A Felföld rettegett fiai 9
A kiváló íjász, Gregor MacGregor kulcsfontosságú szerepet tölt be Robert the Bruce rettegett fantomseregében. Egy küldetés során azonban felismerik, és ezzel nemcsak a saját, de a társai élete is veszélybe kerül. A férfi így arra kényszerül, hogy egy időre hazatérjen az otthonába, és eltűnjön szem elől. Ám odahaza nem a vágyott béke, hanem újabb küzdelem várja: az időközben kívánatos ifjú hölggyé cseperedett gyámlányának, Cate of Lochmabennek ugyanis feltett szándéka, hogy elcsábítja a harcost, és elnyeri a szívét. De vajon sikerül-e elérnie a célját, mielőtt veszélybe kerülnének, és örökre közéjük állna a titok: hogy ki is Cate valójában?
General Press, 2021
Eredeti cím: The Arrow, 2014
“Az Úr ezerháromszáztizenkettedik esztendejében... Robert the Bruce és a titkos, elit felföldi harcosokból álló csapata hat éve vívja újszerű háborúját az angolok ellen, akik meg akarják fosztani a királyt a koronájától, hogy Skóciát az angol király hűbéresévé tegyék.”
Még mindig visszasírom azokat a boldog időket, amikor a General Press Kiadó Romantikus Regények kategóriában havonta több könyvet is megjelentetett. Ahhoz képest most jó, ha egy évben tíz ilyen kötet kerül a boltokba. Pedig minden bizonnyal lenne rá igény, hiszen ezeknek a könyveknek egy része klasszikus/történelmi romantikus (ki melyik megnevezést szereti jobban), s az utóbbi időben a zsánerben meglehetősen gyenge a felhozatal. Nem titok, hogy kedvelem a régmúlt korokban játszódó romantikus történeteket, tehát két kézzel kaptam McCarty könyve után.
Az Íjász a szerző A Felföld rettegett fiai nevű sorozatának kilencedik része, és azt is többször elmondtam már, hogy eleinte valamiért nem volt felhőtlen a viszonyom ezzel a sorozattal, annak ellenére, hogy Skócia a szívem csücske, és az itt játszódó történetek a kötelező olvasmány kategóriában futnak nálam. Bár egy sorozat kilencedik része, a kötetek önálló történetként is megállják a helyüket, hiszen az alap közös: a harcosok valamennyien Robert the Bruce titkos elitalakulatához tartoznak, skót szabadságharcosok, és az a feladatuk, hogy Robert the Bruce-t Skócia trónjára juttassák és ott is tartsák. Minden rész egy-egy, az alakulathoz tartozó harcos története. A sorozat és a zsáner kedvelőinek a jó hír az, hogy ezzel még mindig nincs vége, hiszen még hátra van három rész.
Ez a kilencedik rész Gregor McGregor története, aki Bruce és a skót Felföld legjobb íjásza, és nyílván az elitalakulat tagja. Ő a sorozat „szépfiúja”. Igen, nem jóképű, nem vonzó, Gregor McGregor szép. Ami egyszerre áldás és átok. Áldás, hiszen soha nem kellett egyetlen hölgy kegyeiért sem tepernie, és átok, mert egy idő után a hölgyek felkínálkozása kezdett terhes lenni számára, s társai piszkálódását, ugratásait még nem is említettem. Nagy fájdalma, hogy soha nem bírta néhai apja elismerését, s bár a sors keze által ő a klánvezér, ezt inkább tehernek, mint megtiszteltetésnek érzi. És úgy gondolja, hogy meg sem érdemli ezt a tisztséget.
A két főhős találkozása egy tragikus esemény alkalmával történik. Az angolok feldúlják a falut, ahol Cate, a hősnő, anyjával él, holttestek százait hagyják hátra, Cate-et pedig lassú halálra káthoztatják, amiért anyja védelmében rátámadt egy angol katonára. Egy kiszáradt kút mélyén senyved napokig, míg az elitalakulat néhány tagja – köztük természetesen az Íjász – ki nem szabadítja. És ez szerelem volt első látásra, legalábbis Cate részéről.
Ez után az epizód után a történet néhány évet ugrott. Cate már fiatal hölgy, aki a McGregor klánnal él kiszabadítása óta, megtanulta megvédeni magát, mondhatni egy mini női harcos, és szíve továbbra is az Íjászért dobog, aki nem lát benne többet, mint védencét. Ekkor dönt úgy Cate, hogy a megszokott vadócból most nőiesre veszi a figurát, ami számatlan mulatságos jelenetet eredményez, hiszen mindig akkor történik vele valami, amikor a legjobban szeretne kinézni. McGregor pedig kényszervakációra érkezik haza. Legendás precizitása oda, királya pedig pihenni küldi.
Kicsit zavaró volt, ahogy Cate mindent bevet, hogy észrevetesse magát a férfivel. Engem idegesít, mikor egy nő teper és szabályosan felkínálja magát egy férfinek, és Cate ezt ráadásul meglehetősen sután is tette, nem lévén tapasztalata a másik nemmel. Viszont annál találékonyabb, mikor a potenciális vetélytársnőket kell eltakarítani az útból. Éééééés van neki egy titka, amit azóta őrizget, amióta a skót harcosok kimentették a kútból. A történet pikantériája, hogy eleinte Cate fut McGregor után, aztán fordul a kocka és az Íjász fut a lány után, aki ekkor megjátsza az elérhetetlen, rátarti kisasszonyt, bár érzései a férfi iránt semmit sem változtak.
A történet továbbra is megőrizte hitelességét és korhűségét, és nem volt egy habos-babos romantikus nyáltenger, bár én úgy gondolom, hogy az előző részekhez képest talán jobban fókuszált a párra és a velük kapcsolatos történésekre, mint az angol-skót konfliktusra. De ez nem feltétlenül rossz.
Szerethető, pörgős, néhol meghökkentő, vagy akár egészen drámai, máskor pedig akár hangos kacagásra fakasztó. Annyi erotika van benne, amennyit a történet ígényel, nem esik túlzásokba semmilyen szempontból, tehát, bár nem volt tökéletes – mi az manapság? –, nekem ez a történet bejött és nyugodt lélekkel ajánlom a zsáner rajongóinak.
A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:
6. Az Újonc
7. A Vadász
8. A Haramia