A világ macskaszemmel
Erzsébet
Fenevadova minden idők legnagyobb celebritása. Egy igazi bundás királynő,
szőrös fülű, bajszos díva, szupermodell, politikai szakkommentátor asszony…
Sokoldalúsága szinte felsorolhatatlan, bölcsessége káprázatos – többek között
ezért is teljesen jogos várományosa az elnök asszonyi posztnak.
Hívei tudják,
hogy életük Erzsébet útmutatásai nélkül mit sem érne. Nagyságát gyakorta
versben is megéneklik, az írástudatlanok pedig Erzsébet kifinomult ízlésének
eleget téve tonhalban fejezik ki mélységes tiszteletüket.
Erzsébet
jelenleg Budán, a Hotel Wardrobe Wellness Superior***** Elnöki Lakosztályában
él. Sajnos szingli. Pillanatnyilag csak egyetlen, hozzá méltatlan udvari
szolgálója, Gergely, próbálja megteremteni a kivételes nagyságához illő
körülményeket.
"A szépség nem az arcodon van, nem is a
mosolyodban, de még csak nem is a szívedben. A szépség a bundádban van, a
tappancsod párnácskáiban és a bajszod végében, ahogy pöndörödik, és ami
csiklandozza a másikat – akár egy életen át.”
Erzsébet Fenevadova
Libri, 2016
 |
| Grumpy Cat |
“A boldogság ott kezdődik, amikor azt
csinálsz, amit akarsz, és nem azt, amit mondanak!”
Erzsébet Fenevadova
Macskák,
kutyák, jegesmedvék, stb., állatok, akiket a sajtó felkap, amikor épp pang
a politika vagy a bulvár, vagy akiket pont gazdáik állhatatossága tesz híresekké
a közösségi oldalakon. Több ilyen híres-hírhedt állat van, ha csak a macskákra
gondolunk, mindjárt ott van Grumpy Cat, aki már többmillió dollárt keresett
tartójának csupán azzal, hogy durci pofázmánya van, Larry, a Downing
Street 10 macskája, akinek brit főegerészi státusza túélt egy kormányváltást
meg a brexitet, vagy Jordan, az Edinburgh-i Egyetemi Könyvtár macskája, akinek
fényképes könyvtári igazolványa volt, és akit tavaly júliusban egy egész
egyetem keresett a portástól a rektorig.
Akkor miért ne
lehetne egy magyar macskaceleb is?
Ő az, Erzsébet
Fenevadova, az Elnök Asszony. Miért Elnök Asszony? Mert jelölteti magát a
választásokon, közösségi oldalon is így kell keresni: Erzsi for President. S
akkor ő majd megmutatja, hogyan is kell a dolgokat intézni.
Felsőbbrendű,
lekezelő, bosszúálló, kritikus és módfelett vicces. A Díva – így, nagy d-vel.
Tonhal-zabáló Díva. Más szóba sem jöhet.
Akik a
közösségi oldalon követik – mert természetesen Facebook oldala is van – azoknak
ismerősek azok a történések, melyeket méltatlan szolgájának, Gergelynek tollba
mondott. Mert ugye egy budai úrinő – ahogy magát szereti emlegetni –, nem maga
írja meg a memoárját, hanem tollba mondja titkárjának.
Honnan a könyv
címe? Ismétlem magam, de akik tudják kicsoda Erzsébet Fenavadova és a közösségi
oldalon is követik élete mozzanatait, azok már tudják, hogy minden hozzászólás
után “Puszi”-val kell elköszönni tőle. Ezt az udvariassági gesztust megköveteli
mindenkitől, róla azonban nem mondható el hogy udvariasan viselkedne, úgy senkivel.
Csak. Mert ő egy felsőbbrendű lény, ahogy ezt a környezete tudomására is hozza
valahányszor csak alkalom adódik rá. S alkalom az van bőven, talán túl sok is,
de hát ez nem újdonság egyetlen macskatartónak sem. Ők nagyonis jól tudják,
hogy a macskatartó-macska konfigurációban mindig a macska a nyertes, legyen az celeb, vagy szabadszellemű kuka-búvár. Erzsébet mindjárt
a könyv elején megmutatja kinek hol a helye, tévedés ne essék:
“Egy dolgot már az elején tisztázzunk:
én az oroszlánnak vagyok a rokona,
ti pedig a majmoknak.
Így tessék olvasni ezt a könyvet!
Puszi, Erzsi!”
Erzsébet Fenevadova
Szórakoztató
történet, melyet – a bevezető kivételével – maga Erzsébet mesél el, kezdve az
örkbefogadása pillanatától… Bocsánat, rosszul mondom. Szóval, attól a
pillanattól amikor a-még-nem-Erzsébet macskakölyök kiválasztotta magának
Gergelyt és az exet, egészen a mindennapi apró-cseprő történésekig, vagy épp
olyan fontosakig, mint például az Elnök Asszony nem létező szexuális élete vagy
az ivartalanítás a cicászaton.
A történetben
nemcsak Erzsébet eljövendő elnök asszonnyal ismerkedhetünk meg, hanem
Gergellyel, mint macskatartóval is… természetesen Erzsébet szemén keresztül,
minek következtében Gergely egy szerencsétlen balek benyomását kelti, akit a
macskája úgy vág át, ahogy az úrinői kedve diktálja. Nem tudom mennyi a valóság
és mennyi a fikció a leírtakban, de a dolgok pillanatnyi állása szerint az
egyeduralkodó a csak méltatlan szolgaként emlegetett Gergely életében és a
lakás teljes egészében maga Fenevadova és ő nem igazán ereszti ami az övé.
Esetleg némi “riomáré” tonahallal (raklapnyi mennyiség) megvesztegetve
ideig-óráig talán hajlandó lenne tolerálni a területére betévedőket... mondjuk néhány percre.
Nincs értelme
ezt tovább ragozni, ezt a könyvet el kell olvasni, mert szórakoztat, mert
minden volt és jelenlegi macskatulajdonos pontosan tudni fogja, hogy a viccesen
leírt történések nagyon is valós eseteket takarnak, bár nem hinném, hogy minden
macska időnként kognitiv disszonanciában szenvedne. Az ilyesmi csak a
különlegesek kiváltsága. Az olyanoké mint Erzsébet. Lehet a következő könyvre
egy disszociatív személyiségzavart is produkál, vagy egy Tourette szindrómát,
bár ez utóbbira talán Gergely lenne a befutó, természetesen Erzsébet miatt.
U.i.: Kedves
Elnök Asszony, azt hallottam, hogy készül második könyved is. Ugye NEM felnőtt
színező?
Puszi, Betonka