Felföldi rózsák 1
Nem lepődik
meg Lady Juliana MacDougall, hogy egy héttel első találkozásuk után
viszontlátja a klánja ősellenségének színeit viselő harcost. Előző alkalommal
annyira izzott körülöttük a levegő, hogy a lány biztosra vette, útjaik még keresztezik
egymást. A férfi csapatával meg is támadja a várát, foglyul ejti, magával viszi
Islay szigetére, hogy míg a váltságdíjra várnak, meghódítsa. Alasdair Og
túszaként Juliana hamar megtanulja, hogy a felföldi legalább annyira kivételes
szerető, mint amennyire kivételes harcos. De hogyan szerethetné Alasdairt,
akinek számtalan MacDougall vére tapad a kezéhez?
HarperCollins,
2018
Eredeti cím:
The Warrior and the Rose, 2013
“Az eddigiektől eltérően ebben
a Széphistóriában egy új, eddig még ki nem adott történetet olvashat,
mely egyben egy háromrészes sorozat első, bevezető kötete is.”
Ezzel a
reklámszöveggel harangozta be honlapján a kiadó az új Brenda Joyce sorozatot és
megörültem, mert egyrészt, ugye, felföldi harcosokról lesz szó, másrészt végre
nem porolják le a már egyszer megjelent történeteket, hogy új köntösbe
öltöztetve ismét eladják a gyanútlan olvasónak, hanem valami újjal rukkolnak ki.
Nos, a
történet meglehetősen rövidke. Az angol nyelvű variánst eredetileg évekkel ezelőtt egy három szerző tollából három
történetet tartalmazó kötetben adták ki, valószínűleg ez a
magyarázat a terjedelmére. A folytatások majd hosszabbak lesznek, csupán azt nem lehet tudni – legalábbis pillanatnyilag – hogy mikor vehetjük kézbe magyar nyelven is.
Mikor azt
mondom, hogy rövid, azt kéretik úgy is érteni, hiszen még a kiadó által
forgalmazott szerelmes füzetek terjedelménél is rövidebb, csupán az ára
nagyobb. És ez a nyúlfarknyi terjedelem rendesen rá is nyomta jegyét a
történetre, mert bármennyire is olvasmányos a szerző stílusa, bármennyire
izgalmas (lenne) a történet, a terjedelem nem engedi rendesen kibontakozni sem
a történelmi szálat, sem a szerelmi történetet. Gyorsan véget ér minden, olyan
jöttem-láttam-győztem módon. A szereplők kedvelhetőek, de túl sokan vannak egy ilyen rövid történethez, és az idő egy része azzal megy el, hogy az ember lánya lapozgat előre-hátra, hogy rájöjjön az épp "akcióban" levő szereplő kihez tartozik és miért van ott ahol.
Akik olvassák Monica McCarty Felföld rettegett fiai
sorozatát, azoknak nem idegen a történelmi kor, amibe a szerző a cselekményt
helyezi, hiszen most is Robert the Bruce trónkövetelésése miatt folyik a
háború, csupán most a másik oldalon állunk, a királypártiak oldalán, nem a
trónkövetelőén.
A szerelmi
szál is egy klisé, mert két, egymással generációk óta hadban álló klán
képviselői szeretnek egymásba: Lady Juliana MacDougall, a Dougall klánból és Alasdair
Og, a Donall klánból. És itt nem csak arról van szó, hogy évek óta hadban
állnak egymással, hanem a háborúban is két különböző oldalon állnak:
MacDougallék királypártiak, MacDonallék a trónkövetelő Robert the Bruce
oldalán, s a dolog pikantériája az, hogy arra az árva trónra többen is
pályáznak. S ha ez még mindig nem lenne elég indok arra, hogy a két fiatal kerülje
egymást, hát közbeszólnak a piszkos anyagiak is: nehogy már a Lady Julianna
hozományának számító vár és hozzá tartozó föld az ellenség kezébe kerüljön.
Nem érdemes
több szót veszetegetni erre a történetre, nagyon gyorsan el lehet olvasni, maradandó
élményt nem nyújt. Nekem csalódást okozott, mert sokkal többre vártam a szerzőtől, de azt nem lehet mondani, hogy
rossz. Majd mindenki eldönti magának hogyan viszonyul a történethez, mert ízlések és pofonok…
A sorozat angol nyevű folytatása:
2. A Rose in the Storm
3. A Sword Upon the Rose