Paige Toon – Csak a szerelem fájhat így

   Amikor Wren rájön, hogy a vőlegénye másba szerelmes, úgy érzi, a meghasadt szíve sosem forr össze többé.

   Wren azt reméli, hogy az apja és a mostohaanyja indianai farmján töltött nyár majd segít neki felejteni. A szentjánosbogarak derengő fényében, a horizontig nyúló kukoricaföldeken Anders, a jóképű telekszomszéd keresztezi az útját, a váratlan találkozással pedig mindkettejük élete ismét a feje tetejére áll.

   Wren ekkor még nem sejti, hogy a férfi fájdalmas titkot rejteget, amely átugorhatatlannak látszó akadályt gördít a boldogságuk elé. Ha továbbáll, darabokra törik a szíve… De az igazság ismeretében mégis hogyan maradhatna?

General Press, 2024

Eredeti cím: Only Love Can Hurt Like This, 2023

Megrendelhető 

   Nem tudom ki hogyan áll hozzá, de én úgy gondolom, hogy az utóbbi időben megjelenő szórakoztató irodalmi alkotások nagy részében vagy mások szexuális életét kukkoljuk, mert tele vannak a pornográfia határát súroló erotikus jelenetekkel, vagy mások lelki mizériáiban dagonyázunk. És boldogok vagyunk, mert de jó, hogy nekünk nem kell ezzel szembenéznünk a magunk világában.

   Mindent elolvastam, ami Paige Toontól magyar nyelven megjelent – és talán vagy kettőt angolul is –, mert kedvelem az írásait. Általában könnyed, vidám hangulatú történeteket tár az olvasói elé, melyek szórakoztatnak, annak ellenére, hogy itt-ott fellelhetőek minimális konfliktusok, bonyodalmak is. Ez volt egészen eddig, mert a Csak a szerelem fájhat így eltér a szokott recepttől, és a világ összes lelki mizériáját felvonultatja.

   Kezdjük a hősnővel, aki alapból rosszul indít: kertész apja elhagyja a családot egy egyetemi professzor asszonyért, Wren (így hívják a hősnőt) angol anyja pedig felpakolja gyermekét és visszatér az Egyesült Királyságba. Így Wren apjával való kapcsolata minimális és kínos, különösen, hogy a mostohaanyja sem igazán fogadja el, és hamarosan egy féltestvérrel kell osztoznia apja figyelmén. De Wren mégis hozzájuk menekül Indianába, mikor vőlegénye másba szeret bele és őt lapátra teszi. Ez a szakítás meglepően kevés drámával jár, én igazándiból több sírást és magábafordulást vártam, de a szerző nem fókuszált erre a vonalra, hanem inkább az amerikai tartózkodást bontotta ki jobban.

   Wren apja s mostohaanyja elhagyták már az egyetemi kampuszt, most egy barackfarmot működtetnek, húga pedig egy csodálatosan türelmes fickó felesége. Erre a farmra érkezik az építész Wren, és fájdalmas volt látni azt a kínlódást, ahogy családtagjaival közeledni próbálnak egymáshoz, ahogy Wren megpróbál családtag lenni, elfoglaltságot találni magának, beilleszkedni.

   Nos, ha szerelemről van szó a címben, akkor ahhoz természetesen egy partner is kell, és nem, ez a partner nem a volt vőlegény lesz, hanem a szomszéd farmon élő svéd származású család két fia közül az egyik lép be a képbe. Igazándiból egy ideig nem is nagyon tudtam eldönteni, hogy a két férfi közül melyik lesz a befutó – Jonas vagy Anders –, hiszen mindketten rendkívül vonzóak, és fura viselkedésük ellenére is mindketten barátságosak Wrennel a maguk módján. Jonas a családi farmon dolgozik, naponta megküzd apjával, aki minden újítást ellenez, és volt szerelme, egy családos nő után vágyakozik. Őszintén, nem értettem mit evett azon a nőn, mert én a kutyámat sem bíztam volna rá. Jonas mérnök egy autóversenyzéssel foglalkozó csapatnál, és nem tud túllépni felesége elveszítésén. Namármost, valakit elveszíteni nagyon tág fogalom, s hagyom, hogy mindenki maga fedezze fel, pontosan mit is jelent ez ebben a történetben, én biztos nem vártam erre a megoldásra. Annyit azért elárulok, hogy Anders lenne a befutó, ha a dolgok egyszerűek lennének.

   Ez egy hatalmas érzelmi töltéssel felruházott történet, olyan volt mintha Colleen Hoovert olvastam volna. Ez lehet bók, vagy nem, annak függvényében, hogy ki hogyan viszonyul Hoover írásaihoz. Én annak drukkoltam, hogy Toon a végkifejlettel is törjön ki a sémából, és ne legyen boldog végkifejlet, legalább is ne a megszokott módon, de ez nem kívánságműsor.

   Ez nem egy olyan vidám történet, mint amilyenre az ember lánya várna a borító alapján, csak annyit mondhatok, hogy aki kedveli CoHo történeteit, annak ez is tetszeni fog.

Lynn Messina – Gyalázatos megtévesztés

   Beatrice Hyde-Clare kisasszony esetei 2

Beatrice Hyde Clare kisasszony ismét nyomozni kezd, mikor szó szerint a lábai elé hullik a lehetőség és a holttest. Lynn Messina szórakoztató és izgalmas történetét a Pioneer Books hozta el a magyar olvasóknak, és ha velünk tartotok blogturnénkon, lehetőségetek lesz megnyerni a Kiadó által felajánlott könyv egy példányát.

   Beatrice ​Hyde-Clare kisasszonynak esze ágában sincs nyomozásba fogni, amikor előtte esik össze holtan egy earl a London Daily Gazette ajtajában. Igaz ugyan, hogy már sikeresen megoldott egy gyilkossági ügyet, de egyrészt a nyomozás nem úri kisasszonyhoz méltó foglalatosság, másrészt dolgozzanak meg végre a pénzükért a mihaszna újságírók is. Ráadásul megvan a maga gondja, miután egy ártatlan füllentéséből családja egy egész szerelmi történetet fabrikált. Nem, semmiképpen sem keveredik bele ebbe a nevetséges ügybe.

   Csakhogy a szerencsétlen uraság hátából kiálló tőr nyugtalanítóan ismerősnek tűnik. Bea így nemsokára már a British Museumban kutat, miközben kezdenie kell valamit nyugtalankodó családjával és a kotnyeles Kesgrave herceggel. A bosszantóan arrogáns és jóképű férfi ugyanis illetlen figyelmet tanúsít a gyilkosság iránt – vagy inkább egy félénk vénkisasszony lenne az érdeklődése tárgya?

   A Beatrice Hyde-Clare kisasszony esetei sorozat második része tökéletes elegye a fergeteges humorral vegyített klasszikus kriminek és a régi vágású romantikának.

Pioneer Books, 2024

Eredeti cím: A Scandalous Deception, 2018

Megrendelhető

   Bevallom, Lynn Messina sorozatának első részét (Arcátlan kiváncsiság) fenntartásokkal fogadtam, ezért nem is jelentkeztem annak idején a blogturnéra. Viszont olvasás után el kellett ismernem, hogy a történet meglehetősen szórakoztató, a hősnő nagyon eredeti a maga hebrencs módján, és mintha vonzaná a bajt. Kesgrave hercege pedig méltó partnere kalandjaiban, annak ellenére, hogy különbözőbbek már nem is lehetnének, hiszen Beatrice egy vénkisasszonynak számító penészvirág, olyan szegény rokon féle, a herceg pedig… nos ő a herceg. Az egyetlen közös pontjuk a kiváncsiság és a fura helyzetekhez való vonzódás. És minő véletlen: a fura helyzetek az ő esetükben egyenlőek a gyilkossággal, ami rögtön nyomozásra készteti mindkettőjüket. Előbb külön-külön, de együtt sokkal könnyebb és izgalasabb.

   Bár ez egy sorozat második része, a történet akkor is élvezhető, ha valaki nem ismeri az előzményeket – bár úgy gondolom, hogy kár lenne kihagyni az első könyvet, amikor mindkét főszereplő színre lép, mert könnyebb megérteni kicsodák és mi viszi őket előre.

   A Gyalázatos megtévesztés időben hat hónappal az előző történet vége után folytatja Beatrice és a herceg nyomozósdiját. A rendkívüli képzelőerővel megáldott Beatrice – és ez az élénk  fantázia viszi őt mindig bajba – épp egy kegyes hazugság szálait próbálja elvarrni, mikor a holttest szó szerint a lába elé hullik. És egy ilyen ziccert nem lehet kihagyni, annak ellenére, hogy befogadó családja szigorúan megtiltotta neki az ilyen jellegű magánakciókat (tulajdonképpen szinte mident megtiltottak neki), s szó szerint a világ szeme elől elzárva tartották, nehogy meggondolatlan viselkedésével foltot ejtsen a család megítéltetésén. 

   Bea semmiben sem élvezi a család támogatását, sőt, ha lehet, akkor még keresztbe is tesznek neki, csodabogárnak tartják, akit inkább szégyellni kell, s ha lehetne soha ki nem engednék szobájából. Igen ez egy 19. században játszódó történet, amikor a nők nem igazán számítottak. Az elithez tartozóak kirakatbabák voltak és fő elfoglaltságuk az volt, hogy szépek legyenek, jól menjenek férjhez és megajándékozzák férjüket a következő örökössel. Beatrice pedig ennél sokkal több: esze van és használja is.

   A nyilvánvaló nyomozáson túl a történet különös hangsúlyt fektet a nők helyzetére abban a korban, amikor a cselekmény játszódik. Nem tudom ezt szebben mondani: egyszerűen hülyéknek tartották őket, s ennek kitűnő szemléltetése az a jelenet, amikor Beatrice a British Museumban szeretne régi dokumentumokat tanulmányozni, és egyszerűen visszautasítják, csupán azért, mert nő. Viszont, amikor a herceg mellécsapódik, akkor azonnal és sűrű hajlongások közepette futnak a keresett dokumentumokkal. Azért mert herceg, és mert férfi. Ennek a diszkriminációnak számtalan példája fellelhető a történetben, s sajnálatos módon Bea befogadó családja sem mentes tőle (a lányt szülei halála után nagybátyja és nagynénje fogadta be), mint ahogyan az egész elit társaság sem. Ez pedig gyakran nevetséges szituációkat eredményez. Egy biztos: nem szerettem volna nő lenni abban a korban, amikor a férfiak nagy hangon harsogták felsőbbrendűségüket, ezzel bizonyítva ostobaságukat.

   Ez egy nagyon szórakoztató – és néhol elgondolkodtató – történet volt, egy könnyed krimi (lehet egyáltalán ilyesmit mondani egy krimiről?), amit nyugodt lélekkel tudok ajánlani a történelmi romantikusok kedvelőinek is. Kedveltem és érdeklődéssel várom a harmadik részt is (Becstelen árulás), melynek megjelenésére már nem is kell olyan sokat várni. És nem, a herceg és Beatrice nem jöttek össze... még.

   Nyomozókat keresünk! A turné minden állomásán egy-egy rövid leírást találtok egy olyan ismert karakterről, akit a könyvek lapjairól vagy filmekből ismerünk. A ti feladatotok az, hogy a karakter nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába

   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz..

Szivarozó, balonkabátos úriember, gyakran emlegeti a feleségét, akit viszont soha nem láttunk. És a filmben Peter Falknak mindig van még egy kérdése

a Rafflecopter giveaway

05.04 - Betonka szerint a világ…

05.06 - Olvasónapló

05.08 - Dreamworld

05.10 - Szembetűnő

Kat Ailes – Gondterhes nyomozók

   Egy könnyed, de izgalmas krimivel mutatkozik be a magyar olvasóknak Kat Ailes a General Press Kiadó jóvoltából.

   Tiéd lehet a Kiadó által felajánlott nyereménykönyv, ha követed turnénkat, és részt veszel nyereményjátékunkban.

   Izgalmas, ​üde és észvesztően humoros elsőkrimis bemutatkozás egy csapat detektívvé avanzsáló kismamáról.

   Alice és a párja, Joe számára az álmos kis falu, Penton ideális helynek tűnik arra, hogy ide költözve maguk mögött hagyják a londoni nyüzsgést, és felkészüljenek az első gyermekük érkezésére. A férfi talán így megismerkedhet végre a kétkezi munkával, Alice pedig a lekvárfőzés gyönyöreivel. Ám a vidéki idill képe hamar darabokra hullik, amikor a kis boltban, ahol a szülésfelkészítő tanfolyam zajlik, holttestet találnak, az ügyben pedig ők maguk is gyanúsítottakká válnak…

   Alice és a kismamatársai hamar a kezükbe veszik az ügy felgöngyölítését, a nyomozásban pedig segítségükre van a lány minden lében kanál kutyája, Helen is. Az elszánt, ám jóslófájásokkal küzdő detektívjelöltek rájönnek, a látszólag unalmas falu múltja sokkal több titkot és izgalmat tartogat, mint azt elsőre gondolták volna. Az események felgyorsulnak, amint felfedeznek egy erdő mélyén élő hippi kommunát, és felszínre kerül egy sok évvel ezelőtt történt, rejtélyes haláleset is. De vajon képesek lesznek kibogozni a szálakat, és tisztára mosni a nevüket, mielőtt kezdetét veszi életük következő nagy kalandja?

General Press, 2024

Eredeti cím: The Expectant Detectives, 2023

Megrendelhető 

   Új szerző mutatkozik be a magyar olvasóknak a General Press Kiadó jóvoltából, és a könyv olvasása után remélem nem ez lesz az utolsó írás, amit tőle olvastam, mert Kat Ailes története szórakoztató volt, annak ellenére, hogy én nem rajongok a krimikért. Igaz ez inkább egy olyan langyi fajtája volt a kriminek (a chick lit és a krimi szerelemgyereke), de ettől függetlenül volt holttest – nem is egy – voltak titkok, izgalom, nyomozás bőven. És humor is, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy élvezhető legyen a történet.

   A történet főhősei, Alice és Joe a londoni tömeget maguk mögött hagyva Pentonba, egy álmos, nyugis kisfaluba költöznek. Alice nyolc hónapos terhes, a szülés a sarok mögött várakozik, a házat pedig az interneten bérelték hosszú távra. Nos, tudjuk milyenek az interneten rendelt dolgok (aki még nem fázott rá, annak csak gratulálni tudok a szerencséjéhez), tehát a ház már indulásból nem olyan, mint amilyennek várták. Púpnak a hátukra, velük költözik a kutyájuk is, Helen. Nem egy zsebkutya, hanem egy kifejlett agár, és nem is az okosabb fajtából. El kell mondanom, hogy a központi szereplők ugyan Alice és Joe, viszont a történet vitathatatlan sztárja Helen, aki nélkül ez a történet nem lett volna olyan, amilyen. Mert Helen egyenlő a négy lábon száguldó katasztrófával, s a nincs baj, akkor csinál. Nem csoda, hogy a történetben gyakran felhangzik a „ne hozd Helent” mondat Alice újdonsült barátai részéről.

   Új hely, ahol senkit nem ismernek, tehát természetes, hogy Alice első ismerősei és később barátai a szülésfelkészítő kismamacsoportból származnak. S már az első ilyen találkozó sem zajlik a terveknek megfelelően, mert az az egyik kismamánál beindul a szülés (ha valaki még nem szült, ettől biztos nem fog kedvet kapni hozzá) és eközben az alattuk levő bolt tulajdonosát meggyilkolják. Tehát már meg is van az első halott, és mindenki, aki a bolt feletti teremben részt vett a szüléssé avanzsált előkészítőn, gyanusítottá válik. A nők pedig összefognak és nyomozni kezdenek annak érdekében, hogy minél hamarabb megtalálják a gyilkost, ezzel pedig ők maguk kikerüljenek a gyanusítottak listájáról.

   A szereplők érdekesek és nagyszerűen megformáltak. S ezen nem kizárólag Alice-t és Joe-t értem, hiszen a történetnek fontos (és nagyon színes) részei a kismamaklub tagjai: egy leszbikus pár, egy egyedulálló anyának készülő radikális környezetvédő, és a puccos pár. Mellettük még fontos szerepet kapnak a közeli hippi kommuna lakói, egy populista helyi politikus, és ahogy a nők haladnak a nyomozással egyre több ember és még több titok kerül képbe, és megtörténik a második gyilkosság is, a nyomozás pedig tovább bonyolódik.

   Ez egy nagyszerű történet volt, bár az én ízlésemnek kicsit túl sok volt az ezotéria (mindenki abban hisz, amiben akar, én a tudományban hiszek), és kicsit eröltetett volt a környezetvédelemre való burkolt felhívás. De ettől függetlenül ez egy abszolút hihető sztori volt, rengeteg vidéki bájjal és jó sok humorral megfűszerezve. Részemről vevő vagyok majd a folytatásokra is, mert ez természetesen egy sorozat indítókötete, a második rész angol nyelvű megjelenése pedig idén várható.

   Olvassátok, mert jól fogtok szórakozni!

   Szeretitek a kutyákat? Mert mi nagyon, és a történet hősnője is, hiszen egy Helen nevű, kicsit lökött agara van. Turnénk minden állomásán egy kutya fotóját találjátok, a feladatotok az, hogy felismerjétek a fajtát, és a választ írjátok be a Rafflecopter megfelelő dobozába.

   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

04.24 - Betonka szerint a világ

04.26 - Kelly és Lupi olvas

04.28 - Olvasónapló

Jenny Jackson – Ananász utca

   New ​York a szabadság, a vonzó lehetőségek, a sokszínű kavalkád városa. De biztos, hogy itt minden olyan, amilyennek látszik? Jenny Jackson első regényében a jómódú, kiváló kapcsolatokkal rendelkező brooklyni Stockton családot veszi górcső alá, miközben három női sorsba pillanthatunk bele.

   Darley a legifjabb generáció legidősebb tagja. A szívére hallgatott, feladta az állását, az örökségét, hogy minden idejét a gyermekeinek szentelhesse, ám ez talán túl sokat követel tőle. Sasha középosztálybeli nő Új-Angliából, aki beházasodott a Brooklyn Heightsban élő famíliába, férje rokonai emiatt élősködőnek tartják. Georgiana, a legfiatalabb lány fejest ugrott egy tiltott kapcsolatba, így hamarosan döntenie kell, milyen ember akar lenni valójában.

   Az Ananász utca elgondolkodtató, ugyanakkor üdítően szellemes regény a New York-i elit csábítóan könnyed életéről. A szereplők szerethetőek, de esendőek, igazán nem nehéz azonosulni velük. Felvetődik olvasás közben a kérdés, hogy mindig minden körülmények között ismerjük-e a saját családtagjainkat. Mennyire határoz meg bennünket a vagyon? Milyen őrültségeket válthat ki belőlünk az első, mindent elsöprő szerelem?

   A szerző nagy sikerű első regénye szórakoztató, bohém történet, amely nem csupán kikapcsol, de sokszor elgondolkodtat az emberi természet mélységeiről, és választ ad rengeteg kérdésünkre.

Central Könyvek, 2024

Eredeti cím: Pineapple Street, 2023

Megrendelhető 

   Isten hozott New Yorkba és a sznobériába, mert Jenny Jackson magyar nyelven is olvasható bemutatkozó regénye pontosan oda viszi el olvasóját.

   Kedvelem a chick litet, mint zsánert, mert többnyire hihető történeteket olvashatok, s számomra fontos, hogy elhiggyem, az, amit a szerző leírt megtörténik/megtörténhet a valóságban. Jenny Jackson kitűnően teljesítette ezt az elvárásomat, mert igenis vannak olyan emberek – sajnos az ismeretségi körömben is, bár nem olyan szinten, mint a regény szereplői – akik a szociális státusz, az anyagi javak megszállottjai, és ezek megléte vagy hiánya szerint ítélik meg embertársaikat.

   Kicsit bajban vagyok ezzel a regénnyel, mert ez egy karakterközpontú történet, én pedig mély meggyőződéssel gyűlöltem azt a három nőt (egyeseket jobban, másokat kevésbé), akikről az Ananász utca tulajdonképpen szól. Lehet kedvelni ezek után egy történetet? Nos, lehet. Sőt, nagyon is.

   A cselekmény központjában a gazdag Stocktonék Ananász utcai háza áll. Családi örökség, olyan mint egy mauzóleum, a család felmenőnek állított kegyhely. Nyomasztó, fullasztó és barátságtalan. Itt él a Stockton család fia és felesége, Sasha, egy talpraesett, okos fiatal nő, akinek egyetlen hibája van: a Stocktonok körein kívülről érkezett, tehát indulásból nem elég jó. Sashának és férjének körülbelül nulla intimitása van a házban, hiszen annak ellenére, hogy a Stockton szülők egy sokkal modernebb házat választottak otthonuknak, állandóan visszajárnak, semmit nem engednek változtatni a házon és annak berendezésén, s teszik ezt olyan stílusban, mintha ők tennének szívességet a fiataloknak. S akkor ott van az a tény is, hogy Stocktonék fia – aki természetesen a családi ingatlanbirodalomban dolgozik, mint eljövendő örökös – mintha elfelejtette volna elvágni a köldökzsinórját, mert anyuci egyet szól, ő meg kettőt pattan. Az okos, talpraesett Sasha, aki egy viszonylag normális középosztály-beli családból jön, görcsösen igyekszik megfeleni a Stockton család elvárásainak, ebben pedig nem talál partnerre férjében.

   A családnak két lánya is van: Darla és Georgiana, akik legalább annyira sznobok és előkelősködők, mint szüleik, különösen anyjuk.

   Darla feladta munkáját, hogy két gyermekét nevelje. És nem csak a munkáját adta fel, hanem az örökölt vagyont is biztonságba helyezte, mivel ázsiai származású férjével nem íratott alá házassági szerződést. Férje egy zseni, vagyonokat keres, egészen addig, amíg... Darla igazságtalannak tartja, hogy gyermektelen fivére lakik a családi kégliben, mikor nekik, két gyermekkel, nagyobb szükségük lenne rá.

   Georgiana, a család harmadik gyermeke kissé elveszett. Visszahúzódó, bizonytalan. Egy jótékonysági alapítványnál dolgozik éhbérért, de neki nincs is szüksége fizetésre, hiszen dúsgazdag. Nincsenek kapcsolatai – igazándiból barátai sem –, egészen addig, míg bele nem szeret egy munkatársába, aki természetesen nős, de ez nem akadályozza meg kettejük viharos kapcsolatát. S hogy mennyire bizarr ez az alapítvány, ahol Georgiana „dolgozik”, mi sem illusztrálja jobban, mint az, hogy például Pakisztánba több millió dollár értékben intim betétet küldtek. Renden, jó, ha az embernek van intim betétje, de nem létfontosságú, különösen, ha addig azt sem tudta, hogy az ilyesmi létezik.

   Darla és Georgiana nem különösebben rajong egymásért, annak ellenére, hogy testvérek. Viszont nagyon erős közös frontot alkotnak Sashával szemben, akit csak „aranyásó”-nak neveznek egymás között.

   Ennek a diszfunkcionális családnak a történetét hozza el Jenny Jackson, ízelőtőt adva a szépek és gazdagok világából, egy olyan zárt és torz világból, ahol az emberi értékek nem számítanak, csak a pénz és a származás.

   Szeretném az mondani, hogy a történet végére mindenki csodával felérő jellemfejlődésen ment keresztül, de ezt nem tehetem. Bár történnek némi változások a család dinamikájában, ez nem az a happy end, amit az ember lánya remél. És ettől olyan valóságos ez a történet.

   Ez egy nagyon jól megírt, szórakoztató történet, amely görbe tükröt állít az elítnek, s a végén csak az jut az ember eszébe, hogy szegény gazdagok... Nagyon kedveltem, remélem a szerző megörvendeztett néhány új történettel a jövőben, mert szívesen olvasnék mást is tőle.

Jan Moran – A csokoládémester

   Egy kis édes kényeztetés, gyönyörű olasz táj, egy végzetes félreértés és természetesen, egy kis romantika: ezt ígéri olvasóinak Jan Moran regénye. A csokoládémester a Next21 Kiadó gondozásában jelent meg, a Blogturné Klub három bloggerével pedig nyomába eredhettek a csokoládémester titkának! A turné végén meg is nyerhetitek a könyv egy példányát a Kiadó felajánlásában!

   Az olaszországi Amalfiban játszódó regény csokoládéról, szerelemről és titkokról

   San Francisco, 1953: Celina Savoia vigasztalhatatlan. A férje rejtélyes körülmények között elhunyt. Kisfiukat Olaszországba viszi, Amalfi verőfényes tengerpartjára, hogy megismertesse férje rokonságával. Celinának már a szülei is csokoládéval dolgoztak. A családtagok szeretetétől övezve új életet kezdene ebben a varázslatos, romantikus környezetben, amikor megsejti, hogy férje sötét titkot őrzött, amely a második világháború végnapjaihoz kapcsolódik – és ez tönkreteheti a jó viszonyt, amely az olaszországi rokonokkal létrejött.

   Kísértést érez, hogy új szerelmet találjon, de a férje alakját övező rejtély lefoglalja. Rabul ejti a dilemma, hogy felderítse-e az igazságot, vagy inkább örüljön, hogy ennyire megszerette új családját. Elhunyt férjének testvérével, Lauróval egészen Peru kakaótermő vidékéig kell menniük, hogy feltárhassa a titkot, amely mindannyiukat veszélybe sodorhatja.

Next21 Kiadó, 2023

Eredeti cím: The Chocolatier, 2019

Megrendelhető

  

 “A csokoládé maga a szeretet; minden bonbonba a teljes szívét beleadta.”

   Mielőtt úgy döntenél, hogy elolvasod ezt a könyvet, nézz körbe, s ha meggyőződtél, hogy senki nem lát, akkor vedd elő azt a csokit, amit a többiek elől eldugtál. Vagy ha nincs dugicsokid, akkor szerezz be egy igazán finomat, mert valamikor az olvasás során eszedbe jut, hogy milyen jó is lenne most egy kis csokoládé. Endorfinokat szabadít fel és állítólag jót tesz a szívnek is (nem emlékszem hol olvastam ezt, de attól még igaz lehet)

   Ha jól tudom, ez Jan Moran első magyar nyelven megjelent könyve, és becsülettel bevallom, hogy amikor rábólintottam a blogturnéra, akkor a történet címe vonzott, mert kedvelem a finom csokit. És mert valamiért Joanne Harris Csokoládé című könyve jutott eszembe, bár semmi köze nincs ehhez a történethez a csokoládén és a gyermekét egyedül nevelő hősnőn kívül.

   A cselekmény 1953-ba viszi vissza olvasóját, amikor a második világháború sebei még nagyon is elevenek, annak ellenére, hogy a világ lassan, de kezd a normalitás útjára lépni. A San Franciscóban élő Celina Savoia csokoládémester egy picike boltban, és élete széthullik, mikor Tony, olasz származású férje titokzatos körülmények között meghal. Kisfián kívül egyetlen hozzátartozója sincs, ezért dönt úgy, hogy megkeresi férje olaszországi családját, akikről igazándiból szinte semmit nem tud, mert férje nem volt hajlandó beszélni rokonairól, akikkel sok évvel korábban megszakított minden kapcsolatot, és ennek okáról sem.

   A kapcsolatfelvétel nem olyan egyszerű, mint ahogy Celina elképzelte, s mikor megérkezik a meghívás, a hősnő fiával, Marcoval Amalfiba utazik, megismerni férje családját, az érkezéskor pedig Lauro, sógora várja. Házasságuk ideje alatt Celina azt sem tudta, hogy Tonynak (vagy Ninonak, ahogy a család nevezi) testvére van.

   A meleg fogadtatás hatására Celina úgy dönt, hogy hosszabb ideig maradnak Amalfiban, fia remekül érzi magát új családja körében, a nő pedig folytathatja hivatását. Csakhogy a meleg fogadtatás nem mindenki részéről őszinte, hisz maga a sógor gyanakvásával és kétkedésével kell szembenéznie, s hogy telik az idő, egyre jobban meg van győződve, hogy férje fura viselkedése titkokat takart, és nem csak férje, hanem annak családja is elhallgat előle bizonyos dolgokat. És természetesen jön egy új vonzalom/szerelem, ami az én ízlésemnek túl gyorsan történt meg férje elvesztése után. Az ellenfelekből szerelmesek séma pedig lassan már többszörösen is lerágott csont lesz.

   “– Egy családban, drágám, a ki nem mondott szavak gyakran fontosabbak, mint a kimondottak.”

   Nos, ezek a ki nem mondott dolgok tették lassúvá a történetet. Mert ez bizony lassan csordolgált, és minden felpörgetésre tett kísérlet kárba ment.

   Szó se róla, Moran szépen ír, gyönyű tájleírásokkal örvendeztet meg, bemutatja a századközépi vidéki életet, a mentalitást. És összehoz egy lassan kibontakozó szerelmi történetet, melynek során a hősnőnek el kell döntenie mit akar: az igazságot arról a férfiről, aki a férje volt, bármi legyen is az, vagy a jövőt.

   Kicsit furának tartottam, hogy az igazság keresése közepette a hősök csak úgy símán változtatták földrajzi helyüket a kontinensek között. Ez olyan 21. századivá tette a történetet, és nem gondolom, hogy ez a múlt század ötvenes éveire jellemző lett volna, a kivitelezéséről már ne is beszéljünk.

   Minden hiányosságától függetlenül ez egy szerethető történet volt egy erős nőről. Én pedig kedvelem az erős nőkről szóló történeteket, és szívesen olvasnám a szerző már írásait is.

   A regényhez tartozó nyereményjátékban mi más is játszhatná a főszerepet, ha nem a csokoládé és a könyv kapcsolata? Minden állomáson találtok egy-egy idézetet egy olyan könyvből, melyben központi szerepet játszik a csokoládé. A feladatotok, hogy az adott könyv szerzőjének a nevét írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.

   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

“– Ha valakit szeretsz, az nem arról szól, hogy csak akkor törődsz vele, amikor kedved tartja – kiabálom utána. – Hanem arról is, hogy megbocsátasz, amikor elbénázott valamit.”

a Rafflecopter giveaway

02.23. Szembetűnő

02.26. Betonka szerint a világ…

02.29. KönyvParfé