Courtney Milan - Az örökösnőhatás

Brothers Sinister 2

Miss Jane Fairfield semmit sem csinál jól. Társaságban folyton sületlenségeket beszél – ráadásul megállás nélkül. Hiába kerülnek egy vagyonba, a ruhái csúfot űznek a divatból. Még a tekintélyes hozománya sem mentheti meg attól, hogy közutálat tárgya legyen.
És pontosan ez a célja. Megtenne bármit, hajlandó lenne megalázkodni is, hogy hajadon maradhasson, és biztonságban tudhassa a húgát.

Mr. Oliver Marshallnak pedig mindent jól kell csinálnia. Egy herceg balkézről született fia, aki szerény körülmények közt nevelkedett – és eltökélt célja, hogy hangot és hatalmat ad a közembereknek. Elég egy rossz lépés, és soha nem kapja meg az esélyt, hogy valóra válthassa az álmait. Semmi szüksége arra, hogy megmentsen egy botrányos nőt. Arra pedig végképp nincs szüksége, hogy belé szeressen. Ám van valami a bájos és merész Jane-ben, aminek képtelen ellenállni… még, ha ezzel tönkre is teszi mindkettejüket.

                                        

Gabo, 2016

Eredeti mű: Courtney Milan – The Heiress Effect

Továbbra sem hívnak senkit Sinister-nek a könyvben, miért Sinister-fivérek a sorozatcím? Rendben, az elsőnél elbaltázták, másokkal is előfordult, de nem hinném, hogy rajtam kívül ez senkinek nem tűnt fel. Vagy egyszerűbb úgy tenni mintha minden rendben lenne?

A sorozat második része után körülbelül kezdem érteni, hogy miről is szól ez tulajdonképpen, mert, hogy nem klasszikus romantikus történetek gyűjteménye az biztos. Illetve az, de nem a habos-babos fajtából, inkább szociálisan érzékeny sorozat. Inkább kor-kép, mint klasszikus romantikus regény, bár, természetesen van egy romantikus szála is, ha nem kettő.

Míg az első részben a munkásosztály szakszervezetbe való szerveződéséről és a tömegek higiéniájának javításáról, egészégügyi ellátásról, az oltás fontosságáról volt szó, most női emancipáció, a nők hozzáférése a felsőbb szintű oktatáshoz (mondhatnám azt is, hogy bármilyen szintű oktatáshoz), vállasztójog a tömegeknek (és a nőknek is) van terítéken. Már az első részben (A hercegné háborúja) is ízelítőt kaptunk abból, hogy mi volt a nő státusza abban a korban, társadalmi rétegtől függeltenül. Ennek bemutatására most kicsit nagyobb hangsúly kerül. Ugye, ha valaki az alacsonyabb rétegekhez tartozott akkor dolgoznia kellett (ha nem egyéb keményen a háztartásban), ha a szépek és gazdagok sorait erősítette, akkor elég volt ha szép és gazdag volt, de ezen túl semmilyen más joguk nem volt – társadalmi osztálytól függetlenül –, mint szépnek lenni, szépen mosolyogni és alárendelni magukat a férfiak akaratának, legyen az apa, gyám, férj, családfő. S történik mindez a 19. század második felében, amikor a nőknek kezd elegük lenni az elnyomásból és útjára indul a szüfrazsett-mozgalom.

Meglehetősen olvasottnak és műveltnek kell lenned ahhoz, hogy bizonyos dolgokat és utalásokat megérts. Én például nem tudom mi az a fausti szerződés, illetve csak sejtem, hogy átvitt értelemben azt jelenti, az illető eladta lelkét a sötétebb erőknek. Goethe kimaradt az általános műveltségemből és valahogy nem is áll szándékomban pótolni, legalábbis nem mostanság. S ez csak egy példa volt mindazokra az irodalmi vagy tudományos utalásokra amikkel talákozunk a könyvben.

A könyv Mendel első és második törvényét  a szegregációról – ami az öröklődéstan alapja - Darwinnak tulajdonítja (legalább következetes, az első részben is ezt tette) és olyan statisztikai elemeket említ, amik a korra nem lehettek jellemzőek, bár a statisztika, mint tudomány, már létezett: "Sebastian azt állította, ha az eltérés a megváltozott körülményekre adott válaszként szignifikáns, azt bizonyítja, hogy Darwinnak igaza van." – No, akinek a statisztika valami véletlen folytán kimaradt az életéből, annak ezt a mondatot akár le se fordították volna. Szignifikáns? Komolyan? Egyébként Sebastiant – aki az első részben is szerepelt és a herceg unokatestvére és barátja – nagy valószínűség szerint Mendelről mintázta, legalábbis ami a tudományos munkásságát illeti, bár Mendel a borsót osztotta-szorozta és nem a tátikákat. De ez nem Sebastian története, hanem Oliver Marsall-é, a törvénytelen hercegi sarjé, aki politikai karriert akar befutni és ennek érdekében sok dologra hajlandó.

A romantikus szálat Jane Fairfield és húga képviseli. Jane Fairfield, aki maga is balkézről született gyermek, akárcsak Oliver Marshall, a hercegi testvér, és akinek látszólagos küllöncsége éles elmét takar. Hogy ő a társaság bohóca és minden gúny céltáblája? Szándékosan lesz azzá, mert ezzel húga mellett tud maradni. Azért kell megemlíteni Emilyt, a húgát, mert ez egy újabb ízelítő abból, hogy mit jelentett az 1800-as évek második felében az orvoslás, mennyire kezdetleges volt még az orvostudomány a mai szinthez képest és a tudatlanság a sarlatánok paradicsomává változtatta azt, ami tulajdonképpen a betegek javát kellett volna szolgálnia. Emily ugyanis epilepsziás és gyámja – saját állítása szerint puszta szeretetből és segítőkészségből – a kor összes sarlatánját felvonultatja, hátha valakinek összejön az eredményes kezelés. S bár Jane vagyonos és nagykorú, csak akkor tud a húga segítségére lenni, ha mellette marad, ezt pedig nehéz elérni egy olyan begyepesedett gondolkodású férfinél, mint Emily gyámja.

Tény, hogy most már más szemmel nézem ezt a sorozatot, bár még mindig nem lett kedvenc, de ízlések és pofonok...

Ha rendszeresen olvasod az írásaimat, akkor tudod, hogy nem igazán szoktam a könyvek borítójáról beszélni, mert az a véleményem, hogy a csomagolás nem minősíti a tartalmat, de most meg kell jegyeznem, hogy az idén rengeteg ronda csomagolást láttam. Ez kivételesen ronda és semmi köze nincs a tartalomhoz. Világosítson fel valaki, hogy ne halljak meg hülyén, aki a borítót tervezi, meg aki jóváhagyja, egyáltalán olvassa a könyvet, vagy hasára üt és annyi? Ha nem meztelen nő, akkor meztelen pasi, mert az erotika mindent elad?

Még két része van a sorozatnak, és természetesen kiegészítő novellák, amiket nem hinném, hogy kiadnak magyar nyelven, de a fülszövegüket olvasva nincs jelentőségük a történet szempontjából, hisz nem igazán fontos mellékszereplők történetei. Hogy a harmadik és negyedik könyvet (The Countess Conspiracy, The Suffragette Scandal) mikor jelenteti meg a kiadó, nem tudom, nem jártam utána. 

A sorozat első része:

A hercegné háborúja

Gabo, 2016

The Duchess War