2017. október 6., péntek

Julie Klassen - A néma nevelőnő

   
A General Press Kiadó jóvoltából ismét időutazást tehetünk az 1800-as évek világába Julie Klassen kalauzolásában. A kirándulásra a Blogturné Klub hat bloggere vállalkozott, a turnéval tartva érdekességeket tudhattok meg a történetről. Sőt, ha részt vesztek a nyereményjátékon, még a könyv egy példánya is a tiétek lehet.



Olivia Keene épp egy lánynevelő intézetbe tart, hogy állás után érdeklődjön, amikor a kíváncsisága letéríti az útjáról. A környék egyik nemesi családjának otthonában ugyanis estélyt adnak, és a lány mindenáron vetni akar egy pillantást az előkelő társaságra, és ha szerencséje van, a birtok tulajdonosára is, akit valamiféle titokzatos, megmagyarázhatatlan kapcsolat fűz az anyjához. Balszerencséjére azonban rajtakapják, ahogy egy fa mögött rejtőzve véletlenül kihallgat egy bizalmas beszélgetést a ház ura és annak fia, az ifjú Lord Bradley között. Egy beszélgetést, amely, ha kitudódik, óriási botrányba keverheti a családot. Lord Bradley ezért úgy dönt, ő maga ajánl munkát a lánynak, hogy ott tartsa a birtokon, amíg meg nem győződik róla, hogy nem ártó szándék vezeti. A két fiatal közti kényszerű ismeretség lassan szerelemmé mélyül, a múltjuk azonban veszélyezteti a törékeny vonzalmukat. Vajon van esélyük a boldogságra, ha a titkaik napfényre kerülnek?


General Press, 2017
Eredeti mű: Julie Klassen - The Silent Governess
   Megrendelhető




Julie Klassen írásait vagy szereti az ember lánya, vagy nem, mert egy olyan korban, amikor a romantikus írásokat fülledt erotikával illik bőven megtűzdelni, ő a klasszikus vonalat képiseli. Azt a vonalat, ami Jane Austen és a Brontë nővérek sajátja volt. Tehát hasonlóan híres kortársaival ellentétben – mert ő egy kortárs író – mellőzi történeteiből az erotikát és még a csókkal is fukarul bánik.
Nagyon ellentmondásos érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Egyrészt ez egy sokszereplős, millió titkot, fordulatot tartalmazó történet, melynek megírása minden bizonnyal titáni munka eredménye. Másrészt, minden bonyodalom és csavar ellenére ez néhol vontatott és túlbonyolított volt, ami azért bizarr, mert ami titok, szereplő, a történet múltjához és jelenéhez kapcsoldó esemény van ebben a történetben, az akár három könyvnek is elég lett volna. Minden túlzás nékül elmondható, hogy nem volt egyetlen szereplő sem, akinek ne lett volna legalább egy titka és az a titok ne kapcsolódott volna legalább egy másik szereplőhöz, legyen az a főhősnő, a lord, a vadőr, a szakácsnő, vagy bármelyik más szereplője a történetnek.
A történet hősnője a kivállóan magas matematikai képességekkel megáldott Olivia Keene, a kor társadalmi követelményei szerint egy senki, hiszen anyja egy leányiskolában tanított, s az ő nyomdokaiban lép Olivia is, apja pedig egy egyszerű írnok. És épp menekül, mert azt hiszi elkövetett valami megbocsáthatatlant. A körülmények és a kiváncsiság viszi Lord Bradwell kastélyához, ahol fültanúja egy kényes beszélgetésnek apa és fia között. Egy olyan titokról van szó, ami sok ember életét megváltoztatná, első sorban a jelenlegi örökösét, Edward Bradley-ét. Innen indul majd a bonyodalom, mert Oliviát a kastélyba fogják nevelőnőnek, legyen szem előtt, és ne legyen alkalma továbbadni a frissen szerzett információt. Nemsokára az is kiderül, hogy a két titoknak – mármint az Olivia Keene titkának és az Edward Bradley-ének – érintőlegesen köze van egymáshoz. Ez eddig nagyon egyszerű is lenne, csakhogy a kastélyban és környékén mások is élnek, és mindenkinek van egy vagy több olyan gondosan elraktározott információja, ami hatással lehet a történet végkimenetelére és emberi sorsokat változtathat meg.
Nem kedveltem a hősnőt. Rendben volt, hogy egy okos, öntudatos, a korra nem jellemzően független és bátor nőszemély volt, szeretjük az ilyen nőket, de némiképp túlzásnak tartottam, hogy a férfi szereplők nagy hányada kizárólag iránta táplált gyengéd érzelmeket. Egyikük természetesen Edward Bradley, hiszen erről szól a könyv, kettejük egymásratalálásáról. De ott volt még a helyi lelkész, Johnny, a lovászfiú és még Felix, a törvényes örökös is bepróbálkozott nála, bár őt inkább a hormonok hajtották és nem az érzelmek. Nekem kicsit ellenszenvesek az ennyire tökéletes és ellenállhatatlan szereplők.
A rengeteg titok, csavar és történés természetesen jól végződik, talán túlságosan is jól, hiszen egy mindenre kiterjedő boldog végkifejletet kapunk. Minden tisztázódik, minden a helyére kerül, a jók boldogok lesznek, s a gonoszak elnyerik méltó bűntetésüket. és természetesen az is kiderül miért volt jelentősége mindannak, amit a prólógusban olvashattunk, és ami Olivia gyermekkorába történik.
Igazán kedvelem a klasszikus romantikus történeteket, de ez nekem egy kicsit sok volt. Kéretik nem félreérteni: nem volt rossz, csak sok volt a titok, szövevény és véletlen egybeesés, valamint olyan, igazából a történet szempontjából lényegtelen és fölösleges apró történés, amelyekre tulajdonképpen még választ sem kapunk. Például ki volt a szolgálólány gyermekének az apja, vagy ki segítette Edwardot a faragásai tökéletesítésében, mert ezekre a választ csak feltételezni lehet.
Kinek ajánlom? Azoknak, akik szeretik a szövevényes, titkokkal teli történeteket, valamint azoknak is, akik kedvelik Jane Austen és a Brontë nővérek írásait, hiszen a stílus nagyon hasonló. Említettem már? Ez egy klasszikus romantikus történet.. vagy történelmi romantikus, kinek melyik elnevezés tetszik jobban, hiszen a 19. század elején játszódik. Meg az ízlések és a pofonok…


Nyereményjáték


Julie Klassen történeteiben nem idegen elem a nagy írónő elődök munkáinak felbukkanása. Mostani játékunkban idézeteket olvashattok ezen szerzők valamely könyvéből. A feladat, hogy rájöjjetek, melyik regényből származik az idézet, a könyv címét pedig beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.




"Köztudomású, hogy az előítéletet nehéz kigyomlálni, különösen olyan valakinek a szívéből, akinél a talajt nem lazította, nem termékenyítette meg a tanulás, a művelődés."



10.01. - Szembetűnő
10.02. - Kristina blogja
10.05. - Könyvvilág
10.06. - Betonka szerint a világ…