Találkozásom
ezzel a művel véletlenszerű volt. Az egyetem kezdése előtti nyáron osztotta le nekem a szomszédban lakó idős néni. Ő is kölcsön kapta valakitől, de nem volt türelme hozzá,
hiszen ezernél is több oldal, ezért úgy gondolta én épp ráérek, elolvasom s
majd dióhéjban elmesélem neki miről is szól. Óriási fintorral fogtam bele – volt előítéletem bőven – és
csupán a neveltetésem tiltotta, hogy megmondjam hová dugja a néni a könyvét, de
nagyon hamar letehetetlenné vált, bármennyire bizarrul is hangzik ez.
Monumentális
könyv, semmihez nem hasonlítható, márcsak azért sem, mert ez Kínáról szól, és
nem mondhatom, hogy túl sok könyv járt a kezemben, ami kínai szerző tollából
való volt és magát a huszadik százat eleji kínai társadalmat mutatja be.
Nyugodtan el
lehet olvasni, akkor még nem borult vörösbe Kína.
A történet
kevesebb mint fél évszázadot ölet át és egy gazdag, befolyásos család
történetén keresztül mutatja be mit is jelentett a 19. század végi - 20. század
eleji Kínában élni, a bokszer-lázadást, a hosszan tartó, szinte öröknek
mondható háborúskodást Japánnal. Ebbe az időszakba beleesik a kínai császárság
bukása, valamint az új rend kialakulása ami, mint a könyvből kiderül, nem volt
egy síma átmenet. Bekukkantunk az ópiumbarlangok világába és tanúi lehetunk a
kínai nő emancipálódásának, s többek között azt is megtudjuk, hogy miért volt
olyan kecsesen tipegő járásuk a hölgyeknek
“Epikai szélességgel mondja el a történetet,
szeret elidőzni hosszasan apró részletek mellett, amelyeket jellemzőknek tart,
mint például egy előkelő esküvő, egy rák-vacsora leírása, egy kirándulás valami
hegyre, pontosan leírja a lakóházakat kívülről és belülről, szeret rámutatni
egyes etnografiai jellegű helyi szokásokra, a couleur local nagyon fontos neki
és emellett egész kis tömeg szereplőt mozgósít, valamennyit élesen
megkülönbözteti egymástól és valamennyinek lezárja a sorsát. Öregek és
fiatalok, családapák és anyák, gyermekek, akik elbeszélés közben felnőnek,
maguk is apákká és anyákká lesznek, rokonok és jóbarátok, a családhoz számító
cselédek hemzsegnek a történetben, valamennyinek vannak jellemző egyéni
arcvonásai. Olyan sokan vannak és kapcsolataik olyan bonyolultak és amellett a
neveik számunkra olyan idegenek, hogy gyakran bele kell néznünk, a könyv végére
tett családfákba. Legtöbbet és legmelegebben egy fiatal nővel foglalkozik az
író, Mulannal, aki az elején serdülő leány, közben felnő, megismeri a szép
szerelmet és szép lemondást, asszony lesz, gyermekeket szül és nevel. Benne
látja Lin Yutang a kínai nő ideálját, abszolút kínai nőt, akiben együtt van a
testi és lelki szépség, a műveltség és tiszta ösztön, az érzékiség
természetessége és az erkölcsi fensőbbség, a gyöngédség és erély, s ő az, aki
meg tudja érteni a kívülről betóduló új életformákat és megőrzi magában
mindazt, ami a kínai szellemben jó és életképes. A kínai szellem gazdagságát,
fínomságát és mélységét ünnepli Mulan alakjában az író.”
(Schöpflin
Aladár, Nugat, 1941)
Ennél jobban
nem is lehetne jellemezni, hogy milyen is ez a könyv, én imádtam, újra fogom
olvasni terjedelme ellenére, mert természetesen, azóta saját példányom van.
Ajánlom
azoknak akik hiteles képet szeretnének kapni a 20. század eleji kínai
társadalomról, szokásokról, kultúráról, életszemléletről. És azoknak, akik
valami “mást” szeretnének olvasni. Nekem ez örökké a kedvencek között lesz.
40 év
történelmi korrajza a könnyed stílusáról ismert, kínai bestseller szerző
tollából – egy előkelő pekingi család története a bokszerlázadástól a Japán
elleni háborúig.
A több szálon
futó cselekményen keresztül a huszadik század eleji Kína elevendik meg. A
család életébe gyermekrablók, ópiumcsempészek, mandzsuvezérek és külföldi
zsoldosok férkőznek be, és senki sem vonhatja ki magát a történelemformáló
események sodrából – forradalom, a császárság bukása, diákmozgalmak alakítják
az ország életét. A hagyományok és a modern kultúra összecsapása jellemzi a
mindennapokat, de a könyvet át- meg átszövi a tao bölcsessége, mely Jao úr, a
regénybeli családfő életfilozófiája.
A kínai
történelem szövevényes és változatos korszakát Lin Yutang közvetlen előadásmódja
tökéletesen érzékelhetővé és érthetővé teszi a nyugati ember számára, így
megismerhetjük az egzotikus világ valamennyi titokzatosnak ható jelenségét.
Tericum, 2006
– Árkádia, 1990 – Révai 1941
Eredeti mű:
Lin Yutang – Moment in Peking, 1939 –, ugyanis ezt a könyvet a szerző angol
nyelven írta az Egyesült Államokban.