Betonka szerint a világ...: Beth O'Leary

Beth O’Leary neve ismerősen csenghet, hiszen neki köszönhetjük a híres Az ágybérlő című kötetet. A General Press kiadó jóvoltából idén újabb könyv jelent meg az írónőtől, mely nem más, mint az Otthoncsere. Tartsatok bloggereinkkel, hiszen egy nyereménypéldány csak rátok vár ebből az érzelmes, humoros történetből!

Leena túl fiatal ahhoz, hogy egy helyben toporogjon.

Eileen túl idős ahhoz, hogy mindent újrakezdjen.

Talán itt az ideje, hogy helyet cseréljenek…

Amikor a maximalista Leena Cottont két hónap kényszerszabadságra küldik, miután tönkretesz egy fontos prezentációt a munkahelyén, a lány a nagyanyjához menekül. Eileen nem olyan rég újra egyedülálló lett, ráadásul hamarosan betölti a nyolcvanat. Szeretne egy második esélyt kapni az élettől, hogy megtalálja a szerelmet, ám az aprócska yorkshire-i faluban nem sok szóba jöhető agglegény akad. Amikor Leena értesül a nagymamája helyzetéről, felajánlja neki, hogy költözzön Londonba, a lakásába. Amíg Eileen a szerelmet keresi a nagyvárosban, addig a lány vigyáz a vidéki házára. Gyorsan kiderül azonban, hogy a másik cipőjébe lépni sokkal nehezebb, mint amire számítottak. Leena hamar rájön, hogy távkapcsolatban élni nem is annyira romantikus, mint remélte, ráadásul ott van még az a bosszantóan tökéletes – és zavarba ejtően jóképű – tanár is, aki mindenben igyekszik lepipálni őt. Eközben Londonban Eileen beleveti magát az online párkeresés bugyraiba, pedig a tökéletes társ talán közelebb van hozzá, mint gondolná.

General Press, 2020

Eredeti cím: The Switch,

Megrendelhető

Első találkozásom Beth O’Leary nevével 2019-ben történt, amikor is első reegénye, Az ágybérlő, magyar nyelven is megjelent. Jött, látott és győzött, mert bár ahhoz a könnyedebb műfajhoz tartozik – chick lit – melyre sokan elhúzzák az orrukat, O’Leary regénye zseniális volt és nagyon eredeti, minden szempontból. Tehát kétség nem fért hozzá, hogy a következő könyvét is akarom.

Ez az otthoncsere sokaknak ismerősnek tűnhet a Holiday című film miatt (tudod, Cameron Diaz és az ő fél tévéképernyőt betöltő szája), melyet karácsony környékén már unalomig lehetett ilyen-olyan tévécsatornákon látni, csakhogy a hasonlóság a film és a könyv között az otthoncserével be is végződik. Ez egy merőben más történet, és semmiben sem hasonlít a filmhez – szerencsére.

A történetnek két hősnője van, a Cotton hölgyek: Eileen és Leeena, nagymama és unoka. Ők lesznek azok, akik a körülmények hatására otthont cserélnek. És a két hősnővel együtt két különböző közösséget is kapunk: azt amiben eretileg Leena élt Lononban, valamint Eileen vidéki világát. Tehát ez ismét egy sokszereplős, nagyon színes történet.

Mik azok a körülmények, melyek hatására a két Cotton hölgy úgy dönt, hogy otthont, közösséget és életmóot cserél? Ez bonyolult, mert több tényező is összejátszik, sok a közös pont, de mindegyikük motivációja más. Eileen már szinte nyolcvan éves és férje nem sokkal korábbal hagyta el egy fitalabb nő miatt. Leena pedig nem tudja feldolgozni testvére korai halálát, a munkába menekül, és addig hajtja magát, míg a fáradtságtól már egyszerűen képtelen koncentrálni és elszúr egy bemutatót, ami miatt a cég szinte elveszít egy ügyfelet. És akkor még ott van anyjával való konfliktusa is, hiszen nem tudja megbocsájtani neki, hogy feladta és nem keresett újabb, alternatív kezelési módokat, amelyek esetleg megmenthették, vagy meghosszabbították volna testvéree életét.

Leenát két hónapos kényszerszabadságra küldik munkahelyéről, és kinek másnak panszolhatná el ezt, mint nagymamájának. Ekkor születik meg az otthoncsere ötlete. Leena leköltözik az idilli kis angol faluba és átveszi nagyanyja szerepkörét a helyi fesztivál megszervezésében és a közösségi munkában, Eileen pedig Londonba megy bepasizni és beköltözik Leeena társasházi lakásába, ahol két lakótárs is vár rá.

Leenát még megértettem. Fiatal, energikus, bár a vidéki élet némileg idegen számára és ezért eleinte bizonytalan abban amit csinál. Eileen viszont kicsit fura volt. Ennek a londoni bepasizásnak kicsit társfüggőség szaga volt, meg talán olyan „no, megmutatom, hogy a férjem elhagyott, de én is bármikor találok magamnak valakit a helyére”. S teszi ezt úgy, hogy a nyilvánvaló megoldás ott van az orra előtt, csak ő ezt nem akarja meglátni. Inkább Londonba megy, internetes társkeresőkre regisztrál, amire szinte ráfázik.

Mi zavart ebben a történetben? A két Cotton hölgy szervezői zsenialítása. Mintha az adott közösségkben mindenki más hülye lett volna, s rájuk vártak, meg az otthoncserére, hogy megoldójanak gondjaik, sínre tevődjenek a dolgok. Értem én, hogy ha egy közösségbe új szereplő érkezik, az hatással van a közösség dinamikájára, ahogy az új közösségnek is hatása van az egyénre, de ezt itt, ebben az esetben kissé eltúlzottnak találtam.

Összességében egy szórakoztató, kevelhető történet volt, bár nekem nem tetszett annyira, mint a szerző első könyve, Az ágybérlő. A szórakoztatáson kívül természetesen van komoly mondanivalója is, hiszen felhívja a figyelmet az internetes ismerkedés veszélyeire, és azt is eléggé jól szemlélteti, hogy egy szeretett családtag elvesztése – bármilyen formában – milyen konfliktusokat szülhet.

Jill Mansell, Milly Johnson rajongói ezt a történetet is kevelni fogják, mert azért nem marad el a boldog végkifejlet. és a szerelem sem hiányozhat... de ízlések és pofonok.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzés:

Az ágybérlő

Mostani játékunkban összeszedtünk pár információt az írónővel kapcsolatban. Minden bloggerünknél találhattok egy-egy állítást, nektek pedig nincs más dolgotok, mint eldönteni, hogy az adott állítás igaz, vagy hamis. A válaszotokat ne felejtsétek el beírni a Rafflecopter megfelelő sorába!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Következő regénye 2023-ban jelenik meg külföldön.

a Rafflecopter giveaway