Könyörtelen voltam.
Féltek tőlem.
Feláldoztam
magamat. Őt. Mindent…
Én magam
döntöttem úgy, hogy olyan világban akarok élni, ahol többet érek holtan, mint
élve. Rossz ember voltam – sosem állítottam mást magamról. Rengeteg dolgot
tettem, amire nem vagyok büszke. Láttam sok mindent, ami belém égett. Fájdalmat
okoztam sok embernek, s ezt nem lehet visszacsinálni.
Minden rajtam
állt.
Minden döntés.
Minden
parancs.
Sosem
számított, hogy mi helyes, és mi becstelen.
Amíg nem
találkoztam Vele.
Addig
védelmeztem, amíg a megszállottja lettem.
De ki fogja őt
megmenteni tőlem?
Magától az
ördögtől.
A sors hozott
össze bennünket. A végzetünk közénk állt.
Sötét és
kegyetlen, domináns maffiózó érzékeny szerelme egy balerina iránt.
Könyvmolyképző,
2019
Eredeti cím:
El Diablo, 2016
Amikor
legelőször megláttam ennek a könyvnek a borítóját – értem ez alatt az angol
kiadást, s mellesleg örülök, hogy a kiadó az eredeti borító mellett döntött, hadd legeltessük
a szemünket valami mutatóson –, azt mondtam, ezt a fickót azonnal hazahoznám
személyes használatra. Aztán elolvastam a könyvet és határozottan állítom, hogy
ő lenne a legutolső fazon, akit a közelemben szeretnék tudni.
Nehéz erről a
könyvről úgy beszélni, írni, hogy az embert lánya ne spoilerezzen össze-vissza
és főleg többet a kelleténél, mert az ilyesmire általában fintorgás a reakció.
Zárójelént megjegyzem, hogy aki nem szereti a spoilereket, az minek olvas könyves
blogot?
Indulásból
pontosítanám, hogy ez nem finomlelkű hölgyeknek ajánlott olvasmány, mert
amennyi vér itt folyik, meg lehetne vele oldani egy milliós lakosú város transzfúziós szükségleteit. Azért sem ajánlott érzékenyebb olvasóknak, mert a
nyelvezete meglehetősen trágár. Ez egy olyan dolog, amit soha nem értettem meg:
ha valaki a szervezett bűnözésben jeleskedik, annak miért kell ennyire trágárul
beszélnie? Ez benne van a munkaköri leírásában? S mivel ez egy E/1-ben írt történet,
melynek nagy részét maga a főhős meséli el, hát kijutott a trivialitásból
rendesen.
Azt
hiszem nyilvánvaló, hogy itt a
szervezett bűnözésről lesz szó: drogokról, fegyverkereskedelemről,
szerencsejátékokról és könnyűvérű nőkről. Az igaz, hogy a főhős Alejandro
Martinez családja minden másban utazik, csak lánykereskedelemben nem, de ez nem
zárja ki azt, hogy készséges hölgyemények zsongják körül, hogy kegyeibe
férkőzzenek, és azt sem, hogy ő ezeket a felajánlkozó nőket saját kénye-kedve
szerint használja.
A főhős neve
latinos csengésű, s nem véletlen ez, hiszen családja dél-amerikai származású,
apja volt az, aki a családból elsőként az Egyesült Államokba költözött, s
vitte magával a családi bizniszt is. A könyv első része nagyrészt erről szól. Az olvasó megismeri a Martinez családot és viselt dolgaikat, valamint nyomon
követheti a főhőst 15 éves kamasz korától egészen addig, míg ő veszi át apja
helyét a bűnszervezet élén és az lesz, amit a cím sugall: maga az ördög.
A történet második része szintén E/1-be folytatódik, viszont itt belép a váltott szemszög is,
mert megjelenik a színen Lexi, akinek életútját szintén minden részleteiben
megismerheti az olvasó, kezdve zsenge gyermekkorával, agorafóbiás anyjával és
molesztáló nevelőapjával együtt. Lexinek mindene a tánc, s bár nem könnyű az
élete, mindent ennek rendel alá, néhány kitérő kivételével. Sajnos Lexi
összetalálkozik Alejandro Martinezzel, s ellenállhatatlan vágyat érez, hogy
beálljon az őt imádó nők sorába, bár Alejandro Martinez mindent megtesz, hogy ettől elrettentse. Soha nem értettem miért jó az egy nőnek (vagy
akár egy férfinek), ha megalázzák, mosogatórongyként kezelik és szexuális tárgy
szintjére alacsonyítják le.
Ugye, fentebb
már jeleztem, hogy a hősnőnek mindene a tánc, pontosabban a klasszikus balett.
A szerző sajnálatos módon olyan részletekbe ment bele, melyből nyilvánvalóvá
vált, hogy fogalma sincs a táncművészetről, és oda sem tud szagolni ahhoz a
meglehetősen zárt világhoz, ami a magas szintű balettnek sajátja.
Hogy mi lesz a
két főhős sorsa, nem nehéz kitalálni, hiszen akkora az olvasói ígény a boldog
befejezésre, hogy egy történet nem is végzőthet másként, mint jól. Annak
ellenére, hogy meglehetősen kiszámítható volt a végkifejlet, el kell mondanom
azt is, hogy volt benne néhány érdekes csavar és meglepő megoldás, ami feldobta
a történetet. S azért erotikában sem volt hiány.
Nem tudom ki
hogy van vele, én hajlamos vagyok a negatív hősöket kedvelni. Ez most nem jött
be, Alejandro Martinez nem lett kedvenc, egyetlen pozitív tulajdonsága sincs. A
történet elején egészen jól indult, a végére egy öntelt, arrogáns, hatalomőrült
és agresszív szemétláda lett, és ezen nem sokat javít maga a végkifejlet sem. Az, hogy mindenkit elvesztett, akit valaha is szeretett nem mentség a viselkedésére. Lexi pedig az ostoba nő prototípusa, tehát elmondhatom, hogy a főhősök nem arattak osztatlan sikert nálam, de ez nem is mérvadó.
Ez egy nagyon
kemény és kegyetlen utazás volt a szervezett bűnözés világába, ahol minden
tévedésért, félrelépésért meg kell fizetni, akkor is ha családtag valaki, ahol durva
szabályok uralkodnak, a nők többnyire használati cikkek vagy csereeszközök, és
ahol az emberi élet nem sokat ér.
Fura vagy sem,
ez egy egészen jó történet volt, olyan szereplőkkel, akik iránt egy szikra
szimpátiát sem tudtam érezni. Kizárólag erős idegzetű felnőtteknek ajánlom!
"Vége.
Legalábbis
Martinez és Lexi történetének.
De
vajon ez a kezdet vagy a vég…
Creed
és Mia számára?"
- Így végződik a könyv, Creed és Mia története azóta is várat magára
Játékunk a
mozis ördögökhöz kapcsolódik, egy-egy jellemző kép alapján kell kitalálnotok a
filmek vagy sorozat címeit, melyekben maga az ördög jelenik meg. Kérjük,
írjátok be a megfejtéseiteket a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A
kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll
rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest
sorsolunk.
04.13 Kelly és Lupi olvas
04.15 Sorok
között
04.17 Betonka
szerint a világ…
04.19 CBooks