Julia London – A vad skót

A vad skót 1

A General Press Kiadó szeptember 2-án újabb névvel gazdagította a magyar fordításban olvasható történelmi románcok szerzőinek névsorát. A több, mint harminc regényt publikált Julia London idehaza A vad skót című művével mutatkozik be az olvasóknak, amely hat részes Felföldi vőlegények sorozatának nyitó kötete.

Arran McKenzie első látásra beleszeret a vörös hajú, zöld szemű Margot Armstrongba. A luxusban született és nevelkedett angol nemeskisasszony azonban képtelen beilleszkedni a skót klánfő barbár világába, így pár hónappal az elrendezett esküvő után elhagyja a férjét, és igyekszik mindent elfelejteni – leszámítva azokat a pillanatokat, amelyeket a vad Arran szenvedélyes ölelésében töltött.

Három évvel később azonban kénytelen visszatérni a férjéhez a Skót-felföldre, hogy kiderítse, milyen szerepet játszik a férfi egy Anglia elleni, feltételezett árulásban, mielőtt a gyanú a nő családjára terelődne. Vajon melyikük kerül ki győztesen a kémkedés és a csábítás szövevényes játékából? És sikerül-e túllépniük a félreértéseken és a megbántottságon, hogy beengedjék szívükbe a szerelmet?

General Press, 2019

Eredeti cím: Wild Wicked Scot, 2016

Megrendelhető   

 

Julia London neve nem volt ismeretlen a számomra, de nem pont ezt a könyvét olvastam, és természetesen nem magyar nyelven. Úgy gondolom, hogy épp ideje volt a magyar olvasóknak is megismerkedni vele (megtehették volna korábban is), tehát örömmel fogadtam a hírt, hogy a General Press Kiadó felvállalta e sorozatnak a kiadását. Legalábbis remélem, hogy a teljes sorozatot alkalmunk lesz magyar nyelven olvasni, hiszen A vad skót csupán az első része annak a hat részből álló szériának, mely magyar nyelven az első kötet címét viseli, angolul viszont Highland Grooms (Felföldi vőlegények) név alatt fut.

Ha a skótok nem lennének ki kellene találni őket, a klasszikus romantikus irodalom pedig annyi remek történettel lenne szegényebb! Többek között az Outlanderrel. Nem véletlenül említettem meg Diana Gabaldon monumentális művét, hiszen akik figyelemmel kisérik annak a történetnek az alakulását (könyvben vagy filmen), azok otthonosan érzik majd magukat Julia London történetében is, hiszen a cselekmény a 18. század elejére visz vissza, a jakobita mozgalom kezdeteire. Skócia az angol korona fennhatósága alatt áll, és aki egy kicsit is jártas a történelemben, vagy kellő mennyiségű skótokról szóló romantikus történetet olvasott, az tisztában van vele, hogy ez a skót klánok nagy részének nincs ínyére. A békét biztosítandó, a trónön ülő Anna királynő elrendeli a vegyes házasságokat, melyek inkább szövetségek egy politikai játszmában, mint érzelmeken alapuló kapcsolatok.

Egy ilyen húzás áldozata Margot Armstrong, egy felettébb ambiciós angol főnemes lánya, akit apja a skót klánvezérnek, Arran McKenzie-nek ígér feleségül, csakhogy a házasság nem működik, Margot pedig hazaszökik apja kastélyába. Amikor néhány évvel később felröppen a jakobita mozgalom híre és a pletyka, hogy Arran McKenzie is részese lenne, a ravasz főnemes visszaküldi lányát kémkedni. A politikai játszmán túl tettei mozgatórugója természetesen a kapzsiság és ebben osztozik törvényes örököse is, Margot bátyja. 

Amit meglepőnek találtam ebben a történetben az, hogy az angol arisztokráciára nem jellemzően a főnemes családtagként neveli törvénytelen fiát is. Ennek a fiúnak a későbbiekben szerepe lesz a történetben, és ő valójában sokkal közelebb áll Margothoz, mint bátyja, nem beszélve arról, hogy teljesen más fából faragták, mint a törvényes örököst.

A történet első része tulajdonképpen egy állandó időutazás a jelen, amikor is Margot-t visszazavarják Felföldre kémkedni, és a múlt között, ami alkalmat adott arra, hogy megismerjem a két főhőst és kapcsolatukat megismerkedésük pillanatától egészen addig, amíg az ifjú feleség úgy dönt, hogy neki elég a barbár Felföldből és hazafut sebeit nyalogatni.

Azt is el kell mondanom, hogy Margot Armstrong eleinte nem volt szerethető, de megértettem, hogy miért olyan, amilyen. Ő egy finom angol kisasszony, egy főnemes lánya, akit arra neveltek, hogy egy hozzá hasonlóan finom és gazdag angol főnemes felesége legyen, és elművelje mindazokat a dolgokat, amiket a hozzá hasonló státuszú hölgyek tesznek: a hitvesi kötelességeken túl (értsd: örökös biztosítása) bálok, vendégségek, parádézás és édes semmittevés. Ehhez képest egy ősrégi skót várban találta magát a Felföldön, egy meglehetősen vonzó, de számára teljesen idegen férfi feleségeként, akitől annyira távol állt az angol urakra jellemző kifinomultság, mint Makó Jeruzsálemtől. S azzal is szembesülnie kellett, hogy itt bizony nincsenek bálok, parádézás és édes semmittevés, hanem mint a klánvezér felesége, kötelezettségei vannak a klánnal szemben, hogy a megszokott és új élete között a különbség ég és föld. Ezt pedig a gőgös, elkényeztetett kiasszony nem fogadta jól, és semmit nem tett a beilleszkedés érdekében. A két hős házasságában az egyetlen működöképes dolog a hálószobában történik, tehát néhány meglehetősen forró erotikus jelenetet is olvashattam. Tehát Margot-nak nem csupán a férjét ért vádakat kellene megerősítenie (vagy megcáfolnia) – természetesen titokban –, hanem egyre nagyobb hajlandóságot érez arra, hogy a kapcsolatukat valójában is rendbe hozza, mert a hálószobában még mindig jól működnek a dolgok közöttük.

Margot mentségére, mikor rájön, hogy ő semmi más, mint egy  gyalog apja mocskos politikai játszmájában, és, hogy még mindig  vonzódik férjéhez, fokozatosan változni kezd. Ez a fokozatosság volt az, ami hihetővé tette a történetet, mert nem olyan volt mint egy hirtelen megvilágosodás, ami után a jelleme 180 fokos fordulatot vesz és példamutató klánvezér-feleség lesz belőle, hanem minden egyes nap egy új felfedezést hozott, ami más megvilágításba helyzete azt, amit apjától hallott, és amiért őt tulajdonképpen odaküldték. S szembesülnie kell apja valódi jellmével is, mert bár tudja, hogy apja egy erőszakos, önző ember, gyermeki naivitással az utolsó pillanatig bízik abban, hogy a férfi mégiscsak azt fogja tenni, ami helyes –   azaz kiáll Arran ártatlansága mellett –, és nem amit az érdekei diktálnak.

Egyetlen dolgot nem sikerült Margotnak elérnie és az a férje bizalma. Arran McKenzie az első pillanattól kezdve gyanakvással fogadja felesége visszatértét, és meggyőződése, hogy a háttérben más van, mint a házasságuk működőképessé tételének szándéka. Bár első látásra beleszeret a csinos, vörös hajú lányban, ő sincs tisztában azzal, hogy ifjú feleségét egy olyan világba viszi, amit a nő nem ismer.  

Nyilvánvaló, hogy mi lesz a történet vége: Arran és Margot ismét egymásratalál és boldogan élnek míg meg nem halnak. Csakhogy amíg ez megtörténik hosszú az út, és mocskos játszmákkal, árulással van kikövezve. Ezekből pedig olyan sok van, hogy egyetlen pillanatig sem untam magam, hiszen arra kellett gondolnom, hogy akkor most ki lépi a következőt és az milyen hatással lesz a történet alakulására.

Pörgős, nagyon szerethető olvasmány volt, tele izgalommal, csavarokkal, félreértésekkel és emberi gyarlósággal. Kedveltem és nagyon reménykedem a folytatásokban is. Meg ízlések és pofonok…

A General Press már számos, a skót felföld szülötteit életre hívó történelmi románccal kényeztették olvasóikat a hosszú évek alatt. Mostani játékunkban ezek közül néhány címét adjuk meg, megfejtés gyanánt pedig azok szerzőinek neveit várjuk.

Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

Szenvedély 

a Rafflecopter giveaway

09.30. – Angelika blogja

10.02. – Könyvvilág

10.04. – Betonka szerint a világ…

10.06. – Dreamworld