Oldalak

2019. október 8., kedd

Meghan March – Vad kísértés

Kísértés 1



„Kötelező ​olvasmány.” – Medium.com
„Bámulatos és bámulatba ejtő. Alig várom a következő részt!” – J. Sterling
„March megalkotta az édes, a szexi és a pimasz tökéletes elegyét.” – Erin Noelle, USA Today bestsellerszerző
Ki gondolta volna, hogy a dolgok még sötétebbé és még mocskosabbá válhatnak New Orleansban? Meghan March, a New York Times bestsellerszerzője bemutatja a férfit, akivel sosem akartál találkozni.
Azt teszek, amit csak akarok, azzal, akivel csak kedvem tartja. Nem követek egyetlen szabályt sem – még a sajátjaimat sem. 
Tudtam, hogy nem kellene megérintenem, de ez sem állított meg.
És másodszorra sem állított meg. Sőt, harmadik alkalmat is akartam.
Az életstílusom megfelel egy olyan vad embernek, amilyen én vagyok, de nem egy olyan nőnek, mint ő. 
Mégis Temperance Ransom lett a legújabb szenvedélyem, és közel sem tartok ott, hogy képes legyek őt elengedni. 
Meg fogom őt szerezni, még ha ez azzal jár is, hogy magammal rántom a sötétségbe.
És csak remélni tudom, hogy egyikünk sem fog belepusztulni.
Meghan March a nagy sikerű Vágy-trilógiája és a Mr. Mount-sorozat után egy vadonatúj, botrányosan szexi sorozattal érkezik. A Vad kísértés a Kísértés-trilógia első kötete.


Álomgyár, 2019
Eredeti cím: Savage Prince, 2018



Nem különösebben rajongok Meghan March írásaiért és ezt már többször is elmondtam. Egy kívétellel egyetlen sorozatát sem olvastam végig, a Mr. Mount bűnös élete valahogy betalált, legalábbis az első könyv (Téged akarlak), aztán ellaposodott és tucattörténetté vált az egész.
Hogy miért vettem kézbe mégis ezt az újabb Meghan March könyvet? Mert egy ismerősöm (ő mellesleg a szerző rajongója) azt mondta, hogy a Mount-sorozat semmi ehhez képest. Ez sokkal izgalmasabb, jobb, stb, s mondta ezt, amikor még szó sem volt arról, hogy a Kísértés trilógia megjelenne magyar nyelven. Egy újabb példa arra, hogy mennyire szubjektív az, hogy ki miért rajong, mit tart jónak, szupernek és letehetetlennek. Mert nekem ez a történet valahol a béka hátsója alatt volt.
Kezdeném azzal, ami rögtön az cím és kolofon után következett a könyvben:

“Ki gondolta volna, hogy New Orleans ilyen veszélyes? Meghan March, a New York Times egyik legsikeresebb írónője bemutatja nekünk a város rettegett zsarnokát, akit mindenki nagy ívben elkerül.
A Vad kísértés a trilógia első kötete. Ugyanabban a világban játszódik, mint a Mr. Mount bűnös élete-sorozat, de önmagában is élvezhető a történet, nem szükséges hozzá a másik trilógia ismerete.”

Nos, ez egy kicsit vicces, mert a Mount-trilógia azt éreztette velem, hogy New Orleans rettegett zsarnoka maga Mr. Mount, és a fű sem nő a városban, ha azt ő úgy akarja. Most akkor egy újabb fazon bitorolja ezt a címet, míg Mr. Mount köszöni szépen, még mindig jól van, a biznisz megy és ő élvezi a házasság örömeit? S akkor most New Orleans egy egyetemes, világméretű fertő, ahol csak bűnözés létezik és kuplerájok? Ja, és a szeszfőzde, de az Mount fennhatósága alá tartozik amúgy is.
Azt is írja, hogy ugyanabban a világban játszódik, mint a Mount-trilógia – hol máshol, ha már New Orleanst a bűn bölcsőjévé degradálta? –, de élvezhető a másik trilógia ismerete nélkül is. Ebben abszolút igaza van, mert az első könyv olvasása után úgy érzem, hogy nem is kell a másik trilógiát elolvasni, hiszen megírta még egyszer ugyanazt, csak kicsit másképp és másokkal a főszerepben. S azt is megmondom miért gondolom így.
Ugye, a hősnő, Temperance Ransom, már az előző trilógiában jelen volt mellékszereplőként. Ő Keira Kilgore talpraesett asszisztense és ezen kívül nem sokat tudunk meg róla akkor. Most viszont kiderül, hogy honnan származik (New Orleans gettójából), hogy művészi álmokat dédelget (hulladékfémből csinál installációkat), és hogy nehéz gyermekkorához képest (meg kell a szívnek szakadni!) mekkora útat járt be.
A Mount trilógiában Keira Kilgore kap egy üzenetet, lényegében egy meghívót egy dekadens partira, ahol egy ismeretlennel dug, mert azt nem lehet szexnek nevezni. Ugyanez történik Temperance Ransommal is: kap egy cetlit az íróasztalán, elmegy a kijelölt helyre és egy teljesen ismeretlennel… mondanám, hogy gyűri a lepedőt, de ez nem lenne helyes, mert az íróasztalra hajolva történik meg a kopuláció, miután a szomszédos szobában domináns-alávetett játékokat űző párt kukkolta – mert az üzenet titokzatos írója egy szexklubba hívta randira Temperance-t, ahol a nő felfedezi vonzódását a BDSM és az alávetett szerep iránt. (Ne már!) S akárcsak az előző sorozatban, az ismeretlen pasi most is levadássza a kiszemelt nőt, ez esetben Temperance-t, itt is minden ismerős óvja a lányt, hogy belebonyolódjon, azaz továbbra is látogassa a szexklubot, (ugye midenki tudja, hogy falra hányt borsó minden intelem?), hogy a történet egy nagy durranással szakadjon meg. Ami a kettő között van, az csak töltelék, szex és cselekmény-próbálkozás, aminek Temperance és családjának múltjához van köze. Hosszan lehetne folytatni, hogy a két történet miben és mennyire hasonlít egymáshoz, de akkor ennek a bejegyzésnek sosem lenne vége.
Azt sem mondhatom el, hogy ez a sorozat egy trilógia lenne. Ez inkább egyetlen történet szépen feldarabolva három nyúlfarknyi részre, és ez már a terjedelméből is látszik, ugyanis alíg haladja meg egy olyan füzetes szerelmes regény terjedelmét – nagylelkű leszek, legyen másfél – annak függvényében, hogy ki hogy olvassa, nyomtatott formában, vagy e-könyvben és úgy formázza magának, ahogy neki jólesik.
Én e-könyvben olvastam. Nem recenziós példány, 2999 Ft.-ért árulták a vásárlás napján (nem reklámozom hol, de közismert oldal és kizárólag e-könyveket árul), és még megörültem, mikor a tabletemre feltöltve megláttam a terjedelmét. Az öröm viszont nagyon korai volt, mert a történet rövid volt és a továbbiakat a kiadó reklámja töltötte be. Kezdődött egy úgynevezett beleolvasóval Anne L. Green Arctalan csábító című könyvéből, ami tulajdonképpen a borító volt, az ajánlás, a köszönetnyilvánítás és egy nyúlfarknyi fejezet, majd folytatódott huszonnyolc oldal képes reklámmal. Előbb a kiadó magát reklámozta majd a háziszerzőit, némelyeket többször is, s mire a végére értem a lapozgatásnak tisztába voltam a teljes árukínálattal, kül- és belföldi szerzők egyaránt. Nem volt nyomdaköltség, nem vágtak ki egyetlen fát sem ezért a könyvért, akkor mi a búbánatos franc került durván háromezer forintba? Azért fizetünk, hogy megnézhessük a kiadó  és termékei reklámját? Kösz, meglettem volna nélküle is!
Visszatérve a történetre (melyik történet???), ez egy újabb BDSM próbálkozás volt, ami kicsit keserű szájízzel hagyott, mert ugye mindenki fel van háborodva, ha egy férfi megüt egy nőt. Akkor az a férfi egy barbár szadista és lehetőleg ki kell herélni, felnégyelni és ujjal mutogatni rá, mint a társadalom szégyenére. Ugyanakkor ha egy nő kéri azt, hogy a férfi bántalmazza, az teljesen rendben van, mert közös megegyezéssél történik, s ha könyv is születik a történetről, akkor azért lelkesedni illik és imádni kell. Jó lenne eldönteni, hogy tulajdonképpen hogy is állunk ezzel.
Ez volt az utolsó Meghan March könyvem… meg ízlések és pofonok, mert aki deviáns erotikáról szeret olvasni, annak ez nagy kedvenc lesz.


 A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések: