Mint minden évben, 2025 is bővelkedett karácsonyi témájú olvasnivalóban, s a megjelenések már októberben megkezdődtek. Nem igazán tudnám számszerűsíteni, hogy pontosan mennyi is az annyi, de az biztos, hogy én tizenkilencet olvastam el. Természetesen ennél több van, legalább kettővel, mert Karen Swan idei karácsonyi történetét még nem volt szerencsém olvasni – bár reménykedem benne, hogy hamarosan megjelenik elektronikus formátumban is, s akkor természetesen elolvasom, mert nagy rajongója vagyok a szerzőnek. A másik pedig Debbie Macomber könyve, melynek megjelenése ritkán marad ki a karácsonyi szezonban. Én évek óta nem olvasok semmit Debbie Macombertől. Próbáltam többször is, de valahogy nem passzolunk össze.
Nos, a tizenkilenc karácsonyi témájú könyv olyan volt, amilyen. Személyes véleményem, hogy mintha nem igazán dobták volna fel a hangulatomat. Volt közöttük jobb is, rosszabb is, nyálasan giccses, vagy akár olyan is, ami annyira elrugaszkodott volt a valóságtól, hogy be sem fejeztem.
Természetesen nem fogom most mint a tizenkilenc könyvet kivesézni, mert kinek van arra ideje, de azért megemlítenék néhányat azok közül, amik megmozgattak bennem valamit – és ezt nem kizárólag a jó dolgokra kell érteni.
Kossuth Kiadó
Úgy néz ki, hogy a legújabb sláger ami az erotikus könyveket illeti, az a fordított hárem felállás. Értsd: egy nő, több férfi, és mindez egyszerre. Ezt a pornográfia „gang bang” címkével jelzi. S azért mondom, hogy pornográfia, mert ez a könyv az volt. Történet szó szerint nulla, zéró, nada, csupán egy nő és négy férfi dug 352 oldalon keresztül, s ezt mindeki émelyítően nagyon élvezi. Mármint ők, akik részt vettek benne, mert én, az olvasó nem.
Az, hogy végigolvastam volna túlzás lenne mondani, inkább végiglapoztam: dugnak... dugnak.... még mindig... már megint... ismét... s láss csodát! A nő még lábra tud állni.
Kossuth Kiadó
A kötet tulajdonképpen nem egy, hanem három történetet, kisregényt tartalmaz. Minő véletlen! Mindegyik történetecske egy-egy Holiday testvérről szól.
Igazándiból én kedvelem Devney Perry írásait, mert nem szokott túlzásokba esni, nem feszegeti a valóság határát és szereplői normális, közönséges emberek, mint bármelyikünk ismerősei, szomszédai. S ez most is rendben van, csak valami azért mégsincs, mert ezek a szösszenetek nagyon mellé mentek. De nem vagyunk egyformák, lehet hogy másoknak pont ez a bugyuta, szirupos maszlag fog bejönni.
Nem mondanám, hogy bűnrossz volt, mert azért két pozitívumot is említeni tudok. Az egyik egy hétvéves leányzó, aki egymaga elvitte a show-t, s teljesen biztosan a testén valahol ott van az ördög jele. Viccen kívül. Én pedig imádom az ilyen vásott kölyköket – különösen, ha a máshoz tartoznak. A másik pozitívum az, hogy ezek csak kisregények. Most képzeljétek mit szenvedtünk volna, ha mindhárom Holiday-tesó megkapja a maga 300+ oldalas könyvét.
Könyvmolyképző Kiadó
Nem tudom ki olvassa a Vinton Kiadó havi rendszerességel megjelenő füzetes regényeit, sok évvel ezelőtt én olvastam. Azért tudom, hogy ez a történet sem írásmódjában, sem terjedelmében nem igazán emelkedik az ott megjelenő orvosos sorozat történetei fölé. Csak ha ott jelenne meg, akkor pfújjolás fogadná, mert olyant olvasni snassz.
Amúgy kedves kis történet, s azonosulni is tudtam a két főszereplővel, hiszen én is meglehetősen sok pénz költök LEGOra. Csak én nem magamnak veszem. Túl sok nyálas karácsonyi dolog sincs benne, s viccesnek ígérkezett, amikor az ex a hősnő húgát készült feleségül venni, mert az olyan kínos tud lenni. Nem volt az, mert kapcsolatuk sem igazán volt. De egynek elment a multikulturális karácsonyával.
Könyvmolyképző Kiadó
Kicsit parázva fogtam neki ennek a történetnek, mert az első rész (Holiday Romance – Karácsonyi románc) nem jött be, és néhány fejezet után feladtam az olvasást. Ez viszont sokkal izgalmasabb volt, mert két régi iskolatárs szövetkezett össze, hogy a család leszálljon róluk, amiért nem élnek párkapcsolatban. S ez az ami engem mindig felbosszant. Értem én, hogy az ember társas lény, de miért kell csak a konvenciók miatt bevállalni egy párkapcsolatot? A családnak nincs más dolga, csak szekálni egy egyedülálló családtagot?
Volt benne bonyodalom bőven, félreértések, nárcisztikus ex, akit az oltárnál hagytak faképnél, bonyolult családi kapcsolatok és természetesen happy end... szóval unalmas az végképp nem volt.
Eredeti cím: The Chirstmas Dog Sitters
Pioneer Books
Minden családban van egy balek. Az akire mindent rásóznak, minden leosztanak neki, mert ő ráér, egyéb dolga sincs. A történet hősnője egy ilyen balek. S adj hozzá egy rakoncátlan kutyát, egy csalafinta nagyapát, akinek mintha kapuzárási pánikja lenne. Kedves, kiszámítható történet, amit a szórakoztatásra lett kitalálva, s ezt a szerepet be is tölti.
De! És itt jön az, ami közfelháborodást – hogy ne mondjam tömeghisztériát – váltott ki ilyen-olyan fórumokon: ezt a könyvet AI fordította. Szóval reszkessetek fordítók, mert ha egyszer megtörtént, többször is előfordul majd, míg ígénytelen, pénzorientált cégek végleg lecserélnek titeket, mert azt az éhbért is sajnálják, amivel a szemeteket kiszúrják.
Hogy milyen a fordítás, fogalmam sincs, mivel nem ismerem az eredeti angol szöveget.
Eredeti cím: The Cat of Yule Cottage
General Press
Ez nem az a tipikus blőd karácsonyi történet. Tavaly már olvastam a szerzőtől és kedveltem azt, ahogy a mágikus realizmust keverte a jelen és múlt történéseivel. Ezt a modellt követi most is, bár ebben az esetben annyira feszegeti a mágikus realizmus határait, hogy már-már fantasy-nek is lehetne nevezni.
Ehhez a könyvhöz hangulat kell, mert bár van egy romantikus szála is, itt azért véresen komoly dolgokról is szó van. Aki olvasta a szerző tavaly megjelent könyvét (Macska a fagyöngy alatt) az könnyen felfedezi a két könyv közötti hasonlóságokat. Mert az alap ugyanaz: családok közötti sok generációs viszály, tulajdonjogi gubancok, barátságtalan helyi közösség, ami nem igazán fogadja be a kívülállókat, két idősík, s a felsorolást még lehetne folytatni. Ó, és természetesen ott az állandó fekete macska is.
Fura, de szerethető könyv – nekem bejött.
Eredeti cím: Snowed In at the Cat Cafe
Pioneer Books
Szeretem a macskákat, sőt már jártam macskákkal teli kávézóban is, gondoltam ez egy jó kis limonádé lesz, mert minden adott hozzá. Hát nem. Engem ez a könyv több szempontból is idegesített, olyannyira, hogy egy idő után feladtam, tehát befejezetlen maradt, s nem is látok reményt arra, hogy valaha is újra a kezembe vegyem. Annyira idegesített a férfi főhős állandó rinyálása és szabályos depressziója, hogy képtelen voltam folytatni. Igen, az ember megrendül, ha valakit elveszít. De ha ekkora traumát okozott neki a macskája elvesztése, akkor mi történt volna ha egy családtagját veszíti el?
Ez a személyes dráma számomra erősen túltolt volt, feladtam.
Igazándiból mindegyik olvasott karácsonyi könyvről tudnék ezt-azt mondani, de akkor soha nem lenne vége ennek a bejegyzésnek. Viszont tudok ajánlani néhányat, melyek közül lehet, hogy majd egy-kettő elnyeri tetszéseteket: Phillipa Ashley: Karácsonyi vakáció, Rebecca Raisin: Karácsony Párizsban, Beth O’Leary: Karácsony reggelén, Sarah Morgan: Karácsonyi könyvklub, Emma Heatherington: Jövő karácsonykor. De az a lényeg, hogy olvassatok. Lehetőleg valami olyant, ami tetszik és feldobja a napotokat, estéteket.
S ha addig nem találkoznánk, akkor boldog karácsonyt!








