Romantikus pszichothriller, telis-tele titkokkal és váratlan fordulatokkal. Fedezd fel az elképesztő történet mélységeit és add át magad a borzongásnak!
Az akkor tizenöt éves Ginny Lemont 1975.
május 15-én elrabolják egy bolt elől Fort Lauderdale-ben. Az elkövető az egyik
legbrutálisabb dél-floridai motoros banda tagja.
Ginny élete ekkor örökre megváltozik. Új
nevet kap, új identitást és egy új életet az Everglades mocsár szélén – egy
ijesztő, durva és erőszakos világban, ahol mindenkinek álneve van, a hűség
pedig a túlélés kulcsa. Az egésznek pedig Grizz áll a középpontjában: termetes,
sötéten jóképű és ijesztő férfi, aki Ginnyvel valahogy mégis olyan gyengéd,
hiszen ő élete egyetlen igaz szerelme.
Így kezdődik az érzelmi
megszállottságról és a manipulációról szóló mese, amiben egy környezetéből
kiszakított lány kénytelen az egyetlen emberre támaszkodni, akitől figyelmet,
szeretetet és gondoskodást kaphat. A fogva tartójára. Ginny okos és
intelligens, de még csak tinédzser. Nehezen alkalmazkodik az új életéhez,
eleinte küzd ellene. Aztán belenyugszik a feltételekbe.
Vajon megmentik? Vagy elmenekül?
Kiszabadul élve, ha egyáltalán kiszabadul valahogy?
Könyvmolyképző Kiadó, 2017
Könyvmolyképző Kiadó, 2017
Az azonos nevű
trilógia első része – önálló történetként is megállja a helyét –, egy újabb
“rázós könyv” a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából. Néhol sokkal több a rázósnál,
mert a brutalitás határait feszegeti. Ez nem rózsaszín lelkületű, romantikáról
álmodozó kislányoknak íródott, annak ellenére, hogy a történet elején a hősnő
csupán tizenöt éves.
Keményen
indítunk: már a prológusban egy kivégzésen veszünk részt a hősnővel együtt, és
ezzel a szerző már le is lőtte a poént, mindenki tudja hogyan végződik a
történet, csupán azt kellett megismerni mi vezetett odáig.
A történetet maga
Ginny/Cicc meséli el egyes szám első személyben (kivéve az epilógust), s teszi
ezt meglehetősen szárazon, érzelemmentesen és énközpontúan, tehát a
történéseket és a szereplőket szubjektíven, az ő szemszögéből ismerjük meg. Tulajdonképpen
interjút ad, de ez csak a könyv végén lesz egyértelmű.
Ginny Love
Lemon (későbbiekben Cicc néven fut a történetben), a hippi-korszak s a szabad
szerelem eredménye, aki lényegében saját magát nevelte fel, hiszen anyjának és
nevelőapjának minimális felelősségtudata sincs. Kicsit fura, kicsit különc, de
koránál fizikailag fejlettebb, ami azt illeti mentálisan is, legalábbis ezt
hiszi magáról.
Ginny, mint
hősnő, nagyon ellentmondásos érzéseket váltott ki belőlem. Egyrészt eltúlozza
saját fontosságát azzal, hogy gyerekként a család pénzügyeit ő intézi – bár ez
csupán a csekkek befizetését jelenti –, majd ezt fokozva, alig 16 évesen üzleti
tanácsokat ad Grizznek. Ugyanakkor nem tanul a precedensből és felül egy idegen
fazon mögé a motorra, ami bizony nem vall valami éles elmére. Ginny-t nem
rabolják el, ő önként megy el az idegen motorossal, mikor az felajánlja, hogy
hazaviszi, s meg sem fordul a fejében, hogy talán ez a férfi nem mond igazat,
hogy távol kellene tartania magát tőle, hogy szóba sem kellett volna állnia
vele. A későbbiekben kiderül, hogy még ebből sem tanult.
Látszólag
saját elővigyázatlansága és hiszékenysége következménye az, hogy a motorosbanda
kezébe került, ahol a féltékenységtől kezdve a brutalitásig és erőszakig, a
szerelemig és törődésig, az emberi érzések és tulajdonságok széles skálájával
kell szembesülnie… S két férfi osztatlan figyelmével: a bandavezér Grizz, a
nagybetűs férfi obszesszív ragaszkodásával és a szinte még gyerek Grunt, a
kiemelkedően nagy intelligencia koeficienssel rendelkező személyekre jellemző
kissé suta, de annál kedvesebb és barátságosabb közeledésével.
Bűn lenne erre
a történetre ráaggatni a Stockholm-szindróma címkét, mikor egyértelműen nem az.
A Stockholm-szindróma esetében a túsz azonosul a fogvatartó által képviselt üggyel
és ezért viseltetik szimpátiával fogvatartója iránt, tehát távolról sem jelenti
azt, hogy a túsz beleszeret fogvatartójába, s ennek különböző változatait hosszan lehetne még ragozni. Ginny esetében “ügy“ sem volt, nem
is igazán berzenkedett a fogvatartása ellen, néhány, a telefonra vetett lapos
pillantás kivételével, hiszen ő ebben a felállásban azt kapta, ami eddig
hiányzott az életéből: egy közösséghez való tartozást, figyelmet, törődést és
szeretetet. Legnagyobb gondja nem a szabadságának ideiglenes korlátozása volt, hanem az,
hogy Grizz valamikor biztosan szexelni akar vele, majd a későbbiekben az
orális szex intimitása. Ez az intimitás-dolog egyébként nagyon ismerősen cseng,
s több helyen is találkozhattunk vele, csak a csókkal kapcsolatban.
Ginny/Cicc,
mint hősnő nem lett a kedvencem, és egyetlen percig sem szimpatizáltam vele,
viszont Moe-val a gót lánnyal igen, ahogy Grizzel is, annak ellenére, hogy a
felületes olvasó számára ő csupán egy kegyetlen bandavezér. Pedig nem az. Grizz
csak azokat bünteti – s teszi ezt meglehetősen kegyetlenül –, akik a banda
szabályai vagy tagjai ellen vétenek, veszélybe sodorva mindazt amit a Sátán
Serege jelent és addig elért. Még a holttestekkel sem kell vesződni, hiszen
Evergladesben székel a banda, a kerítésen túl ott a mocsár, s a krokodilok
mindig éhesek. A banda neve senkit ne tévesszen meg, szó sincs sátánizmusról
vagy más okkult praktikákról, bár még Grizz kutyái is Damien és Lucifer névre
hallgatnak.
“… ez a szerelmi történet végig ott volt az
orrod előtt, te pedig nem vetted észre. A férfi története, aki már az első
pillanatban belém szeretett, ahogy meglátott. Azé a férfié, aki mindig is a
lelki társam volt, és most is az.”
Ez a történet
erről szól: Ginny és Grizz szerelméről, kapcsolatáról, ami ugyan meglehetősen
bizarr körülmények között materializálódik, de ne magyarázzunk bele többet,
mint ami ott van. Ezen a szerelmen bukik el Grizz a bandából való kiszállás előtti utolsó métereken. Meg Ginny hülyeségén.
Nincs boldog
végkifejlet, bár ez nézőpont kérdése, annak, hogy kinek melyik szereplő a
szimpatikusabb, kivel azonosul jobban. Viszont van epilógus, ami ismét csavar
egyet a történeten és új megvilágításba helyez történéseket… és ami miatt nekem
ott pislákol lelkemben a remény, hátha Grizz mégsem…
A Kilenc perc egy 18 éven
felülieknek ajánlott történet a benne többször is előforduló erőszakos cselekedetek miatt. Ha
annyiszor 1 (itt tetszés szerint behelyettesíthető bármilyen pénznem) lenne a
zsebemben, ahány kiskorú ezt a történetet elolvassa, akkor gazdag nő lennék. De
nem baj, mert ha csak egyetlen túlzott önbizalomban és magabiztosságban
dagonyázó tizenévest is gondolkodásra késztet majd cselekvés előtt, akkor már
érdemes volt ezt a könyvet megírni.
Most nem lesz a tőlem megszokott “ízlések és
pofonok”, hanem két közhelyet pufogtatok el helyette: “alma nem esik messze a fájától” és “a tanítvány túlszárnyalja mesterét”. A könyv olvasása után mindenki
számára egyértelmű lesz miért mondtam/írtam ezt.
A sorozat további részei, egyelőre csak angol nyelven:
2. Out of Time
3. A Gift of Time
Nyereményjáték
Mostani nyereményjátékunkban motormárkák utáni nyomozásra
invitálunk titeket. A blogturné állomásain található rövid leírások alapján
kell kitalálnotok egy-egy híres vagy épp hírhedt motorlegendát. Fontos!
A megfejtésben a márkának és a típusnak egyaránt kell szerepelni pl így:
Harley-Davidson Sports Model KH Flathead.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll
módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő
emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi
címre postáz.)
Az olasz stílus és
elegancia szimbólumának számító robogó márka 1946-ban világot látott első
darabjai erre a névre hallgattak.
09.25. – Angelika blogja
09.27. – MFKata gondolatai
09.29. – Sorok között
10.01. – Könyvvilág