Laura Horsley a könyvek szerelmese. Sajnos azonban a könyvesbolt, ahol dolgozik, bezár, így a lány búcsúpartit rendez az olvasóklub és a törzsvásárlók számára. A fogadásra betéved egy neves irodalmi ügynök, akit lenyűgöz a lány szervezőkészsége, és rögvest munkát is ajánl neki. A festői Somerbyben kellene tető alá hoznia egy irodalmi fesztivált.
Laura boldogan
vállalja a feladatot, ám szinte azonnal nem várt nehézséggel találja szemben
magát: a szponzor csak akkor hajlandó támogatni a rendezvényt, ha fesztiválon
részt vesz Dermot Flynn, az ír széppróza fenegyereke. Flynn húszévesen robbant
be az irodalmi életbe, ám második kötete után eltűnt a nyilvánosság elől.
Alkotói válságba került? Vagy más oka van a visszavonulásának?
Laura nagy
rajongója a férfinak: ő a kedvenc írója, sőt: plátói szerelmet táplál iránta.
Nekivág hát az útnak, hogy a festői ír falucskában becserkéssze a vérlázítóan
jóképű "ír vadembert", aki meglepő feltételhez köti a fesztiválon
való megjelenését...
Libri, 2019 - Ulpius-ház, 2010
Eredeti cím: Love Letters, 2009
Katie Fforde
neve nem ismeretlen a magyar olvasóknak, hiszen az évek során szám szerint 16
könyve jelent meg magyar nyelven, van ami kétszer is, mert annak idején a
megboldogult Ulpius kezdte el a szerző könyveinek kiadását, majd a Libri kiadó
folytatta, és néhány történet új kiadást kapott.
Nem mondanám
magam nagy Katie Fforde rajongónak, de szinte minden magyar nyelven megjelent
könyvlt olvastam, a kivételt a novelláskötetek képezik. Könyvei senki világát
nem fogják megrengetni. Könnyed, szórakoztató stílusban ír és kitűnően
ellazíthat egy rohadtul fárasztó nap után – már amikor az ember lánya nem
mászik a falra a bugyuta hősnő miatt. Nem véletlen, hogy szinte minden
könyvéből tévéfilm is készült már, az a fajta, ami nyomokban hasonlít a
könyvben leírt eredeti történetre. Kettőt láttam, egy életre elég is volt.
A Szerelmes leveleket néhány évvel ezelőtt
olvastam és úgy emlékeztem, hogy kedveltem, ezért jött a Libri Kiadós újraolvasás.
Meg kíváncsiságból, hogy mi a különbség a régi kiadás és az új között. Röviden:
abszolút semmi. Talán az oldalszám eltérő, de ez nem befolyásolja a tartalmat,
hiszen a szerkesztésnél-tördelésnél úgy lehet játszani az oldalszámokkal, ahogy
úri kedvük diktálja.
Ez nem egy
rövid kis történet, hiszen 500+ oldallal állunk szemben, amit – ha őszinte
akarok lenni –, háromszázban is el lehetett volna mesélni, ha a szerző rövidebbre
fogja a hősnő belső monológjait.
A cselekmény a
könyvek világába vitt, hiszen hősnője, a húszas évei közepén járó Laura Horseley
imád olvasni, élete a könyvek körül forog, a szerencse mellé állt és egy
könyvesboltban kapott munkát. Introvertált típus, magánélete szinte nincs is, nehezen
enged fel idegenek között. Kivéve, ha könyvekről van szó. Mert akkor a szégyenlős
Laura szervezőzsenivé alakul át, és kisujjából kirázza az épp aktuális
dedikálást, író-olvasó találkozót, vagy bármilyen más, könyvekhez kapcsolódó
eseményt. Ez a képessége hozza meg a felkérést, hogy vegyen részt egy új és
szokatlan vidéki könyvfesztivál megszervezésében, melyen a könyv mellett a zene
is szerepet kap. S mivel a könyvesboltot, ahol dolgozik, hamarosan bezárják, s
ő munka nélkül maradna, beleegyezik, bár fenntartásai vannak, hogy képes lesz-e
elvégezni a rábízott feladatokat. A feladat pedig nem kisebb, mint Dermot Flynnt,
az ír próza fenegyerekét meggyőzni, hogy legyen a fesztivál díszvendége,
ugyanis ez az anyagi hátteret biztosító támogató feltétele.
Dermot
Flynnről tudni kell, hogy még a húszas éveiben robbant be az irodalom világába
két könyvvel, s mint egy üstökös, el is tűnt onnan. Visszavonultan él egy ír
kisfaluban és sok éve írói válsággal küzd. Nem szereti a közszereplést, köszöni
szépen, viszonylag jól elvan a maga kis világában és nem hajlandó ezen
változtatni.
Laura imádja a férfi írásait, főiskolás kora óta rajong érte és izgalommal fogadja a
kihívást, tehát új barátnőjével Írország felé veszi az irányt, hogy felkutassa
a férfit s meggyőzze, vegyen részt a könyvfesztiválon. S egy beszeszelt estén
még azt is eldönti, hogy szüzességét a férfival akarja elveszteni.
A történet
természetesen fikció, de ettől függetlenül remek betekintést nyújtott abba,
hogy hogyan is működik a könyvkiadás, vagy mivel kell szembenézni, ha valakik
úgy döntenek, hogy könyvekről szóló, többnapos összeröffenést terveznek összehozni.
Bár, gondolom, ez nem minden esetben van így. S természetesen a fáradtságos munkával megszervezett zenés könyvfesztivál osztatlan sikert arat, hála a fikció ördögének.
A cselekmény szerelmi
szálát nem kedveltem, mert az én ízlésemnek túlságosan elnyújtott volt, nem
beszélve a kiszámíthatóságáról. Mindeki örömére meglesz a boldog végkifejlet. A
hősnőt sem kedveltem túlságosan, mert bevallottan szégyenlős, visszahúzódó és
szerelmes az íróba, de mikor érdeke úgy kívánja mindezt mesésen félre tudja
dobni. Az, hogy valaki rajong egy író műveiért még nem jelenti azt, hogy
magáért a személyért is rajongania kell, márpedig Laura pontosan ezt teszi.
Nekem ez a
történet az egyszerolvasós kategóriába esik, bár – a sors iróniája – már másodszor olvastam el. A romantikus írások szerelmesei
minden bizonnyal kedvelni fogják, mert lényegében nem rossz, csak nagyon
kiszámítható és helyenként vontatott. Fáradt estékre egészen jó kis olvasmány lehet, de természetesen ízlések és pofonok…
A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:
A könyv
főszereplője, Laura Horsley igazi könyvmoly. A feladatotok ezúttal az lesz,
hogy a blogjainkon található képek alapján beazonosítsatok más könyvmoly
karaktereket (könyvekből vagy filmekből), és a nevüket beírjátok a rafflecopter
doboz megfelelő sorába.
Figyelem!
A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán
belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest
sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.
03. 26. Betonka szerint a világ...
03. 27. Szembetűnő
03. 28. Olvasónapló
03. 29. Könyvvilág
03. 30. Kellyés Lupi olvas
03. 30. Spirit Bliss Sárga könyves út