Szükség 2
Mi történik,
ha foggal-körömmel kell harcolnod azért, hogy megtartsd az életedbe váratlanul
berobbant igazit?
Colton
elrabolta a szívemet. Nem akarta, és bizton állíthatom, hogy én sem, de így
alakult. Betoppant az életembe, és rég halottnak hitt érzéseket gyújtott bennem
lángra. Olyan vágyat ébresztett bennem, amelynek a létezéséről eddig fogalmam
sem volt.
Rylee
egyenesen a tárolóból toppant be az életembe. Úgy érzem, hogy sose leszek már
ugyanaz, aki voltam. Rylee szemtanúja volt annak, ahogy a bennem élő sötétség
időnként a felszínre tör, mégsem tágít mellőlem. Harcol értem. Kétség sem fér
hozzá, hogy ő egy szent, én pedig a bűnös.
HOGY LEHET,
HOGY PONT AZ A SORSFORDÍTÓ ÉJSZAKA – AMIT EGYIKÜNK SEM AKART – AD ERŐT AHHOZ,
HOGY MINDENÁRON KÜZDJÜNK A MÁSIKÉRT?
HAJT MINKET A
SZÜKSÉG, A TESTÜNK IZZIK A VÁGYTÓL, DE ELÉG EZ AHHOZ, AMIT ÚGY HÍVNAK: SZERELEM?
Könyvmolyképző
Kiadó 2017
Eredeti mű: K.
Bromberg – Fueled, 2013
Amikor a
sorozat első részét, a Szükséget
olvastam, mindenki trilógiáról írt, beszélt s ez olyan jól rögzült is a
köztudatban, hogy azóta is trilógiáról beszélünk, bár a sorozatnak nyolc része
és egy kiegészítő novellája van, aminek legalább fele a Colton-Rylee kettősről
szól.
A sorozat első
része 2014-ben jelent meg egy másik kiadó gondozásában, aztán sokáig hitegettek
minket a folytatások megjenésével, míg az illető kiadó végleg el nem tűnt a
süllyesztőben. S mikor már mindenki letett arról, hogy valaha is olvasni fogjuk
a folytatást, meglepetésszerűen jött a hír, hogy a Könyvmolykéző Kiadó
megvásárolta a kiadási jogokat, s íme, három évvel az első rész után kézbe is
vehettük a második részt. Hogy a többit mikor, fogalmam sincs.
Én nem igazán rajongok
a YA vagy NA könyvekért, ezt soha nem is titkoltam, ezt pedig határozottan egy
new adult kategóriába sorolható történet. S mégis két kézzel kaptam utána, s
azt is elmondom miért.
Túl sokra nem
emlékeztem (s most sem emlékszem) az első részből , viszont arra határozottan
igen, hogy olyan durva függővége volt, ami nem hagyott nyugodni és mindenáron tudni
akartam, hogy miért történt meg az ami.
Ugye az első
részben Colton, a híres-neves autóversenyző és filantróp megismerkedik
Ryleeval, aki hátrányos helyzetű, testi-lelki bántalmazásokat szenvedett
gyermekkel foglalkozik. Nem nagy filozófia kitalálni, hogy megtetszenek
egymásnak és hosszas kerülgetés után össze is jönnek. Megtörténik a lepedőszaggató
szexszel telített éjszaka is, másnap reggel pedig Colton durván lapátra teszi
Rylee-t. S teszi ezt, miután egy egész köteten keresztül lihegett érte, s nem
tudta hogyan csábítsa hamarabb az ágyába. Nos, ez volt azt a miért, ami miatt tepertem,
és föltétlenül olvasnom kellett a folytatást.
Szó se róla,
ezt a magyarázatot mindjárt a második rész, a Vágy elején meg is kaptam, de mivel csak az olvasó számára tiszta a
kép, a történet és a konfliktus megy tovább.
Ugye ez egy
E/1-ben megírt történet, mi több, váltott szemszögű is, tehát mindkét főhős
szempontjából megismerjük a történtet, de ez nem annyira zavaró – mondanom sem
kell, hogy a váltott szemszöget sem kedvelem –, mert a két szempont inkább
kiegészíti egymást, mint ismétli.
Nem mondanám,
hogy nagyon kedveltem a történetet, illetve nem is a történettel volt bajom, hanem azzal amivé Colton és Rylee konfliktusa alakult. Mert az egész egy teljesen
irracionális akarom-nem akarom játék, egymás bántása és kerülgetése lett, de
mikor lehetett a racionalitást és a szerelmet egy mondatban említeni? Míg Colton motivációját viszonylag meg tudtam érteni, a Rylee-ét nem. Értem én, hogy egy nőnek jogában áll meggondolni magát, de ilyen gyakran és ennyire következetlenül? Hányszor kell valakit kidobni az ajtón, hogy ne másszon vissza az ablakon?
A segítőkész
barátok, családtagok, munkatársak, még Colton házvezetőnője is hozzájárul, hogy
Rylee és Colton közötti konfliktus ne oldódjon meg olyan könnyen, mert
beleavatkozni és kéretlen tanácsot adni mindenki tud.
“A hangom jéghideg, mert Haddie állandóan
beleszól abba, hogyan kezelem a Coltonnal való kapcsolatomat, ami már nincs is.”
S nemcsak a
kéretlen tanácsadók fokozzák az áldatlan állapotot s mindazt ami ezzel jár, hanem Colton múltjából felbukkanó
nők, illetve azok is, akik a jelenéhez, vagy a jövőjéhez szeretnének tartozni.
Colton híres autóversenyző, s mint olyant, állandóan körülzsongják az ajánlkozó
nők, neki csak választania kell. Egy ideig gyakran meg is tette, ez pedig most
visszaüt az őt követő volt ágyasok hadának személyében, s akkor még nem
beszéltem Tawnyról, Colton asszisztenséről, aki mindent elkövet, hogy ágyába
csalja a férfit és tovább mérgezze Ryleeval való kapcsolatát.
Meglehetősen
terjedelmes kötet, hiszen 500+ oldal. Ezt a lepedőszaggató erotikával dúsított
akarom-nem akarom, próbáljuk meg, de mégsem játékot kicsit rövidebben is el tudtam
volna képzelni. A zenével való üzengetés is kicsit eltúlzott volt. Ez menő és
cuki egy tizenéves pár esetében, nekem kicsit gyerekesnek tűnt, mert itt azért felnőttekről beszélünk. Az is zavart,
hogy olyan előadókat említett, akiket a szerző, mint amerikai lakos ismer, mert
helyi sztárok, de nekem nem igazán volt honnan, s guglizás után sem kedveltem meg őket… Okés, Pinket és Ushert mindenki
ismeri, de ők a kivételek voltak, amik erősítették a szabályt.
Hogy van-e
happy end? Nézőpont kérdése. Colton és Rylee megoldják gondjaikat, de Rylee még
mindig csak az igazság egy részét ismeri és nem úgy néz ki, hogy Colton valaha
is el fogja neki (vagy bárki másnak) mesélni gyermekkorának traumatizáló
történéseit. S mikor már azt hittem, hogy viszonylag egyenesben vannak, a
szerző ismét megörvendeztetett egy függővéggel.
Kinek
ajánlanám? Első sorban azoknak, akik kedvelik az erotikus történeteket, mert
itt bizony történik egy s más. Azoknak is, akik rajongói a váltott szemszögú
írásoknak, mert ebben az esetben nagyon jól el lehet merülni minkét szereplő
lelki világában, talán jobban is mint amennyit
a történet megkívánt volna. És mindenkinek, akinek az első rész
ismeretében hiányérzete volt, de természetesen ízlések és pofonok…
További részek angol nyelven: