Felföldi esküvők 2
Maggie
McCallum álmai újdonsült vőlegényéről nem éppen romantikus természetűek. Nem
elég, hogy úgy adták oda Owen Duffnak, mint valami zálogot, amely véget vethet
a klánok közötti viszálynak, hanem még balsejtelem is gyötri, hogy vőlegénye
esküvőjük napján meg fog halni. A Skót-felföld makacs fia mégsem engedi, hogy
lefújják az esküvőt, pedig tényleg veszélyben forog az élete. Owen évekkel
ezelőtt látta meg először Maggie-t, és legszívesebben azonnal ágyba vitte
volna. Kockázatos dolog szemet vetni egy másik klán vezetőjének a húgára, de
Owen szenvedélyesen beleszeret az egyetlen nőbe, akinek a megszerzésére szinte
semmi reménye sincs…
HarperCollins,
2018
Eredeti cím:
The Groom Wore Plaid, 2016
Két skótos sorozat is fut párhúzamosan a HarperCollins Kiadó Széphistória szériájában mostanság. Az egyiket Brenda Joyce neve jelzi és Felföldi rózsák név alatt jelenik meg, a másik Gayle Callen tollából származik és Felföldi esküvők sorozatcímmel került be a köztudatba. Ez utóbbi a jobb, legalábbis az én olvasatomban, de mindenki eldönti magának, hogy melyiket kedveli jobban, mert ugye nem vagyunk egyformák.
Bátran
állíthatom, hogy szeretjük a skótos történeteket. Barátaim, ismerőseim is
lelkesen jelzik, ha valahol felröppen a hír, mely szerint valamelyik kiadó
újabb, témába vágó könyvvel, sorozattal készül kirukkolni – egyébként még
mindig várom, hogy valamelyik kiadó felvállalja Maya Banks felföldiekről szóló
két sorozatának a magyar nyelvű megjelentetését. Elképzelhetően jó buli lenne.
Nem áll szándékomban elemezgetni miért is kedveljük ezeket a klasszikus
romantikus történeteket (már aki…), melyekben a fickók mindig annyira
ellenállhatatlanul férfiasak, mindenki maga tudja ennek az okát.
A makacs vőlegény a sorozat második
könyve, de kis jóindulattal önálló történetként is olvasható, hiszen a
történések csupán annyiban kapcsolódnak az első részhez, hogy ugyanarról a
klánok közötti viszályról van szó, és ebben a részben helyre kell hozni
mindazt, amit az első részben elbaltáztak. Az sem igazán számít, hogy a véletlen folytán kötött házasság végülis jól alakul és a fiatal házasok boldogok egymással.
Az első
részben, melynek címe A hamis menyasszony és szintén az idén jelent meg a
HarperCollins jóvoltából, a McCallum és Duff klánok közötti viszályt egy
házassággal próbálják helyrehozni, csakhogy a Duff klánvezér csele miatt a
McCallum vőlegény nem azt a Catriona Duffot rabolja el, akit elméletileg neki
szántak, hanem a hölgy azonos nevű, szegényebb unokatestvérét. Ezt
helyrehozandó, Owen Duff elkötelezi magát, hogy feleségül veszi Maggie
McCallumot.
A hősnőről
tudni kell, hogy fura álmai vannak, olyanok, melyeket maga sem igazán ért, de
bebizonyosodott, hogy ezek az álmok a jövőbe látnak és tragédiákat hivatottak
előrejelezni. Magie McCallum megálmodta, hogy esküvője napján vőlegénye meg fog
hallni, csakhogy senki nem hisz neki, maga Owen Duff sem, akinek megvallja
különleges képességét. Tehát Maggie arra játszik, hogy rávegye sármos
vőlegényét, álljanak el az esküvőtől. És Maggie helyzete sem könnyű, hiszen a Duff-klán tagjai közül nem mindenki lelkesedik az esküvőjért, sem a két klán közötti békekötésért.
Körülbelül
erről szól a történet, amely természetesen jól végződik, a szerelmesek – mert a
főhősök természetesen egymásba szeretnek – túljutnak mindenféle intrikán,
ellenségeskedésen és boldogan élnek míg meg nem hallnak. S ha már
szerelmesekről esik szó, akkor a szerző néhány lepedőszaggató erotikus
jelenettel is megfűszerezte a történetet, mert miért ne?
Szórakoztató
történet volt minden kiszámíthatósága ellenére. A hősnő jövőbelátását kicsit
eltúlzottnak találtam, néha már az abszúrd határát súrolta, de ez egy 18.
században játszódó történet és a skót amúgy is egy babonás, hiedelmekkel teli
nép.
Egyszer
mindenképpen el lehet olvasni, kedvelhető. Én személy szerint várom a sorozat
záró kötetét is, bár erre az idén nem hinném, hogy sor kerülne. S természetesen
ízlések és pofonok...
