A herceg emberei 3
A General
Press jóvoltából hazánkban is megjelent A herceg emberei sorozat harmadik
része, a Csalfa csábító. A Blogturné Klub négy bloggere ennek örömére bemutatja
a pimasz Lady Zoe és Tristan Bonnaud izgalmakkal, szenvedéllyel és humorral
teli történetét.
Tartsatok
velünk, kövessétek figyelemmel az állomásokat, és a turné végén vigyétek haza a
kiadó által felajánlott regény egyik példányát.
A gazdag és
pimasz Lady Zoe Keane-t kételyek gyötrik a származását illetően. Elhatározza,
hogy mielőtt feleségül menne kiszemelt jövendőbelijéhez, utánajár a
gyökereinek. A tét pedig nem kevés: az, hogy megtudja, valóban jogot
formálhat-e az Olivier grófnője címre, vagy sem. Úgy dönt, a környék legjobb
nyomozóit, A herceg embereiként elhíresült irodát keresi meg a feladattal.
Tristan
Bonnaud-nak, a nyomozóiroda egyik emberének jut a megbízatás - ő azonban
bármire hajlandó lenne, hogy ne kelljen együtt nyomoznia a minden lében kanál
Lady Zoéval. A kényszer szülte együttműködésben, a múlt sötét titkainak
kifürkészése közben a két fiatal mind közelebb kerül egymáshoz, és a szenvedély
megélése közepette nem is sejtik, hogy a végső titok, amely leleplezésre vár,
miként változtatja meg az életüket.
Sabrina
Jeffries sorozatának, A herceg embereinek harmadik részében ismét rengeteg
izgalom, szenvedély és humor várja a romantikus regények kedvelőit.
General Press,
2019
Eredeti cím:
How the Scoundrel Seduces, 2014
Bár A herceg emberei sorozat harmadik része,
a Csalfa csábító önálló történetként
is olvasható, mert a cselekmény egy 1813-ban játszódó előszóval kezdődik, ami
elismételi mindazt, amit már tudnak azok, akik a sorozatot az első könyvtől
kezdve követik, azaz Rathmoor vikomtjának két családja van: egy hivatalos,
melyből törvényes örököse és a tartalék származik, valamint egy nem hivatalos,
ugyanis éveken keresztül viszonyt folytatott egy francia színésznővel, mely
kapcsolatból két gyermek is származik: Tristan és Lisette.
Rathmoor
vikomtja dícséretesen nem tett különbséget gyermekei között származásuk miatt,
ami nem mondható el örököséről, George Mantonról, aki még édestestvérére is
irigy és féltékeny, hogy törvénytelen testvéreiről már ne is beszéljek. Mert
ilyen ő. Tehát, mikor Rathmoor vikomtja vadászbaleset áldozata lesz és jobb
létre szenderül, az új vikomt elüldözi a másik családot, ha tehetné, a föld
színéről is eltűntetné őket. Mi több, öccsének is keresztbe tesz, csupán azért,
mert a féltestvérek pártját fogja. Csupán a sorozat harmadik részének végére
derült ki, hogy honnan ez a mérhetetlen gyűlölet. S a körülmények úgy hozzák,
hogy George végre megkapja méltó büntetését mindazért, amit tett. Én ezt az
első könyv végére vártam és hiányérzetem volt, hogy nem következett be, most
már értem is, hogy miért.
Mivel Lisette
történetét már a sorozat első könyvéből megismerhette a lelkes olvasó, most
Tristanon van a sor.
A cselekmény
az előszóban leírtakhoz képest tizenhárom évvel később folytatódik. Már működik a
Manton nyomozóiroda, melyet mindenki csak A herceg emberei néven ismer. Itt
dolgozik Dominic, a kisemmizett testvér, valamint féltestvére, egyben
történetünk főhőse is, Tristan Bonnaud, s végzik azt, amivel egy korabeli
nyomozóiroda foglalkozni szokott, míg egy nap Lady Zoe Keane settenkedik be az
irodába, hogy egy régebbi ígéretet behajtson a társaságon.
Lady Zoe
Keane-ről tudni kell, hogy Lord Olivier egyetlen gyermeke, és az a kivétel, ami
erősíti a szabályt: apja halála után saját jogán grófnő lehet, örökölheti a
címet, a vagyont. Ez ugye szokatlan, de nem lehetetlen az angol nemesség
körében, ahol az esetek túlnyomó többségében egyenes ági férfirokon örökölheti
a nemesi címet és kiváltságokat, ennek hiányában további, távolabbi
férfirokonok jöhetnek csak szóba, szigorúan szabályozott sorrend szerint.
Lady Zoe-nak
pedig pontosan a származásával van gondja, ugyanis meggyőződése, hogy ő nem
szülei gyermeke, így sem a cím, sem a birtok nem lenne az övé. A címért nincs
is annyira oda, viszont a birtokot nagyon szeretné. Bizonyosságot akar
származásáról, hogy a továbbiakban lépéseket tehessen a birtok megvédése érdekében,
amely egy amerikai unokatestvérre, Jeremy Keane-re, egy ismert festőre szállna.
Amennyiben a Manton nyomozóiroda kideríti, hogy Zoe nem törvényes örökös, úgy a
lady (de inkább apja és nagynénje) számításba veszi a házasságot az amerikai
unokatestvérrel.
A nyomozás
során a cselekmény egy korabeli cigánytáborba is elvisz, ami kitűnő alkalom
volt a nomád népcsoport szokásainak, hagyományainak, életvitelének
bemutatására, szembeállítva azt az angol arisztokrácia merev viselkedési
törvényeivel. S ez egyben alkalom volt arra is, hogy Tristan Bonnaud a saját
ügyében is nyomozzon, s talán végleg lerázza magáról féltestvére, a jelenlegi
Lord Rathmoor állandó fenyegetését. S míg a nyomozás folyik, Zoe és Tristan
természetesen egymásba szeret.
Kedveltem a
történetet annak ellenére, hogy nem volt tökéletes. Szerettem Tristan és Zoe
csatározását, mert nem mondhatni, hogy rajonganának egymásért, bár azért a
kémia megvan közöttük. Ez a vonzalom alakul át a későbbiekben testi vágyból szerelemmé. S ha már testi vágy, akkor természetesen némi erotika is járt a történethez.
Viszont határozottan idegesített, hogy Tristan egy egész
könyvön keresztül hercegnőzte Zoe-t, csupán azért, hogy idegsítse.
Azt sem igazán
pontoztam, hogy Lisette-et, aki már egy herceg felesége, nem igazán kellett
kapacitálni, hogy családi titkokat osszon meg egy idegennel, mert Zoe Lisette
számára csupán egy idegen, egy olyan valaki, akivel néha összefut társasági
eseményeken. Ennek ellenére az első adandó alkalommal símán kitárgyalja Tristan
múltját és minden titkát Zoe-val.
Nem
különösebben kedveltem az amerikai unokatestvért sem, nekem kicsit erőltetett
volt a karaktere, de számomra az igazi negatív hős még csak nem is George
Manton, Rathmoor vikomtja volt, hanem Zoe nagynénje. Ha ő és a lepcses szája
nincs, akkor Zoe talán sosem sejti meg, hogy származása körül némi bonyodalom
van, a titok szépen titok marad. S saját fecsegésének következményeit is Zoe-n
akarta leverni azzal, hogy az amerikai unokatestvér fele terelgette, hol
diszkrétebben, hol erőszakosabban, csak azért, hogy a vagyon a családban
maradjon, a titok maradjon titok és ne legyen belőle társadalmi botrány és
bukás.
Tökéletlensége
ellenére kedveltem a történetet, mert igzalmas volt, pörgős és természetesen
felvezette a következő részt, ami majd Dominicról, a legújabb Lord Rathmoorról szól. De erre sajnos jövőig
várni kell.
A szerző és a
klasszikus romantikus történetek rajongói minden bizonnyal kedvelni fogják ezt
a történetet, de ízlések és pofonok…
Kapcsolódó bejegyzések:
Mostani
játékunk során azt teszteljük, mennyire ismeritek az első két rész
főszereplőit.
Minden állomáson találtok egy idézetet, nektek mindössze annyit kell kitalálnotok, ki mondhatta. Ha mind a négy megfejtést beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő sorába, esélyetek nyílik megnyerni a könyv egy példányát.
Minden állomáson találtok egy idézetet, nektek mindössze annyit kell kitalálnotok, ki mondhatta. Ha mind a négy megfejtést beírjátok a rafflecopter doboz megfelelő sorába, esélyetek nyílik megnyerni a könyv egy példányát.
Figyelem,
a kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll
rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat
sorsolunk!
“– Eszébe jutott valaha is, hogy mióta világ a világ, a házaspárok kénytelenek végignézni, hogy a másik megöregszik, legyengül, és szenilissé válik? Hogy ez a házasság természetes velejárója? Ez bizonyára nagyon nehéz, de azért annyira nem, hogy az emberek házasságba vetett hite megrendüljön.”
11/06 Betonka
szerint a világ…
11/09 Angelika blogja
11/12
Könyvvilág
11/15
Dreamworld