Egy font hús 3
Riley Moore
váratlan hívást kap; édesapja súlyos állapotban kórházba került. A börtönviselt
nehézfiú öt év után mindent hátrahagyva hazautazik, hogy helyrehozza a
kapcsolatát a családjával. Eközben felejteni próbál, hiszen a hosszú börtönéveket
egy lányról álmodozva volt képes túlélni, aki egykor a világot jelentette neki,
és aki soha nem lehet már az övé
Lexie Pierce
sok fájdalmon ment keresztül, de megvalósította az álmait. Sikeres üzletasszony
lett, aki tudja, mit akar, de Riley felbukkanásával ismét fellángol az egykori
szenvedély. Azonban a lány tartozik egy vallomással a srácnak, mielőtt
kiderítenék, vajon képesek-e újra bízni egymásban
Libri, 2017
Eredeti mű:
Sophie Jackson – A Measure of Love, 2016
Ugyebár az Egy font hús sorozat harmadik,
elméletileg befejező része, de kvázi-hivatalos források szerint még az idén
megjelenik önálló kötetben a 2.5 rész, ami egy csupán hetvenkilenc oldalas
novella (az angol variánsban). De ez még a jövő zenéje és majd meglátjuk mi
lesz, a kiváncsiak a Molyon megtekinthetik a tervezett borítót és a
fülszöveget.
Nem siettem el
a könyv olvasását gyorsan a megjelenés után, mert az előző rész, az Egy csepp remény az én olvasatomban nem
emelkedett fel az első rész, az Egy font
hús szintjére. Ez pedig még a második résznél is gyengébbnek tűnik. Ne
értsd félre, nem rossz, csak semmi extra, és a sorozat első része után – amit
nagyon kedveltem és annak idején el is mondtam, hogy miért –, másra és sokkal
többre vártam a szerzőtől és a történettől.
Ez a rész a
haveri kör harmadik tagjának, Riley Moore története. Már ez egy plusz a többi,
hasonló sorozathoz képest: a baráti tarsaság tagjai férfiak és nem nők, annak
ellenére, hogy ez lényegében romantikus-szerelmes történetek sorozata. És az is
plusz, hogy a szereplők kitörnek a mostanság divatos sémából: lelki sérült
milliomos fickó, aki irányításmániával takarja saját hiányosságait és
partnerként a világszép szegény lány, akinek tehetségéhez és zsenialitásához
foghatót még nem hordott hátán a föld. Nem, Sophie Jackson karakterei nem
ilyenek. Riley Moore autószerelő, miután ígéretes üzletember-jövöjét még az
egyetemen derékba törte, amikoris orgazdaságért néhány hónapra lecsukták. S
partnere a lány a szomszédból-típus, Lexie (Alexis) Pierce, aki apja hirtelen
halála miatt kénytelen feladni továbbtanulási álmait és a történet jelenében
egy eredeti kis ékszerboltot működtet.
Ez a könyv
kettejük szerelmének története, kezdve attól a pillanattól, amikor még
mindketten kiskamaszok és Lexie családjával a környékre költözik. S hogy mi
történt a múltban közöttük, azt Riley itt-ott felbukkanó visszaemlékezéseiből
tudjuk meg, miközben a jelenben kettejük története egyre jobban bonyolódik és
fokozatosan minden eltitkolt dolog kiderül, kezdve a négy-öt éves Noahval, aki Riley és Lexie utolsó
találkozásának az eredménye.
Szó se róla,
Noah tündéri gyerek és szövege is van, ami nagyon szórakoztatóvá és
szerethetővé teszi, csak érzésem szerint a szerző nem igazán volt még 4-5
évesek társaságában, mert az egy dolog, hogy jópofán elselypegtünk Noahval, de
értelmi képességei és viselkedése jóval a korának megfelelő előtt járt… olyan
koravén módon. S ami azt illeti, anyukáját, Lexie-t sem szerettem meg, mint
karakter, mert egy önfejű, önző, akaratos nőszemély, aki a Riley-vel való
kapcsolatában mindig a saját személyét, jólétét és akaratát helyezte az első
helyre.
Maga a
történet nem nagy szám, a rossz fiú vezekel bűneiért, megdolgozik apja
bocsánatáért és azért, hogy gyermekét és szerelmét maga mellett tudhassa. S
teszi ezt hosszan, mert sem apjával nem tudja megtalálni a hangot, sem
Lexie-vel, aki ugyan elismeri, hogy hibázott, amikor eltitkolta előle gyermeke
létezését, de ennek ellenére nem hajlandó nyitni a férfi fele, bár a kémia
kettejük között nagyon jól működik továbbra is.
A történet
egy-egy pontján találkozunk az előző részek szereplőivel, Wes Carterrel és Kat
Lane-nel, Max O’Hare-ral és Grace Brooksszal, valamint a Riley testvéreivel: az
előző részből már ismert Tate-tel, valamint Dex-szel és Sebbel. Ők mindhárman
nagyon szerethető és eredeti egyéniségek, nem lenne rossz a történetüket
olvasni, bár semmi ilyesmiről nem hallottam, de ez nem jelenti azt, hogy
valamikor nem fog bekövetkezni.
Ami szerintem
fölösleges volt, az a könyv utolsó fejezeteiben történő autóbaleset, melynek
szenvedő alanya maga Riley, a főhős. Ennek
nagyon hatásvadász szaga volt és annyira kellett oda, mint döglött lovon a patkó.
Mit mondhatnék
még róla? El kell olvasni, mert ízlések és pofonok…
Mr. Park Moore
egyetemesen érvényes aranyköpése:
"– Fiam – mondta. – Figyelj rám: ha egész
életedben csak egyetlen tanácsot adok a nőkkel kapcsolatban, akkor az legyen
az, hogy soha ne feltételezz semmit!"
(Sophie
Jackson – Egy lépés feléd, Libri, 2017)
A sorozat előző, magyar nyelven is megjelent részei a Libri Kiadótól:
1. Egy font hús, 2016
A Pound of Flesh
2. Egy csepp remény, 2016
An Ounce of Hope
Kiegészítő novellák, egyelőre angol nyelven:
1.5 Fate and Forever
2.5 Love and Always - ha a hírek igazak, még az idén olvasható lesz Egy őrült pillanat címmel