... már megint
Lassan
egy év telt el, mióta Ashley Carrigannal az írásról, a könyveiről, a terveiről
beszélgettünk. Akkor még a magánkiadással küszködő szerző volt, tizennégy
kiadott könyvvel. Bár tudtuk, hogy ez változóban van, az információ még nem
volt nyilvános, tehát nem beszélhettünk róla. Azóta a rajongói már tudják, hogy
sikerült egyik célját elérnie: ezentúl az egyik közismert kiadó jelenteti meg
az írásait, a Könyvmolyképző, az a kiadó, ahol mindig is lenni szeretett volna.
Júniusban jött az első könyv, az Árnyjátékos, s hamarosan következik a második,
az Ikrek hava.
– Mi
változott az életedben?
– Még
tempósabb lett. Az éremnek mindig két oldala van. Az egyik oldalon ott az öröm
és a megnyugvás, hogy végre a boltokban vannak a könyveim és sokkal szélesebb
közönséghez eljutnak profi háttérrel. Régóta szerettem volna ezt elérni. Ahogy
mondod, ez volt az egyik célom. A másik oldalon ott a kihívás, hogy meg kell
felelni. Ez alatt azt értem, hogy eddig a saját tempómban írtam, olyan
műfajokban, amikhez ötleteim születtek. Nem kellett határidőket tartani. Az én
játékom volt. Most már vannak határidők és a felelősség is több, viszont úgy
veszem észre magamon, hogy ez inspirálóan hat rám és még több energiát generál.
Hagyományos kiadóval dolgozni számomra azt is jelenti, hogy sok olyan dolgot
levesznek a vállamról, amivel eddig nekem kellett foglalkoznom. Igazi
felüdülés. A civil munkám mellett már napi elfoglaltságot jelent az írás, vagy
az ezzel kapcsolatos feladatok.
|
Kellyvel, az Árnyjátékos dedikálásán.
Ugye nem kell mondanom kicsoda Kelly? |
–
Egészen az Árnyjátékosig csak egy zárt kör tudta kicsoda is Ashley Carrigan,
vagyis kevesebben ismerték az írásait, és nem igazán tudták kicsoda van az írói
álnév mögött. Az Árnyjátékos már dedikálással, közszerepléssel járt.
Megváltozott-e az ismerősök, barátok, munkatársak viselkedése irányodban?
–
Néha vicces dolgok történnek. Akadnak olyan ismerősök, akik száz éve tudják,
hogy írok, de mintha csak most tudatosult volna bennük igazán. Vannak olyan
barátok, akik napi szinten támogatnak, és ez nagyon jól esik, mert lássuk be,
az írás magányos tevékenység, a munkafolyamat nem látványos, menet közben nincs
mit mutogatni. Ők mégis érdeklődnek és lelkesednek, és ami borzasztóan kedves
tőlük, hogy bíznak abban, amit csinálok. A családom előtt pedig mély
meghajlással tisztelgek, amiért zokszó nélkül elviselnek és elfogadják ezt az
egészet. Természetesen jelen van az irigység is, de ezzel nem foglalkozom.
Nincs is rá időm.
–
Ugye az Árnyjátékosig volt a magánkiadás, ami olyan amilyen, azaz magad uram,
mert szolgád nincs. Zárójelként megjegyzem, hogy azért magánkiadásban is írtál
egy bestsellert, mert a Két lépésre a mennyországtól bizony az volt. Most ott
áll mögötted a kiadó, van marketing meg minden, ami kell, tehát több emberhez
jut el a könyved. Ez pedig több kritikát, véleményt is jelent, mert véleményünk
az van. Mindig és mindenről. Ezzel hogy birkózol meg?
|
A szerző és műve |
– A
jól megindokolt és megfogalmazott kritikát értékelem, hiszen nem vagyok
tévedhetetlen és az ízlések, az igények eltérőek. Ez így van jól. Az olyant
viszont nem tekintem relevánsnak, ami logikátlan, és az illető a saját
elképzelését keresi a könyvben, aztán esetleg nem találja és cserébe lehúzza az
egészet, mert ettől érzi valakinek magát. Mindaddig, amíg a pozitív vélemények
vannak többségben, van értelme írnom. Ha ez az arány megfordul, akkor majd csak
magamnak írok, mint régen és nem sokkolom a közönséget.
–
Felnőtt nőkről írsz felnőtt nőknek, a történeteidben van erotika is, de mindig
a cselekményen, a szereplőkön van a hangsúly. Ilyen volt az Árnyjátékos is,
hogy csak az utóbb megjelent könyved említsem, és ilyen lesz az következő is,
az Ikrek hava. Miért pont ezt a felnőtt korosztályt céloztad meg írásaiddal?
–
Mert a felnőttvilág gondjai, örömei, küzdelmei érdekelnek. Korábban nagyjából
hozzám hasonló korúak voltak a szereplőim. Mostanra már fiatalítanom kell őket,
mert én előre lovagoltam. Szeretek kiforrott, öntudatos és határozott
karakterekkel dolgozni, legyen az nő vagy férfi, akik már magukra szedtek
mindenféle tapasztalatot az életből. Érzik a döntéseik és a veszteségeik
súlyát. Nem akarok túl komoly lenni a történeteimben, de túl könnyed sem.
–
Néhány nap múlva boltokban az új könyved, az Ikrek hava. Mesélnél róla egy
picit?
–
Örömmel! Romantikus regény, ami játszódhatna bármelyik korban, mert az
alaptörténet örök érvényű. Én most napjainkba helyeztem el és telis tele van
valós helyszínekkel. Néhány perc alatt
pukkant ki belőlem az alapötlet és a sztori főmotívuma. Éppen egy másik
regényemet írtam, amikor becsapott a villám. Az Ikrek hava szereplői nem
kergetik a romantikát, sőt, kifejezett ellenséges hangulatra és némi kis
fogvillogtatásra is kell számítani. Csakhogy az érzelmeket nem lehet ésszel és
hűvös döntésekkel irányítani, legalábbis nem sokáig. Szerettem írni ezt a
könyvet. A férfi főszereplőim mindig kicsit levesznek a lábamról. De szerintem,
ezt vagy így érdemes csinálni, vagy sehogy. Azt hiszem, Jimnek bármelyikünk szívesen
segítene… A főszereplők az ikrek havában születtek, ami nem könnyít a
helyzeten. Én már csak tudom, hiszen nekem is ez a csillagjegyem, volt honnan
merítenem. Ezúttal nincsenek látványos akciók, nincs misztikum, sem
paranormális lények, (hoppá! vagy mégis?) semmi rázós. Érzelmekről,
előítéletekről, konokságról és a barátság különböző szintjeiről szól a
könyv.
–
Azon kevés szerencsések közé tartozom, akik már olvashatták az Ikrek havát,
tehát ismerem a történetet, a szereplőket, és azt is tudom, hogy az alapötlet
rendkívül sok lehetőséget rejt magában. Ez a történet ugyanúgy lehetett volna
egy pszichológiai dráma, mint társadalmi-szociális kérdések sorát felvonultató
mű, vagy egy csatakosan erotikus írás. A számtalan lehetőség közül miért pont
azt a megoldást választottad, amelyiket?
–
Mert egy szórakoztató történetet szerettem volna kihozni belőle, ami nem megy
el hangsúlyosan egyik említetett irányba sem. Szándékosan nem helyeztem nagyobb
hangsúlyt a drámára, nem apellálok társadalmi gondokra, hogy azok vigyék el a
hátukon a könyvet, és túlságosan sok céltalan erotikát sem akartam
beleszuszakolni, csak amennyit a sztori megkíván. Amennyi belekerült, annyi
kell is bele.
–
Azt is tudja a világ, hogy te nem vagy főállású író... még☺ Mikor van
időd/szoktál írni?
–
Éjszaka írok, főleg hétvégén általában hajnalig. Ha nagyon hajszol a múzsa
őnagysága, vagy a határidő, akkor hétköznap is éjszaka és így minimális idő jut
alvásra. Mindezt egy korty kávé nélkül. Ettől vagyok zombi évek óta.
|
Jack, a kézirat habtestű őre |
–
Áruld el az olvasóidnak, mi tud téged kizökkenteni a ritmusodból mikor írsz? Mi
az, amit nem tudsz kizárni, ami pokolian zavar?
–
Zavar a háttérzaj, jövés-menés, de mindig igyekszem úgy alakítani a dolgokat,
hogy lehetőleg ezt kizárjam. Van egy állandó „zavaró” tényező, de nem tudok
érte haragudni. Jack cicám igen nagy előszeretettel segít nekem az írásban és a
gépelésben is. Méretes habtestével imád végigheverni a kéziraton,
billentyűzeten és simán bevágja a szunyát. Sugározza a pozitív energiát a
regényekbe. Az esetek nagy részében ilyenkor hagyom aludni, mert nincs szívem
lerakni onnan. Tudom, ilyenkor azt jelzi, hogy vele kéne már foglalkoznom.
Ennyi szünet pedig nekem is jár.
–
Nem vagy főállású író, de azért az írás hobbinak sem nevezhető a te esetedben.
Egyáltalán jut időd bármi másra? Van-e hobbid?
–
Így van, jól látod. Ez már rég nem hobbi. Nincs időm másra. Két kézirat között
gyorsan elolvasok egy-két könyvet és kész, ennyi. Jó volna többet olvasni, mert
nagyon hiányzik. Régebben rajzoltam, de már ez is ugrott. Négy éve tervezem,
hogy tartok egy pizsama napot és még mindig nem jött össze. Filmnézéssel
szoktam kisütni az agyamat.
–
Van-e kedvenc műfajod a filmek között? Vagy kedvenc színészed? Mi alapján
választod ki a filmeket, amiket nézel?
–
Tejesen össze-vissza nézek mindent. Ugyanúgy érdekel egy jó sci-fi, mint egy
nehéz dráma, vagy az ázsiai filmek. Igaz az utóbbi időben rákaptam a skandináv
filmekre. Sorozatok közül a kicsit betegeket részesítem előnyben. Nincs kedvenc
színészem, de vannak, akiket jobban kedvelek, mint másokat. Némely pasikat
pedig kifejezetten szívesen nézegetem.
–
Ahogy már említettük, Ikrek hava néhány napon belül a könyvesboltokban lesz.
Most két kézirat között vagy és punnyadsz, vagy már belefogtál egy újabb
történetbe?
– Én
mindig dolgozok valamin. Most két anyagom is van. Az egyiket, ami egy
misztikus, erősen paranormális történet, félbehagytam, mert több időt igényel a
kidolgozása és most át kellett ütemeznem a dolgaimat. Elkezdtem egy másik
regényt, ez romantikus lesz, de jó kis háttértörténet színesíti. Közben jár a
fejemben az Igézők befejező, harmadik kötete is. Nagyon várom az Ikrek hava
megjelenését és az olvasók reakcióit. Óriási öröm, hogy egy éven belül két
könyvem is a boltokba kerülhet.
– Az olvasói reakció hamarosan jönni is fog, ugye?
– A
kötet december 15-én kerül a boltokba, december 16-án pedig személyesen is
találkozhatunk a Könyvmolyképző Kiadó év végi rendezvényeinek keretén belül.
14.00 órától beszélgetés és könyvbemutató, amit dedikálás követ. Helyszín:
Alexandra Pódium, Budapest, Nyugati tér 7 szám. Tehát találkozzunk ott!
– Köszönöm
szépen a beszélgetést.
– Én
is köszönöm.
Kapcsolódó bejegyzések: