Az év utolsó napja, s már napok óta szinte mindenki
évértékelőkkel, összefoglalókkal s hasonlókkal árasztja el a világhálót. Én nem
fogom. Juszt sem. Több okból sem. Egyrészt, mert világ életemben lázadó voltam
(és antiszociális), és sosem tettem azt, amit más, másrészt még engem sem
érdekel. De ami a legfontosabb: sosem voltam jó ebben. Ez mindig összegzésről, adatokról, listákról szól, az pedig nem kenyerem. Az egyetemen is csak
azért kaptam átmenő jegyet alkalmazott statisztikából, mert az elméletet megtanultam.
Januárban három éves lesz a blog, lehet akkor majd megosztok néhány kulisszatitkot...
ha kedvem lesz. (figyeled? máris lázadok!) Zárójel: tavaly sem volt kedvem, ha valami hangulati változás
áll be, nyilván mindenki látni fogja.
Olyan volt az elmúlt év, amilyen. Volt benne jó
is, mert persze hízik az ember lánya mája, ha a saját bejegyzését, ajánlóját egy
kiadó oldalán látja viszont és megvan az öt perc hírneve, de volt benne kevésbé
kellemes élmény is, amitől a vezérhangya a plafonig futott és nyílt a bicska a zsebben. Ezt nem osztanám
meg a nagyérdeművel, nem mintha szégyelném, csak nem akarom, hogy az elkövetők
reklámot kapjanak. Még ennyit sem.
Jut eszembe, hogy állsz az újévi fogadalmakkal? Én
nagyon jól! Minden évben megfogadom, hogy nem fogadok meg semmit és azt
szigorúan be is tartom.
Bármilyen volt az elmúlt éved, a következő legyen
jobb.
Boldogabb új évet!