ha jobban utána gondolok szerénységem róvásán is van néhány naaaagyon vaskos poén. Vagy... 
   2. Figyelmen kívül hagyva az 1.-es pontban leírtakat, az ember lánya nyugisan hátradől, nem gondolkozik cselekmény kiszámíthatóságán, nem filózik jellemfejlődésen, bizarr epizódokon, hanem egyszerűen csak élvezi azt, ami történik és jókat vigyorog. Mert, ugye, ízlések és pofonok...  Ez a történet senki világát megrengeti nem fogja, de nem is ez a célja, hanem a szórakoztatás. 




A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések: 









   A sorozat rajongóinak kedvezünk a mostani játékkal! Minden állomáson betűket emelünk ki, amikből a sorozat egy-egy szereplőjének nevét tudjátok kirakni.
   Nincs más dolgotok, mint beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába a keresztneveket. 
   A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.


a Rafflecopter giveaway




12.03 Betonka szerint a világ... 



2020. október 16., péntek

Penelope Bloom – Felfalnám


   Bekapnám 3 


   Emily minden vágya teljesül, amikor felveszik álmai művészeti iskolájába Párizsba, ám egy nap betoppan az életébe a középsulis szerelme, Ryan és megbízza egy munkával. A férfi igazi ünnepimádóként minél nagyobb halloweeni bulit szeretne csinálni, és habár nem ismeri fel a nőben egykori osztálytársát, a dekorcuccok elkészítésére mégis őt szemeli ki. Tartsatok bloggereinkkel, hogy megtudjátok, mit gondolnak a Passion válogatás újabb humoros, romantikus regényéről! Ne feledjétek, a turné végén a Maxim kiadó jóvoltából meg is nyerhetitek a könyv egy példányát! 




   Egy ​dögös, új főnök szexi testtel és isteni muffinokkal. 
   Aki ráadásul a középsulis szerelmem. 
   És nem emlékszik rám. 
   Ugyan mi gond lehet? 
   Persze azon kívül, hogy őt látva alig bírom a bugyimban tartani a saját muffinomat, pedig pár hónap múlva fel kell pattannom egy repülőre, hogy Párizsba utazzak egy művészeti suliba, ahol végre valóra válhatnak az álmaim, amikre igazán, hosszú-hosszú évek óta vágyom. Nem hagyhatom, hogy egy pasi keresztbe tegyen ennek. Szerencsére csak egy gyors munkát kaptam tőle, pár dekorcuccot kell csinálnom egy nagy halloweenbulira. Szóval Emily, te szexmániás, nem szabad megtörnöd, még akkor sem, amikor a pasi édesebbnek néz ki, mint a péksütemények, amiket süt. És még akkor sem, ha utánad ő a legnagyobb rajongója az őszi-téli ünnepi időszaknak. Vagy ha ugyanúgy imádja a horrorfilmmaratonokat. Vagy ha elolvadsz már csak a mosolyától is. Szóval bármilyen álomszép is a szeme, tökéletes a teste, tudom, hogy fel kell szállnom arra a gépre, és ki kell vernem a fejemből a gyönyörű gyerekeinket, akikkel a fehér kerítéses házunkban éltünk volna. Ugye? 


   Maxim, 2020 
   Eredeti cím: His Treat, 2018 



   “Szegény vagyok, és szeretek képeket festeni. Ezen kívül sok bizonytalansággal, kétkedéssel és érzelmi fájdalommal küzdők. Mindez elég ahhoz, hogy művész legyek, nem?”


   Harmadik részéhez érkezett magyar nyelven Penelope Bloom Bekapnám (angol eredetiben: Objects of Attraction) sorozata, és minden bizonnyal folytatása is következik, mert az idén jelent meg a széria hatodik része, magyar nyelven pedig hamarosan a negyedik könyvnek (His Package – Megkapnám) is örülhetnek a sorozat rajongói. 
  A történet a Maxim Kiadó Passion válogatás sorozatában jelent meg, akárcsak a korábbi részek, s nem nagy filozófia kiatalálni, hogy ez bizony egy romantikus-erotikus történet lesz. Így indulásból még azt is el kell mondanom, hogy bár egy sorozat harmadik része, önálló történetként is megállja a helyét, tehát azok is nyugodtan kézbevehetik, akik nem ismerik az előző két könyv cselekményét. Igen, epizódikusan előfordulnak a korábbi részek szereplői is ebben a történetben is – sőt! egyeseknek nagyon is sok szerepe lesz a pár egymásratalálásában –, de ezt olyan nagyszerűen oldotta meg a szerző, hogy nem lesz hiányérzete azoknak, akik most kapcsolodnának be ebbe a sikamlós sorozatba. Mellesleg a történet nem annyira sikamlós mint ahogyan azt a címe sejteti. 
   A két főhős ismeretsége hosszú időre nyúlik vissza. Az középiskola utolsó évében partnerek voltak háztartástan órán. Akkoriban Ryan a menők társaságához tartozott, és az iskola legszexibb és leghisztisebb lányával randizott, Emily pedig... nos ő Emily. Művészlélek, mindene a festés és legnagyobb álma-vágya, hogy valamikor festészetből éljen meg. Mondanom sem kell, hogy Emily és Ryan nem voltak barátok az iskolában, de azóta már sok-sok év eltelt, szem elől tévesztették egymást és mindketten felnőttek. 
   Ryan a Buborékos Péket vezeti, azt a vállalkozást, amit Haileytől vett át, miután az a tévésszakács karriert választotta és férjhez ment William Chambersonhoz – mindez a sorozat előző részében történik (Her Cherry – Megnyalnám). Imádja az ünnepeket, közös lakásban lakik Steve-vel, volt iskolatársával és az amerikai foci feltörekvő reménységével, s mivel az évek során minden párkapcsolata kudarca torkollott, egy ideje már önkéntes cölibátusban él barátai nagy mulatságára. Ő a lányok legjobb barátja, s ha véletlenül az érzelmek is közbeszólnának, akkor Ryan messze menekül.
   Emily viszont egy lépésre áll nagy álma beteljesülésétől: néhány hónap múlva Párizsba utazik festőkurzusra, és ez a legfontosabb dolog az életében. Addig is alkalmi munkákból tartja fenn magát, többek között festő-foglalkozást tart abban az idősek otthonában, ahol a Nagyi él. Akik olvasták az előző könyvet, azok már tudják, hogy az idős hölgy Hailey nagymamája, teljesen rá van kattanva a szexualitásra, és nem veti meg a gyerekes csínyeket. 
   Ryan és Emily az idősotthonban találkozik össze. Ryannak egy művészre van szüksége a Galleonnal közösen szervezett halloween-partihoz, William pedig Emilyt ajánlja. Nem teljesen önzetlenül, mivel viszonozni akarja a segítséget, amit Ryan Hailey meghódításában nyújtott, és össze akarja boronálni őket. Az időzítés rossz, hiszen Emily Párizsba készül, de William nem ismeri a NEM szó jelentését, ha valamit a fejébe vesz. „Segítségnyújtása”, melyben a nőket nagy kanállal fogyasztó Steve is besegít, rengeteg mulatságos jelenetet eredményez, mert William nagy képzelőerővel rendelkezik. 
   Kedvenc karakter? Valamiért mindenki szerethető ebben a történetben, de az én kedvencem Lilith, Emily barátnője és egyben William Chamberson asszisztense. Szarkasztikus, negativista, kárörvendő, flegma, antiszociális és eszméletlenül jó szövege van. Vele majd a sorozat következő könyvében ismerkedünk meg jobban, de ebben a történetben is meglehetősen feldobta a hangulatot.. 
   Szórakoztató, megmosolyogtató történet volt sok-sok érzelemmel és némi erotikával. A főhősök szerethetőek voltak, a mellékszereplők is, mert ebben a történetben nem igazán van negatív hős – bár William Chamberson erősen feszegeti a határokat. Kicsit zavart a szexcentrikusság, ami a történet valamennyi szereplőjére jellemző, nemre és korra való különbség nélkül, de ez egy romantikus-erotikus kategóriába sorolt történet (bár több a sikamlós szöveg, mint maga az akció) nem szólhat világmegváltó eszmékről. 
   Természetesen ez is E/1-ben, váltott szemszögben írt történet, akárcsak a korábbi részek. Kivéve a végét, mert az bonyolult, elvégre ismét benne van William keze. Nekem tetszett, úgy ahogy volt. Jókat vigyorogtam, és még az sem zavart, hogy előre borítékolható a végkifejlet. 




Kapcsolódó bejegyzések 










   Mivel történetünk egyik főszereplője, Ryan imádja a különféle ünnepeket, úgy gondoltuk, hogy minden állomáson mutatunk egy édességes képet, ami alapján ki kell találnotok mely ünnepre gondoltunk! 
   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz




a Rafflecopter giveaway


 

[Blogturné Klub]
16 - Betonka szerint a világ...
18 - Kelly és Lupi olvas
20 - Dreamworld
22 - Hagyjatok! Olvasok!

2019. december 29., vasárnap

Penelope Bloom – Megnyalnám


   Bekapnám 2



A Maxim Könyvkiadónál jelent meg Penelope Bloom Objects of Attraction sorozatának első két darabja a Passion válogatás keretein belül. Vajon hogyan vélekedik a Blogturné Klub három bloggere a Bekapnám és a Megnyalnám regényekről? Kövesd a blogturné állomásait és a játékunk megfejtéséért cserébe esélyes lehetsz megnyerni ennek a két provokáló regénynek egyik példányát.




   William:

   Hogy ​hogyan találkoztam vele?
   Hát, egy úriember sosem kérkedik.
   De szerencsére én nem vagyok az.
   Először is fizettem a cseresznyéjéért (a pitéjéért, de nem ez a lényeg).
   Aztán megfosztottam a virágaitól.
   És utána? Ott hagytam a névjegyemet, majd kisétáltam, mintha az enyém lenne a hely.
   Ja, mondhatni, hogy erős indítás volt.

   Hailey:

   Hogyan találkoztam Williammel?
   Besétált a pékségbe, vett egy cseresznyés pitét, ellopott egy virágokkal teli vázát – még mindig nem tudom, mire kellhetett neki –, majd végül ott hagyta a névjegykártyáját.
   Mielőtt elmondom, mit csináltam a névjegykártyával, valamit tisztázzunk: William rosszabbkor be sem léphetett volna az életembe.
   A pékségem a csőd szélén állt.
   A bizarr exem nem akart békén hagyni.
   Ó, és amúgy egy 25 éves szűz voltam – igen, a tény, amit a barátaim minden adandó alkalommal az arcomba vágtak.
   Ha a szüzesség-problémámat Williammel oldottam volna meg, az olyan lett volna, mint egy kalapáccsal lecsapni egy legyet. Brutális túlzás, bár a legjobb fajta.
   De William őrülten dögös volt, ami hülye tettekre készteti a nőket. Olyan szexi volt, hogy még az én fejem is tele lett mindenféle őrültséggel. Például azzal, hogy egy légy még örülne is, ha William és a tökéletes kocka hasa csapná le. Így már legalább ketten lettünk volna így ezzel.

   Szóval felhívtam.

   Talán jobban át kellett volna gondolnom. Talán épp bele sétátok egy katasztrófába, és csak várom, hogy megtörténjen.
   Tudtam, hogy bajban vagyok, amint meghallottam a szexi, mély hangját a vonalban, ahogyan azt mondta: „Még mindig őrülten kívánom a cseresznyédet. Kiszállítást vállalsz?”



Maxim, 2019
Eredeti cím: Her Cherry, 2018



Kicsit bajban vagyok, mert egy ilyen terjedelmes fülszöveg/kedvcsináló után nehéz bármit is írni erről a történetről úgy, hogy az ember lánya ne spoilerezze szét – nem mintha nem szoktam volna megtenni.
A Megnyalnám a szerző Objects of Attraction sorozatának második része, melyben folytatódik (és véget is ér, mert a további részek nem róluk szólnak) a Chambers-ikrek története, s most William, az ikerpár másik tagja játszodja a főszerepet.
Amikor a sorozat első könyvéről írtam bejegyzést (His Banana – Bekapnám), már említettem, hogy annak ellenére, hogy a két ifjú Chambers-titán egypetéjű iker, a személyiségük, a munkamoráljuk, a módszereik teljesen mások. Beleértve a pszichés nyavalyájukat is. Míg Bruce kényszerbeteg és görcsösen ragaszkodik a precízitáshoz, a rendszerességhez, a kontrollhoz, addig William sokkal lezserebb figura már megjelenésében is, hogy vicces kis kleptomániájáról már ne is beszéljünk. Miután egyszer már megégette magát egy aranyásó hölgyeménnyel, William most arra játszik, hogy megbízhatatlan és célcsap lepedőművész imidzsét tökélyre fejlessze. Nem lehet haragudni rá, annyira cukin csinálja az egészet.
A bohém Williamnak ugyanolyan pengeéles esze van, mint ikertestvérének, bár az üzletben ő az aki a kockázatos megoldásokat kedveli. És ő az érzékenyebb, mert a léha életművész maszkja alatt egy nagyonis érzékeny és néha bizonytalan férfi található, akit élősködő szülei mindig meg tudnak vágni egy-egy újabb adag pénzzel. Bruce már immun szüleik próbálkozásaira, ezért minden Williamon csapódik le.
Míg az első részben csak epizódikusan jelentek meg a Chambers-szülők (természetesen akkor is pénzt követeltek újabb őrületeikhez), ebben a könyvben nagyobb szerephez jutnak, mert a szinte állandó pénzpumpolás mellett Williamra akarják kényszeríteni saját választottjukat - ez az epizód nekem kicsit meredek volt, mert nem a középkorban élünk és a pénz William kezében van, tehát még azzal sem zsarolhatták volna.
William és Hailey, a női főhős találkozása véletlenszerű volt. William betévedt a lány által vezetett pékségbe, kifizette a cseresznyés pitét és meglovasított egy csokor virágot. Vázástól. Csak úgy viccből, mert Williamnak soha nincs szüksége azokra a dolgokra, amiket másoktól megfúj, és nem is mindig titokban teszi. Ő ezt azért csinálja mert szórakoztatja, vagy mert bosszantani akar vele valakit. Ezek nem értékes tárgyak, de megbecsült darabjai titkos tófeagyűjteményének.
S akkor a véletlen összehozza Haileyvel, akinek egyetlen élő rokona az öregek otthonában élő nagymama (eszméletlen figura az öreg hölgy!) és akinek gondjai vannak a pékségével. Anyagiak, természetesen, de nemcsak. A lány huszonöt éves, szűz, és egy kitató ex zaklatja csupán azért, mert nem sikerült ágyba vinnie amíg együtt jártak.
Nem nehéz kitalálni, hogy merre tart ez a történet és hogyan alakul William és Hailey kapcsolata, bár a Chambers-szülők mindent megtettek annak érdekében, hogy ők ketten soha ne legyenek egy pár. S mivel William már ráfázott egy olyan nővel, aki csak a pénzét akarta, szinte sikerül is nekik.
Epizódikusan megjelennek az előző rész főhősei is, Bruce és Natasha, de nem nem kapnak akkora szerepet ebben a történetben, hogy kötelezően ismerni kelljen az előző rész cselekményét ahhoz, hogy teljes legyen a kép.
Hogy milyen volt a történet? Igazándiból az egyneknek elmegy kategóriába sorolható, mert túl nagy meglepetésekkel nem szolgált. Viszont a humora szenzációs és ez sokat számít. Sokkal lazább, viccesebb, mint az első rész, mert itt nem kell számolni Bruce kényszerességével. Itt a bohém William viszi a pálmát, kész röhely a kleptomániája és az is, ahogyan viszonyul hozzá. Hailey viszont egy teljesen átlagos női karakter, a szegény lány, akinek meg kell küzdenie a mindennapi betevőért, akinek szándékait félreértik, akit igazságtalanul vádolnak meg olyasmivel, ami még eszébe sem jutott. A kémia működött a szereplők között és az erotikus jelenetek sem nyomták el a történetet.
Összességében kedveltem ezt a könyvet – egy fokkal jobban mint az előző részt, mert jókat lehetett rajta vihorászni. Tehát én vevő lennék a sorozat további részeire is. Lehetséges Maxim Kiadó?



Kapcsolódó bejegyzés:





Banánok és cseresznyés piték várják, hogy megszámold őket! Minden bejegyzésben találsz egy rejtett linket, ami egy képhez vezet, melyen meg kell számolnod mennyi banánt illetve pitét látsz. Nincs más dolgod, mint beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Sok szerencsét!
A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz.






12.29 Betonka szerint a világ... - Megnyalnám
01.02 Dreamworld - Bekapnám