Csillogás,
fényűzés, ismertség és rajongás? T., a világszerte ismert popsztár egy időre
elbújik a világ elől, és a nyugodt, barátságos kis halászfaluban nemcsak
békére, de szerelemre is lel. Idővel azonban választania kell.
Maxim, 2016
Eredeti mű:
Vivi Greene – Sing, HarperCollins, London, 2016
Lily Ross, a
popsztár, ismét egyedül marad. Aktuális barátja (a szintén popsztár Jed) lapátra teszi mert beijed az elköteleződés
kilátásától. Ezért a leányzó egy időre elvonul a világtól egy szigeten lévő
házba (barátnő tulajdona) sebeit nyalogatni, dalokat szerezni, új albumot írni
– a kész, megjelenésre váró album már nem aktuális, hiszen azt Jed inspirálta
és épp véget ért “Mindörökké” tartó szerelmükről szólt volna.
Ebben a
vállalkozásban partnere két legjobb barátnője, mert természetesen lennie kell a
történetben legjobb barátnőnek is. Ebben mindjárt kettő is van, és a politka
korrektség szellemében az egyikük leszbikus, ha már színesbőrű nem lehet.
És mivel Lily
egy szerelmesebb fajta lány, az elvonulását megédesíti egy újabb érzelmes
barátság a sziget lefessebb srácával. Tehát új érzések, új élmények és megy is
a dalszerzés, mint a karikacsapás. Továbbá sok-sok oldalon keresztül
sajnálkozhatunk azon, hogy milyen nehéz is szegény popsztárnak az élete,
mennyire nincs intimitása és mindenki szeretne egy darabot belőle… még az exek
is.
Nos, hát ez a
hírnév átka, és körülbelül ennyi is az, amit erről a könyvről mondtani/írni
lehet. Talán még annyit, hogy a pozitív kritkákat olvasva másra, ennél sokkal jobbra vártam.
Egyszer
olvasós kis semmiség, gyorsan túl lehet lenni rajta. Nagyon ifjúsági, nagyon csajos és aki
szereti a zenészekről szóló történeteket valószínűleg ezt is kedvelni fogja –
bár messze alulmarad például Kylie Scott Stage Dive sorozatához képest.
Nekem nem jött
be, de hát ízlések és pofonok
Jut eszembe, ki az a T. akiről a fülszöveg említést tesz?