Betonka szerint a világ...: Julianne Donaldson

Edenbrooke 0.5

Idén novemberben jelent meg a Könyvmolyképző kiadó gondozásában az Edenbrooke duológia előzménykötete. Tartsatok velünk december 5-11 között, ha részt vesztek a nyereményjátékunkban, megnyerhetitek a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét!

Philip Wyndham sohasem irigyelte a bátyját, Edenbrooke leendő örökösét. Inkább lenne a maga szerencséjének a kovácsa, mint hogy a cím és a rang szabta korlátok között éljen. De amikor a bátyja váratlanul meghal, Philip élete is fenekestül felfordul, mivel a körülmények azt követelik tőle, hogy feladja addigi életét. Philip felölti új szerepét, és London legkörülrajongottabb agglegényeként felváltva vergődik a berzenkedés, az unalom és a düh fogságában. Az események azonban váratlan fordulatot vesznek, mert egy este a sors egy fogadóba vezeti, ahol hősünk megismeri a páratlan Marianne Daventryt.

Könyvmolyképző kiadó, 2017

Eredeti mű: Julianne Donaldson – Heir to Edenbroke, 2015

Megrendelhető

Ez az a történet(ecske), amiről nem tudom, hogy miért kellett megírni. Egy kiegészítő kis szösszenet a már korábban megírt Edenbrooke című regényhez, amit a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából mi is olvashattunk még 2015-ben. Bár tavaly is jelent meg a szerzőtől könyv (Blackmoore), az egy önálló történet, és semmi köze nem volt Edenbrooke-hoz vagy annak örököséhez.

Nos, itt ez a kis kiegészítő novella, ami símán elfért volna az eredeti történet előtt bevezetőnek. Ez nem a kiadó hibája, a szerző is három évvel később írta meg, mert miért ne, és mert Philip Wyndhamot mindenki a modern korban írt klasszikus romantika Mr. Darcyjaként látta betörni az irodalmi piacra és a női lelkekbe. Szó se róla, Philip nagyon kedves, nagyon szerethető, de azért Mr. Darcy karizmájáig még van.

Ne tessék félreérteni, ezt a kis történet nem rossz, sőt! Csak nem utólag kellett volna megírni.

Ez egy klasszikus romantikus történet, ami a 19. század eleji Angliájához kötődik. Akik járatosak az angolszász klasszikus romantikus irodalomban, azok azt is tudják, hogy kékvérűnek lenni nagyszerű dolog, ha van pénz és te vagy az örökös, mert akkor mindenki a te kedved lesi, érted rebegnek a kiasszonykák szempillái és téged üldöznek a lányos mamák.

Pech – vagy Phillip saját bevallása szerint szerencse – nem ő az örökös, hiszen ő csak másodszülött, a tartalékos, és mint olyan, éli a másod-harmad-sokadszülöttek (mert kékvérűék általában meglehetősen szaporák) megszokott életét, azaz választ a katonai vagy az egyházi pálya közül. Philip a seregbe, mi több háborúba vonul Spanyolországba. Itt éri utól anyja levele.

“Előre sejtettem, hogy a levélben anyám elsősorban szülői aggodalmait igyekszik kifejezni elkényeztetett, fennhéjázó és kiállhatatlan Charles bátyámmal kapcsolatban, aki apám egyetlen örököseként a gazdag arisztokraták vérlázítóan henye életét élvezte. Nem mondhatnám, hogy nagyon együtt éreztem volna a bátyámmal az állítólagos gondjai miatt. Reménykedtem, hogy William öcsémről is megtudhatok valami érdekeset, aki Oxfordban tanult. Louisa az önfejű legkisebb gyermek szerepében tűnik majd fel, aki olyan gyönyörű, hogy az már botrányos. Ezután következnek a birtokot, a bérlőket vagy anyám távoli rokonait érintő hírek. Röviden, arra számítottam, hogy a levél gondolatban hazarepít anyám mellé, arra a helyre, amit kedvenc gyermekeként már évek óta nem tölthettem be a katonáskodás miatt. ”

(Julianne Donaldson – Edenbrooke örököse, Könyvmolyképző Kiadó, 2017)

Philip visszaemlékezéseiből az is nyilvánvaló, hogy Charles, az örökös nem éppen szeretnivaló, de Isten nem ver bottal, hanem ez esetben tüdőbajjal, tehát Philip ígéretes katonai pályája az őrnagyi rangnál véget is ér, és éljen Sir Philip Wyndham. – Egyébként senkinek nem tűnt fel, hogy a Wyndham név már előfordult Julia Quinn-nél? Ő két részes történetet (Wyndham két hercege) írt a névhez/címhez kapcsolódóan.

Ez Philip története. Gyermekkori visszaemlékezések, a katonaság, a friss örökösi státusz, amikoris címének köszönhetően véget ért nyugodt élete és az előnyös házasságot remélők céltáblájává vált. Egészen addig, amíg azon a bizonyos estén, abban a bizonyos fogadóban, teljesen a véletlennek köszönhetően összetalálkozik Marianne Daventry kisasszonnyal. Akik már olvasták az Edenbrooke-ot, tudják miről beszélek.

Ennek a történetnek egyetlen, nagy hibája volt: nagyon rövid. A szerző stílusa annyira gördülékeny, annyira szerethető, hogy történetei (legyen az bármelyik) letehetetlenek. A klasszikus romantika kedvelői minden bizonnyal rajongani fognak ezért a kis szösszenetért, de természetesen mindig közbeszólnak az ízlések és a pofonok... Én még több Julianne Donaldson könyvet akarok!!!

A történethez kapcsolódik a többször is emlegetett:

Edenbrooke

Könyvmolyképző, 2016, 2015

Edenbrooke, 2012

Mostani nyereményjátékunkban minden résztvevő blogon találtok egy férfi főhőst valamelyik történelmi romantikus regényből, a ti feladatok annyi lesz, hogy beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába annak a könyvnek a címét, amelyben szerepel. Jó játékot! Ne feledjétek, ha velünk tartotok, megnyerhetitek a kiadó által felajánlott 3 nyereménypéldány egyikét.

Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

4. állomás: Ian Mackenzie

a Rafflecopter giveaway